Kósza 0




Kedvenc könyvek 50

Manda Scott: A sas látomása
Manda Scott: A bika látomása
Manda Scott: A kutya látomása
Manda Scott: A kígyó látomása
Bernard Cornwell: A tél királya
Bernard Cornwell: Isten ellensége
Bernard Cornwell: Excalibur
Bernard Cornwell: Az utolsó királyság
Bernard Cornwell: A fakó lovas
Bernard Cornwell: Észak urai
Bernard Cornwell: Csatadal
Tim Severin: A viking – Odin gyermeke

Utolsó karc

Kósza>!

Mindaz, mit álmodtál

Szabad lélekkel születtél
Csak épp szolga testbe zárva,
Hiába kutattál, kerestél,
Nem lelted helyed a világba.

Fagyos sírba fektetnek,
Fekete földel elfednek,
Síri csendben sírba száll,
Minden, mit álmodtál.

Áldott vagy te pihenés,
Véget ért a szenvedés,
Jő az örök vándorút,
Míg a rút múlt ködbe fut.

Véget ért a szenvedés,
Megérint az istenkéz,
Mit eddig sosem találtál,
Megadja, mit álmodtál.

Mert tested volt csak a fogoly, lelked most már szabad,
Fénytestében kalandokért végre szárnyalón szalad.

Tiszta, szűz erdőket jársz be,
S a hófödte hegycsúcsokat,
Feletted holló süvít,
Melletted farkas szalad.

Istened országában,
Úgy van, mint azt hiszed,
Szabad vagy s többé már nem kötik meg a kezed.
A vén vándor büszkén szemlél: ím hű fiam megérkezett!

Titkok tudója voltál,
S hiteddel elnyerted jutalmadat,
Elfek völgyébe jutottál,
S láthatod a törptárnákat.

Gyászolnak a szerettek,
Siratják a letűnt éltet!
Nem értik mit szenvedtél!
Nem, hogy lényed csak most él!

Lelkükben gyász, fájdalom ég!
Senki nem kívánja: „Legyen álmod szép!”
Pedig szabad széllel örökkön száll,
Mindaz, mit álmodtál…

Geisz Krisztián (Kósza)

2010. december 2.

1 hozzászólás