CaptainV  P 58


Összes kitüntetés 89


Kedvenc könyvek 28

Richard Morgan: Valós halál
John Williams: Augustus
Donna Tartt: A titkos történet
Pierce Brown: Hajnalcsillag
Lev Grossman: A varázslók
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Pierce Brown: Vörös lázadás
Madách Imre: Az ember tragédiája
Asbóth János: Álmok álmodója
Mark Lawrence: Tövisek Császára
Mark Lawrence: Tövisek Királya
George R. R. Martin: Kardok vihara

Kedvenc sorozatok: A neveletlen hercegnő naplója, A Széthullott Birodalom, A tűz és jég dala, A varázslók-trilógia, Az Elfeledett Könyvek Temetője, Harry Potter, Kenzie-Gennaro, Lőpormágus-trilógia, Riyria-krónikák, Vaják, Vörös lázadás-trilógia

Kedvenc alkotók: Carlos Ruiz Zafón, Dennis Lehane, John Williams, Lev Grossman, Mark Lawrence, Pierce Brown, Vaszary Gábor

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Kim Stanley Robinson: New York 2140
Friedrich Nietzsche: Az Antikrisztus
>!
2018. január 17., 08:26
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2017
656 oldal · ISBN: 9789634192398 · Fordította: Farkas Veronika
18 hozzászólás
>!
2018. január 15., 08:31
>!
Helikon, Budapest, 2016
132 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632277196 · Fordította: Csejtei Dezső
Hirdetés

Utolsó karc

>!
CaptainV P
Polihisztorképző – házi feladatok

Polihisztorképző 2018:
12. – egyéni téma: Baljev Dol -> Szerbia -> szláv kultúra -> szláv nyelvek
Asbóth Oszkár: Szláv jövevényszavaink

2017-ben megszaporodtak körülöttem a szláv tematikájú dolgok, betetőzésként pedig az egyéni témám is ilyen jellegű lett: eredetileg Baljev Dol szerb falucskát kaptam, de nem jutottam vele messzire. Végül megpróbáltam jutifalit adni a nyelvész énemnek, ám kissé benéztem a dolgot.

Asbóth Oszkár ugyanis nagy bánatomra nem egy gyorstalpalót ad arról, hogy milyen hatással volt a szláv nyelvek közelsége a szókészletünkre, hanem gyakorlatilag egy ellenművet írt. Kollégája, Melich János eddig, vagyis addig megjelent műveinek szakszerűtlenségéről ír, arról, hogy milyen iszonyúak a pasi levezetései, mennyire észbontóan elhibázott következtetései vannak, mikor a szláv nyelvek hatását vizsgálja. Hogy kinek van igaza, nem tudom, sem a szlavisztikába, sem a történeti nyelvészet ezen részébe nem látok bele annyira, hogy akár csak véleményem legyen a dologról, és sajnos most sem jutottam közelebb ahhoz, hogy többet tudjak. Asbóth csak reagál, cáfol, állítani alig állít valamit. Így a könyvnek az a része, amikor a vélhetőleg szláv eredetű szavaink válogatásán (ablak, derék, kakas, garat, stb.) végiglohol, számomra nem informatív.

De ami az érdemi részt illeti: Asbóth a bolgár nyelvre fektet nagy hangsúlyt, így belemegy kicsit a magyar-bolgár kapcsolatba. A magyarok minden bizonnyal érintkeztek a bolgárokkal, csak nem tudjuk – legalábbis Asbóth idejében még –, mikor, a Honfoglalás előtt vagy után. Az viszont biztos, hogy a bolgáron belül is a nyugati nyelvjárás ismerhető fel leginkább a nyelvünkben, tehát földrajzilag oda sejtik a „meetinget”. Az is fontos, hogy a bolgár és a magyar között közvetítőnyelv volt az oláh, így annak a nyomait is fel kell tudni ismerni, ha szláv hatásokat vizsgálunk. Touché, Melich. Plusz leír még egy érdekes dolgot, ami nem a saját kutatása, hanem Anonymus gondolata: a 'pest' szó lehet, hogy a bolgároktól jött, ebben az esetben viszont a városnevünk, Pest* „bolgáros nyelven” beszélő szlávok emlékét őrizheti. Amiből az következik, hogy Pest területén bolgár telepesek éltek.

*ennek végül utánanéztem: szláv nyelveken a 'pest' elvileg 'barlang', 'sziklaüreg', ami a budai hegyek miatt még reálisnak is tűnik.

Kapcsolódó könyvek: Asbóth Oszkár: Szláv jövevényszavaink

Asbóth Oszkár: Szláv jövevényszavaink
2 hozzászólás