Boszorka polc 453

!

rebel P

Boszorkányokkal, boszorkánysággal foglalkozó könyvek polca.
Kedvencelje aki kiskorában hercegnő helyett boszorka akart lenni! :D

17 hozzászólás
Celia Rees: Bűbájos Mary
Celia Rees: Farkasszem
Brunonia Barry: A csipkeolvasó
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány
!

A boszorkány (másképpen boszorka) a néphit szerint olyan nő (késöbb akár férfi), aki természetfeletti, démoni képességekkel rendelkezik, és rosszat, betegséget, pusztulást hoz. A hasonló feltételezett képességekkel rendelkező férfiakat boszorkánymesternek nevezték.

A modern korban a boszorkány fogalom gyakran pozitív értelemben használatos és a női nem ügyességét, illetve okosságát jellemzi – de negatív értelemben is előfordul, gonosz módon viselkedő vagy intrikus nők szidalmazására.

!

Boszorkányhit Európában

A gonosz, ártó lényekben való hit egyidős az emberiséggel. Ennek a hitvilágnak az egyik szereplője a romlott, borzasztó, vasorrú, ártó hatalmú boszorkány. Ahogy a kereszténység elterjedt, a boszorkányt az általában vett Gonosz szolgálója helyett a Sátán szolgálójának tartották, akivel fertelmes paktumot kötött az emberiség megrontására. Az Európában lassanként elterjedő babona a 15. századra tömeges boszorkányüldözéssé fajult és a máglyákon ezrével égtek el a „Sátán szeretői”.

A boszorkányoknak a középkorban általában két fajtáját különböztették meg, amelyeket a latin nyelv két eltérő szavával jelöltek:

a striga „seprűs boszorkány” – ő a kereszténység felvétele előtti idők bűbájosa, varázslónője, aki a hiedelem szerint különböző állatok alakját tudta felvenni
a malefica (nőnem), ritkábban maleficus (hímnem) – jelentése „rontó”, „ártó”, ez a tulajdonképpeni női boszorkány, illetve férfi boszorkánymester, vagyis a „succubus” és az „incubus”.

!

A magyar boszorkány

Magyarországon a boszorkány a népmesék rosszindulatú, emberfeletti hatalmú, idős asszonyalakjainak gyűjtőneve, aminek alakja gyakran összefonódik a vasorrú bábáéval. A magyar nyelv boszorkányokkal kapcsolatos kifejezései igen gazdagok és változatosak. Írott forrásaink többek között a Magyarországon tartott boszorkányperek iratai és dokumentációi.

!

A bűbájos és az igéző

A boszorkányok egyik elnevezése a magyar nyelvi tájakon a bűvös-bájos, bű-bájos volt, tevékenykedése pedig a bűvölés-bájolás. Értelemszerűen e szavak jelentése a gonosszal, a romlottal kapcsolódott össze. Az érdekesség ebben az esetben a bű és a báj gyökérszavak jelentése, eredete és kapcsolata a boszorkánnyal. Ezek ugyanis az ótörök báj szóból erednek, ami nem mást jelent, mint „köteléket”, „szalagot”, „bilincset”. A magyar „báj”, „bájos” szavak jelentéséből azután az idők folyamán kikopott a pejoratív jelentés és csupán a „lebilincselő”, „mozdulatlanná tevő” átvitt értelmük maradt meg, a jelentésben mélyen elbújva. A szó eredeti jelentését legjobban a boszorkány jelentésű bűbájos (vagyis „igéző”, „rabul ejtő” személy) őrizte meg. A kötés-oldás rítusa kapcsán erre még visszatérünk.

Bű szerzet
A bű szóval székely mondásokban találkozhatunk miszerint a „Bűnél is bűvebb” vagy „bű szerzet”. Ezek rondaságot kifejező mondások, ebből tudhatjuk, hogy a bű szó jelentése fertelmes, borzalmas.

Varázsló
A boszorkányokat nevezték még varázslónak, embervesztőnek és ördöngösnek. A varázs szó viszont a szláv vražtli-ból ered amihez az árt, megigéz, jósol jelentések kapcsolódnak. Értelemszerű, hogy az átvett jövevényszavak valamit megőriztek eredeti jelentéseikből, hiszen a magyar varázsló tevékenységéhez ezek a fogalmak kapcsolódnak.

Lidérc
Mivel a boszorkányok egyértelműen hitetlenek, illetve lepaktáltak a gonosszal használták rájuk a hamis hitű, kanca hitű, illetve lüdérces kifejezést is. A lüdérc, lúdvérc vagy ismertebb nevén a lidérc a magyar népi hiedelemvilág egyik igen érdekes tagja, egyfajta „nyomó” démon. Innen ered a lidércnyomás kifejezésünk is. A népi babona egy másfajta nyomó démont is ismert, ez volt a mora/nora démon (lásd még: vámpír).

Tudákos
Hívták a boszorkányokat tudálékosnak, tudományosnak is. Nyilván ördögtől kapott gonosz tudásukra utalva ezzel.

!

Hatalma és képességei eredete

Az igézés
A boszorkányos rontásra használt egyik leggyakoribb kifejezés az igézés volt. Ez az ige a krisztusi ige ördögi ellentéte mellyel az egyszerű népnek ártani lehet. Az igével, azaz szóval járó hatalom azonban ősibb mint a kereszténység, nemcsoda, hogy Isten szóval teremtette a világot és az ősi népeknél a kimondott szónak hihetetlen jelentőséget tulajdonítottak. A szó a lélekből ered és annak ereje van. Épp ezért nem véletlenül beszélünk igéző szempárról, hiszen a szem a lélek tükre és a boszorkányok egyik legveszélyesebb fegyverének éppen rossz, rontó szemüket tartották. Több boszorkányperes forrásból tudjuk, hogy a boszorkánysággal megvádoltnak hátat kellett fordítania a bíróságnak nehogy szemmel verje őket.

A ráolvasás
Az igézés ellentéte az olvasás vagy ráolvasás volt. A ráolvasással jó dolgokat kívántak egymásnak és az embereknek mintegy a krisztusi igét ráolvasták a betegre, hogy meggyógyuljon vagy „teleolvasták a tejesbödönöket.” tejjel.

A tétemény
A gonosz boszorkányi tettek másik szava a tétemény, csinálmány ami az ördögi, boszorkányos tétemény vagy csinálmány jelzős szerkezetekből vált le/alakult ki. Például; „ez a leány nekem megtette” jelentése a; boszorkányos praktikákkal magába bolondított engem; volt. Székelyföldön a csinálmány volt használatos; „ördögi csinálmánnyal megtévesztette” vagy „egy öreg asszony csinált meg neki, hogy gyermeke ne legyen.”

A kötés
A boszorkány egy másik gonosz praktikája a kötés. Miszerint az ördöggel cimboráló gonosz egy csomót készít mindenféle anyagból (fontos eleme a só [sóban van]) és azt a megátkozni kívánt személy közelében helyezi el. Ezzel maga a rontás megköttetett és csupán a maga a kötő oldhatja fel. Az oldás-kötés rítusa szintén nem a 15. század találmánya akárcsak az igézés. Már az ónémetek ismerték és használták ezt a mágikus formulát. Maga a „bájolás”, „elbájolni” szavak azt jelentik, hogy megkötni hiszen a török báj szóból származnak.


Így a például a bájital szavunk rögtön értelmet nyer hiszen ez az ital egy személyt valakihez kötő, megkötő voltára hivatkozik (szerelmi bájital). Magyarországon a boszorkányok állandó jelzője volt az „oldó-kötő” kifejezés, annyira, hogy egyedül itt hívták latinul a boszorkányokat ligantesnek azaz kötőnek. A megkötés jelentésköre a 16. században bővült ki annyira, hogy mindenféle boszorkánykodás megjelölésére használták. Széles magyarországi használata miatt számos kifejezésünkben volt használatos és használatos még ma is mint például;

1.Meg van kötve a kezem: jelentése, hogy bizonyos dolgokban nem tehetek semmit. A boszorkányi kötésből származására egy kolozsvári boszorkányper irata tesz tanúbizonyságot miszerint: "Te Erdély Gáspár olyan boszorkány az anyád (anyósod), hogy neked kezedet megkötötte, hogy leányát meg ne verhesd soha míg élsz.
2.Majd megkötöm a nyelvedet: azaz majd elhallgattatlak. Oka, hogy a hiedelem szerint a kötés némaságot hozhat az emberre.
3.Megkötődött a ló: Ez a kifejezés a székelységben járja, jelentése, hogy úgy megbűvölte valaki, hogy nem bír mozdulni. Ebből származik a megköti magát szólásunk.
4.Ráköti magát valakire: Ezt olyan lányra mondták, aki el akarta magát vetetni valakivel. Magyarázata, hogy a boszorkányokkal kapcsolatos leggyakoribb vád a szerelmi rontás vádja volt. Bájitallal azaz boszorkányos kötéssel vették rá a férfiakat a házasságtörésre.
5.Szemét megkötni: A hamis tanításoktól való elvakítást jelentette. De a szemet nem bekötik hanem megkötik így nem tudja elválasztani a rosszat a hasznostól.
6.A kötés egyéb kifejezései: leányt elkötni, hogy ne legyen férje. Esőt ellopni, elkötni.
A kötés feloldására meg kellett ereszteni a kötést vagy a téteményt, azaz meg kellett oldani. Az oldás/tágítás szavak mind a rontások feloldását jelentették, a betegségtől való megszabadulást. A tágít szó mai értelmében elveszítette az enyhítés, feloldás jelentéskörét inkább a nem tágít jelentéskörben használjuk.

!

Egyéb tulajdonságai és képességei

A megevés
A boszorkányok hatalma erősebben érvényesült azokon az embereken, akiknek megszerezték egy vagy több ruhadarabját. Ebben az esetben a tárgyat megfőzték, így érték el a kívánt hatást az alanyon. Ide kapcsolódik, hogy a bűbájos rontás áldozatára mondták azt is, hogy a boszorkány megette. Mondhatni akit előbb megfőztek, utána megették. A megevés és a babonával megront kifejezések amiatt a néphit miatt kapcsolódtak össze miszerint a boszorkányok megölik és megeszik az embereket. Ez a hit a boszorkányüldözés korszakára átalakult metaforikus orgiákká, az ördöggel a főszerepben, ahol az embereket csupán színleg ölik és eszik meg, azonban a megölt és megevett áldozatok később megbetegszenek és elpusztulnak.

A megfüvelés
A boszorkányoknak igen széles körű kapcsolatuk volt a babbal, füvekkel, kígyókkal, békákkal. A megfüvelés kijelentés boszorkányos cselekedetre utalt, mely „füveket használ ártatlan sziveknek megbájolására.” A nyugati boszorkányok a kígyókat, békákat és egyéb csúszó-mászó állatokat hasonlóan a füvekhez kotyvalékok, mérgek elkészítéséhez használták. Magyarországon a boszorkányok megfőzték és megették ezeket az állatokat. Így a kígyót-békát kiált rá mondásunk valójában a boszorkánysággal való megvádolást jelentette a középkorban. A rákiált önmagában pedig szintén gyakran használt kifejezése volt ugyanennek. A babvetéssel némaságot és vakságot lehetett okozni az áldozatnak.

A fejés
A fejés motívuma is felmerül a boszorkányokkal kapcsolatban miszerint a boszorkányok meg tudták csapolni a különböző növényeket, hogy lét fakasszanak belőlük, például „csapra verték a szőlőtőkét”, vagy „megfejték az ágost” (ágat).

Az ördög cimborái
Akire ördögöt kiáltottak azt A váddal illették. Hiszen a boszorkányok az ördög szeretői, leszármazottai, gyakran mindkettő egyszerre, és így „az ördög ágyában született”- hangzik el a szidalom mely szintén boszorkányvád. Ide kapcsolódik az ördögadta kifejezés is.

A kutya és az utazás
Szintén a boszorkányhoz kapcsolódik az ebadta és a kutya teremtette kifejezés is. A néphiedelem szerint ugyanis a boszorkány sokszor kutyává változik, így gyakran a boszorkányokat ebeknek is hívják a perekben. Talán ezért van, hogy a szász forrásokban a boszorkányokat Hundsart-nak, kutyafajzatnak nevezik. Mivel az adta, teremtette szavakhoz ilyen gonosz dolog kapcsolódott szigorúan tiltották az ezekkel a szavakkal való káromkodást. Még a kutyatémához kapcsolódik, hogy eljutni ezekre a szabbatokra (ördögi orgiákra) nem volt egyszerű hiszen be kellett kenekedni mindenféle zsírral, hájjal példának okáért kutyahájjal. A „kutyazsírral kenekszik” rossz embert jelentett Kiskunhalas környékén, egyéb vidékeken pedig a „kutyazsírral van megkenve” szólást a zsugori, ravasz emberre használták és használjuk ma is, mint minden hájjal megkent alak, azaz aki ért mindenféle huncutsághoz, gonoszsághoz. A boszorkányok piszkafán, vasvillán, pemetén, emberen(!) vagy azsagon jártak. Az azsag szó jelentését ma már nem ismerjük, de arra az emberre használták, aki az útját váratlanul gyorsan megjárta. Az emberen való lovaglás a lóvá tevés (megkötés?) motívuma. Elbolondít, levesz a lábáról, akarata alá hajt, ezekben a kifejezésekben az asszony hajtja uralma alá a férfit.

A farkas
A boszorkány nemcsak kutyává, hanem farkassá is át tudott alakulni. Az embertársai jószágát farkas képében pusztító boszorkányt küldött farkasnak hívták. A német mondákban igen élénken él a farkasember mítosza és hozzánk is onnan jött át. A küldött farkas elnevezés azért lehet, mert vagy az ördög küldi az emberiségre vagy a haragos ember a másik jószágára.

Az ördög
A küldött ördög külön eset. A boszorkány gyakorlatilag kap egy külön, saját kisebb ördögöt akivel szerződést köt és ez az ördög a továbbiakban segíteni fogja. A göcseji fődi ördög inkább egy kisebb koboldra vagy manóra hasonlít, mint ördögre. Segédkezik a házimunkában, vigyáz az állatokra, satöbbi. Az ilyen ördöggel bíró emberre mondták, hogy ördöge van. Manapság a szerencsés emberé e megtisztelő cím, hogy ördöge van, tehát boszorkány.

!

Mondák

A boszorkányokhoz több országban is számos monda, hagyomány kötődik. A boszorkányszombaton a hagyomány szerint (általában május 1-jén) a boszorkányok az ördögökkel találkoznak, német és magyar hiedelmek szerint gyakran hegytetőn (mint például a budai Gellért-hegyen), ez a Walpurgis-éj.

Egy másik hiedelem szerint karácsonykor egy megfelelően elkészített Luca-székről az éjféli misén meg lehet látni a boszorkányokat a templomban.

!

Mesék

A boszorkány vagy a vasorrú bába a népmesék és egyéb mesék gyakori szereplője.

Az egyik klasszikus Grimm-mese, a Jancsi és Juliska több generáció gyermekeit ijesztgető alakja a vasorrú bába tehát boszorkány. Az Óz, a csodák csodája című filmben a szokásos gonosz boszorkány mellett szerepel a jó boszorkány is.

A boszorkány alapvető „tartozéka” a seprű: egy igazi gonosz boszorkány el sem képzelhető varázserejű seprű nélkül, melyen ülve repül (például az ördögökkel és többi boszorkánnyal tartott gyűlésre).

Harry Potter a róla szóló könyvek szerint az ún. Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába jár, ahol a „boszorkány” a varázsló női megfelelője.

Egy másik, amerikai sikersorozat is feldolgozta, illetve átültette a boszorkánylétet a modern, XX. XXI. századi világba. A Bűbájos Boszorkák (Charmed) néven elhíresült sorozat, egy legendásan nagyhatalmú boszorkánycsalád mindennapjait mutatta be.

Terry Pratchett Korongvilág regénysorozatában is visszatérő szereplők a boszorkányok.

!

Földrajzi név

A Vénuszon 2003-ban neveztek el egy lávafolyás-gerincet Boszorkány Dorsa néven.

!

A boszorkányüldözések története

A kereszténység korai időszakában a pogány hit követői az egyház ellenségeinek, vetélytársainak számítottak. Ezért a régi vallás isteneit az új vallás ördögeinek nyilvánították. Azokat pedig, akik nem tértek át az új hitre, a Sátán híveinek tekintették. A kereszténységet el nem fogadó emberek ellen valóságos hadjárat indult. A pogány vallások varázslóit, javasembereit, jövendőmondóit azzal vádolták, hogy terméketlenné teszik az asszonyokat és az állatokat és rontást küldenek a termésre.

A 15–18. századi európai boszorkányüldözések
1484-ben VIII. Ince pápa bullát adott ki a boszorkányság ellen. A sokféleképpen magyarázott pápai bulla mindenekelőtt részletesen felsorolja, hogy a boszorkányok miféle ártalmas gonoszságoknak a szerzői. Azután teljes hatalmat ad az inkvizítoroknak perbefogásokra, s egyszersmind utasítja a papságot, hogy a szószékről világosítsák fel a népet a boszorkányok üzelmeiről. A bulla lényege az volt, hogy szembe fordítsa a keresztény embereket a természeti vallás követőivel. Azt állította, hogy a boszorkányok ártalmas varázslatokat folytatnak és az ördöggel kötöttek szövetséget, megtagadták Istent és az ördögre esküsznek, mindezzel pedig elveszítik az örök üdvösségüket.

A bulla kiadását követően, 1486-ban két német domonkos rendi szerzetes, Heinrich Institoris Kramer és Jakob Sprenger Malleus maleficarum („Boszorkányok pörölye”) címmel boszorkányellenes könyvet adott ki. A könyv annak ellenére látott napvilágot, hogy a kiadására nem kaptak engedélyt a kölni teológiai egyetemtől. A könyv rendszerezte a boszorkányokkal kapcsolatos tudnivalókat és határozottan felszólította az embereket a boszorkányság üldözésére.


A Malleus Maleficarum hatására Európa nyugati felén (Nyugat-Európa, Dél-Európa, a mai német területek és Észak-Európa) hosszú és igen kegyetlen boszorkányüldözés vette kezdetét, az inkvizíció tömegesen tartott úgynevezett boszorkánypereket. Az üldözésekben jelentős szerepet játszott az ezidőtájt kialakuló nőgyűlölet is.

A boszorkánysággal megvádolt emberek az esetek többségében becsületes keresztény nők és férfiak, egyedül maradt özvegyek stb. voltak, akiket szépségük, érdeklődési körük, megközelíthetetlenségük, netán esetleges szakmai tudásuk miatt (például bábaasszonyok, akiknél túl kevés újszülött halt meg, vagy füvesasszonyok) az őket körülvevő közösség megbélyegzett és kivetett. (Lásd például Nathaniel Hawthorne „A skarlát betű” című regényében.) Az egyházi bírósághoz a közösségek világi vezetői nyújtották be a perkérelmeket. A hivatalos hóhérok által végrehajtott ítélet általában máglyán való elégetés volt, amit nyilvánosan hajtottak végre. Az embereket ezzel is az adott közösség íratlan törvényeinek betartására figyelmeztették.

Míg a legnagyobb boszorkányper-hullám elindítása az említett domonkosrendi inkvizítorok nevéhez fűződik, addig a boszorkányégetések ellen elsősorban jezsuita szerzetesek emelték fel a hangjukat, de ennek sokáig sem az egyházi, sem a világi hatóságok körében nem lett hatása (sőt maguk is sokszor menekülni kényszerültek a bosszúból a nyakukba akasztott perek elől). Az első bátor hangot a reneszánsz bölcselő, Cornelius Agrippa, illetve tanítványa, a kálvinista Wierus (Jan Weyer) képviselték (Wierus: De praestigiis daemonum, azaz A démonok szemfényvesztései). Utóbbinak az őt ért támadások miatt el kellett menekülnie lakhelyéről, Düsseldorfból. Anton Praetorius megfogalmazta 1602-ban a boszorkányőrület és a kínzások ellen írott könyvét „Gründlicher Bericht von Zauberey und Zauberern“ (Részletes tanulmány varázslatokról és varázslókról) címmel. Wierus művét három jezsuita, Adam Tanner, Paul Laymann, illetve Friedrich von Spee folytatta. Von Spee, akit a jezsuiták hivatalos gyóntatójaként a boszorkányperekben elítéltek szolgálatára rendeltek ki, látva az ártatlan elítéltek tömegét fiatalon megőszült. Tapasztalatait a Cautio criminalis című akkori „bestsellerben” írta meg – amit csak névtelenül mert megjelentetni. A Wierus köréhez tartozó más protestáns teológusok is tiltakoztak az emberégetések ellen (például Balthasar Bekker: Az elvarázsolt világ című írásában).

A 15–18. század közötti boszorkányüldözések kivégzett áldozatainak száma durva becslések szerint megközelíti a kilencmilliót![forrás?] Ez a hihetetlen szám egyaránt tartalmaz nőket, férfiakat és gyermekeket. Néhány helyen még állatokat is végeztek ki, mert azt hitték, hogy állat testébe bújt a boszorkány. Ez az időszak jó alkalom volt a hatalmon levők számára is, hogy leszámoljanak politikai vagy családi ellenségeikkel, illetve azokkal akiket irigyeltek.

!

Boszorkányüldözés Magyarországon

Magyarországon Könyves Kálmán király híres boszorkánytörvénye („Strigákról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék”) a 12. század elejéről származik. Ezen törvény tiszteletben tartása szinte megakadályozta a néphiten alapuló boszorkánypereket a magyar történelem során, azokat a maleficák elleni eljárásokra korlátozva. Ám még ezekre is viszonylag ritkán került sor, eltekintve a 16–18. század közötti zavaros időket. A három részre szakadt Magyarország, a vallásháborúk, illetve a Habsburg elnyomás évszázadaiban két nagyobb üldözési hullám zajlott. A boszorkányság vádja olykor férfiakat is sújtott, és egyes esetekben a politikai ellenfelek eltávolítását is szolgálta. A vallomásokat gyakran kínvallatással csikarták ki a vádlottakból. Az összesen mintegy ezer magyarországi boszorkányper egy része halálos ítélettel, más részük enyhébb büntetéssel zárult. Az utolsó boszorkányégetés 1756-ban volt Magyarországon. 1768-ban Mária Terézia királynő betiltotta ezeket az eljárásokat.

!

Modern kori boszorkányüldözések

A világ némely részein, többek közt Dél-Afrikában és Indiában, a mai napig történnek boszorkányüldözések.

1999-ben gyermekek ellen irányuló boszorkányüldözésről számolt be a BBC Kongóban. Tanzániában azért gyilkoltak meg idős asszonyokat, mert vörös szemük miatt azt gondolták róluk, hogy boszorkányok.

Az Egyesült Államokban 1999 decemberében egy oklahomai diákot tiltottak ki 15 napra az iskolából, mert állítólag boszorkányságot használt tanára ellen.

Kenyában legalább 11 személyt, köztük 3 férfit lincselt meg és égetett el a tömeg az ország nyugati részén 2008. májusában. Azzal vádolták őket, hogy listát készítettek a falu lakóiról, akik ellen boszorkányságot használtak, majd egyenként kipipálták a nevüket, ahogy elhaláloztak.

!

A salemi boszorkányperek

A salemi boszorkányperek a 17. század végi gyarmati Amerikában folytak le, a Massachusetts állambeli Salem városában, a kor puritanizmusa, hiedelmei és félelmei által keltett tömeghisztéria kicsúcsosodásaként. A perek 19 ember felakasztásával, egy agyonzúzásával, és sokak bebörtönzésével zárultak.

1692-ben Salem Village-ben (ma Danvers, Massachusetts), egy Salem melletti faluban pár fiatal lány, köztük Abigail Williams, Ann Putnam, Betty Parris és Mary Warren, Susanna Walcott több környékbelit is megvádolt azzal, hogy rontást tett rájuk és megbabonázta őket, tehát nyilvánvalóan a Sátánnal szövetségben álló boszorkány.

A kis közösség szerény körülmények között élt a hideg új-angliai télben, rettegve az indián betörésektől; lelkipásztoraik dörgedelmes szónoklatai minden héten a Sátán kísértéseiről és az ezek ellen védő szigorú erkölcsökről szóltak; nem csoda hát, hogy könnyen elhitték a lányok vádaskodásait. Ráadásul ebben az időszakban éppen kormányzója sem volt a területnek egy 1689-es lázadás eredményeképpen. A megvádoltakat felszólították, hogy vallják be, hogy boszorkányok (ez esetben földjüket, vagyonukat elkobozták), vagy felakasztják őket. A vádaskodások egyre több és több embert érintettek, és pár hónapon belül nem csak Salem városát érintették, hanem több környékbeli településre, köztük a legnagyobbra, Bostonra is átterjedtek.

A kezdet

A 17. század végi puritán Új-Angliában a gyerekeknek, elsősorban a fiatal lányoknak nem volt sok szórakozási lehetőségük. Gyakorlatilag mindent, amire szerény körülményeik egyátalán lehetőséget adtak volna, erkölcstelennek bélyegeztek a kor szigorú szabályai. Nem csoda hát, hogy a felgyülemlő belső feszültséget néhányuk egészen különös módon próbálta levezetni.

1691–92 telén Betty Parris, Samuel Parris tiszteletes lánya, és Abigail Williams, a tiszteletes gyámleánya különösen kezdtek viselkedni: furcsa és idegen hangzású, értelmetlen mondatokban beszéltek, a földön fetrengtek. A tiszteletes által hozatott orvosok nem tudták megmondani, hogy mi kínozza a lányokat, az elmebaj szokásos jelei nem mutatkoztak, az ismert betegségek tünetei nem voltak felismerhetők. Egyikük úgy vélte, hogy az ördög keze van a dologban, más szóval: rossz szellemek szállták meg őket. Parris és mások kérlelni kezdék először csak Bettyt és Abigailt, majd a sorra hasonló tüneteket produkáló Ann Putnamet, Betty Hubbardot, Mercy Lewist, Susannah Sheldont, Mercy Shortot és Marry Warrent, hogy nevezzék meg azokat, akik a rontást rájuk küldték. Végül a lányok neveket kezdtek mondogatni.

Az első három megvádolt nő Sarah Good, Sarah Osborne és Tituba volt. Good még tizenéves korában elárvult, a falu koldusa volt, és közismert volt arról, hogy magában beszél. Osborne ágyhoz kötött, idős asszony volt, akinek annyi volt a bűne, hogy a Putnam családdal korábban nézeteltérése adódott egy örökösödési ügy kapcsán. Tituba pedig a Karib-tengerről behurcolt bennszülött rabszolga volt a tiszteletes szolgálatában.

A perek

A három nőt 1692. március 1-jén vádolták meg boszorkánysággal, és azonnal be is börtönözték őket. A történet azonban itt nem ért véget, sőt: a lányok újabb neveket soroltak: Dorcas Good (Sarah Good négyéves leánygyermeke), Rebecca Nurse, egy másik idős asszony, Abigail Hobbs, Deliverance Hobbs, Martha Corey és Elizabeth és John Proctor is a listára került. Ahogy a vádak terjedtek, Salem, Boston és a környék börtönei lassan megteltek, és a közösség új problémával szembesült: legitim kormányzat nélkül nem volt mód a vádlottak perbe fogására. A terület végül május végén kapott ismét kormányzót, aki rögtön létre is hozott egy területi bíróságot. Addigra azonban Sarah Osborne a börtönben meghalt, Sarah Good újszülött gyermeke és mások pedig megbetegedtek. Összesen mintegy 80 ember várta a perének megkezdését. John Proctor bűne az volt, hogy nem hitt a vádaskodásoknak, és kiállt a perbe fogottak ártatlansága mellett.

A nyár folyamán a bíróság több tárgyalást is lefolytatott, nagyjából egyet havonta. A vádlottak közül csupán egyet mentettek fel, amikor a lányok visszavonták az őt érintő vádjukat. Mindenki más bűnösnek találtatott boszorkányság vétségében, és halálra ítéltetett. Akik végül bűnösnek vallották magukat és további embereket neveztek meg, felmentést kaptak az ítélet alól, továbbá elhalasztották Elizebeth Proctor és még egy nő ítéletének végrehajtását, mivel várandósak voltak. Az ítéleteket követő négy kivégzés 20 ember halálát hozta: 19-en akasztófán végezték, köztük egy köztiszteletben álló lelkipásztor, egy közrendőr, aki nem volt hajlandó részt venni további megvádoltak letartóztatásában, és néhány vagyonosabb polgár. Közülük hatan férfiak voltak, a többség azonban szegénységben élő, idős asszony volt.

Volt egy olyan kivégzés is, amely nem akasztás volt. Giles Corey, egy 80 éves földműves Salem délkeleti részéről nem volt hajlandó vallani. A törvény lehetővé tette azt a fajta kínzásos vallatást, amikor a vallatott személyt egy nyújtópadon, súlyos kövek felhalmozásával lassan, fokozatosan agyonnyomták. Coreyt három napon keresztül tették ki ennek, a kínzásba végül belehalt anélkül, hogy vallomást tett volna. Kitartását sokszor azzal magyarázzák, hogy meg akarta akadályozni a földjei elkobzását, hogy az örököseit megóvja, de az az igazság, hogy a vádlottak vagyonát sokszor már a perbe fogásuk előtt elkobozták, mint tették azt John Proctorral is.

A vég

A boszorkányperek 1693 januárjában értek véget, habár a boszorkányság vádjával bebörtönzött embereket nem engedték szabadon egészen a következő tavaszig. A pereknek a kormányzó vetett véget egy, a Boston környéki tiszteletesek által írt kérelem hatására. A kérelemben többek között az állt, hogy jobb, ha tíz boszorkány megússza a büntetést, mintha egy ártatlan szenved.

A perek egyik hatásaként a kormányzatra gyakorolt puritán befolyás lassan, de fokozatosan eltűnt, és a perek során tapasztalt túlkapások intő példaként szolgáltak szűk egy századdal később az Egyesült Államok törvénykezési gyakorlata alapjainak lefektetésekor is.

!

Érdekességek

A perek egyik bírája John Hathorne volt, ükapja Nathaniel Hawthorne 19. századi amerikai írónak, A skarlát betű és több más, a puritán Új-Anglia életét és visszásságait bemutató regény szerzőjének. Hawthorne a nevét is megváltoztatta, hogy az emberek ne hozzák kapcsolatba az ősével. Nathaniel Hawthorne-nak ma szobra áll a szülővárosában, Salemben.

A perek történetét Arthur Miller amerikai drámaíró is feldolgozta A salemi boszorkányok című drámájában. Miller a történetet párhuzamnak szánta saját korának mccarthyista kommunistaüldözésével, amelynek ő maga is önkéntelen szereplője volt.

!

Forrás: http://boszorka88.5mp.eu

"Gyógynövények

A boszorkányok számtalan növényt, füstölõt, mágikus port és olajat ismernek. Mindegyik jól megkülönböztethetõ bûverõvel bír, ezekhez tartozik a nemük, az asztrológiai és az elemekkel való megfelelésük is. Sok érdekeset tudhatsz meg alkalmazásuk lehetõségeirõl, ne sajnáld az idõt a kutatásra. Bûvös zsákokba, bábukba, álompárnákba tömik, az oltárra, vagy a padlóra hintik, füstölõt készítenek, gyertyamágiában és gyógyításban hasznosítják õket frissen és szárítva egyaránt. A gyógynövénymágiát a gyertyaégetéshez, kántáláshoz, bûvigék mondásához, kérelmezéshez és a meditációhoz hasonlóan a kisebb varázslatok közé soroljuk.

A gyógynövények használata-

afrikai ibolya – spirituális védelem
alma – szerelem, szeretet, gyógyulás, kerti mágia, halhatatlanság
aloé – oltalom, szerencse
ananász – szerencse, pénz, szûzi tisztaság
árpa – szeretet, gyógyulás, védelem
avokádó – szerelem, szépség
bab- védelem, ördögûzés, szemölcsbûvölés, kibékülés, nemzõképesség, szerelem
babér – védelem, látnoki erõk, gyógyítás, megtisztulás, fizikai erõ
bazsalikom – szeretet, ördögûzés, jómód, repülés (repülõgépen), védelem, rokonszenv
bors – védelem, negatívumok kiûzése
borsmenta – megtisztulás, alvás, szeretet, gyógyulás, látnoki erõk
borsó – pénz, szeretet
burgonya – képmágia, gyógyulás, elválás
búza – termékenység, pénz
cédrus – gyógyulás, megtisztulás, pénz védelem, szexuális zaklatás ellen
citrom – hosszú élet, megtisztulás, szeretet, barátság
curry – védelem
cseresznye – szerelem, jóslás, gyõzelem
csombor – szellemi erõk
datolyapálma – termékenység, nemzõképesség
datolyaszilva – gyógyítás, szerencse
dió – egészség, szellemi erõk, terméketlenség, kívánságok
diófélék – termékenység, gazdagság, szeretet, szerencse, kapcsolattartás
dohány – gyógyulás, megtisztulás
édesgyökér – nemi vágy, szerelem, hûség
édeskömény – védelem, gyógyulás, megtisztulás
endívia – nemi vágy, szerelem
eukaliptusz – gyógyulás, védelem
fahéj – spiritualitás, siker, gyógyulás, hatalom, látnoki erõk, védelem, szeretet
földi szeder – gyógyulás, pénz, védelem
fehér fagyöngy – védelem, szerelem, termékenység, egészség, a rossz tulajdonságok kiûzése
fehérrépa – védelem, rokonsági kapcsolat lezárása
fekete áfonya – védelem
fodormenta – gyógyulás, szeretet, szellemi erõk
fokhagyma – védelem, gyógyulás, ördögûzés, nemi vágy, lopás elhárítása, éjszakai lidércnyomás eloszlatása
füge – jóslás, termékenység, szerelem
gesztenye – szerelem
ginszeng – szerelem, vágyak, gyógyulás, szépség, védelem, nemi vágyak
görögszéna – pénz
gránátalma – jóslás, szerencse, kívánságok, vagyon, termékenység
gyömbér – szerelem, pénz, siker, hatalom
juhar – szeretet, hosszú élet, pénz
kaktusz – védelem, tisztaság
kakukkfû – egészség, gyógyulás, alvás, szellemi erõ, szeretet, megtisztulás, bátorság
kamilla – pénz, alvás, szeretet, megtisztulás
kapor – védelem, pénz, nemi vágy, szerelem
káposzta – szerencse
kerti szegfû – védelem, fizikai erõ, gyógyulás
kesudió – pénz, kapcsolattartás
kókusz – megtisztulás, védelem, ártatlan tisztaság
koriander – szeretet, egészség, gyógyulás
római kömény – lopás elhárítása
köménymag – védelem, testi vágyak, egészség, lopás elhárítása, szellemi erõk
körte – szerelem
kukorica – védelem, szerencse, jóslás, pénz
levendula – szerelem, védelem, alvás, erkölcsösség, hosszú élet, megtisztulás, boldogság, békesség
lucerna – jólét, éhségûzés, pénz
macskamenta – szerelem, szépség, boldogság
magyal – védelem, villámlás megszüntetése, szerencse, állommágia
majoránna – védelem, szerelem, boldogság, egészség, pénz
málna – szeretet, védelem
mandula – pénz, jólét, bölcsesség
menta – pénz, nemi vágy, gyógyulás, utazás, ördögûzés, védelem
napraforgó – termékenység, vágyak, egészség, bölcsesség
narancs – szerelem, jóslás, szerencse, pénz
olajbogyó – gyógyulás, béke, termékenység, nemzõképesség, védelem
õszibarack – szerelem, negatívumok kiûzése, hosszú élet, termékenység, kívánságok
páfrány – esõcsinálás, védelem, szerencse, gazdagság, örök fiatalság, egészség, ördögûzés
papaja – szeretet, védelem
paradicsom – hatékonyság, védelem, szeretet
petrezselyem – vágyak, szerencse, gazdagság
póréhagyma – szeretet, védelem, ördögûzés
retek – védelem
rozmaring – szerelem, védelem, nemi vágy, szellemi erõ,ördögûzés, megtisztulás, gyógyulás, alvás, fiatalság
rozs – szeretet, hûség
rózsa – szeretet, látnoki erõk, gyógyulás, szerelmi jóslás, szerencse, védelem
saláta – szûzies tisztaság, védelem, szerelmi jóslás, alvás
sárgabarack – szerelem, szeretet
sárgarépa – termékenység, testi vágyak
szamóca – szerelem, szerencse
szegfûbors – szerelem
szegfûszeg – védelem, ördögûzés, szerelem, pénz
szerecsendió – szerencse, pénz, egészség, hûség, termékenység, éjszakai lidércnyomás megszüntetése
szezámmag – pénz, nemi vágy
szilva – szerelem, védelem
szõlõ – termékenység, szellemi erõk, pénz
tea – gazdagság, merészség, fizikai erõ, egészség
torma – megtisztulás, ördögûzés
tök – védelem
vöröshagyma – védelem, ördögûzés, gyógyulás, pénz, jósálmok
zabfélék – pénz
uborka – ártatlanság, gyógyulás, termékenység
zeller – szellemi erõk, nemi vágy, látnoki erõ"

!

Boszorkány