Dénes_Gabriella ♥P 916

Sziasztok! Két kérdésem van, és mivel címkékhez kötődik mindkettő, inkább itt hozom.
Az első, hogy egyes címkéket mikor lehet rátenni az adott könyvekre? Nyilván, nem a műfaji besorolásra értem, meg az ilyen egyértelműekre, ha egér a főszereplő, akkor rákerülhet az egér címke (ha van ilyen). Hanem például egy korábbi kérdésemre azt válaszoltatok, hogy ha nem a teljes könyv egy adott történet újraelmesélése/adaptációja, nem lehet rátenni az adott címkét. Amit elfogadtam, de nekem fura továbbra is, hiszen attól pl. Az utolsó kívánság Sapkowskitól még tele van újraelmesélésekkel.
És innen adódik tehát a kérdésem is, mi a normatíva a címkékkel? Ha a tízből egy fejezetben van egy macska rátehetem a macska címkét? Ha tízből öt fejezetben van robot, alakváltó, zombi, akkor rátehetem a megfelelő címkét?
A másik kérdésem pedig az „ismeretterjesztő” és „tudományos ismeretterjesztő” címkékre vonatkozik, hogy ti. mi a különbség e kettő között? Ugyanis hivatalosan a nem fikciós irodalmat ismeretterjesztő és szakirodalom kategóriákra osztják fel. Minden ismeretterjesztő irodalom tudományos, még akkor is, ha netán irodalmi műfajjal keveredik, pl. memoár vagy levelezés stb. Az ismeretterjesztő és a szakirodalom között az a különbség, hogy az előbbi közérthető, a másodikhoz viszont tudományos előfelkészültség szükséges.
Emellett az ismeretterjesztő irodalomnak nincs olyan alegysége, hogy „tudományos ismeretterjesztő”, csak almanach, értekezés, kézikönyv, szótár (kivéve a tudományos szakszótárak), lexikon (kivéve tudományos szaklexikonok), enciklopédia, tankönyv, útikönyv, kritika tartozik hozzá hivatalosan. Itt, a Molyon mi az elv e kettő kapcsán? Merthogy egyikhez sincs meghatározás írva.
Köszönöm!