Amadea 41


Összes kitüntetés 41


Kedvenc könyvek 56

Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
George R. R. Martin: Trónok harca
Alice Sebold: Komfortos mennyország
Diane Setterfield: A tizenharmadik történet
Peter S. Beagle: Az utolsó egyszarvú
Peter S. Beagle: Tamsin története
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Vavyan Fable: Szennyből az angyal
Brunonia Barry: A csipkeolvasó
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája

Kedvenc sorozatok: A Mayfair boszorkányok története, A szingli fejvadász, A tűz és jég dala, Az Elfeledett Könyvek Temetője, Bűnös Budapest-ciklus, Csokoládé-trilógia, Dávid Veron, Hyperioni énekek, Jean le Flambeur, Kenzie-Gennaro, Korfu-trilógia, Matthew Scudder, Méregnaplók, Millennium, Napernyő Protektorátus

Kedvenc alkotók: Alice Hoffman, Audrey Niffenegger, Carlos Ruiz Zafón, Catherynne M. Valente, Dan Simmons, Daphne du Maurier, Dennis Lehane, Gabriel García Márquez, George R. R. Martin, Jeanette Winterson, Jeffrey Eugenides, Joanne Harris, John Banville, Joyce Carol Oates, Laurie Halse Anderson, Lawrence Block, Lionel Shriver, Ljudmila Ulickaja, Margaret Atwood, Peter S. Beagle, Robert Galbraith, Romain Gary, Truman Capote, Virginia Woolf

Kedvenc kiadók: Ad Astra, Európa, GABO, Geopen, Park

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Jonathan Franzen: Diszkomfortzóna

Jonathan Franzen: Diszkomfortzóna Személyes történet

>!
2018. január 16., 14:49
1 hozzászólás
Hirdetés

Utolsó karc

>!
Amadea

„A leghírhedtebb magzatgyilkos azonban az anyarozs (secale cornutum), a rozson élősködő gomba volt. A középkorban – a rozskenyér fogyasztása révén – a Szent Antal tüze néven ismert ergotizmus okozójaként pusztított.” (128-129. oldal)

Az anyarozs (németül Mutterkorn) elnevezése abból ered, hogy a belőle kivont anyag méhösszehúzódást vált ki. A lovaknál vetélést okoz, embereknél a terhesség ötödik hónapjától van ilyen hatása. Szülés után (is) alkalmazták a méhlepény leválásának megsegítésére, de vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. Maga az anyarozs (más néven varjúköröm) egy gombaféleség, ami főleg esős nyarakon megtelepedhet a gabonakalászban, a virágok helyén és fekete madárkaromhoz hasonlít. Búzán, zabon és árpán is megjelenhet.
Az anyarozsmérgezést (ergotizmust) nevezték a népnyelvben Szent Antal tüzének, de a hasonló tünetek miatt az orbáncra is alkalmazták ezt a megnevezést. Sőt, az égővörös bőrpír, mint tünet miatt afféle halmazként használtak, és „hozzácsapták” az ekcémát, a skarlátot, kanyarót, a csalánkiütést, a pityókás egyházi személy bortól vöröslő arcát és az ártatlan hajadonok pirulását is. A pestis után a második legrettegettebb kórságnak számított a középkori Európában. Annak ellenére, hogy az 1770–1771-es nagy járvány idején fedezték fel a betegség okát, még 1951-ben is szedte áldozatait (Franciaországban 200 megbetegedést regisztráltak, 7 halálos esettel) – ezt gluténparás ismerősöknek nem javallott elmesélni.
A betegségnek két fajtája van; az egyik égő fájdalommal, bőrvörösséggel, szédüléssel, hányással kezdődik, majd a toxikus hatóanyag miatt érszűkület alakul ki, a végtagok elfeketednek és vérzés nélkül leválnak a testről. Az anyarozsmérgezés másik fajtájánál az égő fájdalom mellé bizsergés és epilepsziára emlékeztető görcsök társulnak, bizserkórnak is nevezték.

A népies elnevezésnek az az eredete, hogy a Remete Szent Antal rend célja volt, hogy megtisztítsák a gabonát és szennyeződés nélküli lisztet bocsássanak az emberek rendelkezésére. A középkorban hittek abban, hogy a gyógyírt a szent sírjához tett egyiptomi zarándokút jelenti, de a betegeket többek között meghempergették lisztben, megverték liszteszsákkal (vagy belebújtatták). Az acéllal, kovával végzett „kezeléseket” csak Antal nevű személy (lehetőleg hetedik gyerek) végezhette (kutyaharapást szőrével, tüzet tűzzel elven), de gyógyhatásúnak tartották a tüzes vas hűtésére használt vizet is.

Még egy érdekes dolog: az LSD hatóanyagát először az anyarozsból kivont lizergsavból szintetizálták. A műveletet végző személy, Albert Hoffman „egy átmeneti elmebajhoz hasonló állapotba került.” „»Egy démon hatolt belém, és átvette a hatalmat a testem, az érzékeim és a lelkem fölött… Az anyag, amivel kísérletezni akartam, végül legyőzött… Innentől valójában elkezdtem élvezni a – csukott szemem mögött tovább tartó – színek és formák hallatlan játékát.«” (Wikipédia)
Egy amerikai pszichológus-történész a kutatásai alapján azt feltételezi, hogy az ergotizmus lehetett az oka a salemi boszorkányperekhez vezető hisztérikus rohamoknak és hallucinációknak.

Ui.: „A középkorban büntetésnek tartották ezt a betegséget.” (Wikipédia) Hát, szerintem most is tekinthetjük annak…

Források (a köteten kívül):
https://hu.wikipedia.org/wiki/Anyarozs
http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/14352/sz…

Kapcsolódó könyvek: Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860-1914)

Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860-1914)
10 hozzászólás