Értekezések a történeti tudományok köréből

Kiadói sorozat.

Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája
Révész Imre: Fejezetek a Bach-korszak egyházpolitikájából
Lackó Miklós: Adalékok a budapesti munkásság összetételéhez az 1920-as évek végén
Mályusz Elemér: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog
V. Windisch Éva: Közlöny (1848-1849)
Heckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban
Hajdu Tibor: Március huszonegyedike
Gonda Imre: Bismarck és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés
Markó Árpád: Egy elfelejtett magyar író-katona
Mucs Sándor: A magyar néphadsereg megszervezése
Diószegi István: Ausztria-Magyarország és Bulgária a san stefanó-i béke után (1878-1879)
G. Soós Katalin: A nyugat-magyarországi kérdés (1918-1919)
Serfőző Lajos: A KMP tevékenysége a munkás kultúr- és sportmozgalomban (1925-1945)
Irinyi Károly: A Naumann-féle „Mitteleuropa”-tervezet és a magyar politikai közvélemény
Tolnai György: A paraszti szövő-fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon (1840-1849)
Farkas Dezső: A két forradalom Bihar megyei történetéhez 1917–1919
Szokolay Katalin: Az osztrák-magyar kormány lengyel politikája az első világháború idején
Szakács Sándor: Állami gazdaságaink helyzetének alakulása 1945–1948
Fehér András: A magyarországi szociáldemokrata párt és az ellenforradalmi rendszer
Szűcs Jenő: A nemzet historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge (hozzászólás egy vitához)
L. Nagy Zsuzsa: A budapesti liberális ellenzék 1919–1944
Borosy András: A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben
H. Haraszti Éva: Szerződésszegők
Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása
Bónis György: A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában
Szőcs Sebestyén: A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848-ban
Balogh István: A parasztság művelődése a két világháború között
Kende János: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetiségi politikája 1903–1919
Sándor Pál: A birtokrendezési periratok
Kerekes Lajos: Az első osztrák köztársaság alkonya
Jordáky Lajos: A román nemzeti párt megalakulása
Simon Róbert: A mekkai kereskedelem kialakulása és jellege
Trócsányi Zsolt: Az Erdélyi Fejedelemség korának országgyűlései
Spira György – Szűcs Jenő (szerk.): A negyvennyolcas forradalom kérdései
Bánkúti Imre: A kurucok első dunántúli hadjárata
Szabó Dániel: A magyar álláspontok helye a Szerbiával szembeni hadicélok rendszerében (1915-1918)
Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon
Jemnitz János: A háború és a gyarmati kérdés a II. Internacionálé 1907. és 1910. évi kongresszusán
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre külpolitikai nézeteinek alakulása
Pintér István: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt politikája a második világháború előestéjén
Kirschner Béla: A KMP stratégiai irányvonalának alakulása (1919-1921)
Salamon Konrád: A Márciusi Front
Németh József: A műszaki értelmiség a felszabadulás után (1945-1948)
Romsics Ignác: A Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-19-ben
Baksay Zoltán: A munkaerőhelyzet alakulása és a munkanélküliség felszámolása Magyarországon
Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon
Magyar Eszter: A feudalizmus kori erdőgazdálkodás az alsó-magyarországi bányavárosokban (1255-1747)
Tóth Tibor: A dunántúli kisüzemek termelése és gazdálkodása az 1930-as években
Palotás Emil: A nemzetközi Duna-hajózás a Habsburg-monarchia diplomáciájában 1856–1883
Solt László: 1787 – Az amerikai történetírás évszázados vitájának újabb állomásai
Miskolczy Ambrus: A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860)
Erdődy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban
Fogarassy László: A magyarországi Tanácsköztársaság katonai összeomlása
Zinner Tibor: Az ébredők fénykora
Pók Attila: A magyarországi radikális demokrata ideológia kialakulása
Kiss József: A pesti invalidus ház jászkunsági földesurasága 1731–1745
M. Kondor Viktória: Az 1875-ös pártfúzió
Tokody Gyula: Az Össznémet Szövetség (Alldeutscher Verband) és közép-európai tervei (1890-1918)
Sz. Ormos Mária: Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése
Kanyar József: Elsikkasztott földreform, megvalósult földosztás Somogyban
Koroknai Ákos: Gazdasági és társadalmi viszonyok a dunai és a tiszai határőrvidéken a XVIII. század elején
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban
Kiss József: Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig (1867-1895)
Sarlós Béla: Deák és Vukovics
Heckenast Gusztáv: Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban
Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások
Pogány Mária: Vállalkozók, mérnökök, munkások a magyar vasútépítés hőskorában
Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első éveiben
Sárközi Zoltán: Az erdélyi szászok 1848–1849-ben
Mályusz Elemér: Az V. István-kori gesta
L. Gál Éva: Újházi László
Szakály Ferenc: Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században
S. Lengyel Márta: Reformersors Metternich Ausztriájában
Kovács Endre: Magyar-délszláv megbékélési törekvések 1848/49-ben
Dolmányos István: Mezőfi és a koalíció
Maksay Ferenc: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon
Hermann Zsuzsanna: Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés
Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái
Lukács Lajos: Garibaldi magyar önkéntesei és Kossuth 1860-61-ben
Bónis György: Nagy György és az 1914 előtti magyar köztársasági mozgalom
Szentgyörgyi Mária: Jobbágyterhek a XVI-XVII. századi Erdélyben
Szilágyi János: Munkásosztályunk általános műveltségi helyzete 1919–1945 között
Pogány Mária: Tőkés vállalkozók és kubikus bérmunkások a Tisza-szabályozásnál a 19. sz. második felében
Iszlamov Tofik: Politikai küzdelmek Magyarországon az első világháború előtt
Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban
Kávássy Sándor: Latinca Sándor
Ifj. Barta János: Mezőgazdasági irodalmunk a XVIII. században
Spira György (szerk.): Nemzetiség a feudalizmus korában
Szentgyörgyi Mária: Kővár vidékének társadalma
Spira György (szerk.): Vita Magyarország kapitalizmuskori fejlődéséről
Somogyi Éva: Választójog és parlamentarizmus Ausztriában (1861-1907)
Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon
Fejes Judit: Magyar-német kapcsolatok 1928–1932
Varga J. János: Szervitorok katonai szolgálata a XVI-XVII. századi dunántúli nagybirtokon
Krausz Tamás: Pártviták és történettudomány
Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII-XIX. században
Heiszler Vilmos: Az osztrák katonai vezetés és az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája 1867–1882 között
Boros Zsuzsanna: Vichy-Franciaország (1940-1942)
Tóth István György: Jobbágyok, hajdúk, deákok

Az Akadémiai Kiadó 1957-ben élesztette fel az 1947-ben megszakadt sorozatot. 1994-ig összesen 116 kötetet adtak közre.