aggieolvas 0
Kedvenc könyvek 2
Kedvenc kiadói sorozatok: Apollo Könyvtár
Kedvenc alkotók: Kállai Tibor, Szentkuthy Miklós
Aktuális olvasmányok
Utolsó karc
MICHEL TOURNIER (1924.12.19. – 2016.01.18.)
Hat napja – 91 éves korában – a Párizshoz közeli Choiselben meghalt a francia Becsületrend parancsnoki fokozatának kitüntetettje, a II. világháború utáni francia irodalom egyik meghatározó alakja, a Goncourt-díjas Michel Tournier. Bár francia volt, de egész műveltségét, tapasztalategyüttesét meghatározta a német katolicizmus, a német zene és általában a német kultúra. A Sorbonne-on, majd Tübingenben tanult filozófiát. 1950–1968-ig német műfordító volt, majd az egyik francia rádió sajtóattaséja lett. Dolgozott kiadónál (Plon), tévéműsort vezetett, valamint egy sor – nem irodalomhoz köthető – kenyérkereső foglalkozása is volt. 42 éves korában kezdett el írni. Bár tekintélyes életművet hagyott hátra, és minden fontos könyve magyarul is megjelent, itthon igazából kettő lett nagyon sikeres, nem véletlenül. Első regénye, a „Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke” (Vendredi ou les Limbes du Pacifique, 1967) rögtön megkapta a Francia Akadémia regénynagydíját. Következő regénye, „A rémkirály” (Le Roi des aulnes, 1970 > 1983) pedig egyhangú szavazással azonnal Goncourt-díjat kapott, és Tournier ezzel a Goncourt Akadémia tagja lett. Fontos művei közül magyarul olvasható pl. a „Gáspár, Menyhért, Boldizsár” (1980), az „Eleázár, avagy a forrás és a csipkebokor” (1996) vagy a „Boldogság Németországban?” (2004). A rémkirályról sokan és sokat írtak. Itt és most Legeza Ilona legendás könyvismertetései közül az ide vonatkozó írás első mondatát és utolsó bekezdését érdemes felidézni: „A rémkirály a modern szimbolikus-mitikus próza egyik csúcsteljesítménye, egészen különös és egyedi megvalósítása. (…) Bár ilyen oldala is van – nem antifasiszta mű (vagy nem elsősorban az). Igazi célja azoknak a mintáknak, mítoszoknak, „mitologémáknak” a bemutatása, amelyek a szenvedélyeket, ösztönöket uralják, amelyek mintegy távolról, felülről, a régi istenek módján vezérlik az életet és sorsot. A regény nagy igényeket támaszt olvasóival szemben. Kétségtelenül igen fontos alkotás, de – csak művelt olvasókban válik élményszerű befogadássá.” – Nyugodjék békében, monsieur Tournier!
Kapcsolódó könyvek: Michel Tournier: A Rémkirály · Michel Tournier: Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke