rövidítsük a várólistát 2011 29

!

worsi ASP archivált

@Lobo kezdeményezésére.
http://olvasonaplo.freeblog.hu/archives/2010/12/12/Csok…
Több, mint 12 könyv (de nem sokkal), mert 12 nem elég. :-)
(És így benne van a vésztartalék is.)
(Orwell 1984-et kicseréltem az angolra, mert úgy akadt a kezembe.)
12+2 elolvasva, de meglesz egyszercsak az utolsó is. És igen. Dec. 31-én sikerült. :-)

Joanne Harris: Dors, petite sœur
Rejtő Jenő (P. Howard): Csontbrigád
Ottlik Géza: Iskola a határon
Gabriel García Márquez: Száz év magány
Szabó Magda: Az ajtó
Alice Walker: The Color Purple
Karácsony Benő: Napos oldal
Halldór Kiljan Laxness: Izlandi pör
Wass Albert: A funtineli boszorkány
Anna Gavalda: Ensemble, c'est tout
!

elolvasva:

!
>!
worsi ASP
Joanne Harris: Dors, petite sœur

ha nincs @Lobo és az ő játéka, akkor örök időkig olvasatlanül ült volna ez a polcomon. Így röpke két és fél hónapos szenvedéssel elolvastam. A történet se tetszett, és nem értem, minek ilyen sokáig húzni. Az összes szereplő máshogy idegbeteg.
Angolból fordították franciára, néha azon gondolkodtam, hogy ennyire nem tudom a nyelvtant? Ennyire régen tanultam volna? Lehet, hogy így irodalmibb, de idegesítő volt emiatt is.
Soha többször.

5 hozzászólás
!
>!
worsi ASP
Rejtő Jenő (P. Howard): Csontbrigád

Nem egy tipikus Rejtő, tipikus rejtői fordulatokkal. Lassú könyv, de gyorsan olvasható. Nem vidám regény, de ugyanakkor többször mosolyogtam az olvasása közben.
Biztos, hogy később is el fogom még olvasni.

9 hozzászólás
!
>!
worsi ASP
Ottlik Géza: Iskola a határon

Valaki azt mondta nekem mosolyogva, hogy ez a könyv nem szól semmiről. Igaza volt. A hangulata és a stílusa viszont megérdemlik az öt csillagot.
Mikor olvastam, mindig félbe akartam hagyni, mikor nem olvastam, mindig folytatni akartam.
Kár, hogy nekünk nem volt kötelező olvasmány.
(És ebből is kell majd egy saját példány!)

15 hozzászólás
!
>!
worsi ASP
Gabriel García Márquez: Száz év magány

Nem tudtam megszeretni ezt a könyvet, pedig nagyon vártam. Egy lassú családtörténetre számítottam, nem ilyen gyors (és néhol nehezen követhető) cselekményáradatra, és közben végig ott motoszkált bennem az az érzés, hogy ez nem más, mint egy jól megírt szappanopera.
Biztos bennem van a hiba.

18 hozzászólás
!
>!
worsi ASP
Alice Walker: The Color Purple

Az elején nagyon nehezen barátkoztam meg a könyvvel. Szeretek angolul olvasni, de nagyon fárasztott a szándékosan rossz helyesírás, és nem is volt egyben sok időm belemerülni.
Aztán adtam neki időt, és megszerettem.
Fogok még Alice Walkert olvasni.

13 hozzászólás
!
>!
worsi ASP
Karácsony Benő: Napos oldal

Hogy lehet ilyen derűsen és szépen írni egy ennyi szomorúsággal átszőtt történetet?

!
>!
worsi ASP
Halldór Kiljan Laxness: Izlandi pör

Nagyon régről emlékszem erre a könyvre. Gyerekkoromban néztem mindig a nagyszüleim polcán, tetszett, hogy négy sorban van ez a rövid kis címe. Talán emiatt is, nem tudom, de gimnáziumban meg akartam tanulni izlandiul (ebből persze nem lett semmi).
Aztán hozzám került a könyv, és kiderült, hogy nagypapám egyik kedvence volt. Röpke tíz-tizenöt év várakozás után most végre elolvastam.
Nehezen indult be. Az első 50-100 oldalon szoktam a neveket és a stílust, és kapkodtam a fejem, hogy akkor most miről is van szó? De aztán meglett a fonal. És nem bánom, hogy nem hagytam félbe. Többet tanultam belőle az izlandi történelemről, mint a Skandinávia története-órán.
Jó volt. Nem könnyű, nem BKV-n olvasós könyv, hanem inkább az a belemerülős fajta. Voltak benne kicsit mesésebb részek, kicsit durvábbak, és néha gyönyörűek is.
Csak azt sajnálom, hogy már nem tudok a nagypapámmal beszélgetni róla.

14 hozzászólás
!
>!
worsi ASP
Wass Albert: A funtineli boszorkány

Végre vége.
Nem szerettem ezt a könyvet. A történetet se, a fogalmazást se… Sokkal korábban kellett volna olvasnom, akkor biztos nagyon tetszett volna.
Ami egyedül tetszett, az az, hogy nagyon szép tájakat írt le, és úgy, hogy nem volt nehéz magam előtt látnom.

!
>!
worsi ASP
Anna Gavalda: Ensemble, c'est tout

Nagyon jókor talált meg ez a könyv. Két hétig olvastam, közben rámosolyogtam az emberekre a tömegközlekedésen meg mindenhol. Nem lehet nem szeretni.
(És közben örültem, hogy nincs e-könyv olvasóm és nem azon olvastam, azt nem lett volna ilyen jó magamhoz ölelgetni az utcán, hogy de jó könyv ez és mindenki lássa, hogy nekem ez mennyire tetszik. (Meg persze nem reklámozom vele a könyvet, mert észlelni se tudnak.))