hdavid89 9




Kedvenc könyvek 23

Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai
Kosztolányi Dezső: Aranysárkány
Thomas Mann: Tonio Kröger
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Faludy György: Karoton
Madách Imre: Az ember tragédiája
Voltaire: Candide vagy az optimizmus
Márai Sándor: Napnyugati őrjárat
Albert Camus: Közöny / A bukás
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből

Kedvenc kiadói sorozatok: Társadalomtudományi Könyvtár, Történetírók tára

Kedvenc szereplők: François Villon, George Orwell, Heinrich von Kleist, Jack Crabb, Platón

Kedvenc alkotók: Albert Camus, Babits Mihály, Faludy György, Fejtő Ferenc, Kosztolányi Dezső, Kurt Vonnegut, Márai Sándor, Philip Roth, Thomas Mann


Aktuális olvasmányok

Tim Marshall: A földrajz fogságában
B. Szabó János: Erdély tragédiája
Roger Scruton: A nemzetek szükségességéről
Ludassy Mária: Felvilágosodástól elsötétítésig

Tim Marshall: A földrajz fogságában Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról

>!
2021. október 16., 18:32
>!
Park, Budapest, 2021
364 oldal · ISBN: 9789633557723
2 hozzászólás
>!
2021. szeptember 20., 14:54
>!
Corvina, Budapest, 2019
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631366167
>!
2021. augusztus 17., 20:43
>!
Helikon, Budapest, 2005
224 oldal · ISBN: 9632089898 · Fordította: Pásztor Péter
>!
2021. május 14., 22:17
>!
Atlantisz, 2014
140 oldal · ISBN: 9789639777316

Utolsó karc

hdavid89>!

Fernando Pessoa: Ez az ősi szorongás

Ez az ősi szorongás,
ez a szorongás, amit századok óta magamban hordozok,
könnyekben és szertelen képzeletekben,
rémület nélküli lázálom-sorozatban,
értelem nélkül egyszerre kitörő nagy felindulásokban
kicsordul a pohárból.

Kicsordul.
Nem tudom, mihez tartsam magam ebben az életben,
ezzel a rosszulléttel, amely lelkemre ráncokat vés!
Ha legalább megbolondulhatnék igazán!
De nem: csak ez a kettő közti,
ez a majdnem,
ez a meglehet…
Ez.

Akit őrültekházában ápolnak, az legalább valaki.
De én őrültekházán kivüli őrültekházának ápoltja vagyok.
Hideg bolond,
őrült, aki tisztán lát,
aki mindentől idegen és mindenkivel azonos:
ébren alva olyan álmot álmodom, amely őrület,
mert nem álom.
Ilyen vagyok…

Szegény kis régi háza elveszett gyermekkoromnak!
Gondoltad volna, hogy így kilakoltatom önmagam?
Hol a te gyermeked? Kisiklott.
Hol az, aki békésen aludt falusi tetőd alatt?
Kisiklott.
Hol az, aki én voltam? Kisiklott. Lásd, ide jutottam.

Ha legalább valamilyen vallásban hihetnék?
Abban a bálványban, példának okáért,
amely otthon volt, abban, amelyet Afrikából hoztak.
Csúf volt és groteszk,
de volt valami benne minden istenségből, amiben csak hinni lehet.

Ha legalább egy bálványban hinni tudnék –
Jupiter, Jehova, Emberiség –
megtenné bármelyik,
mert mi más is bármi, mint amit róla gondolunk?

Hasadj meg, festett üvegből való szív!

1934.