Katona_József_Könyvtár  LU

Jövő hét keddtől változatos programokkal várjuk látogatóinkat a 94. Ünnepi Könyvhét alkalmából sok-sok izgalmas könyvbemutatóval, dedikálással, csütörtöktől szombatig pedig egy 9-18 óra közti könyvvásárral, ahol a KIK-FOR- Kft., a Libri Malom Könyvesbolt, a Líra Könyv- és Zeneszalon és a Katona József Könyvtár kedvezményes áron kínálja majd a friss olvasmányokat. ;)

Sokáig kellett rá várni, de reméljük, megérte. Ím' a 94. Ünnepi Könyvhét kecskeméti programjainak kicsit sem rövid lajstroma. Reméljük, jövő hét kedd és szombat közt rendszeresen találkozunk Veled is a Katona József Könyvtárban. :)

A vakáció közeledtével talán mindenkinek több ideje jut majd az önfeledt, kikapcsolódást jelentő olvasásra. Természetesen júniusban sem hagyjuk könyvtáros ajánlat nélkül a lelkes figyelőinket. ;)
https://www.kjmk.hu/wp-content/uploads/Konyvtarosok-aja…

Egy országosan ismert neveléskutató, Uszalyné dr. Pécsi Rita látogat el hozzánk június 1-jén (csütörtökön) 17 órakor, hogy a harag- és konfliktuskezelés hatalmas témájában nyújtson segítő kezet közönségének. Ne gondold azt, hogy felnőttként lehetetlen változtatni a bevett sémákon, hiszen megküzdési stratégiáink élethosszig alakíthatók! Az előadást a fiatalabb és idősebb generációnak egyaránt ajánljuk. Könyvtári programunk ingyenesen, előzetes regisztráció nélkül látogatható. ;)

https://www.facebook.com/events/175310388816043

Akár a véletlen műve is lehetne, de eláruljuk, tudatos döntés volt részünkről, hogy pont erre a hétre időzítettük Farkas Attila Márton Filozófia előtti filozófia című kötetének ajánlóját Kultúrkedd, avagy könyvet kínál a könyvtáros sorozatunkban. Ha kellően felcsigáztuk vele, látogass el hozzánk ma 17 órakor, hiszen a szerző egy buddhizmusról tartott előadás erejéig lesz a vendégünk!

„Ókor és antikvitás. A köztudatban ezek a szavak a Római Birodalmat és Hellászt jelentik, azonban elementáris részét képezi még Perzsia, Babilónia, Asszíria és az ókori Egyiptom is. A történészek és kulturális antropológusok közötti állandó polémia, hogy a több mint 3000 évet megélő Egyiptom, a fáraók birodalma vajon mekkora hatást gyakorolt az európai kultúra kialakulására, amely kérdés az egyiptológián belül is évek óta feldolgozásra vár.
Farkas Attila Márton magyar egyiptológus, kulturális antropológus, bölcsész, a Buddhista Főiskola tanítója részben a megválaszolandó anomáliára próbál reflektálni. Mindezt interdiszciplinárisan, több tudományág igénybevételével tárja fel, többek között ontológiai, etimológiai, irodalomtudományi, kozmológiai, történettudományi, vallási, filológiai aspektusból.
A szerző Filozófia előtti filozófia című kötete a képírásról, az egyiptomi vallásról és világnézetről, a bölcseletről, a mágiáról, a hieroglifákról ad tanúbizonyságot. Megtudhatjuk, hogy az egyiptomiak hogyan alkották meg a gonosz fogalmát, hogyan próbálták elűzni az ellenséget, milyen nexus volt jó és a rossz között (Ozirisz – Széth). Farkas Attila Márton a képírás szakaszait mutatja be, hosszasan elemzi a képeket és a hieroglifákat, sok esetben pedig karakterenként prezentál egy-egy jelentésbeli és etimológia magyarázatot.
A kötet felépítése majdhogynem kronologikus, lévén az ábrázolás történetét vázolja fel a birodalom kezdetétől egészen annak végéig, a hellenizmus győzelméig. A fő kérdés, hogy vajon a görög filozófiával párhuzamosan létezett-e egyiptomi filozófia, és ha igen, a kép és a piktogram megfelelő eszköznek bizonyult-e, kiolvasható-e a jelekből mindaz, amely a görög irodalmiságból megállapíthatóvá vált az évszázadok során.
Farkas Attila Márton kötete szakirodalmi jellege miatt is igényes, választékos, sokszínű, de nem didaktikus és nem válaszol vagy állapít meg semmit az olvasó helyett, így tulajdonképpen teret ad a gondolkodásnak. A kötet az írás jelképrendszer fölötti győzelmével zárul, és mivel a betűírás egyben jelenkorunk öröksége is, nehéz levonni a konklúziót.
Farkas Attila Márton mestere, Kákosy László, a neves egyiptológus emlékére írta meg tanulmánykötetét, amely 2003-ben látott napvilágot. Ajánlom történelem szakos hallgatók figyelmébe, illetve mindazoknak, akik érdeklődnek az antikvitás, az ókori Egyiptom és a szimbólumtörténet iránt. ”

Örömmel adjuk hírül a rajongóknak, hogy Lontai Léna írónő egy hét múlva, azaz május 31-én, szerdán Kecskemétre látogat. A könyvbemutatóval egybekötött író-olvasó találkozóra 17 órakor kerül sor a Piaristák tere 8. szám alatt, vagyis a Katona József Könyvtárban. A program ingyenesen, előzetes regisztráció nélkül látogatható. Sok szeretettel várunk minden kedves olvasót! :)

Szörnyű szörnyekről fogunk beszélgetni Könyvtári Jedi Akadémiánk következő, holnap délután fél 5-kor kezdődő alkalmán. Star Wars-rajongóknak szinte kötelező a részvétel, hiszen itt megértő, azonos érdeklődési körű közösségre találnak. ;)

Minden fókuszálni kívánó, elmélyült munkára vágyónak jó szívvel ajánljuk Cal Newport könyvét, amely segít utat mutatni, hogyan szerezzük vissza a kontrollt a kütyük és reklámok uralta életünk felett.

„A XXI. században minden és mindenki kincset érő figyelmünkért harcol. Az utcán az óriástranszparensek, megállító táblák, villódzó kirakatok, vijjogó fagylaltos kocsi, de csendesnek, nyugodtnak vélt otthonunk négy fala közt sem lehetünk már biztonságban. Már-már mágnesként tapad kezünkhöz a telefon, hol az e-mailjeinket ellenőrizzük, hol mindenféle cél nélkül görgetjük a közösségi oldalunkat, így az igazi koncentrációt igénylő feladatok szinte már-már lehetetlennek tűnnek.
Nem is csoda, hiszen a Cal Newport kötetében írottak szerint, ha rendszeresen a kisebb figyelmet igénylő, azonnali dopaminlöketet adó tevékenységek felé fordulunk, az úgy huzalozza át az agyunkat, hogy a hosszú elmélyülést igénylő feladatokra szinte képtelenek legyünk. Kinek ismerős az érzés, amikor iskolásként tételtanulás közben azzal jutalmazta magát, hogy x darab „bevasalását” követően x percnyi képernyőidőt engedélyezett magának? Vagy kivel ne fordult már elő valaha, mikor már úgy érezte, majd szétrobban a feje a munkahelyén, egy kis közösségi médiaböngészéssel szeretett volna kikapcsolni? Sajnálatos tény, hogy ezek bár tényleg „kézenfekvő” megoldások, azonban ebben az esetben kifejezetten káros a könnyebb utat választani.
Cal Newport nem árul zsákbamacskát: a tudatos elmélyülés állapotába eljutni valóban sok gyakorlásra és egyedi taktikák kidolgozására van szükség. Hiszen, ami egyikünknek működik, a másiknak már nem feltétlenül: kinek a dolgozószobába való bezárkózás segíti a fókuszált figyelmet, kinek pedig az „üresjárat” percek kihasználása, amikor legjobb esetben is csak a telefont tudnánk nyomkodni. Carl Gustav Jung például az elefántcsonttoronyba való elvonulásban hitt, Bill Gates rendszeresen „gondolkodó” szabadságra megy, ha új ötletekre vágyik, Charles Darwin pedig mindig a természetet járta, ha egy probléma megoldásán töprengett.
Noha a könyv szerzője nem rejti véka alá véleményét a social media felületek hasznosságáról, nem szajkózza bigottan saját véleményét, hanem kegyesen az olvasó kezébe adja a döntés szabadságát, mit gondol arról, mennyi haszna származik ezen oldalak rendszeres használatából. Az e-mailek jelentette sürgető, azonnali válaszadás ellen viszont szinte lázad, ezért több hasznos tippet is ad, miként kerülhető el, hogy ne töltsük postaládánk ürítésével munka- és/vagy szabadidőnk nagy részét.
E kötet igaz társunk lehet abban, hogyan szerezzük vissza a kontrollt az elharapódzó online jelenlétünk felett, és hogyan tudunk ismét fókuszáltan, elmélyült és nem utolsó sorban hatékonyan dolgozni egy-egy probléma megoldásán.”

E heti Kultúrkedd, avagy könyvet kínál a könyvtáros sorozatunkban egy nemrég nálunk bemutatott kötetet, Somogyiné Bergmann Mária Menekülés című művét ajánljuk a lelkes könyvmolyok figyelmébe.
„A történelemtudomány számos új tézisre hívja fel a figyelmet, és természetesen nem elhanyagolhatóak a történészek kutatási eredményei sem. Emellett szintén releváns dokumentációnak számítanak az emlékek, a megélt történelem, az átélt múlt, a szenvedéstörténetek, a beszámolók és a visszaemlékezések. A tragédiákat átélheti az egész világ, egy kontinens, egy régió, egy nemzet, egy csoport, illetve egy család is, amely sok-sok individuumból áll. Ez az a szempont, amely egységessé tesz egy családtörténetet, pontosabban a mozaikdarabok, a családtagok döntései, az érzések, a fájdalmak, az elveszítés, a megszületés, a halál, a gyász. A történelemnek vasmarka van, amely szorít, és ha akarja, felkapja az ártatlan embert, majd ismeretlen helyekre és helyzetekbe hurcolja el.
A császártöltési születésű, pedagógus képzettséggel rendelkező Somogyiné Bergmann Mária Menekülés című regénye történelmi és családregény is egyben, amely a II. világháború utáni Magyarország sorsát öleli fel, beleértve a „málenkij robotot”, a „kollektív bűnösség elvét” ¬ amely a német származású polgárok elhurcolásával járt ¬, a falusi emberek mindennapjait, a szovjet katonák erőszakos tetteit. Mindezt az írónő a Bergmann család teóriáin keresztül mutatja be. A regény középpontjában egy szerelem áll, azonban nem a megszokott romantikus színezettel, hanem mintegy a történelem köntösébe bújtatva; a terror, a nélkülözés és a szenvedés időszakában.
Az írónő emocionális műve bemutatja, mit is jelentett magyarországi németként magyar identitást viselni, miért is volt jelentős a vidéki emberek számára a föld, illetve, hogy milyen megaláztatást kellett elviselnie Magyarországnak a megszállás terhe alatt. Mivel igaz történeten alapul, a kötet hiteles dokumentációnak minősül, ami mellé egy történetet is kapunk számos helyzettragikummal, fordulattal és sorsfordulóval. A Menekülés a történelem hiteles oktatására is alkalmas, és mivel megrázó bekezdéseket tartalmaz, a korszak átélését is elősegíti.
„Dönteni kellett, hogy vállalják-e az elhurcolást, vagy kijátszva a törvényt elmenekülnek valahova? De hova, merre? Nem volt idő hosszas gondolkodásra. A család minden tagja azonos álláspontra helyezkedett: nem hagyják el Magyarországot.”
„A Bergmann család tagjai az 1941-es népszámláláskor magyar anyanyelvűeknek vallották magukat, így a kitelepítés ténye őket nem érintette.”
Somogyiné Bergmann Mária 2020-ben megjelent kötetét ajánlom mindazok figyelmébe, akik érdeklődnek a kortárs irodalom, a történelmi és a családregények iránt.”

Két hét múlva Dr. Farkas Attila Márton vallástörténész látogat el hozzánk, hogy „Nem középiskolás fokon…” sorozatunk keretében a buddhizmusról tartson előadást közönségnek. Akinek esetleg lapul otthonában egy-egy vendégünk neve alatt jegyzett kötet, feltétlen hozza magával, hiszen azt a szerző örömmel dedikálja a programot követően. Amennyiben még nincs, úgy azt a helyszínen a Malom Libri Könyvesboltnak köszönhetően akár be is lehet majd szerezni. ;)

https://www.facebook.com/events/792652042042098