arsenal0522 5



Kedvenc könyvek 52

David Mitchell: Felhőatlasz
China Miéville: Armada I-II.
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Augusten Burroughs: Dry
Nick Hornby: Fociláz
Steven Pressfield: A tűz kapui
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes novellái I-II.
Nick Cave: Válogatott versek
Stephen King: Hearts in Atlantis
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg
Peter S. Beagle: Egy csendes zug

Kedvenc sorozatok: A Setét Torony, A siló, A tűz és jég dala, Abarat, Átjáró, Az Első Törvény, Az Első Törvény világa, Az utolsó nyomozó, Charlie Parker, Egyszemélyes törzs, Erlendur felügyelő, Galaxis útikalauz stopposoknak-trilógia, Geor dar Khordak, Harry Hole, Hercule Poirot, Korongvilág, Kultúra, Matthew Scudder, Matthew Shardlake, Republic Commando, Sandman: Az álmok fejedelme, Történetek, Új-Crobuzon, Vérgróf-trilógia

Kedvenc szereplők: Boba Fett, Guy Montag, Harry Hole, Hercule Poirot, Jaime Lannister, Kremátor Kristóf, Marquis de Carabas, Matthew Scudder, Roland Deschain, Szindbád, The Lady Door, Tyrion Lannister, Yoda

Kedvenc alkotók: Agatha Christie, Arnaldur Indriðason, Augusten Burroughs, Ben Aaronovitch, Benedek Szabolcs, Charles Dickens, China Miéville, Dean R. Koontz, Erich Maria Remarque, Ernest Hemingway, Frederik Pohl, George R. R. Martin, Gillian Flynn, Iain Banks, Irwin Shaw, Isaac Asimov, James Jones, James Luceno, Jo Nesbø, Jodi Picoult, Joe Abercrombie, John Gribbin, John Steinbeck, Karen Traviss, Kiss Judit Ágnes, Kosztolányi Dezső, Lackfi János, Lawrence Block, Márai Sándor, Nagy Bandó András, Neil Gaiman, Nick Cave, Nick Hornby, Peter F. Hamilton, Philip K. Dick, Raoul Renier, Ray Bradbury, Robert Merle, Stephen King, Szilvási Lajos, Terry Pratchett, Tony Parsons, Tóth Krisztina, Wayne Chapman

Kedvenc kiadók: Ad Astra, Agave Könyvek, Animus, Cartaphilus, Európa, GABO, Gold Book, Könyvmolyképző, Szukits

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Jo Nesbø: Kísértet
Kuczka Péter (szerk.): Ötvenedik
Martin Luther: Asztali beszélgetések
>!
2019. június 17., 20:42
>!
Animus, Budapest, 2014
ISBN: 9789633241707 · Fordította: Petrikovics Edit
>!
2019. április 23., 15:08
>!
Helikon, Budapest, 2017
300 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632279145 · Fordította: Márton László
Hirdetés

Utolsó karc

>!
arsenal0522
Molyolók saját írásai

A reggeli napfény lassan lopakodott be a kis szobába. Körvonalat adott a mindig porosnak látszó bútoroknak, és elérte az ágyat, ahol a lány feküdt.
Mobiltelefonjának Creamy csengőhangjára ébredt. Az álom szakadozottan tűnt el szemei elől, mint amikor a huzat kiviszi egy szétfoszlott függöny maradványait az ablakon. Nyújtózott egyet, és mire meztelen lábait a padlóra tette, már el is felejtette mit álmodott. Kibotorkált a fürdőszobába. A vízköves csempék feletti tükörben megnézte az arcát, megdörzsölte a szemét. A szarkalábakkal nem tudott mit kezdeni. Negyvenöt év, az negyvenöt év. Lezuhanyozott, megfésülte haját. Olcsó parfümöt tett a nyakára. Körmei festetlenek voltak, száját sem rúzsozta. A szemét egy-egy gyors vonással húzta ki. Sietve öltözködött, mint mindig. Bugyi, melltartó, blúz, szoknya. Szemüveg.
Kiment a konyhába, meggyújtotta a gázt. Feltett egy kávét, kiflit vajazott. Miközben a tejeskávét itta, kinézett az ablakon, de hogy mi volt a poros üvegtáblán túl, az nem jutott el a tudatáig. Azon merengett, hogy talán ez a nap más lesz, mint a többi. A többi, ami sűrű sorokban vonult el, kíméletlenül és közömbösen, mint egy hadsereg, vagy egy sáskahad, semmit sem hagyva maga után.
A maradék kávét kitöltötte rokkantnyugdíjas édesapjának. Elköszönt tőle, felvette kitaposott sarkú cipőit és dolgozni indult. A lift nem működött, gyalog indult le a lépcsőn. Három emelet, kávé és szemeteszsákok szaga, a félemeleti fordulóban egy korláthoz láncolt trekking kerékpár. Még sosem látta, hogy a házból ki használja.
A panelház ajtaja nehezen záródott be utána.
Kisétált a kutyapiszoktól, eldobott csikkektől és gyorséttermes papírdobozoktól tarkított utcán a buszmegállóhoz. Mint minden nap, most is sokan vártak a megállóban, iskolások fülhallgatóval elmerülve a saját világukban, piacra igyekvő nyugdíjasok, tettre kész tekintetű irodisták energiaitalokkal felszerelkezve miközben a mobiltelefonon már a mai meeting témáját vitatták.
Sehol a nagy Ő. A busz végre beállt a megállóba, az emberek színes folyamként zúdultak, hogy felszállhassanak. A lány beszorult egy gyerekháton viselt iskolatáska, és egy molyirtó szagú kabátot viselő nyugdíjas közé. Az ablakon túli világot megint nem látta, de nem is érdekelte, hiszen csak Isten tudná megmondani, hogy a lány életében hány nap tette meg ugyanezt az utat.
Félóra múlva szállt le, és bement munkahelyére, a 3-as számú postahivatalba. Még minden csendes volt. Átvette a blúzát, felkötötte a postai egyenkendőt, és ivott egy kávét a többi lánnyal. Nem szólt senkihez. A többiek a tegnap este látott sorozatról beszélgettek. Aztán kiültek megkopott székeikre, bekapcsolták a gépeket, megszámolták a váltópénzt. Kinyitott a posta.
A délelőtt folyamán sokan jöttek, a lány végezte szokásos munkáját, boríték, bélyegző, pénz, csekk, pénz, bélyegző,fakk, csekk, pénz, bélyegző, fakk, levél, bélyegző, pénz, csekk, végeérhetetlenül. Délben kiment egy menzára ebédelni. Langyos főzeléket evett fasírttal, pohár hideg vízzel. Egyedül evett, mint mindig. Nem szeretett evés közben beszélgetni. Amúgy is megszokta a magányt.
Visszament dolgozni, a délután ugyanúgy telt, mint a délelőtt, ugyanúgy, mint minden egyes nap. Egyszer telefonáltak neki – a barátnője mégsem ér rá aznap, lemondta a mozit. Biztosan pasi van a dologban – gondolta. Nem volt kedve munka után hazamenni. Villamosra szállt és sétált a belvárosban egyet. Tavaszias idő volt, megjelentek az első turisták, korán végző dolgozók igyekeztek mindenfelé, a lány csak nézegette a kirakatokat. Beült egy kávézóba, capuccinót rendelt. Levette szemüvegét, hogy kicsit másképp lássa az embereket. Nem olyan élesen, hanem mint egy álomban. Mint egy álomban, ahol bármi megtörténhet, és hirtelen minden más lesz.
Amikor elfogyott a capuccinó, feltette szemüvegét, és abbahagyta az álmodozást. Hazaindult.
A panelházak fölé tornyosultak a koraesti kékesszürke homályban, az utcai lámpák csak épphogy pislákoltak. A lift már üzemelt, összevissza firkált belsejében homályos tükör, lámpája túl éles . A lány hazaért, köszönt apjának, pár szót váltottak. Hideg levest vett elő a hűtőből. Megvacsorázott. Bekapcsolta a tévét, ahol megint sorozat ment. Beleolvasott egy bulvárlapba. Hamar elálmosodott. Bement a szobájába. Csendesen levetkőzött. Pólóba bújt. Beleolvasott Fábián Janka új regényébe, de pár oldal után elálmosodott.
A lány levette a szemüvegét, és az éjjeliszekrényre tette. Lassan elszenderedett.
Most már biztos, hogy ez a nap sem lesz más, mint a többi.
A reggeli napfény lassan lopakodott be a kis szobába. Körvonalat adott a mindig porosnak látszó bútoroknak, és elérte az ágyat, ahol a lány feküdt.
Mobiltelefonjának Creamy csengőhangjára ébredt…

5 hozzászólás