Lilla 27

Az utóbbi két évben (sajnos) megváltozott számomra a könyvtár, mint helyiség és a könyvtár, mint az általa nyújtott szolgáltatás funkciója. Legtöbbször vagy tanulási szándékkal vagy a tanulmányaimhoz elengedhetetlen (vagy kevésbé elengedhetetlen de ahhoz kapcsolódó) regények/lexikonok/tankönyvek tanulmányozásának céljával tértem be, mostanában azonban egyre többször jutott eszembe, hogy én régebben – mikor időm engedte és másak voltak a prioritásaim, érdeklődési köreim – rengeteg időt töltöttem a könyvtárban bolyongva..Először csak a számomra kijelölt „gyermek” részlegen majd óvatosan de egyre határozottabbab átlestem a „tini” részlegen tárolt művekre aztán pedig hatalmas ugrással, szinte valami várt és egyre inkább áhított fordulatként, mind a Szépirodalmi, mind a Fantasy/Krimi/Idegen nyelvi szekciókat magaménak éreztem. Ezeket teljesen megismerni azonban nem volt lehetőségem ugyanis egyre többször inkább a Szakirodalom/Magyar szakirodalom/Történelem címkével ellátott polcokon találtam meg a számomra akkor éppen hasznos információt rejtő könyveket.
Ma szintén egy, az órán intertextualitásként szóbajövő mű miatt tértem be a könyvtárba, azzal az elhatározással viszont, hogy egy kicsit szeretném újra átélni azt a szabad, színes, szeretettel teli nosztalgia érzését amit nem is olyan régen szinte heti szinten átélhettem. Így történt tehát, hogy kincsekre bukkantam. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy pont olyan naivitással és élvezettel nem fogok tudni nézelődni a könyvtárban (még a szórakoztató irodalom részen sem), hogy ne gondolnék arra, hogy az adott irodalom miben járulna hozzá a fejlődésemhez, a jövőm alakulásához, a világ megismerésére tett próbálkozásaimhoz vagy, hogy a közben azokhoz kapcsolódó gondolatmenetem el ne terelné a figyelmemet a felderítés öröméről. De azért kellemes élmény volt.
Ezeket hoztam magammal: