!

Selma Lagerlöf svéd

Сельма Лагерлёф

1858. november 20. (Mårbacka, Svédország) – 1940. március 16. (Mårbacka, Svédország)

Nem
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Selma_Lagerlöf
Életrajz

Képek 3

Könyvei 50

Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása
Selma Lagerlöf: A halál kocsisa
Selma Lagerlöf: Jeruzsálem
Selma Lagerlöf: Amikor én kislány voltam
Selma Lagerlöf: Krisztus-legendák
Selma Lagerlöf: Gösta Berling
Selma Lagerlöf: Arne úr kincse
Selma Lagerlöf: A császár
Selma Lagerlöf: Az Antikrisztus csodái
Selma Lagerlöf – Ilse Binting: Nils Holgersson csodálatos utazása

Kapcsolódó sorozatok: A generális gyűrűje

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Csíkos könyvek, Nobel-díjasok könyvtára, Klasszikusok kisebbeknek, Az én könyvtáram, Insel-Bücherei, Külföldi regényírók, Heted7világ, Kner svéd írók, Külföldi regényírók, Legjobb könyvek I., Irodalmi Nobel-díjasok Könyvtára, Egyetemes Regénytár, Tolnai Világlapja ajándéka, Világhírű regények, Milliók könyve, Magyar könyvtár, Universális könyvtár, Uj egyetemes regénytár, Modern könyvtár

Antológiák 4

Szöllősi Adrienne (szerk.): Huszadik századi skandináv novellák
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II.
Bernáth István (szerk.): Észak-európai népek irodalma
Braun Róbert (szerk.): Nobel-díjas írók antológiája

Népszerű idézetek

>!
Amrita I

Vagyunk úgy néha egy-egy állattal, hogy akaratlanul is kételkedünk – állat-e vajon? És szinte félünk tőle, mert hátha elvarázsolt ember.

88. oldal

3 hozzászólás
>!
hunny

Igazat adott Akkának, aki mindig mondta, hogy Lappföldet átengedhetnék az emberek a medvének, farkasnak, rénszarvasnak és vadlúdnak, no meg a lappoknak, akik ott jól érzik magukat.

Délnek, újra délnek

Kapcsolódó szócikkek: Lappföld
>!
vorosmacska P

Amíg jó könyvek vannak a világon, addig nem kell boldogtalannak lenni se nekem, se másnak.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · könyv
1 hozzászólás
>!
Bla IP

A mi kötelességünk tehát olyan mélyen átitatni az emberi lelket a háború utálatával, hogy a hősiesség dicsőitése se legyen képes onnan kiszorítani azt.

252. oldal

>!
lzoltán IP

(…) könnyű akkor aratni, amikor a mező érett kalászokkal van tele. De amikor kénytelen az ember az alig kinőtt szálakat learatni, bizony az kegyetlen és hálátlan munka. (…)

136. oldal

>!
Tompetyo

Istenem, mielőtt eljön az aratás ideje, engedd megérlelődni a lelkem!

4 hozzászólás
>!
RandomSky

Hamarosan felvirrad az újév első reggele, és ilyenkor az emberek, amikor felébrednek, arra gondolnak, hogy vajon mit hoz nekik a jövő, mit várnak tőle, mit szeretnének elérni, miben reménykednek. De én ezen a reggelen azt akarnám üzenni nekik, hogy ne szerelmi boldogságot vagy sikert vagy gazdagságot vagy hatalmat vagy hosszú életet vagy éppen jó egészséget kívánjanak maguknak. Azt szeretném, ha összekulcsolnák kezüket, és gondolatban egyetlen fohászt fogalmaznának meg:
Istenem, mielőtt eljön az aratás ideje, engedd megérlelődni a lelkem!

135. oldal

>!
lone_digger P

A félelem Pokol. Ott tanyázik az erdők homályában, bűvös dalokat énekel az emberek fülébe és kínos gondolatokkal tölti el a szívüket. Innét származik az a bénító aggodalom, mely ránehezedik az életre és megzavarja mosolygó vidékek szépségét. Rosszakaratú a természet, alattomos, mint egy alvó kígyó, sohasem szabad megbízni benne. Itt húzódik Lőfven ragyogó szépségében, de ne bízzál benne, áldozatra les! Minden évben megkívánja a maga adóját, a belefulladt embereket. Itt az erdő, csábít csendes nyugalmával, de ne higgy neki! Az erdőben félelmetes állatok tanyáznak, gonosz boszorkányok, vérszomjas bűnösök lelke lakik bennük.
Ne bízzál az átlátszó vizű patakban! Ha napnyugta után általgázolsz rajta, súlyos betegséget, halált hoz rád. Ne higgy a kakukknak, mely olyan vidáman kiált tavasszal! Ősszel gonosz szemű, félelmes karmú ölyvvé változik. Ne bízzál a mohában, a hangafűben, a csupasz sziklában – gonosz a természet, láthatatlan hatalmak uralkodnak rajta, melyek gyűlölik az embert. Nincs hely, ahová nyugodtan léphetne a lábad; csodálatos, hogy a gyönge ember meg tud menekülni ennyi üldözés elől.
A félelem boszorkány. Ott ül-e még mindig a vermlandi erdők homályában, énekli-e még bűvös dalait? Elhomályosítja-e még mosolygó vidékek szépségét, megbénítja-e még most is az életkedvet? Nagy volt a hatalma, azt tudom, nekem acélt raktak a bölcsőmbe és szenet a fürösztő-teknőmbe, tudom, mert éreztem, hogy szorította össze vaskeze a szívemet.

103-104. oldal, A medve

>!
lone_digger P

Inkább szomorú légy szerelmesen, mint vidám szerelem nélkül.

201. oldal, Mamsell Marie

>!
SophieOswald

     „Nincs olyan szorult helyzet, hogy ki ne lehetne bújni, csak én nem látom a kibúvót, az a baj.”

371. oldal; XLV. A kádár és a farkasok