Hörcsibald 0



Kedvenc könyvek 44

Kurt Vonnegut: Kékszakáll
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Márai Sándor: Az igazi / Judit …és az utóhang
David Guterson: Hó hull a cédrusra
Larisza Iszarova: A kék madár árnyéka
Nagy Katalin: Szív a kerítésen
Szabó Magda: Az őz
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Jennifer Johnston: Messzire még Babilon?
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
Jean Webster: Nyakigláb Apó
Ian McEwan: Vágy és vezeklés
Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Péczely Dóra (szerk.): Budapest off
Fehér Klára: A tenger I-II.
>!
2018. augusztus 23., 15:00
>!
2017. április 19., 22:05
Hirdetés

Utolsó karc

>!
Hörcsibald

"- Három éve herdálják, amit a svábok itthagytak nekik!
Náci tréfával próbálkozott:
– Nem gondolod, hogy a tyúkok már lefeküdtek, azért nem látod őket?
– Csak védjétek a csángóitokat! Belefulladnak a piszokba. Egyébként ti is kipucolhattátok volna a cipőtöket…
Ő a bukovinai székelyek kálváriáját nem tudta átérezni, mi a kiűzött németekét nem."
58. oldal

Mint a bukovinai istensegítsi székelyek leszármazottja szeretném leszögezni, hogy nem vagyok csángó. Amúgy a bukovinai székelyeket valóban a kitelepített svábok házaiba költöztették, akiket aztán mégsem telepítettek ki, hanem visszafordították a vonatot. Amikor a svábok visszatértek a falujukba, székelyeket találtak a házaikban, így nem tehettek mást, mint vagy együtt éltek tovább ugyanabban a házban a betelepült székely családdal, vagy mehettek a falu szélére új otthont keresni. A nagyszüleim és anyukámék így hát együtt laktak azzal a sváb házaspárral, akiknek a házába betelepítettek őket és anyukám szinte nagyszülőknek tekintette őket. Nem volt köztük harag. A székelyeknek sem volt poén otthagyni a házaikat, állataikat Bukovinában. Hát ez. De a lényeg, hogy a bukovinai székelyek nem csángók.

Kapcsolódó könyvek: Rubin Szilárd: Csirkejáték

Rubin Szilárd: Csirkejáték
3 hozzászólás