A tűz és jég dala sorozat 97%

Csak azért vonok le fél csillagot, mert nincs befejezve, és nem is lesz (ha ez változik majd, akkor átírom, de addig marad, mert ez a véleményem). Kár lenne, mert hibátlan komplex olvasmány.

Olvasom, hogy itt sokan azért pontozzák le a Tűz és Jég dalát, mert az még nincs befejezve… szóval bünti Martinnak. WTF, azért ehhez azért mekkora arc kell már?

Ugyanazokról a könyvekről beszélünk? Csak mert az általam ismert könyveket szerintem életem végéig olvasgathatnám (valszeg fogom is) újra és újra, de még akkor is, az ezredik újra olvasás során is fogok találni benne újdonságot.

https://stannisamannis.blogspot.com/2022/11/tuz-es-jeg-…

„Ha a téglák nem jól passzolnak, akkor a fal le fog omlani. És én egy hatalmas falat építek itt, amihez piszok sok tégla kell.”
George R. R. Martin

A Tűz és Jég dala egy nyomasztóan részletgazdag mű, ami joggal kerülhet be bármilyen könyvekkel foglalkozó „Leg-ek” közé. Kezdve a több ezer oldalas terjedelmével; a szintén több ezer felvonultatott karakterével; az ugyancsak több ezer éves történelmével és a teljesen egyedülálló kivitelezési módjával, ahogy összesen 24 (pro- és epilógusokat is beleszámolva már 30…) POV/Nézőpont karakter bőrébe bújva mutatja be az elképesztően komplex világát. Ami ugye még igy is eddig befejezetlen… Ha az irodalmi Nobel-díjat nem politikai döntések alapján osztogatnák, George R. R. Martin polcán már rég ott lenne a helye! Annak a George-nak, aki ténylegesen egy őrült zseni, és félek tőle!

Ellentétben áll másokkal, például Rowling-al és a Harry Potter-el (amit szintúgy imádok és sokunkhoz hasonlóan gyakorlatilag azon tanultam meg olvasni), ahol az ifjú varázslótanonccal együtt, szép lassan ismerünk meg mindent és a sztori értelmezéséhez szükséges információkat ezüsttálcán kínálja fel nekünk az írónő. Martin ehelyett fogja magát és nemes egyszerűséggel bedob minket a mély vízbe. Felvezetés nélkül lerak az általa kreált világ kellős közepébe, hogy mi magunk rakjuk össze a történetet a különböző pletykák és visszaemlékezések segítségével. Irgalmatlanul megdolgoztatja az olvasóit, mert hát ez önmagában embert próbáló feladat, de tovább megyek! Ha mindezt még nem lenne elég, még hazudik is!

A Tűz és Jég dala rétegelt.

Az első rétege adja a popkultúrális sikerét. Ez a külső réteg az, amit a sorozat tökéletesen mutat be. Szex, brutalitás, sárkányok, középkori miliőbe öltöztetett szappanopera, stb… Úgy gondolom sokat nem kell részletezni, mindenki tudja, mire gondolok. „Nem tudsz te semmit!”

A második rétege az, ahol az ember átrágta már magát a könyveken, tisztában van a szereplőkkel, frakciókkal, eseményekkel és magabiztosan mozog Westeros világában. Átlátja a konfliktusokat és ismeri azt a kismillió teóriát is, amiket Martin papa elrejtett nekünk. Ezen a szinten lenni nem kis teljesítmény, keményen meg lettünk dolgoztatva, hogy ide eljussunk. „Nem tudsz te semmit!”

A harmadik, mély rétege az, ahol felismerjük GRRM gonosz kis természetét. Meglátjuk azt a párhuzamosan futó, tényleg mély történetszálat, amit igazán el akar nekünk mesélni az író. Trükkök százaival rejti el ezt a történetet, amihez segítségül hívja a mi saját egonkat is. Mert itt mindent, amit eddig tudtunk, felül kell bírálni. Aemon mester szavaival élve: „Öld meg a gyereket, hogy megszülethessen a férfi!” A gyerek a második réteg. Gondosan felneveltük, megdolgoztunk érte, büszkék vagyunk rá és megszerettük. Nehéz elengedni, de szükséges, ugyanis számtalan helyen olyan látszólag logikátlan a nagy, egész kép, hogy a megértéséhez le kell rombolnunk mindent, amit eddig megismertünk, hogy aztán mindezt újraépítve megtudhassuk, mi is az igazi Dark Fantasy. Nem titok, hogy George egyik legnagyobb inspirálója Tolkien mellett H.P. Lovecraft. Az igazán zsigeri rettegés nagymestere, akinek a világában senki sem barangolna szívesen, mert a szereplői minden esetben csak megfigyelők. Tehetetlen megfigyelők! A kis emberek egyedül a hatalmas univerzum végtelenjében, bármiféle fogódzkodó nélkül és teljesen kiszolgáltatottan akár egy magára hagyott csecsemő. Ez adja a rettegés valódi lényegét és Westeros is egy nagyon hasonló hely. Feltéve, ha hajlandók vagyunk GRRM iránymutatásával kirugdosni a fogódzkodóinkat…

A Gyűrűk Uránál ezerszer jobban élveztem, de sajnos ennek sem adhatok sokkal több csillagot. Az HBO-on futó sorozat nagyjából tetszett, de a könyvsorozat ellen van kifogásom. Nem a karakter ábrázolással, világfelépítéssel és még csak nem is a cselekménnyel van bajom. Jogos a kérdés, hogy akkor mi a problémám, miért nem adok minimum 4 csillagot ? Márcsak dacból, elvből sem adok, mert nincs és soha nem is lesz befejezve, így kiadva sem a többi rész. Az író, George R. R. Martin mint valami adhd-s ugrál egyik sorozatából a másikba, mindent félbehagyva, majd belekezdve egy teljesen új projektbe. Semmit nem lehet adni a szavára. Hiteget és hazudozik évtizedek óta. Nincs benne annyi tisztesség, hogy bevállalja, sosem fogja befejezni nemhogy a 6. könyvet, de mást sem. Ilyen ember nem érdemli meg, hogy rajongjak a műveiért. Az ő személyének szól főleg ez a csillagozás, illetve annak, hogy gyűlölöm a befejezetlen könyveket. Függetlenül attól, hogy a már megjelent részek milyen minőséget képviselnek.

Érdekes, jól felépített világ, izgalmas történések és váratlan fordulatok, de a vége felé már néhol kicsit túlírt és lassú folyású. Az is negatív irányba billenti a mérleget, hogy az író nem nagyon igyekszik befejezni.