endorfinlány 0


Összes kitüntetés 49


Kedvenc könyvek 21

Paulo Coelho: Az alkimista
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
Stendhal: Vörös és fekete
N. H. Kleinbaum: Holt Költők Társasága
Wass Albert: Tizenhárom almafa
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Márai Sándor: Füves könyv
Makszim Gorkij: Az anya
Bertolt Brecht: Koldusopera
Britt G. Hallqvist – Ingrid Sjöstrand – Siv Widerberg: Ami a szívedet nyomja
Catherine Millet: A féltékenység
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

Kedvenc szereplők: Anne Shirley, Fred Weasley, Gilbert Blythe, Tánczos Csuda Mózsi

Kedvenc alkotók: L. M. Montgomery, Márai Sándor, Paulo Coelho, Wass Albert


Aktuális olvasmányok

Mary Fulbrook: A német nemzeti identitás a holokauszt után
Ady Endre: Ady Endre összes versei
Jan Assmann: A kulturális emlékezet
>!
2015. július 13., 21:20
>!
2015. március 21., 10:06

Utolsó karc

>!
endorfinlány
Egy költő – egy vers

Kosztolányi Dezső
Ének a semmiről

Amit ma tartok, azt elejtem,
amit ma tudtam, elfelejtem,
az arcomat kezembe rejtem,
s elnyúlok az üres sötétben,
a mélyen-áramló delejben.

Annál mi van, a semmi ősebb,
még énnekem is ismerősebb,
rossz sem lehet, mivel erősebb
és tartósabb is, mint az élet,
mely vérrel ázott és merő seb.

Szokatlan-új itt ez a köntös,
pár évre szóló, szűk, de göncös,
rossz gúnya, melyet a könny öntöz,
beh otthonos lesz majd a régi,
a végtelen, a bő, közömbös.

Én is öröktől ebbe voltam,
a semmiségre ráomoltan,
míg nem javultam és romoltam,
tanulni sem kell, tudjuk ezt rég:
eltűnni és feküdni holtan.

Ha félsz, a másvilágba írj át,
verd a halottak néma sírját,
tudd meg konok nyugalmuk írját,
de nem felelnek, úgy felelnek,
bírjuk mi is, ha ők kibírják.

Pajtás, dalolj hát, mondd utánam:
Mi volt a mi bajunk korábban,
hogy nem jártunk a föld porában?
Mi fájt szivednek és szivemnek
Caesar, Napoleon korában?