Ákos_Tóth  I 86

Tóth Ákos 1 könyv


Kedvenc könyvek 49

E. L. Doctorow: A vak zongorista
Knut Hamsun: Éhség
Leonard Bernstein: A muzsika öröme
Jo Nesbø: Vörösbegy
Elmore Leonard: Gengszterek földjén
Alain-Fabien Delon: Úri vér
Emmanuel Haymann: Alain Delon
Érik Emptaz: A Medúza átka
René Goscinny: Asterix és a Gótok
Rejtő Jenő (P. Howard) – Korcsmáros Pál: Az elveszett cirkáló
Florian Illies: 1913
Prosper Mérimée: Carmen / Colomba

Kedvenc sorozatok: Asterix, Harry Hole

Kedvenc kiadói sorozatok: Boris Vian, Európa Modern Könyvtár, Európa Zsebkönyvek, Helikon Zsebkönyvek, Híres Operettek, Nobel-díjasok könyvtára, Noran Novella, Rakéta Regénytár

Kedvenc szereplők: Alice, Ashenden, Behemót, Colomba della Rebbia, Don Diego Alatriste y Tenorio kapitány, Gregor Samsa, Harry Hole, Mák István, Mr. Edward Hyde, Osztap Bender, Paul Bäumer, Pjotr Hrumov, Thyl Ulenspiegel

Kedvenc alkotók: Albert Uderzo, Alekszandr Blok, André Malraux, Badár Sándor, Benedek Marcell, Bengt Danielsson, Boris Vian, Christopher Isherwood, E. L. Doctorow, Elmore Leonard, Erich Maria Remarque, Ernest Hemingway, Heltai Jenő, Ilja Ilf, Jens Bjerre, Jo Nesbø, Julian Barnes, Karinthy Frigyes, Leonard Bernstein, Mario Vargas Llosa, Oscar Wilde, Patrick Rambaud, Prosper Mérimée, Rejtő Jenő (P. Howard), René Goscinny, Siegfried Lenz, Sterling Archer, Thor Heyerdahl, Vaszil Bikov, Vlagyimir Majakovszkij, Vlagyimir Szorokin

Kedvenc kiadók: Árkádia, Európa, Helikon, Jaffa, Kelet, Kossuth, Park

Hirdetés

Aktuális olvasmányok

Michael Crichton: A nagy vonatrablás
>!
2020. február 17., 04:37
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
270 oldal · ISBN: 9635485611 · Fordította: Kada Júlia
Hirdetés

Utolsó karc

>!
Ákos_Tóth I
Jazz olvasáshoz

Jazz egyáltalán? – ördög tudja, de jó!

Ken Colyer – minden
Alexis Korner – gitár

Szóval van ez a skiffle nevű dolog, ami különböző formáiban hasonlít mocsaras delta blues-ra, surf rockra, valami rém antik hatású college rockra, mindenesetre különleges kis mixtúrája az amerikai népzenének, a bluesnak és a jazznek, ami természetesen Nagy-Britanniában is elterjedt, és a hatvanas években színre lépő generáció szinte minden zenészére hatott, sőt, ők karrierjük korai szakaszában, sokszor kisfiúként játszottak is skiffle zenekarban – érdemes megnézni Jimmy Page talán legrégebbi felvételét, amin kisiskolásként lép fel bandájával az angol televízióban.
Skiffle-t azonban játszott a kor néhány angol és skandináv dixieland nagyágyúja is, például Ken Colyer, aki Back to the Delta című albumán hat dalt a Jazzmenjeivel játszik el, hármat pedig a Skiffle Groupjával, ami tulajdonképpen belőle, egy gitáros-mandolinos fickóból, egy mosólapos Colyer fiúból, és egy bőgősből állt. A Casey Jones mégis szinte szólóelőadásnak hat, és a dal is teljesen saját szerzeménye.
Jones egyébként az amerikai kultúra egyik legendás hőse, egy mozdonyvezető, aki életét feláldozva megmentette a keze alatt lévő vonat utasait. Alakjáról énekelt már a Grateful Dead, Johnny Cash, többször említi őt Gillian Welch, és más közegben a Motörhead, meg az AC/DC is.

https://www.youtube.com/watch…