Dávidmoly P 257



Kedvenc könyvek 15

Alan Alexander Milne: Micimackó
J. Goldenlane: A Szélhámos és a Varázsló
Glen Cook: A Fekete Sereg
Terry Pratchett: Hölgyek és urak
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Dan Simmons: Ílion
Catherynne M. Valente: Marija Morevna és a Halhatatlan
Dashiell Hammett: Véres aratás
J. Goldenlane: Csillagok szikrái
Niccolò Machiavelli: A fejedelem
Roger Crowley: Tengeri birodalmak
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

Kedvenc sorozatok: A Dresden-akták, A tűz és jég dala, Árnyháborúk, Az úri csirkefogó, Black Company, Jean le Flambeur, Korongvilág, Nana, Napnak fénye-ciklus, Saga, Usagi Yojimbo

Kedvenc szereplők: Alexander Nyikolajevics Szumarokov, Alicia Star, Auri, Görgei Artúr, Halál, Jean Tannen, Katerina (Nell), Lánc atya, Locke Lamora, Lord Kozimo de Lodoci (Patrícius), Moist von Lipwig, Nagasawa Mitzuki, Randolph Carter, Sand dan Glokta, Sherlock Holmes, Sid, Takeshi Kovacs, Vészmadár

Kedvenc alkotók: Edgar Allan Poe, Fodor Ákos, H. P. Lovecraft, Hannu Rajaniemi, J. Goldenlane, Max Gladstone, Raymond Chandler, Robert E. Howard, Terry Pratchett

Kedvenc kiadók: Ad Astra, Agave Könyvek, Fumax

Hirdetés
Hirdetés

Utolsó karc

Dávidmoly P>!
Logikai hibák a könyvekben

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Sárkányköztársaság, második adag.
off

265. oldal: „Csak két őr maradt az ajtóban. Kitaj egy nyílpuskával leterítette az egyiküket. Zsin pár percig viaskodott a másikkal, végül sikerült lefegyvereznie, és a nyakába szúrta a szigonyát.”
Eközben Kitaj megkávézott, és elugrott a legközelebbi pékségbe friss kifliért, vagy mi?

269. oldal: Mert az ismeretlen, de mérgező vegyi anyaggal (amelyről egyébként hőseink tudják(!), hogy eredetileg mérges gáz volt) a legjobb, amit tenni lehet, az, ha rájuk gyújtják az épületet…

275. oldal: „Jin-csa jelölte ki az útvonalat, így egyenesen áthaladtak az erőtlennek számító Nyúl tartományon, ahol virágzott a mezőgazdaság. Úgy tervezték, kihasználják a lehetőséget, és feltöltik a készleteiket, mielőtt teljes erővel rátámadnak a milíciára.”
Ez ugyanaz a Nyúl tartomány, ahol éheznek, mert a földeiket megtámadta az üszög, a Sárkány hadúr pedig fertőzött vetőmagokat adott nekik, és már többen bele is haltak az éhezésbe (lásd 220. és 267. oldal).

276. oldal: „A flotta hajnalban érte el Zsatan határát. A város Nyúl tartomány egyik nagy gazdasági központjának számított. Jin-csa a stratégiai elhelyezkedése miatt vette célba, mert két vízi út kereszteződésében állt, emellett több feltöltött magtárral is büszkélkedhetett, ráadásul köztudottan kevés katona védte.”
1. A könyvben lévő (ezek szerint haszontalan) térképen semmiféle vízi útkereszteződés sincs Zsatan közelében.
2. Jin-csa nem is nagyon mehetett volna másfelé, ha északra akar menni a flottával.
3. Ez még mindig az a Nyúl tartomány, ahol nincs mit enni (lásd 220. és 267. oldal).

287. oldal: „Miközben észak felé haladtak, Jin-csa dandárokat, majd később egész szakaszokat választott le a seregről (…)”
A dandár nagyobb, mint a szakasz. Sokkal nagyobb.

287. oldal: „(…) hogy kinyissák kapuikat, így azokon később akadálytalanul vonulhattak be a hadihajók.”
Most Nikanban vagy kaput építenek a folyókra (amit vagy nem tudom, hogy csinálnak, vagy a nikani folyók valójában inkább csatornák, amire eddig semmi nem utalt), vagy itt valami nagyon félre ment.

288. oldal: „– A Vörös Császár előtti napokban a hátvidék kánja délre küldött egy flottát, hogy a harcosai megszállják a birodalmat.”
Ez az a hátvidék, amely csak és kizárólag szárazföldön határos Nikannal. De azért a kán egy flottát küldött délre. Vajon miért?

293. oldal: „A katonai feljegyzésekben szereplő összes sikeres védekező háború közül olyan városokban folyt a legtöbb, amelyek az ostromot elhúzva verték vissza a betolakodókat.”
Ez a mondat vajon milyen nyelven van?

297. oldal: „Miközben beszélgettek, egy kereskedelmi hajó közeledett Hsziasang felé. A csempészek színeit viselte, amihez Moag segítségével jutottak. A kikötőbe érve a hajó legénysége azt fogja állítani, hogy Majom tartományból indultak el észak felé, és titokban gabonát hoztak.”
1. Ha a csempészeknek vannak közismert színei (amit, tekintve a csempészés mint tevékenység jellegét, kötve hiszek), akkor egyetlen épeszű, éppen csempésző csempész sem fogja ezeket a színeket viselni. De persze Nikanban mindenki hülye, szóval ki tudja?
2. Majomból sokkal célszerűbb lenne Bivalyba csempészni, mert az ott van mellette, nem az ország másik végében. Meg egyáltalán, kicsit kockázatosnak tűnik éppen egy inváziós flotta útjában csempészkedni. De Nmh.

298. oldal: „Jin-csa egy kisebb hajókból álló szellemflottát vezényelt a folyó másik mellékága felé, hogy azt a benyomást kelts, a Sárkány flotta teljesen kikerüli Hsziasangot, és inkább a keletre elhelyezkedő Tigris tartomány felé veszi az irányt.”
Továbbra is az a kérdés, hogy miért egy olyan térkép van a könyvben, aminek csak nagyon érintőleges köze van a leírt dolgokhoz. Mert így azon kívül, hogy rohadtul bosszantó, más szerepe nincs.

301. oldal: „– Ez egy _szarbomba? – kiáltotta.
Ramsza tehetetlenül intett a kezével.
–Csak ez maradt!
Annak is elégnek kellett lennie.”
1. Ez a hadjárat első komoly csatája. Ramsza mégis mikor, hol, és mire használta el a robbanóanyag-készletét?
2. Valahányszor meglátom a szarbomba szót, elfog a fojtogató szekunder szégyen. off
+1 Ramsza miért nem vett részt a zseniális „csempészként besurranunk és belülről kinyitjuk a kaput” hadműveletben? Mert ő talán képes is lett volna erre a robbanószeres szakértelmével?

303. oldal: „A falra ugrottak. Zsin megcsúszott. A térdével felszántotta a kemény követ, de a lába csak a rémes, üres teret rugdosta. Előrelendítette a karját, és megkapaszkodott a fal egyik mélyedésében. Addig erőlködött, amíg fel nem tudta húzni magát annyira, hogy megtámassza a könyökét a fal tetején, és felhúzhassa a törzsét.
Esetlenül bukfencezett előre, majd nagy nehezen talpra állt. Épp akkor lendítette felé egy katona a kardját. Zsin kivédte a csapást a szigonyával (..)”
(Azt diplomatikusan engedjük el, hogy Zsin hogyan ugrott át a pajzsként használt csónakon, és hogy ugrás közben miért nem lőtték tűpárnává.)
1. Érdekes lehet Zsin anatómiája, hogy a térdével a követ szántva tud rugdosni.
2. Az is érdekes, hogy miért nem zuhan azonnal a mélybe, amikor a falnak toccsant és nem tudott azonnal megkapaszkodni. Ez valami Prérifarkas-féle késleltetett gravitáció lehet…
3. A falon nyüzsgő íjászok (lásd 301. oldal) az egész mutatvány alatt békésen kávézgattak, gondolom, vagy csak ilyen ki… akasztóan udvariasak, hogy megvárták, amíg Zsin kényelembe helyezi magát odafent.
4. A semmiből Zsin kezébe teleportáló szigony már tényleg csak cseresznye a habon (a csónakban még összekuporodva szorította az ülést, hogy ne zuhanjon ki (lásd 302. oldal), és szó se volt szigonyról).

304. oldal: „A Gébicsnek sikerült bevennie az ostromtornyot.”
Ha csak itt kapcsolódnék be a könyvbe, akkor azt mondanám, hogy ez sima elírás, és a Gébics nevű ostromhajó bevetette az ostromtornyot (úgy is furcsa szóhasználat lenne, de nem ebbe a rovatba való), de az előző cirka nyolcszáz oldalnyi logikai ámokfutás után már bizonytalan vagyok.

328. oldal: „Zsin keze jobban vérzett, mint gondolta. Még csak egy hete történt, hogy vért vettek tőle, ezért a látványtól most majdnem elájult.”
Ez a Zsin, aki éppen majdnem elájul a saját vére látványától, miután mérgében beleöklözött a falba, és ettől felrepedt a bőre, állítólag valamiféle harcos, akit „kiváló és talpraesett katonaként tartottak számon” (321. oldal). Azt még érteném, ha a vérvétel és a vérzés miatti együttes vérveszteség miatt ájuldozna, de a látványtól?

330. oldal: „Zsin kirángatott a helyéről egy kilazult padlódeszkát, és olyan helyre rejtette a kábítószert, ahol senki sem találhatta meg. Nem akarta használni. Nem tudta, milyen beteges játékot űz vele Petra, de nem sikerült kísértésbe vinnie.”
Annyira jó lenne, ha Kuang eldöntené végre, hogy Zsin egy minimális önfegyelemmel sem rendelkező idegroncs (mint a regény cirka kilencven százalékában), vagy egy acélos önuralmú személy (mint abban a tíz százalékban, amikor éppen ez kell a cselekmény irányban tartásához).

334. oldal: „Az elárasztott folyópartoknak köszönhetően eddig megtehették, hogy vízen közlekedjenek. Partra kellett szállniuk, és farönkökön görgetni a hajókat, amíg el nem értek egy olyan ágat, amely már elég széles volt a csatahajóknak.”
1. Vajszra legalább egy csatahajója már legalább kétszer elhajózott erre: egyszer az Őszpalotába, egyszer meg visszafelé.
2. Az egész „használjuk a flottát a támadásra!” terv arra épült, hogy ezt meg tudják ismételni. Nmh.

389. oldal: „Végül mind a négyen a vezér előtt térdeltek.” vs. 390. oldal: „A lány undorodva ugrott hátrébb.”
Térdelésből hátraugrani akkor se semmi, ha az embernek éppen nincs kificamodva a bokája és összekötözve a keze, és nem tartják szemmel hátvidéki íjászok. (Nem, a két esemény között nem állt fel.)

404. oldal: „– Feküdj le – kérte Zsint. – Olyan közel a falhoz, amilyen közel csak tudsz.
– Miért?
– Azért, hogy ne a kövekre ess, ha elájulsz.”
Ez inkább fordítási hiba, mert az utolsó mondat ezzel a szórenddel azt jelenti, hogy fekve is el fog esni (ami abszurdum), csak nem a kövekre.

404. oldal: „Zsin befészkelte magát a sarokba, a hátát a kifeszített takaróknak támasztotta, arcát a hűvös földhöz nyomta.”
1. Egy jurta néhány dologban hiányt szenved. Ezen dolgok egyike a sarok (vö. 402. oldal: „kúpszerű építmény” és 403. oldal: „a jurtába cipelte.”).
2. Zsiráfnyakú Zsin ülve (lásd 405. oldal: „Már nem tudott nyugton ülni egy helyben.”) a hátát a jurta falának nyomja, az arcát meg a földhöz.

451. oldal: „A lovasok próbáltak elmenekülni.”
Aha, mert az éppen sikeres puccs után, amit azért hajtottak végre, hogy szabadon megölhessék az összes sámánt, hirtelen eszükbe jutott, hogy otthon a jurtában nyitva maradt a csap, és ezért sietve otthagyják az új vezérüket nem kevesebb, mint három sámán társaságában… miért inkompetens idióta mindenki ebben a könyvben?

457. oldal: „(…) csak az ár sodorta őket, mert mindketten túlságosan kimerültek az evezéshez.” vs. „A biztonságot szem előtt tartva a part közelében maradtak (…)”
Mert a tutajok irányítása menni szokott evezés nélkül is, mint az közismert…
(Mindenki megnyugtatására, aki ezen a ponton még képes izgalmat érezni a könyv vagy a szereplői iránt: a következő oldalon persze kiderült, hogy mégis eveztek.)

493. oldal: „A legtöbb Sárkány tartománybeli számára alig számítottak nikarának a déliek.”
Nem mintha Sárkány tartomány bármivel is északibb lenne, mint mondjuk Majom, Disznó vagy Kígyó, de még Kakas legészakibb része is csak alig valamivel van délebbre, mint Sárkány legészakibb része.

503. oldal: „Több gátat építettek farönkök és homokzsákok segítségével.”
Gátat, homokzsákokból meg fatörzsekből, azon a folyón, ahol a csatahajóik, meg a mélymerülésű ostromtornyos hajóik gond nélkül áthaladtak.

530–533. oldal: A Kitaj által barkácsolt szárny, amivel Zsin repülhet, már tényleg a fizikai fájdalmat okozó baromság kategóriája.
1. Attól, hogy a karjára szerelt ballonok felemelik, még nem lesz képes irányban haladni. Nem, akkor sem, ha hadonászik a karjával, meg változtatgatja a felhajtóerőt. Középiskolás fizika, a jó életbe.
2. A madarak, akiknek erre van huzalozva az agyuk meg az egész testük, hetekig tanulnak repülni, Zsin meg legfeljebb pár óráig.
+1 Fejlen (testében a szélisten) uralja a levegőt, tehát tökéletesen mindegy, hogy Zsin tud-e repülni vagy sem, így is, úgy is sziklára kenve végezné, ha nem védené mindentől a plot armor.

545. oldal: „A milícia nincs hozzászokva a tengeri csatákhoz, émelyegni és szédelegni fognak.”
1. A folyami csatákhoz. off Fo-lyam. Fo-lyó. Folyó, folyam, folyami. Írd le ezerszer, Ballai Mária! Írd le százezerszer! Írd le annyiszor, amennyi kell hozzá, hogy megtanuld!
2. Mivel már hetek óta a Muzsujon hajóznak, elég, khm, optimista feltételezés, hogy még mindig émelyegnek és szédelegnek.

551. oldal: „– Tudod, milyen érzés volt, amikor a barlangjában rekedtem? Tudod, mit tett velem?
– Igen. Ugyanazt, amit a főnix velem.
Zsin pontosan tudta, milyen fájdalmai vannak Nö-csának. Csak nem sajnálta őt emiatt.”
Egyrészt a főnix nem ette meg Zsin testvérét a szeme láttára. Másrész Zsin saját akaratából, önként, sőt, nagyon is lelkesen lépett alkura a főnixszel. Harmadrészt meg Zsin nem tud semmit: sejt, feltételez, legjobb esetben is csak approximál. És ha nem lenne intellektuálisan és emocionálisan is egy nagy nulla, akkor ezt tudhatná is.

559. oldal: „Csak egy percnyi zuhanás után nyitotta ki a szárnyát.”
Egy perc zuhanás = 60 másodpercnyi szabadesés = (feltételezve, hogy csak cirka 50 m/s sebességre gyorsult) valamivel több, mint 2850 méter zuhanás off. Ennek később jelentősége lesz.

562. oldal: „Zsin ellökte magától a testet, lebukott, és felkapott egy páncélt a földről.”
Pajzs lesz az. Azt még el is hinném (mondjuk eddig nem nagyon volt szó pajzsokról, de feltételezem, hogy a nikarák csak ismerik).

567. oldal és 568. oldal: Érdekes módon ahogy Zsin vízbe esik, a szárnya eltűnik (vagy legalábbis semmi problémát nem jelent neki az úszásban, hiszen egy szerkezet, ami a levegőben tart, miért is akadályozna a víz alatti mozgásban), de ahogy visszajut a felszínre, mágikus módon ismét megjelenik, sőt, rögtön használatra kész. Ki érti ezt…

570–572. oldal: Ennek az egész rohadtul szánalmas légi harc jelenetnek csak akkor van értelme (de akkor se sok), ha az ember kivágja az agyából nem csak az alapvető fizikai tudást, de azt a hétköznapi tapasztalatot is, hogy a tárgyak erő hatására hogy viselkednek.

573. oldal: „Eddig úgy zuhant, hogy észre sem vette. Visszaparancsolta a lángokat a szárnya alá, és lázasan csapkodott, holott már alig bírta megmozdítani a karját.”
1. Nem vette észre, hogy zuhan, ti irgalmas istenek, hát nem vette észre…
2. Vajon miért csapkod a karjával? Egyedül a ballonban lévő meleg levegő felhajtó ereje tartja fent, a csapkodásnak egy millimétert se lenne szabad emelnie rajta.

573–574. oldal: „Olyan közel jutott a sziklához, hogy látta a felé integető Kitajt és Venkát.
(…)
Ezután pedig fejjel lefelé, tehetetlenül zuhant a folyó irányába.
Amikor becsapódott, az összes érzékszerve felmondta a szolgálatot.”
Ugye az 559. oldalon közölt adatok alapján úgy számoltam, hogy Zsin a légi bemutató elején valamivel több, mint két és fél kilométert zuhant. Legyünk nagyon nagyvonalúak, és feltételezzük, hogy valójában csak tized ekkora távolságot tett meg, és volt még néhány métere manőverezni, azaz hogy a szikla teteje cirka háromszáz méterre volt a víztől. Ha valaki csak száz méter magasságból vízbe zuhan, nos, az nem annyit jelent, hogy egy kicsit elmerül. off

588. oldal: Árulja már el valaki, hogy Venka a nyomorék karjával hogy tudott leszedni egy hajóárbócot Zsinről…

643. oldal: Tudom, hogy Nmh, de Pa-csi és Szuni elfogása óta miért is nem volt Ramsza egy ablaktalan cellában a falhoz bilincselve?

Kapcsolódó könyvek: R. F. Kuang: Sárkányköztársaság

R. F. Kuang: Sárkányköztársaság
12 hozzászólás