A múltkori, „traktoros rókás” karcom után engedjétek meg, hogy közre adjam Fekete István első, nyomtatásban megjelenő írását.
Ez, ha minden igaz, és hihetünk Sánta Gábornak, a Zászlónk című, katolikus, ifjúsági lapban jelent meg, 1917-ben, pontosan szeptember 15-én. A kissé bizonytalan fogalmazásnak meg az az oka, hogy az író a 60-as években több helyen is írt erről az első alkalomról, de úgy, ahogy emlékezett, nem volt fellelhető.
A krimibe illő nyomozásról Sánta Gábor számolt be az íróról szóló tanulmányai első kötetében, Fekete István ifjúkori költeménye címen. Itt most legyen elég annyi, hogy a nyomtatásban megjelenő vers szerzője nem kerül megnevezésre, „egy dunántúli (kaposvári) kereskedelmi iskolai ifjú” szerepel a szövegben.
Az Arcanum adatbázisában a Zászlónk megtalálható, de a minket érdeklő lapszám pont hiányzik. De nekem szerencsére megvan eredetiben. Kicsit viseltes, kicsit gyűrött, pecsétes itt-ott, de hát istenem, több mint száz éves!
A vers több kötetben is megjelent, a Lazi-féle Öszegyűjtött versek végén Sánta Gábor elemzi a költeményeket, így most ezt ajánlom.
