10.
2018.12.10.
Ezen a mai hétfőn anyum szabit vett ki. Úgy estig egész kellemesen is telt az idő. Délelőtt elkísértük őt elemet cserélni a slusszkulcsába a garázskapusokhoz, aztán meg az autószerelőhöz. Ott Boró már járatos volt, meg is kérte Feri bácsit, hogy kapcsolja be neki a TV-t, mesére. :D Épp anya és apa kedvenc része ment a magyar népmesékből, A kismalac és a farkasok.:)) (Ha valaki nem ismerné a Farkas Bertalanos -Disznóvágási Feris paródiáját, ajánlom!) Hamar végeztünk ott, a féltengelycsukló kifejezést kellett megjegyeznem. Nagyon tetszik ez a szó.:D Hazafelé megálltunk anyumék volt kolléganőjénél, de sajnos nem volt otthon. Aztán olyan ötlete támadt anyának, hogy mi lenne, ha bemennénk az oviba. Kicsit későn jutott eszébe, így dugóban kellett végigállnunk, de végül elmentünk. Hát amit ott művelt a kislányom!!:)) Megálltunk Éva csoportjánál, és egyből lecsaptak Boróra, annak ellenére, hogy épp ebédeltetés volt. Sőt, annál jobban.Puff, ledobta a kabátot az én lányom a szoba közepén, és jó hangosan be is mutatkozott. A nagycsoportosok kérdezték, hogy teríthetnek-e neki. Hát persze! Ez olyan jól sikerült, hogy Manóka simán leült közéjük ebédelni. Mi meg addig körbeköszöntünk a többi volt kollegámnak, több, mint 1 éve nem jártam benn. Lehet 2 éve sem.Volt, aki megfogdosta a pocimat, de mindenki nagyon örült, hogy láthat. Várták, hogy megyek vissza dolgozni, de mondtam, még egy darabig nem. Az egyik kedvenc kolleganőmnek is érkezik baba a családba, az 5.unoka, ami azért nagy szám, mert annak a lányának érkezik, akik több, mint 10 éve próbálkoznak sikertelenül, ha nem több is, és most spontán összejött nekik, januárra van kiírva. Más a mi új babónk nevéről, neméről érdeklődött. Azt hitték, névadásilag maradunk a Boróka-vonalon, és pl.Gyopárka lesz.:D Áh, mondom majd a 3., ő Hargita lesz, de most kicsit kilengünk.:)) Közben a drága csemetém abszolút nem keresett engem, leves után nekiállt kiszolgálni magát játékokkal, jól szetdobalt mindent.:D Jah, meg kért almalevet és kisebb kanalat.:)) Pedig sokszor elmondtam neki itthon, hogy ez oviban nem lesz így. Ott nincs kívánságműsor, lesz csapvíz, evőkanál, és kész. De azért bepróbálkozott.:D Alig akart kijönni. Akkor meg látta a másik csoportot, és ő is fogat akart velük mosni, meg a kis WC-t kipróbálni. Utána rohangált a folyosón, kereste a sok gyereket. Egyik csoportban az alvó nagycsoportosok közé óhajtott feküdni, onnan is ki kellett rángatni. :)) Látszott rajta, hogy gyűjti az infókat, és neki ez a hely, mint egy mennyország. Mindenki körberajongta, mindenkivel lekokettált. Nem is tudtunk mindenhová bemenni, mert még 2 nap múlva sem szabadulunk. Az új dolgozók is nagyon barátságosak, biztos jó lesz majd velük dolgozni, ha úgy alakul, hogy visszatérek valamikor. Az egyik hölgy Éva valtótársa, lehet ő lesz Boró másik óvónénije. Mint protekciós, már nézegettem a jeleket, és a szívecske egész szimpatikus a repertoárból.:) (Fagyi nem volt sajna, amit jól kitaláltunk.) Meséltem, hogy nem tudom, ki fogja beirtatni, mert aznap szülök papíron.:)) De majd megoldjuk. Az tuti, hogy Mucika nagyon ügyesen be fog szokni ezek után. Büszke vagyok rá nagyon.Otthon is emlegette, hogy majd ha ovis lesz, ott alszik a többi gyerekkel. -Nem is akarsz hazajönni ebéd után anyával? -Nem, ő ott alszik! :D Na,remek.:)) Anyu meg röhögött, mert deja vu-je volt. Teljesen ugyanezt műveltem le huszonsok éve. :)) Amíg otthon délutáni alvás volt, addig anyu elment fonalért, hogy be tudja fejezni a sálat, meg a karácsonyi ajándékot megpróbálni beszerezni. (Mi egy embert ajándékozunk fejenként karácsonykor. Plusz Borókát.) Gergő marha későn ért haza, mert beugrott a házikóba ellenőrzésre, és látta nincs nyomás a kazánban. Kiderült, szivárog egy helyen, csöpög a trutyi, és lezárt a rendszer automatikusan. Nah, ezt kideríteni és megszerelni időbe telt. Én addig nagy nehezen becsomagoltam az en otthoni húzottam ajándékát, már tényleg csak egy apróság kell, de az jó lesz díszítésnek is. Mostunk, teregettünk, bújócskáztunk, pancsiztunk, és összebújva elaludtunk.(A 2.adventi gyertyát reggelihez meggyújtottuk, ha már mi tegnap lemaradtunk róla. Késő este még apu lejött kétségbeesve, hogy jajj,kimaradt, gyújtsuk meg, de azt sajnos mi már nem láttuk.)