ZÖLD-ség, avagy környezetvédelem moly módra

Rovatgazda
!

Kép forrása: spoiler


>!
BookShe 
Környezetbarát Molyok

A brazíliai esőerdőben minden évben törnek ki erdőtüzek, de ezek száma most drasztikusan megemelkedett. Az esőerdők szándékos felégetése nem brazil belügy és nem brazil mezőgazdasági kérdés, a Föld egész klímáját érinti, és mostanra világpolitikai kérdéssé vált. A vad megnyilatkozásairól ismert brazil elnök, Jair Bolsanaro a gazdaság erősödését reméli az esőerdőktől elhódított területektől, közben Németországot, Norvégiát támadja, és szó szerint a civil szervezeteket vádolta meg az esőerdő szándékos felgyújtásával.
https://index.hu/kulfold/2019/08/23/amazonas_esoerdo_er…

5 hozzászólás
!

    
A Tudomány rovatban időről időre nyomon követhettétek a legfrissebb környezetvédelmi híreket és molyos próbálkozásokat természetünk megóvása érdekében. A mostanában megjelenő – és a híreknek helyet nem adó – Tudományok miatt, plusz a nyáron történt események tükrében úgy gondoltuk, megérdemel bolygónk egy külön rovatot.

Az idei évben az óceánokon úszó hulladékszigeten kívül (melyről a Merítés tavalyi számában is olvashattatok: https://moly.hu/merites-rovatok/tudomany-21) az amazonasi erdőtűz kavarta fel legjobban nemcsak a környezetvédők, de a még hezitálók lelkét is. Igaz, ha valaki jobban utánaolvas, ellenőrizheti, hogy minden évben tombolnak tüzek, nemcsak a dél-amerikai földrész dzsungeleiben, de Afrikában is, viszont most kapott először ekkora sajtóvisszhangot az eset – illetve még inkább az, hogy a kormány sok esetben nem tesz semmit a megakadályozására, illetve még annál is inkább, hogy mitől is alakulnak ki sok esetben ezek a tüzek. A Global Forest Watch Fires oldalán (https://fires.globalforestwatch.org) nemcsak a jelenleg zajló tüzekről (világszinten) kapunk információt, de visszatekintve időszakos statisztikákat is lekérhetünk (csupán augusztusban Brazíliában félmillió riasztás futott be). Ráadásul most már olyan helyeken is kialakulnak erdőtüzek, ahol korábban soha, lásd @Bla karcát: https://moly.hu/karcok/1308828.

Érdemes több forrásból utánaolvasni a téma iránt érdeklődőknek, hiszen a mai kedvelt hírportálok zöme ferdítéseket is közöl, ugyanakkor a lényeget nem változtatja meg: az esőerdőkre szükségünk van, s ha nem a tűz, hát mi, emberek irtjuk, szó szerint magunk alatt vágva a fát…


>!
elge76 P
Környezetbarát Molyok

Lángol az amazonasi őserdő, de úgy, hogy még a cirka 3000 km-re lévő Sao Pauloban is elsötétíti az eget!
https://www.bbc.com/news/blogs-trending-49406519…

8 hozzászólás
!

Kép forrása: spoiler
    
A dél-amerikai Amazonas folyó a legbővizűbb és egyben a második leghosszabb (más mérések alapján a leghosszabb) folyó a maga csaknem 7000 kilométeres hosszával. Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb, az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde.

Először Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nők támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet.

Öt országon folyik keresztül, melyek lakói az egyes szakaszokon más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes… Az Amazonas vízszintje egyre alacsonyabb; apadásáért a globális felmelegedést okolják.


>!
Fermin
Balázs Dénes: Amazónia

Balázs Dénes: Amazónia Egy geográfus utazása a folyók királyán – a torkolattól a forrásig

Hosszú és érdekes utazás volt ez, az Amazonas folyó torkolatától a forrásvidékig. 4 hónap alatt 15000 km megtétele nem kis teljesítmény, főleg az őserdők mostoha körülményei között, vagy a sebes folyók kis lélekvesztőin. És akkor még nem beszéltem a szúnyogok, és egyéb élősködők, és a trópusi betegségek áldásos tevékenységéről. Én biztos nem vállalkoznék egy hasonló utazásra.

Nagyon szerettem a szerző stílusát, és azt az elhivatottságot, amelyet az utazás során tanúsított. Nagy érdeklődéssel vetette bele magát, az amazonasi őserdők növény és állatvilágának tanulmányozásába. Geográfusként pedig elég jó összegzést ad Amazónia földrajzi viszonyairól, lakosságáról. Részletesebben három indián törzset – waika, shipibo, kecsua – ismerhetünk meg. Érdekes, ahogy ezek a világtól elzárt törzsek képesek együtt élni a környezetük mostoha viszonyaival, és szomorú, ahogy a civilizáció előretörése fokozatosan elrontja őket. (Alkoholizmus, törzsi rendszer szétesése.)

Balázs Dénes felhívja az olvasók figyelmét az őserdők mértéktelen pusztításának problémájára, és hogy ennek megakadályozására közös nemzetközi fellépésre lenne szükség, a latin-amerikai kormányokkal együttműködve természetesen. (A könyv az 1980-as években íródott, érdekes lenne tudni, most mi a helyzet.)

Összességében szórakoztató olvasmány volt, sok tudományos információval, érdekes kalandokkal. Akit érdekel a téma, annak érdemes elolvasni egyszer.

!

Kép forrása: spoiler
    
Amazonas-medencének vagy Amazóniának azt az óriási, trópusi esőerdővel borított mélyföldet nevezik, amely nevét a területét nyugatról keletre átszelő Amazonas folyóról kapta. Ez a fél európányi terület a Föld legnagyobb alföldje és a világ legnagyobb egybefüggő erdőségét foglalja magába. Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területei is az Amazonas-medencéhez tartoznak. Amazónia kétharmada Brazíliához tartozik, a brazil főváros, Brazíliaváros is a területén fekszik. A medence területén számos természetvédelmi terület található.

„Ki tudta, hogy Mengele Dél-Brazíliában halt meg 1979-ben, az óceánban úszkálás közben? Vagy hogy van egy milliós nagyváros az őserdő belsejében, ahova nem vezet közút, csak repülőgéppel vagy hajóval megközelíthető? Én nem – de odavagyok az ilyen (többé-kevésbé) fun factekért, érdekességekért, itt pedig bőven kaptam belőlük, legyenek azok etnográfiával, történelemmel, földrajzzal vagy kultúrával kapcsolatosak. Közben persze a saját élmények leírása sem marad el, volt azokból is bőven.” – írja @Ágnes_Sárközi értékelésében egy kalandos magyar útinapló, a Hátizsákkal Brazíliában kapcsán (https://moly.hu/ertekelesek/3304688). A kötet igen szép százalékon áll, @calmovato is élvezte az olvasását: „Egy igazi lendületes, kortárs úti beszámolót tarthatunk a kezünkben. QR kódok, érdekes adatok, felfedezések forgatagában találhatjuk magunkat, ahol közvetlen útitársként vezet körbe minket, és nem hagy minket unatkozni egy percre sem” (a teljes értékelésért kattints ide: https://moly.hu/ertekelesek/2292310).

Úgy tartják, hogy a felszíni édesvizek 20%-a az Amazonas-medencében található. Az Amazonas a perui Andok magas csúcsaitól ered, és az őserdőn átvivő útja közben ezer nagyobb mellékfolyó ömlik bele. Az Amazonas mellékfolyói közül tíz a világ 25 legbővizűbb folyói közé tartozik. Érdekesség, hogy a déli területeken eredő folyók világos színűek, például a Rio Tapajos és Rio Xingu, míg az északi, mocsaras részről eredő folyók sötét vizűek az általuk megcsapolt mocsarak bomló növényi anyagától, ilyen folyó a Rio Negro, amelyik – bár vize tiszta – fekete színű. A Rio Madeira sárga-piros színét a talajeróziónak köszönheti.

Egy másik magyar könyvből is be lehet tekinteni az őserdei életbe, az orvos-utazó-író Lénárd Sándor az igazán hatásos Völgy a világ végén címet adta az Amazonas-vidéken átélt élményeinek. „Lassan, elmélkedve, ízlelgetve érdemes olvasni. Ismét rá kellett ébrednem, hogy milyen nagy és sokszínű a világ, és milyen nevetségesen keveset ismerek belőle” – írja értékelésében @avistori (https://moly.hu/ertekelesek/1517787).


>!
imma AP
Oleg Ignatyev: Az Amazonas őserdeiben

Ne tévesszen meg senkit, három és fél csillag nálam egészen jó olvasmányélményt takar (igazából már az is, hogy végigolvastam, pedig nem volt se kötelező, se nyúlfarknyi), egyedül a vadászós részek zavartak. Mármint nekem sosem lesz komikus, ahogy egy szabadulni próbáló teknős kalimpál a lábaival.
Szóval ezeket leszámítva tényleg nagyon érdekes olvasmány, ajánlom mindenkinek, akit egy kicsit is érdekelhet egy útleírás az Amazonas környékéről.
Három nagyobb részre tagolnám: Egyre, amiben a gyémántmosókkal foglalkozik, egyre, amiben a kaucsukkitermelőkkel, és egyre, amiben indiánokhoz látogat. Én legalábbis úgy éreztem, ezek voltak a fajsúlyosak terjedelmükben.
spoiler
Ó, azt majd' kifelejtettem, hogy vannak a könyvben fotók is, és ez nagyon jót tesz neki. Az különösen jó, hogy sok az olyan fotó, amikről tudod, hogy pontosan mikor lőtte őket, mert benne vannak az útleírásban.

6 hozzászólás
!

Kép forrása: spoiler
    
Az Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb őserdeje, amely magába foglalja Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területeit. A fellelhető sokarcú növényvilág az egész világon páratlan szépségű.

„A zöldek lágyabbak lettek, az ágak vékonyabbak, a liánok rugalmasabbak, a fény szebb. Első alkalommal azóta, hogy megérkezett Amazóniába, meghallotta a madarak énekét. Dallamos, kristálytiszta, vidám ének volt, megnevettette a lelket, és felébresztette benne az örömöt.”
(Köszönet @Anarchia_Könyvblog-nak: https://moly.hu/idezetek/945442)

    
A faji változatosság itt a legnagyobb a Földön, becslések szerint km²-ként 75 000 különböző fafajta és 150 000 magasabb növény él itt. A 60 méternél is magasabbra növő fák eltakarják a napfényt, ezért az erdő száraz részein a talajt sokszor csupán rothadó növények borítják. Jellegzetes növényei a kaucsukfa, a fügefajok, a paradió, a pálmafélék, az orchideafajok, a kaktuszfélék. @Trixi_Adzoa egy természettudományos könyvben, A természet feltalálójá-ban talált rá az egyik pálmafajtára, és a molyokkal is megosztotta az új ismereteket: https://moly.hu/karcok/1037899.

Az @Emerencia karcában hozott gyönyörű tündérrózsát nézve pedig tényleg belesajdul az ember szíve, hogy mindezek a növények a lángok és az emberi pusztítás áldozataivá válnak…


>!
Emerencia P
Aki a virágot szereti…

Amazonasi óriás-tündérrózsa (Victoria amazonica) – a világ egyik legérdekesebb, éjszaka virágzó vízinövénye. Virága mindössze két éjszakán át nyílik, utána elmerül, és helyet ad a pár napon belül nyíló következő virágnak. A növény a virág színét is változtatja! Az első éjszaka krémfehér, míg a másodikon sötétrózsaszín. A víz színe fölé emelkedő 25-40 cm átmérőjű virágai már kinyílásuk előtt intenzív ananászillatot árasztanak, így csalogatván magukhoz a beporzó rovarokat.

!

Kép forrása: spoiler
    
Az esőerdőben levő állatfajok számát csak megbecsülni lehet, mivel az erdő nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt. Eddig 1,4 milliót jegyeztek fel: 750 000 rovarfajt, 40 000 gerincest, 360 000 mikroéletformát, 378 hüllőt.

Az amazóniai őserdő emellett 2500 halfajnak és 1600 madárfajnak is otthont ad. A vízpart elengedhetetlen vendégei a színpompás jégmadarak (nézzétek, de szép, köszi, @Andrew_N_Bagman: https://moly.hu/karcok/1190121), kócsagok és íbiszek, a fák sűrű ágai között papagájokat és tukánokat (éééén is akarooook egy ilyeeeeet, egyetértek, @Pandalány: https://moly.hu/karcok/688067) láthatunk.

A folyók jellegzetes halai az élénk színű tetrák és angyalhalak, de tüskés rája és elektromos angolna is előfordul. Az Amazonas vízrendszerében élő leghírhedtebb hal kétségkívül a vörös pirája, amely nagy rajokban vadászik, és pengeéles fogaival pillanatok alatt képes csontig lerágni a húst egy nagyobb testű emlősről is. Az Amazonas-medencéjének legnagyobb ragadozója a fekete kajmán, amely a 4,6 m-es hosszúságot is eléri. Egy kevésbé veszélyes, de sebezhető fajról hozott nekünk képet @Emerencia, a karibi manátuszról, amely az Amazonas torkolatvidékén is él: https://moly.hu/karcok/834062.

Az erdő belsejében a fák felső ágain majmok, lajhárok, kolibrik, papagájok, különleges pillangók (köztük a Tudomány egyik korábbi számában repkedő, könnyivó Júlia-pillangó, melyre most @Ancsúr bukkant rá: https://moly.hu/karcok/1323826) és denevérek rejtőznek. A szárazföldön élő állatok közül meg kell említeni a jaguárt, jaguarundit (@Bur3sz segít, hogy mi ez, nekem teljes homály volt: https://moly.hu/karcok/505696), pekarit, tapírt (bár őt ismerjük szerintem eléggé, de itt egy kis felfrissítésnek @chhaya tollából: https://moly.hu/karcok/1312016), vízidisznót és tatut.


>!
Nashira
Arturo Arzuffi: Amazónia állatvilága

Mindig elámulok, mennyi csodát és titkot rejtenek az esőerdők: a színpompájuk, a sokféle élőlényi kapcsolatuk, a kreatív élelemszerzése és utódnevelése egyszerűen lenyűgöző az itt élő állatoknak. Legkedvesebb esőerdei madaramról, a tukánról és a félelmetes mérgű nyílméreg békáról megint megtudtam egy csomó érdekességet. :)

!

Kép forrása: spoiler
    

Bár nem közvetlen az Amazonashoz kapcsolódik, de összeköttetésben áll vele (az Orinoco és Guayabero folyókon keresztül), és a bakancslistámra villámgyorsan felkerült a Sierra de la Macarena Nemzeti Park, illetven annak a Kristály-folyóhoz tartozó szakasza. A terület egyébként Kolumbia első kijelölt természetvédelmi területe. A Kristály-folyót „Öt szín folyójának” is nevezik, mivel különböző színes növények élnek a vizében, amelyek az őszi hónapokban többféle színben pompáznak. Érdekesség, hogy a vízben halak nem élnek, mivel nem találnának benne táplálékot.

Legjellegzetesebb növénye az örvényvirágfélék családjába tartozó Macarenia clavigera nevű folyami hínár. Július végén, amikor megszűnnek az özönvízszerű esőzések, a folyó vízszintje csökkenni kezd, a Macarenia clavigera pedig előtűnik bíborvörös leveleivel. A leglátványosabb időszak szeptembertől novemberig tart, ezután a víz leapad, a növény pedig reproduktív fázisába lép. Ekkor a parkot ideiglenesen be is zárják.

A turisták La Macarena településről indulva közelíthetik meg a területet. Először csónakon át kell kelni a Guayabero folyón, majd egy földúton észak felé haladva 9–10 km után érhető el a folyó, ehhez a vállalkozóbb szelleműek lovat vagy öszvért kölcsönözhetnek. A leglátványosabb részre naponta csak egy 20 fős, idegenvezetős csoportot engednek ló- vagy öszvérháton.

Az Andok hegylánca és az Amazonas esőerdeje között a flóra és a fauna is rendkívül változatos, amit elősegít a tönkfelszín és a völgyek rendkívül különböző éghajlata. Több macskaféle mellett egyebek közt 8 majom-, 550 madár-, 1200 féreg- és 100 hüllőfaj, 48 orchidea- és 2000 további növényfaj él itt.


>!
BookShe
Érdekes világ

LÁTTÁL MÁR FOLYÉKONY SZIVÁRVÁNYT?
A Serrania de La Macarena National Park Kolumbia első nemzeti parkja az Andok keleti részén, Meta tartományban. A park 6200 km2 nagyságú ökológiailag egyedülálló terület, itt találkozik az Amazonas és az Orinoco régió növény- és állatvilága, különleges klímájának köszönhetően rendkívül gazdag biodiverzitás figyelhető meg, számos endemikus fajnak ad otthont. Jaguárok, pumák, szarvasok, hangyászok, több macskaféle, 8 majomfaj, 550 madár-, 100 hüllő- és 1200 féregfaj él a területen. Növényvilága is változatos 48 orchidea- és 2000 további növényfaj található itt.
http://zacc.nlcafe.hu/2017/01/19/lattal-mar-folyekony-s…

!

Kép forrása: spoiler
    
Fél évezreddel ezelőtt számos virágzó indián település állt szétszórtan az Amazonas és nagyobb mellékfolyóinak a partjain. Ezek közül a három legfontosabb a tarumák, az omaguák és a karoják voltak. Amazóniában mára csak azok az indiánok maradtak fenn, akik eredetileg is az erdő mélyén éltek, távol a folyótól. E szétszórt törzsek őseikhez hasonlóan nomád életmódot folytatnak, élelmük nagy részét vadászattal és halászattal szerzik. Az őseikhez hasonlóan jól ismerik az őserdő értékeit, erre jó példa a tiriyo indiánok, akik több mint háromszáz vadon élő növény gyógyító hatását ismerik.

Három könyvet is találtam még a dél-amerikai indiánok sajátosságairól, életéről, amely sajnos még olvasásra és értékelésre vár, engem az Amazónia – Utak az indiánokhoz című fogott meg leginkább, amely a Néprajzi Múzeum egyik tárlatához készült, de szerintem önmagában is érdekes lehet fellapozni, hiszen pont a kiállítás anyagát magyarázták meg bővebben benne.

Az ugyancsak magyar Indiánok a dél-amerikai indiánok hagyományos életét mutatja be, s mivel NG-kötet, valószínűleg kimagaslóan jó fotóanyaggal rendelkezik. A harmadik pedig két utazásról szól, s „…mindkettő Brazília, Bolívia, Peru és Ecuador nagyobbrészt még feltáratlan területeire vezetett, az Amazonas vidékének vad indián törzsei közé, a brazíliai dzsungel »zöld poklába«, a Mato Grosso vidékére és Xingu-földre”, a Jivaro indiánok című köteten keresztül, akikkel a szerző hosszabb időt eltöltött utazása végén.

Az erdőségekben élő indiánok 1500 körül hatmillión lehettek, számuk ma csak párszázezer körüli (megoszlanak a vélemények, 100 ezertől 400 ezerig szólnak a számok). Akárhogy is van, nagyon kicsi szám ez egy Európához mérhető nagyságú területen. Egyes becslések szerint az első európaiak megérkezése utáni 150 esztendőben az indián őslakosság 90%-a pusztult el különféle betegségekben, járványokban.
„Az indiánok kiirtására létrehozott gépezet már Amerika 1492-es felfedezésekor mozgásba lendült. És ma is működik, mégpedig a hatalmas amazóniai esőerdő széltében-hosszában, az utolsó »vad« törzsek ellenében. Az elmúlt években Brazíliából, Kolumbiából és Paraguayból is érkeztek hírek indiánok lemészárlásáról. Mindig hiába” – idézte nekünk @Kollográd (https://moly.hu/idezetek/591572), s az olvasott könyvéből egy érdekességet is hozott: https://moly.hu/idezetek/591279.

A 16. században az őslakosok által beszélt nyelvek számát 1300-nál is többre becsülték. Az amazóniai indiánok népességcsökkenése ellenére még így is 150 különböző nyelvet beszélő törzsük van, igaz, ezek harmadát kevesebb, mint kétszáz ember beszéli… A törzsek nagy része Brazíliában a Nemzeti Indián Alapítvány védelme alatt áll. Az itt élő népcsoportoknak otthont adó erdőkből évente (körülbelül) 13,7 millió hektárnyi területet vágnak ki, égetnek fel. Nagy ritkán történik olyan lépés, amelyben egy törzs érvényesíteni tudja ősi jogait egy irtásra kijelölt területre, s ezzel megmenteni az erdőt nemcsak a törzsnek, de a világnak is. Egy ilyen esetről karcolt nekünk @Fürge_Gyík: https://moly.hu/karcok/1284923

„…mélyen elszomorodok, amikor arra gondolok, hány egyedi, különleges kultúrát zabált fel a fehér ember mindent elrohasztó jelenléte. Ha egy ember halála egy világ elpusztulása, egy kultúra elpusztulása olyan, mint amikor egy egész galaxis válik fekete lyukká, amiből már nem nyerhető ki semmi információ, mert végképp elveszett. Szóval tudok azonosulni azzal, amit Maskara tett, és nekem is eszembe jut egy történet, amit elbeszélek nektek. Hogy van egy őserdei törzs, akik azt mondták, hogy több fehér embert már nem tudnak befogadni a törzsükbe, túl sok a bevándorló. Csak ezek a bevándorlók nem a törzset akarják megváltoztatni, hanem be akarnak olvadni a törzsbe, annyira megundorodtak attól a világtól, amiben felnőttek. Ettől magvasabb kritikára nincs is szükség, csak sajnos – még ha ki is irtja magát pár évtizeden belül a modern ember – a megmaradt törzsek nagy részét is magukkal fogják rántani, nem beszélve azokról, amelyeket az utóbbi pár száz éve kiirtottak, vagy beolvasztottak” – idézem @Morpheus sorait az értékeléséből (https://moly.hu/ertekelesek/3047791), melyet A beszélő című könyvhöz írt. A világhírű perui szerző története a perui Amazóniában játszódik, a macsigenga indiánok között, az egyik pillanatba @n révén is betekinthetünk: https://moly.hu/karcok/124448. A Merítés szerkesztői által ajánlott könyvek közé a rovatból ezt a könyvet választottam nektek olvasásra, a teljes ajánlói listát itt találhatjátok meg: https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol.

„Vajon érezte-e már akkor a megigézett ember bűvöletét az erdőben élő emberek és az érintetlen természet, a hegység fennsíkjainak dombjain és az amazóniai síkságon szétszórt primitív és aprócska kultúrák iránt? Vajon lobogott-e már benne az együttérzés lángja, amely titokzatos módon tört fel lényének legmélyéről ezek iránt a honfitársaink iránt, akik időtlen idők óta élnek azon a vidéken, a széles hömpölygő folyók mentén, üldöztetve és megtizedelve, ágyékkötőben, tetovált testtel, istenítik a fák szellemét és a kígyóhoz, a felhőhöz és a villámhoz imádkoznak?” – elevenítette fel a kötet pár sorát @Arianrhod (https://moly.hu/idezetek/987960), amit @Chöpp is mestermunkának tart: https://moly.hu/ertekelesek/2937903.


>!
Bélabá P
Egészséges életmód

Egy bolíviai törzs tagjainak a legegészségesebb a szíve a világon

A bolíviai erdőkben élő Tsimane-törzs tagjainál szinte egyáltalán nem fedezhető fel az artériák eltömődése még idős korban sem, derült ki a Lancet tudományos folyóiratban minap közzétett tanulmányból.

A kutatók szerint bár elképzelhetetlen, hogy az emberiség visszatérjen a halászó-vadászó életmódhoz, számos leckét adhatnak a számunkra.

Kik ők?

Jelenleg körülbelül 16 ezer Tsimane él a bolygón, akik vadásznak, halásznak és mezőgazdasággal foglalkoznak az Amazonas őserdőiben a Maniqui folyó partjain.

A tudóscsoport több repülőátszállással és kenutúrával jutott el a lakóterületükhöz.

Mit esznek?

Étrendjük 17 százalékát teszik ki vadállatok, köztük a vaddisznók, tapírok és kapibarák, a bolygó legnagyobb rágcsálói;
7 százalékban fogyasztanak halakat, legfőként piranhát és harcsát;
a maradék élelmet pedig a földekről szedik, ahol rizst, kukoricát, manióka gyökeret és banánt termesztenek.

Ez annyit jelent, hogy

a bevitt kalória 72 százaléka szénhidrátból származik;
14 százalék zsír;
és 14 százalék protein.

Mennyire edzettek?

A férfiak napi tizenhétezer, a nők napi tizenhatezer lépést tesznek meg átlagban. Még a 60 év felettiek is simán átlépik a tizenötezres határt.

Csak összehasonlításként, a civilizált világban napjainkban a legtöbb embernek a tízezer lépés is komoly megterhelést jelent.

Miért olyan nagyszerű a szívük?

A kutatók a koszorúerekben lerakódott kalcium mennyiségét vizsgálták, ami egyik jele az artériák eltömődésnek és nagyban növeli a szívinfarktus kockázatát.

A tanulmány során 705 ember szívét vizsgálták meg. A Tsimane törzs 45 éves tagjainál tulajdonképpen egyáltalán nem volt kimutatható a kalcium a koszorúérben, holott az Amerikai Egyesült Államokban a hasonló korú lakosság 25 százalékánál már jelen van.

Michael Gurven antropológiakutató a BBC megkeresésére elmondta, ez a szám jóval alacsonyabb, mint bármely más populációnál, ahol ismertek erre vonatkozó adatok.

!

Kép forrása: spoiler
    
A Föld legnagyobb kiterjedésű dzsungeléről készített műholdas felvételek szerint akkora terjedelmű erdőt érintett az irtás, mint az Amerikai Egyesült Államok területe, ez Amazónia területének majdnem felét jelenti. Az ipari tevékenység mellett a fakitermelés és a mezőgazdasági célból történő erdőirtás, égetés az őserdők eltűnésének legjelentősebb oka. Kérdéses, hogy a @Gabye által karcolt autóbuszjárat pár év múlva milyen tájak mellett fog elhaladni: https://moly.hu/karcok/654047.

A távoli vidékeken a gazdálkodók és a favágók a hivatalos szervek megkerülésével hatalmas farmokat alakítanak ki az őserdő helyén. Ennek következményeként nem csak az élővilág került veszélybe, hanem a lecsupaszított területeken a talajerózió is felgyorsult, és így egyre nagyobb károkat okoznak az időjárási jelenségek (földcsuszamlások, árvizek).

Az erdőirtás felgyorsulásért környezetvédők és kutatók a januárban hivatalban lépett új brazil államfőt okolják, aki bátorítja a fakitermelést és az állattartókat a térség gazdasági fejlesztése céljából, aminek eredményeként az idei erdőirtás már négyszeresen meghaladta a tavalyit! Bolsonaro hevesen bírálta a közzétett adatokat, pontatlannak találta őket, amik szerinte csak ártanak az ország hírnevének. Független szakértők, valamint környezetvédők azonban megvédték az adatok pontosságát.

Az őserdő pedig lassan tényleg pokollá változik, bár valószínűleg a színe megváltozik, nem marad zöld, mint ebben az útleírásban. Bevallom, én nem reménykedem abban, hogy bármi változás lesz, hiszen az emberiség napról napra bemutatja, hogy egyrészt szeret halogatni, s mi több, tagadni, másrészt a pénz és az üzlet mindig előrébb való, mint bármiféle racionális, de jövőt befolyásoló döntés. Amikor azt olvastam, hogy Leonardo di Caprio 5 millió dollárt adományozott helyi szervezeteknek, melyek az Amazonas megmentését tűzték ki célul, én bizony egyből arra gondoltam, vajon mennyi fog ténylegesen megfelelő helyen kikötni, van-e értelme a már okozott katasztrófa okozta károk helyreállítására, ha a jövőkép nem változik? (Nem lenne-e érdemesebb ezeken az irdatlan összegeken egy-egy területet megvásárolni, s a határokat felügyelve védeni az erdőirtástól, amelyek nagy része ugye legális, valószínűsíthető, hogy nem állami területeket tehát nem bántatnának…?) (Mindettől függetlenül minden tisztelet Leonardónak, mert ő tényleg tesz is valamit!)


>!
encsy_eszter

A Jelenések könyvé-t olvashatjuk úgy, mint ígéretet, de úgy is, mint a közelgő vég előképét, és a kétezredik évet várva ez utóbbi jelentésében írja újra lépésről lépésre még az is, aki sosem olvasta: szó sincs hét harsonáról, jégesőről, vérré váló tengerről, nem hullanak le a csillagok, nem rajzanak ki sáskák a mélységek kútjából feltörő füstből, nem Góg és Magóg serege, és nem is a tengerből felbukkanó fenevad fenyeget, hanem az ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen nukleáris hulladéklerakók sokasága, a savas esők, az eltűnőfélben lévő amazoniai őserdő, az ózonlyuk, a jólét ajtaján olykor erőszakosan dörömbölő kisemmizett tömegek népvándorlása, egész földrészek lakosságának éhezése, új, gyógyíthatatlan járványok, a termőföld kapzsi tönkretétele, az éghajlat megváltozása, elolvadó jéghegyek, a replikánsainkat létrehozó géntechnológa, valamint – a misztikus ökologisták szerint – az emberiség szükségszerű öngyilkossága, melynek révén megmentheti az általa kis híján kiirtott fajokat, a felismerhetetlenségig eltorzított és megfojtott Gea anyát.

!

Kép forrása: spoiler
    
Lássuk, a világ többi részén hogyan próbálkoznak az ott élők, illetve milyen változások álltak be a természetben…

„Köszönhetően” az embernek és az aszályoknak, egy másik hatalmas folyam, a Nílus is haldoklik, hozta a hírt @Andrew_N_Bagman: https://moly.hu/karcok/1306597
Szomszédunknál, Ausztriában viszont az egyik gleccser éli végnapjait, tudosított @moncsicsi83: https://moly.hu/karcok/1305639.
Pusztulnak az erdők Közép-Európában: https://moly.hu/karcok/1306323, s ahol nem pusztul magától vagy tűztől, ott az emberek irtják, mert kell a hely a repülőtérnek, mint Nepálban, írta nekünk @elge76: https://moly.hu/karcok/1320796. De veszélyben vannak a pilisi fák is, jelezte a Molyon @Betű_betű: https://moly.hu/karcok/1322727.

Vannak azonban jó kezdeményezések is!

Hollandiában bezöldítik a buszmegállókat, hogy plusz életteret adjanak a méheknek, számolt be @BookShe: https://moly.hu/karcok/1305394.
Oroszországi próbálkozásról osztott meg nekünk érdekességet @Emerencia, méghozzá az ehető edények kifejlesztéséről (szerintem tök jól néznek ki, mondhatni guszták :-D ): https://moly.hu/karcok/1312196.

Az olaszok is próbálkoznak (most csúnya leszek: először szelektálni tanulnának meg ők is!), legalábbis az @Emerencia által hozott karc szerint Rómában metrójegyet lehet venni a szelektív hulladékért: https://moly.hu/karcok/1311724. (Majd csekkold le, @nypiro, hogy látsz-e ilyen automatát, ha metrónál jársz :-D) Egy dél-olasz könyvesboltos pedig könyvet ad a hozzá elvitt PET-palackért a gyerekeknek, melyet a hozzá betérő vásárlók adnak adományba. A kezdeményezést már többen átvették, dupla hajrá, egy a környezetvédelemért, egy pedig az olvasásért :-D „Képzeljük el, hogy a világon minden gyerek becserélhet egy műanyag palackot és egy aludobozt egy könyvre. Tudom, hogy egyelőre csak álom, de miért ne lehetne megcsinálni?” – mondta a könyvesboltos, a cikkről való tudósítást @_natalie_-nek köszönhetjük.

A kínaiak már „pandásítják” a napelemeket (miközben naponta tonnányi olcsó műanyag sza.. árut termelnek… ahhh…): https://moly.hu/karcok/1292754, a japán szomszédok közül pedig kiemelkedik egy kisváros, Kamikatsu, ahol már 80%-os újrahasznosítás folyik, méghozzá szemételszállítás nélkül! A példamutató folyamatról ismét @Emerencia karcából értesülhettünk: https://moly.hu/karcok/1295483.

Babilon romjai, a Vatnajökull Nemzeti Park, Xieng Khuang romterülete, Sheki (Shaki) város történelmi központja… mi lehet a közös nevező? Nem más, mint a Világörökség, hiszen 29 új helyszínről döntöttek nemrégiben, s így a védelmi lista 24 kulturális, 4 természeti és egy vegyes kategóriájú hellyel bővült. Az izgalmas információkat @BookShe hozta, sajnálatos hír azonban – @Bla jóvoltából –, hogy egyrészt Budapest elveszítheti ezt a címet: https://moly.hu/karcok/1300847, másrészt egy másik helyszín, a Henderson-sziget a műanyaghulladékban fulladozik: https://moly.hu/karcok/1310706.

@Tyutyu-nak és @RKati-nak hála, „kukázhatunk” is egy kicsit, előbbi a kuka szónak járt utának (én se tudtam :-O): https://moly.hu/karcok/1305621, Kati pedig egy franciaországi „néma” halról (kuka hal :-D) karcolt képet: https://moly.hu/karcok/1305641.

Ausztrália, bár messze van, követendő példával szolgál: betiltották ugyanis az egyik iskolában a szemétkosarakat, csak az újrahasznosítható hulladékot dobhatják ki ott helyben a diákok, így is próbálják növelni a környezetkímélő csomagolási módok használatát. Ezt az infót is @BookShe-nek köszönhetjük: https://moly.hu/karcok/1326635.

Külföldi kitekintőnket két gyönyörű hellyel zárom, a tájakat elnézve mindig elszorul a szívem, vajon meddig lesz még alkalmunk ezeket ilyen szépségben megtekinteni. A csodaszép jégvirág-tengerről @Tyutyu karcolt az Érdekes világ zónába: https://moly.hu/karcok/1318632, Kanadából pedig @chhaya mutatta be a természetmolyok zónában a Jasper Nemzeti Parkot, amelynek területén található a Glacier Skywalk nevű kilátó (a párom hevesen rázta a fejét, hogy ő ugyan a lábát oda nem tenné…): https://moly.hu/karcok/1216227.


!

Kép forrása: spoiler
    
Beszűkült a kör, hazaérkeztünk, lássuk, a molyok mennyire fotel-környezetvédők… avagy mégsem? Úgy látszik, egyre több moly ragad vászontáskát a bevásárláshoz és töri a fejét újabb ötleteken, amivel kímélheti a természetet (ennek köszönhetően is jött a különrovat ötlete).

A molyok közül a hónapban kiemelkedik számomra @Sjudit84, aki teljesen egyszerűen szemetet gyűjtött – mármint nem a sajátját, hanem horgászás közben a partszakaszt takarította meg, nagy tapsot neki: https://moly.hu/karcok/1325958. Gondoljunk bele, ha az összes molyos tag zacskót-kesztyűt ragadna és egy ekkora felületen összegyűjtené a szemetet… hát nem semmi tétel volna… (Valaki nem akar csinálni esetleg egy szemétgyűjtéssel kapcsolatos kihívást? :-D @csgabi, a következő túrázós kihíváshoz csatolva kötelező elemként? :-D)

Hatalmas ötletbörzét találunk a Molyon az otthoni, minél kevesebb szemetet termelő életmódra. @Chivas a kinyúlt pulcsikat és páratlan zoknikat védő ötletre talált és megosztotta velünk is: https://moly.hu/karcok/1320706. @orvosi_székfű a környezetbarát naptejek választékában tartott próbát, sajnos negatív eredménnyel, viszont a többi moly is adott tippeket, érdemes mindenkinek átolvasnia: https://moly.hu/karcok/1322311. @elge76 a nyár kapcsán a klímaváltozás miatt nálunk is megjelenő trópusi betegségekre hívja fel a figyelmet: https://moly.hu/karcok/1323739.

@BeliczaiMKata a konyhai sütés témakörében próbálta újragondolni a zsiradék használatát: https://moly.hu/karcok/1323694, @Pearly85 pedig aranyos pöttyös tárolózsákokat készített a piacon beszerzendő árukhoz: https://moly.hu/karcok/1325780, akárcsak @Lady_L, aki viszont a gyerekpólókat választotta alapanyagul a saját bio-szatyorjához: https://moly.hu/karcok/1308807. @Arwen5 pedig egy zero waste videót osztott meg egy piacolós napról, műanyag szatyor nélkül: https://moly.hu/karcok/1324377. Az iskolakezdés kapcsán a szendvicsek csomagolása késztette karcolásra @Beatrice8-at: https://moly.hu/karcok/1323117.

Itt az ősz, úgyhogy lassan elő a PET-palackkal, kipróbálni @Tóth_Kata karcának ötletét: https://moly.hu/karcok/1324254. Bár azon elgondolkodtam, hogy a párásabb-hidegebb időben nem nedvesedik-e belül meg…

Nyár óta dübörög egy kihívás, melyben a molytársaknak heti szinten kell odafigyelniük és karcolniuk arról, miben változtatják meg életüket a környezettudatosság jegyében. Még lehet rá jelentkezni, egészen jövő év végéig tart, itt találjátok meg:
https://moly.hu/kihivasok/ket-honap-egyszer-hasznalatos-muanyagok-nelkul. A kihívás zónájában is érdemes szétnézni, jobbnál jobb ötleteket tartalmaz. @sophie a kanálgéptől kezdve a lomtalanításig gondolta át az egyik hetét: https://moly.hu/karcok/1322518, valamint hozott egy 55+1 ötletet tartalmazó karcot is: https://moly.hu/karcok/1319791
@timeja is egyre jobban belejön, ráadásul a párjával együtt, ami azért jó dolog, egymást tudják buzdítani: https://moly.hu/karcok/1324761.

@Renata_Berta a húsmentes étkezésre hegyezte ki a beszámolóját: https://moly.hu/karcok/1325801, de a záróhete kapcsán még buzdított is mindenkit:
„Szóval én (…) bátorítok mindenkit, még ha nehéz is a csomagolásmentes dolog. A praktikáinkkal mutassunk példát és beszéljünk róla bátran (ne megtérítősen), (…) álljunk ki magunkért a boltban, ha nem kérünk zacskót, vagy legyen szokásunk, hogy van nálunk vászontáska, doboz…. Tervezzünk tudatosan (ha tudjuk, hogy megyünk egy strandra vagy olyan helyre ahol valószínű lesz egyszer haszálatos műanyag), vigyünk magunkkal eszközöket :)
És rengeteg megoldás van, rengeteg lehetőség, rengeteg tenniakarás. Lehet, hogy ami nekünk megy, a másiknak nem, de az is lehet, hogy ami a másiknak megy, nekünk nem. Tanuljunk egymástól, tanítsuk egymást, és ne húzzuk fel magunkat, ha a szomszéd néni telibetojja a mi elveinket (magamból indulok ki).
Tök jók vagytok!”


!

Kép forrása: spoiler
    
A rovat végén – riogatásul? ébresztőül? – @Kallós bejegyzését ajánlom, melyben részletet közölt a Six Degrees: Our Future on a Hotter Planet / Hat fok: Jövőnk egy forróbb bolygón című könyvből… Tényleg érdemes átolvasni és elgondolkodni rajta, vajon most hol tartunk és milyen gyorsan érkezünk el a következőre. Vagy a gyerekeink. Vagy az unokáink: https://moly.hu/karcok/1298146.

Egy vidámabb eseménnyel, @heysunny eco-ajándékozós felhívásával zárom az e havi rovatot. Remélem, aki elolvasta, talált benne olyan ötletet, amit esetleg kipróbál és ráérez a környezettudatosság ízére!


>!
heysunny P
AjándékoZóna

sziasztok! a környezettudatosság jegyében elindult egy ajándékozós esemény, ha szívesen kapnátok és ajándékoznátok könyv mellé zero waste cuccokat, akkor gyertek bátran! :)
https://moly.hu/esemenyek/ajandecozas


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!