Kaosmagier 87


Kedvenc sorozatok: A Certain Scientific Railgun, Akatsuki no Yona, Antimagia, Are You Alice?, Attack on Titan, Attack on Titan: No Regrets, Black Clover, Code: Breaker, Deadman Wonderland, Death Note: A halállista, Fairy Tale Battle Royale, Hiraheishi wa Kako wo Yumemiru, House of Five Leaves, Judge, Kekkaishi, Liar Game, Made in Abyss, Magi, One-Punch Man, Plunderer, Psyren, Radiant, Ragna Crimson, Soul Eater, The Alchemist Who Survived Now Dreams of a Quiet City Life, The Girl From the Other Side, The Promised Neverland, The Sacred Blacksmith, The Third, Toshokan no Daimajutsushi, Yona of the Dawn

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Yoshihiro Togashi: Hunter x Hunter 35.
Andrzej Sapkowski: Tündevér
Takatoshi Shiozawa: Final Fantasy Type-0
Brent Weeks: The Blinding Knife
Hiroya Oku: Gantz 11.
Mika Waltari: Szinuhe
Patrick Rothfuss: The Slow Regard of Silent Things
Terry Pratchett: Unseen Academicals
>!
2020. április 2., 10:13
>!
VIZ Media, San Francisco, 2019
208 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781974703067
>!
2020. április 1., 10:03
>!
PlayON, Budapest, Iparos utca 5., 2013
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638962218 · Fordította: Szathmáry-Kellermann Viktória
>!
2020. március 19., 11:08
>!
Yen Press, United States, 2015
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780316348911 · Illusztrálta: Takatoshi Shiozawa
>!
2020. március 12., 10:56
>!
Orbit, London, 2012
756 oldal · ISBN: 9781841499086
>!
2019. április 9., 15:46
>!
Dark Horse, Milwaukie, Oregon, USA, 2010
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781595825186
>!
2017. február 9., 13:56
>!
2016. augusztus 18., 12:13
Hirdetés

Utolsó karc

>!
Kaosmagier
A Harry Potter világában

A nevem Lillian Ward, Serena és Victor Ward gyereke. Anyukám boszorkány volt, édesapám is valami hasonló csak az ő a varázslatát számítógépek és robotok által végezte. Sajnos anyukám egyéves koromban meghalt, egy bizonyos sötét varázsló, Voldemort végzett vele. Édesapám és én is csak édesanyám hősies áldozatának hála menekültünk meg, majd utána Japánba költöztünk, anyám egyik barátjához, a Kageura klánhoz, akik a védelmemet ígérték az akkori sárvérűellenes politikai helyzetben, ami Angliában elfajulni látszott.
Apám a technikailag épp feltörekvő Japánban könnyen állást talált, és a legnagyobb problémája az volt, hogy hogyan vezesse be az internetet a klán szupervarázslatokkal felszerelt villájába (és hogy óvja meg őket a varázs-sugárzás káros hatásaitól). Nekem sem volt okom panaszra, a klán sok szeretettel befogadott, több korombeli varázsgyerekkel együtt próbálgathattuk képességeinket az udvaron míg a felnőttek a dolgukat intézték (mint később megtudtam Japánban sokkal lazábban kezelik a gyerekek varázslását, sőt néhány háztartásban egyenesen támogatják őket, hogy még iskola előtt minél több tapasztalatra tegyenek szert), sokukkal igen jó barátságot kötöttem.
Ezért is ért meglepetésként, amikor 11 évesen megkaptam a levelemet Roxfortba. A bürokrácia bénázása miatt kénytelen voltam otthagyni a barátaimat és így átkerültem Roxfortba az elsőévesek közé. Apukám és Yumiko Kageura (a „mágikus” gyámom, aki anyám halála óta a varázsügyeimet intézi) szerint jó tapasztalat lesz számomra, így kénytelen voltam engedelmeskedni, legalább addig, amíg nem tisztázzák le a helyzetet.
Habár az anyám gyilkosa nem sokkal kiköltözésünk után meghalt vagy valami, így viszonylagos békében éltek az angol varázslók, azért még sincs olyan jó dolgod ha kevert vérű családból származol. Főleg ha a Teszlek süveg a „Mardekárba” oszt téged. Hála istennek mivel külföldön él apukám, nem derült ki azonnal a dolog, főleg mivel úgy tűnt anyukám népszerű mardekáros volt a maga idejében, így volt egy fél év nyugalmam, mire beütött a ménkű. Addigra meg annyira kiismertem a csapatot, hogy tudjam kinek a véleményére nem kell adni, illetve kivel kell vigyázni. Hál istennek a 3 éves előnyöm miatt a tananyag meglehetősen könnyű volt, de azért nem lazsáltam, hisz a barátaim mind sokkal előttem jártak tananyagban és az már milyen, ha nyáron én semmi újat nem tudok majd mutatni! Sajnos kiderült, hogy mivel nincs vérszerinti kapcsolatom a Kageura családdal, aki befogadott így Serena másod unokatestvére a jogos gyámom és ezért az angliai tankötelezettség alá tartozok, hacsak nem szerzem meg a Japán állampolgárságot, ami lévén boszorkány vagyok, kimondottan nehéz. Így maradhattam a Roxfortban, de igazából addigra már egészen megszoktam és megszerettem, sokkal lazább és nyugodtabb volt, mint az erősen eredményorientált Mahoutokoro. Nagyon megszerettem a tanárokat, kedvencem az átváltoztatástanos McGalagony volt, de nagyon szerettem minden konkrét varázslással kapcsolatos tárgyat, annyival érdekesebb volt az oktatás, mint Japánban! Új barátokat is szereztem, köztük Allison Nightingale-t, egy velem egykorú hollóhátast, aki szintén érdeklődött a varázslatok kutatása iránt, így közösen próbáltunk új varázsigéket kreálni Roxfort eldugott sarkaiban (tekintve, hogy ez azért egy meglehetősen komoly szabálysértésnek minősült az iskola szabályai szerint…)
Aztán visszatért a ez a Sötét nagyúr és az életem megint teljesen fejre fordult. Az iskolában (főleg a Mardekár szárnyon belül) megint elindult a sárvérű üldözés, és habár nem vagyok teljesen védtelen, azért elég gyakran célkeresztbe kerültem. Így idő után teljesen kikészültem, és nagyon aggódtam, hogy édesanyám sorsára jutok. Szerencsére 5. év végére odáig jutott a politikai helyzet, hogy jogosan visszatérhettem Japánba politikai menekültként, nem kis segítséggel Yatsuro Kageurának, aki az iskola mellett besegített anyjának az ügyintézésbe és sikerült bizonyítani jogosultságomat a japán állampolgárságra. Így visszakerültem a helyemre és az egész szörnyűségről innentől már csak Allison (egyre kétségbeesettebb) leveleiből értesültem. Végül sikerült megbeszélni Yumikoval, hogy Allison és családja nálunk lehet, amíg a helyzet nem rendeződik (a Kageura klán ilyen-olyan mellékágakkal együtt kitesz egy kisebb falunyi embert, akik nagyrészt mind egy rakáson élnek (értsd: egy nagy elvarázsolt falu japán közepén, ahova muglik nem nagyon tudnak bejutni), szóval egy plusz család elhelyezése nem volt olyan nagy probléma.)
Ebben az évben kezdtem el randizni Yatsuroval. Komolyan aggódtunk Anglia helyzete miatt, mert egyre romlott és most már valószínű volt, hogy nemzetbiztonsági ügyek miatt ki fognak küldeni több embert a klánból felderítésre és akár harcolni is, köztük Yatsurot akit végzősként, pont kijelöltek nemzetközi gyakorlatra. Szerencsére a helyzet megoldódott, habár én sose néztem volna ki abból a Harryből, hogy bármit is meg tud menteni…
Ezek után végre nyugalom telepedett az életemre. Befejeztem az iskolát, kutató lettem, célom a mugli találmányok varázslatosítása, egy nagyon népszerű szakma itt Japánban, tekintve, hogy itt a varázslók is szembesültek a muglik gyors fejlődésével, aminek biztos lehet haszna a varázslók számára is. Ez egy viszonylag szabad munka így megtehettük Yatsuroval (aki nemzetközi diplomataként egyébként is sokat fog külföldön tartózkodni), hogy egy pár évre (vissza)költözzünk Angliába, hogy megismerhesse hol éltem évekig…

1 hozzászólás