AnyAnonymous  P 31


Összes kitüntetés 21


Kedvenc könyvek 17

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Szergej Lukjanyenko: Éjszakai őrség
Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság
Andrzej Sapkowski: A végzet kardja
J. Goldenlane: Holdnak árnyéka
Kleinheincz Csilla: Ólomerdő
Douglas Adams: Galaxis Útikalauz stopposoknak – A világ leghosszabb trilógiája öt részben
Andy Weir: A marsi
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Elizabeth Moon: A sötét sebessége
Szergej Lukjanyenko: Utolsó őrség
Szergej Lukjanyenko: Alkonyi őrség

Kedvenc sorozatok: A herceg jósnője, Csodaidők, Galaxis Útikalauz stopposoknak-trilógia, Napnak fénye-ciklus, Ólomerdő, Őrség, Vaják, Világjáró

Kedvenc szereplők: A kis herceg, Arya Stark, Atticus Finch, Bob, Jaqen H'ghar, Ríviai Geralt, Scorpius Malfoy, Sid

Kedvenc alkotók: Andrzej Sapkowski, J. Goldenlane, Mérő László, Neil Gaiman, Szergej Lukjanyenko

Kedvenc kiadók: Delta Vision, Fumax, Typotex

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Dan Simmons: Hyperion
Szabó Lőrinc: Tücsökzene
Réz Pál – Domokos Mátyás (szerk.): Erőltetett menet
>!
2018. április 15., 17:34
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2014
538 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155468841 · Fordította: Huszár András
>!
2017. február 6., 08:23
>!
2015. december 20., 13:54
>!
Nap, Budapest, 1999
424 oldal · ISBN: 9638116390
Hirdetés

Utolsó karc

>!
AnyAnonymous P
Kedvenc verseim

Oravecz Imre: Az erdő óhajtása

Azt az erdőt vágyom, a hajdanit, az ősvadont,
mely egykor a határ helyén tenyészett,
és a falut is övezte, körülölelte,
nem ölelte,
hiszen bent volt a faluban,
a falu meg benne,
a fák közt álltak a házak,
azok rejtették, védelmezték,
azt a réges-régit szeretném látni, abba belépni,
az óriástölgy, a bükk, a szil, a juhar meg a többi valaha volt növényi épület alatt járni,
megérinteni a legszebb példányok törzsét,
völgyről hegyre, hegyről völgyre kóborolni,
lapályon átvágni, oldalt megmászni, tetőre hágni,
széthajtani a bokrokat, cserjéket és cikcakkban haladni, hol sűrű,
egyenes vonalban mozogni, hol ritkás,
szántani a lábammal az avart, ropogtatni a száraz gallyakat,
közben meg-megállni, körülnézni és hallgatózni,
hallgatni a csendet, a lombok sóhajtását, a makk koppanását, amint lehull,
aztán újra elindulni,
ledobni minden terhet, és megkönnyebbülni,
szabadnak érezni magamat,
nem gondolni többé semmi rosszra, gondra, elmúlásra, fenyegetésre,
mindent észrevenni, ismerősként üdvözölni,
harangvirágnak, szarvasbogárnak, szemeslepkének örülni,
a hunyópókot hálószövés közben meglesni,
egy léprigó édes énekében gyönyörködni,
egyenes mogyoróvesszőt vágni, és vándorbotnak használni,
vízfolyást, patakmedret követni, forrásra lelni, és jót inni belőle,
gombát felvenni, epret, szamócát szedni,
vadméheket felfedezni, és megkóstolni a mézüket,
vadcsapásra térni és szarvassal, őzzel, hiúzzal találkozni,
medvét, farkast, vadmacskát távolról megfigyelni,
hatalmas karmok nyomát tanulmányozni egy ferde rönkön,
a koronák résén át egy darabka kék eget megpillantani, és napsütötte tisztást találni,
ráérősen leheveredni a fűre, és beszívni a föld meleg szagát,
kilátópontot keresni, és körülhordozni tekintetem a zöld hullámokon,
véletlenül falubeli atyafiakkal összefutni,
nem tartani a jámbor favágóktól, csapdaállítóktól, szénégetőktől és bogyógyűjtőktől,
leülni melléjük, megkínálni őket szűzdohánnyal,
elbeszélgetni velük, bármilyen nyelvet beszélnek is,
megkérdeni, mi a mai Dolyina vagy Isten-hegy neve, és ők hogy hívják, mi azon túl van,
de nem árulni el nekik, hogy ez az erdő egyszer körös-körül mindenestül eltűnik,
elbúcsúzni tőlük,
és menni, menni,
nem törődni többé iránnyal, ruhával, külvilággal,
csak törni előre,
egyre beljebb hatolni a rengetegbe,
eltévedni, beleveszni, beleolvadni, hozzáhasonulni,
benne, belőle, vele és általa élni,
és soha többé elő nem jönni.

Kapcsolódó alkotók: Oravecz Imre