Fekete_Tímea 2

Sziasztok!

Volt egy jó időszakom amikor úgy éreztem minden rendben és megtaláláltam a helyem végre és megvan a tökéletes munkahely is és minden nap úgy keltem hogy jó az életem… aztán néhány héttel ezelőtt újra kezdődött minden.
Nem talom a helyem pedig tudom hogy boldognak kéne lennem mert van egy csodás párom aki szeret és együtt képzeljük el jövőt és támogat. Tervezzük is közös jövőnket.Esküvő, gyerekek és minden jó dolog a láthatáron.
Közben újra kialakult bennem az az érzés hogy nem vagyok elég jó semmiben sem. Az éttermektől sem válaszolnak semmit az üzenetekre. A munkahely is más lett. Máshol vagyok és ez nem is lenne baj. Nagyon szeretem a kolléganőimet és nagyon jó fejek de azthiszem már valami nem jó. Folyamatosan el kap a sírás és összetörök a teljesítmény kényszer alatt.
Szeretném sokszor … csak a rossz gondolatok jönnek és sokszor minden olyan értelmetlen. Páromnak nem akarom mondani igazán bár itt úgy is látni fogja. Nem akarom megijeszteni és azt sem hogy úgy érezze hogy bármi is az ő hibája mert semmi sem az ő hibája.
Nemrég beteg voltam és féltem hogy meghalok de most inkább attól hogy még élnem kell. Nem tudom hogyan lehetne jobb bármi is…és a dolgok csak nehezebbek és egyre nagyobb a nyomás is… a suli is elkezdődött és félek hogy nem fog menni (Töri szak)… utálom hogy mindig félek és azt is ami bennem van… mármint hogy folyton jönnek ezek a gondolatok…