Három felnőtt lányom van, akikkel gyakran komoly témákról szoktunk beszélgetni. Pl arról, hogy mit jelent egy szó, mondjuk a „bölcs”. Megállapítottuk, hogy nem azonos az okos, tanult, művelt szavakkal. Szerintem bölcs ember tapasztalt: ha adódik egy megoldhatatlannak látszó helyzet, ő azt mondja, én már láttam/hallottam ilyet, akkor ezt csináltuk és jó volt, vagy épp nem volt, mert….Szóval van ötlete a megoldásra.
Ez most azért jutott eszembe, mert most hétvégén azt a részt olvassuk a Bibliából, amikor Salamon örömét fejezi ki azért, hogy bölcsességet kért az Istentől.
"Ezért könyörögtem, és megkaptam a bölcsességet; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke.
Többre becsültem a jogarnál és a trónnál, és hozzá mérten semminek tartottam a gazdagságot.
A fölbecsülhetetlen drágakövet sem állítottam vele egy sorba; mert mellette minden arany csak egy marék homok, és vele összemérve az ezüst csak sárnak számít.
Jobban szerettem egészségnél és szépségnél, és birtoklását a világosságnál is többre tartottam; mert a fény, amely belőle árad, nem alszik ki soha."
(Bölcs 7, 7-10)
