Almost_Zed 0




Kedvenc könyvek 44

Eckhart Tolle: A most hatalma
Hermann Hesse: Sziddhárta
Stephen King – Peter Straub: A talizmán
Henri Charrière: Pillangó
Márai Sándor: Vendégjáték Bolzanóban
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai
Dallos Sándor: Aranyecset
Szabó Magda: Az ajtó
William Shakespeare: Romeo és Júlia
Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat
Ozzy Osbourne: Én, Ozzy
Frederick Forsyth: Az Odessa-ügyirat

Kedvenc alkotók: Eckhart Tolle, Faludy György, Popper Péter, Stephen King

Kedvenc kiadók: Európa


Aktuális olvasmányok

Illyés Gyula: Puszták népe
Epiktétosz: Kézikönyvecske
>!
2021. március 28., 14:16
>!
Móra, Budapest, 1980
248 oldal · ISBN: 9631120481
>!
2020. április 13., 11:13

Utolsó karc

Almost_Zed>!
Egy költő – egy vers

Tóth Árpád: Körúti hajnal

Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még
Üveges szemmel aludtak a boltok,
S lomhán söpörtek a vad kővidék
Felvert porában az álmos vicék,
Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.

Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja:
Minden üvegre száz napocska hullt,
S az aszfalt szennyén szerteszét gurult
A Végtelen Fény milliom karátja.

Bűvölten állt az utca. Egy sovány
Akác részegen szítta be a drága
Napfényt, és zöld kontyában tétován
Rezdült meg csüggeteg és halovány
Tavaszi kincse: egy-két fürt virága.

A Fénynek földi hang még nem felelt,
Csak a szinek víg pacsirtái zengtek:
Egy kirakatban lila dalra kelt
Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt
Hangon a harangok is felmerengtek.

Bús gyársziréna búgott, majd kopott
Sínjén villamos jajdult ki a térre:
Nappal lett, indult a józan robot,
S már nem látták, a Nap még mint dobott
Arany csókot egy munkáslány kezére…