Robert Merle: Mesterségem a halál
Johann Wolfgang Goethe: Faust
Jaroslav Hašek: Švejk
Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték
Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach
Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
Fejes Endre: Rozsdatemető
Frances Mayes: Napsütötte Toszkána
Émile Zola: Germinal
John Steinbeck: Egerek és emberek
Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi
!

Jaroslav Hašek: Švejk Egy derék katona kalandjai a világháborúban

!

Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach Egybefont Gondolatok Birodalma

!

Kész:

!
>!
negyvenketto P
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Én ezt már azóta nagyon el akartam olvasni, hogy egy nyári táborban felolvasták nekünk az elejét, csak valahogy sose jött szembe. És igen. Pont olyan jó volt az eleje, mint amire emlékeztem, és a színvonal utána sem romlott. Örülök, hogy a várólistacsökkentős projekt keretében (http://moly.hu/polcok/2011-es-varolistacsokkentos) végre rászántam magam, és köszi @kerekes_nyul-nak, aki kölcsönadta :)

!
>!
negyvenketto P
Fejes Endre: Rozsdatemető

Nem erre számítottam, furcsa volt, hogyha a gyilkosságot akarja megmagyarázni, akkor mégis mifenének kell Ádámnál és Évánál kezdeni, ráadásul ilyen tényszerű-felsorolósan, ahelyett, hogy szépen belemászna ifj. Hábetler János lelkébe, mert hát hiszen azt úgy szokás. Meg egyáltalán, hogy lesz abból magyarázat, ha látszólag véletlenszerűen kiválasztott eseményeket nagy vonalakban elmond? Lett.

!
>!
negyvenketto P
Émile Zola: Germinal

Hát hogy az úgy van, hogy Zolának én most nagy rajongója lettem. Mert a szereplői nagyon emberiek, nagyon emberi hibákkal, a cselekmény körömrágós csakmégegyfejezetaztánmárténylegalszom, a társadalmi fejtegetései meg érdekesek, követhetőek, és közben nem érzi úgy az ember, hogy csak azért írta a regényt, hogy valakinek a szájába adhassa egyik-másik monológját. (Merthogy Balzackal ez volt a bajom legutóbb.)

Az egyetlen, ami furcsa volt, az a történet mögül néha kikandikáló író. Csak egyszer-kétszer fordult elő, azon kívül nyugodtan mozizhat az ember, csak éppen olyan fejfölkapós, amikor nagyon általánosítgat a nyomorékokkal kapcsolatban, vagy éppen magától értetődő dologként beszél az alkoholizmus átöröklődéséről.

11 hozzászólás
!
>!
negyvenketto P
John Steinbeck: Of Mice and Men

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Az biztos, hogy legközelebb kétszer is meggondolom, belekezdjek-e Steinbeckbe angolul. Nincs nekem ilyen farm-szókincsem…
Ha sikerül egy kicsit hamarabb megszerezniük a saját földjüket, akkor nem lett volna semmi baj. Ott igazán nem lett volna semmi baj.

11 hozzászólás
!
>!
negyvenketto P
Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi

Nem tudom, nem tudom, nem tudom. Fogalmam sincs mit gondolok erről a könyvről. Az az érzésem, hogy a könyv a mindennapi ember problémáit, kétségeit, jó és rossz döntéseit akarja leírni, és szeretné, ha átérezném, sőt, hogy egy csomó ember átérzi, és küzd ugyanezekkel a problémákkal és kétségekkel, de én meg ufo vagyok, és fogalmam sincs minek nyűglődik annyit az a szerencsétlen, és olyan az egész, mintha valami üvegfal mögül nézném.

Ráadásul a popkulturális részében sem tudtam lubickolni, mert az előadók 70 százalékáról még csak nem is hallottam, a maradék 30 nagy részéről meg hiába tudom, hogy létezik, de egyetlen említett számukat sem ismertem. Hát igen, ez van, hiányos a műveltségem. És ahogy haladtam előre a könyvben, egyre inkább azt éreztem, hogy ezen nem is akarok változtatni.

Azért a vége egész jó volt. Nem értem és nem értek egyet a gondolatmenetével, de attól még a végkövetkeztetés egészen rendben van.