VilágOlvasó – Izland I.

Izland műholdas képe. Kép: off

Hosszas gondolkodás után választottam ki az ehavi rovat úti célját. Olyan témát szerettem volna választani, ami kapcsolódik valahogy a karácsonyhoz, viszonylag sokakat érdekelhet, azaz nem csak az én kattanásom, és mivel el vagyok havazva, a hangulatomhoz illő is legyen, hogy elég motivált legyek megcsinálni.
Így lett Izland. Izland, a sötét. Izland, a csodás.
Olyan monumentális hosszúságú lett a rovat, hogy inkább ketté szedtem, így a decemberi VilágOlvasó témája is Izland lesz. Ebben az első részben az ország történelmével, valamint a sokak fantáziáját izgató népmesékkel, mondákkal, és az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvendő sagákkal kezdem a sort, de nem maradhat el a szokásos kulturális kitekintő sem a rovat végéről.

Izland egy szigetország az Atlanti-óceán északi részén. Területe egy kicsit nagyobb, mint Magyarországé, körülbelül 103.000 négyzetkilométer, népessége azonban jóval kisebb: mindössze 360.000 fő lakja az országot. Fővárosa Reykjavík, nagyjából 100.000 főnyi lakossággal. Reykjavíkról több moly is karcolt már: @Maate karcából megtudhatjuk, hogy 2011-ben itt volt az Irodalom fővárosa link, @szadrienn-nek köszönhetően pedig egy belvárosi fotón csodálhatjuk meg az északi fővárost link. Az ország hivatalos nyelve az izlandi, pénzneme pedig az izlandi korona. @robinson karcából az is kiderül, hogy bár Izland a NATO alapítói között van, máig nem rendelkezik önálló hadsereggel link.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az első telepesek Izlandon a skandináv országokból érkező vikingek voltak. De nem! Mind az írásos források, mint a régészeti adatok szerint éltek már mások is korábban a szigeten: valószínűleg skót szerzetesek éltek a zord vidéken (azt ne kérdezzétek, hogy kit akartak megtéríteni ott). A vikingek 874-ben szálltak először partra Izlandon, és viszonylag gyorsan meg is telepedtek: 930-ra már például létrehozták a világ első „parlamentjét”, az Althinget. Erről @Lunemorte karcában olvashattok bővebben: link. A kereszténységet az izlandiak 1000-ben vették fel.

A viking telepesek által létrehozott önálló izlandi állam 1262-ben megszűnt, és a következő évszázadok során norvég-dán fennhatóság alá került az ország. A középkori Izlandon nem volt könnyű az élet, ráadásul az 1400-as években két pestisjárvány söpört végig az országon. A 16. században a reformáció elérte Dánián keresztül Izlandot is: III. Keresztély királynak köszönhetően az evangélikus vallás terjedt el az országban. Ezt követően nehéz idők jártak Izlandra: Dánia magas vámokat szabott ki az izlandi kereskedelemre, kalózok fosztogatták a partvidéket, de volt vulkánkitörés is, és egy himlőjárvány megint elvitte a lakosság harmadát.

Izland függetlenségi törekvései a 18. században, a napóleoni háborúkat követően kezdődtek el. Ekkor az ország dán fennhatóság alatt állt. 1918-ban született meg a 25 évig érvényben levő megállapodás, mely szerint Izland önálló állammá vált, és perszonálunióba lépett Dániával. A második világháború során Dániához hasonlóan igyekeztek semlegesen maradni. 1943-ban lejárt a Dániával kötött megállapodás 25 éve, és az izlandiak népszavazáson az alkotmányos köztársaság alapítása mellett döntöttek.

1980-ban Vigdís Finnbogadóttir a világ első demokratikusan megválasztott női elnöke lett. Izland nem lépett be az Európai Unióba, de 1994-ben csatlakozott az Európai Gazdasági Térséghez. A 2008-as gazdasági válság különösen megviselte az országot, és négy évbe telt, míg Izland gazdasága stabilizálódott. Azóta a banki szektor erősítése helyett inkább a turizmus fejlesztésén van a hangsúly.

Izland csodálatos tájairól molyok egész serege karcol lelkesen:
mohaszőnyeg: https://moly.hu/karcok/641404 (@Lunemorte)
Strokkur gejzír: https://moly.hu/karcok/649820 (@Bélabá)
Kirkjufell-hegy: https://moly.hu/karcok/1379800 (@Bélabá)
Gullfoss-vízesés: https://moly.hu/karcok/1071263 (@Emerencia)
Eyjafjallajökull: https://moly.hu/karcok/800834 (@AnneTheCat)
Hornstrandir, a világ vége: https://moly.hu/karcok/1246520 (@szadrienn)
Skálholt: https://moly.hu/karcok/1460305 (@ÁrnyékVirág)

Aki plecsnit is szeretne izlandi szerzők olvasásáért kapni, az @Chill86 március végéig tartó kihívására jelentkezve szerezhet be egyet: https://moly.hu/kihivasok/izland.

@pannik karcából további érdekességeket tudhatunk meg Izlandról:

Hildur, az aprónépek királynője maga után csábít a szakadékba egy gyanútlan férfit. Kép off

Az öreg dada egy este aztán kiment a temetőbe, magával víve horgolótűjét is. Csöndes idő volt; a telihold felhők közül átszűrődő sápadt fényében látta, hogy az egyik sír nyitva áll; rátette hát gyapjúgombolyagját a sírra, szépen letelepedett a szélére, és kényelmesen nekilátott horgolni.
(https://moly.hu/idezetek/486962, @danlin)

Az északi mitológia és mondavilág manapság egyre nagyobb érdeklődésre tart számot, gondoljunk csak Neil Gaiman hasonló című könyvére vagy Joanna Harris Rúnajelek című kötetére Ez alól nem kivétel az izlandiak mitológiája sem. Aki erről a témáról olvasna szívesen, talán nem is találhat jobb kezdést a Bernáth István által írt Skandináv mitológia című könyvnél, legalábbis @Vörös_Rébék szerint link. @Arianrhod karcából pedig az izlandi sámánokról tudhatunk meg többet link.

Izland egyre növekvő népszerűsége ellenére a sokszor kegyetlen izlandi népmesék nem arattak osztatlan sikert a molyok között. A Szőrös pisztráng című válogatásban állatmesék és kísértettörténetek mellett helyi históriák is helyet kapnak. @Coralie azok közé tartozik, akiknek a kötet nem nyerte el a tetszését: Az állatos történeteket durvának találtam. Nem szeretem, amikor kitépdesik a szívüket, vagy felhasználják valamelyik testrészüket, miközben még élnek. – írja link. @Sister szerint ugyanakkor nincs ezzel feltétlenül baj, hiszen a mondák nem csak a szépről és jóról szólnak link. Angolul olvasóknak az Icelandic Folk and Fairy Tales címet ajánlja @Amrita: ebben főleg manós, tündéres és trollos történeteket olvashatunk link.

Karácsony közeledtével pedig lassan elérkezik az izlandi hagyományok szerint a Mikulást kiváltó trollgyerekek ideje:

Egy Edda-kézirat címlapja. link

Az Edda a mai napig fellelhető legrészletesebb gyűjteménye az északi mitológia történeteinek. Két változata van: a prózai Edda a 13. században született, izlandi nyelven írt mű, melyet nagyobb részben Snorri Sturlusonnak, az 1200-as évek elején élt tudósnak és történésznek tulajdonítanak. Az Edda-énekek óészaki nyelven, a 9. és 13. század közt íródott versek, melyekből nem csak az istenek vetélkedéseivel ismerkedhet meg az olvasó, hanem a népvándorlás korának történelmi eseményeivel is. Magyarul utóbbi változatot olvashatjuk: a 20. század elején kiadott Edda dalok, illetve az 1985-ös Edda című változatban, Tandori Dezső fordításában.

Az Edda alapműnek is mondható, ha valaki az északi mitológiával (vagy történelemmel) szeretne ismerkedni. Ráadásul mai szemmel nézve is olvasmányos, ahogy az több lelkes moly értékeléséből is kiderül. Nem hittem volna, hogy ennyire élvezni fogom ezt a versgyűjteményt, de tévedtem. Csodálatos és felejthetetlen. – mondja @Ivenn link. @Belle_Maundrell szerint pedig: _Azt eddig is sejtettem, hogy az északi istenek menők, de amellett, hogy bizonyságot nyertem, meglepődve tapasztaltam, hogy a mitológiai énekek egész humorosak. Nehéz Thort lánynak öltözve elképzelni, meg minden. link @LucaWolf pedig három pontban fejti ki, hogy miért is ajánlja olvasásra ezt az időt álló művet:

Részlet egy 13. századi izlandi kéziratból. Kép: off

Volt egy szépséges, okos és nagylelkű feleségem is, akinek bölcsességére ugyan ritkán hagyatkoztam, mert nemigen értettünk egyet egymással. (https://moly.hu/idezetek/1152662, @Bogas)

A saga egy tipikusan izlandi műfaj: máshol a világban nem igazán jellemző (Skandinávia egyéb részein előfordulnak még sagák, de máshol tényleg nem), Izlandon viszont rengeteget ismernek belőlük. Az első sagák a középkorból származnak, és számos típusuk elkülöníthető. A Corvin Kiadó link sorozatának köszönhetően gyönyörű kiadványokon keresztül nyerhetünk bepillantást a sagák világába.

A Völsunga saga a sagák egy olyan csoportjához tartozik, melyek az izlandi honfoglalás korát megelőzően játszódnak, történetében keverednek a történelmi tények a mitológiai eseményekkel: ezek a „legendás” sagák. A Völsunga saga a 13. század végén született, és a Völsung nemzetség bukását meséli el. A történet ismerős lehet akár a korábban említett Edda-énekekből, de akár a középkori Németországban lejegyzett Nibelung-énekből is.

@Ivenn igazi rajongója a Völsunga sagának, értékeléséből kiderül, hogy három különböző fordításban is elolvasta: nnek a kötetnek amellett, hogy hihetetlen igényességgel és gondossággal lett összeállítva, van egy másik különlegessége is: Bernáth István az eredeti óizlandi (!) nyelvű sagát fordította le magyarra, nem pedig angol forrásból dolgozott, ez pedig egy plusz ízt és hitelességet ad a 13. századi eposznak. link Izgalmas történetről van tehát szó, azonban azt érdemes szem előtt tartani, hogy a főszereplői vikingek, így több benne a halottak száma, mint az oldalaké , ahogy ez @Hoacin értékeléséből link is kiderül. @Kuszma kissé virágnyelven, de nagyjából ugyanezt fogalmazta meg értékelésében link: Szóval nem mondhatjuk, hogy ezeket a figurákat különösen összezavarta volna a krisztusi szeretetelv beszivárgása az északi társadalomba – a gyilkolás itt csak valami olyasmi, mint a szobanövények gondozása, vagy a kutyasétáltatás: napi rutin és egyben nem megvetendő hobbi. @Solymár_András értékeléséből pedig többek közt az is kiderül, hogy miért érdemes középkori szövegeket olvasnunk:

Nyugat-izlandi helyszínek az Egils sagából. Kép: link

Volt egy ember, Úlf. Az apját Bjálfinak, az anyját meg, Nem-félős Úlf lányát, Hallberának hívták. Utóbbi a húga volt a Hrafnistában lakó Féltroll Hallbjörnnek, a majdani Hímlazac Ketill apjának. Úlf ritka szép szál, erős férfi volt. (https://moly.hu/idezetek/512609, @orvosi_székfű)

Az Egils saga egy másik sagatípushoz tartozik, az ún. „nemzetség” sagákhoz, amik egy-egy nemzetség történetét mesélik el. Ez éppen Egill Skallagrímsson nemzetségének történetét meséli el. A legrégebbi kéziratot 1240 környékére datálják, a bemutatott események pedig körülbelül 850 és 1000 között játszódnak. A könyv magyarul a Kopasz Grím-fia Egill címmel is megjelent.

A Völsunga saga után már talán nincs mit csodálkozni azon, hogy a Vikingek című népszerű sorozat nem teljesen alaptalanul mutatta be vérengző harcosként az északiakat, ahogy az @Kuszma értékeléséből is kiderül: Ha a skandináv krimik Erlendur felügyelője vissza tudna röppenni a X. századi Izlandra, meglehetősen leegyszerűsödne a nyomozati munkája – találomra rábökhetne bármelyik helybelire, és bingó, ő tutira egy gyilkos. – kezdi az értékelését @Kuszma link. De a vérengzés mellett bejön egy új állandó motívum is, ahogy arról @Tarja_Kauppinen tájékoztat minket: Egil jött, hentelt, berszerkált, szemeket nyomott ki és pajzsverseket költött, sokakat lehányt, még többeket pedig visszaküldött a sárba; története maximálisan ingergazdag tehát, tökéletes, kultúrtörténeti értékkel is bíró kikapcsolódás. link @Solymár_András értékeléséből link kiderül az is, hogy Egil a középkori antihősök antihőse: A lepontozási inger oka nem a kiadás, ami pazar, nem is a fordítás, amihez nem értek, de mégcsak nem is a tartalom, ami lélegzetelállítóan bemutatja az akkori viszonyokat, életmódot, lehetőségeket és társadalmi normákat, hanem ez a f**, ku***, pökhendi, semmirekellő, istenverte, lób***, gigaparaszt Egil és jelleme. Ennek ellenére azért érdemes elolvasni ezt a könyvet, ahogy erről @Olympia_Chavez értékeléséből is meggyőződhetünk:

Gunnar akcióban. Kép: link

– Megengednéd-e, hogy két halottunkat a te földedbe temessük?
– Meg én – felelte Rannveig. – És nem is csak a két halottnak, de akár mindnyájatoknak is.
(https://moly.hu/idezetek/700844, @mcgregor)

A Brennu-Njáls saga szintén a nemzetség sagák körébe tartozik: főszereplője egy harcos (Gunnar Hámundarson) és egy korabeli ügyvéd (Njáll Þorgeirsson), a történet központjában pedig – talán most már nem csodálkozunk rajta – egy vérbosszú áll. A történetet először a 13. században vetették papírra, a bemutatott események 960 és 1020 közt játszódnak. Magyarul a Vikingfiak, illetve A fölperzselt tanya címmel is megjelent.

@Aurora_Michaelis a Vikingfiak című változatot olvasta, és nem tud betelni vele: Nem tudom megmondani, mit szeretek annyira ezen a sagán, de akárhányszor olvasom, mindig letehetetlennek bizonyul. link @Olympia_Chavez szerint link ez a történet is olvasmányos, lebilincselő és megdöbbentő: A sagák nem kalandregények. Nagy fordulatoknak és idegtépő feszültségnek is híján vannak, mégis pergő, eseménydús és izgalmas történetek. Olykor igen véresek, máskor humorosak, de így festenek lenyűgöző és részletes képet egy szélsőségek között mozgó valaha volt társadalomról. @Hoacin értékelésében pedig néhány remekbeszabott párbeszédet is elolvashatunk a műből:

Grönlandi nyár 1000 környékén. Kép: link

Vörös Eirík nagysokára sem szándékozott elhagyni régi hitét, viszont felesége, Tjóđhild nyomban áttért az új hitre, sőt, bár nem éppen a házuk mellé, építtetett egy kis templomot is, melyet Tjóđhild templomának neveztek el. Az asszony idejárt imádkozni, mindazokkal együtt, akik megkeresztelkedtek. És mióta keresztény lett, nem óhajtott tovább házaséletet élni Eiríkkel, amivel férjének nagy bosszúságot okozott. (https://moly.hu/idezetek/1050324, @Hoacin)

Vörös Eirík történetét a korábbiakhoz hasonlóan szintén a 13. században jegyezték le, és Amerika viking felfedezését, valamint Grönland benépesítését meséli el. Ebben a hónapban ezt a könyvet ajánlom a Merítés összesített könyvajánló listájára link @Hoacin értékeléséből rögtön kiderül, hogy mire számíthat az olvasó link: Tárgyilagos stílusú vikingjeink útra kelnek, majd megtelepednek Grönlandon, ahol pedig még a bolha sem él meg. Sőt, járvány sincs, mert itt a pestist terjesztő fekete hajópatkány is elpusztul. @Smici értékeléséből link pedig kicsit bővebben is tájékozódhatunk a cselekményről: Vörös Eirík apja, Norvégiából száműzve Izlandra kerül, de Eírik később onnan is távozni kényszerül nyughatatlan természete miatt. Hajóútja során Grönlandra vetődik, majd egy ügyes „cselnek” köszönhetően, melyet elhíresztelt a szigetről, miszerint ez egy „zöld” sziget, többen is követték példáját. @Ivenn-nek kedvencévé is vált rögtön ez a saga:

A Gísla sagából készült film posztere. Kép: link

– Jó lenne, ha jövő nyáron nem lennénk itt mindketten a népgyűlésben – mondta Hermund.
– Már azt hittem, soha ki nem mondom, amit most – mondta Egil –, vagyis hogy áldott legyen szádból a szó. Nekem ugyanis azt jósolták, hogy vénségemben fogok sírba dőlni, de ha téged előbb visz el a troll, annál jobb.
(https://moly.hu/idezetek/1169715, @Olympia_Chavez)

A sorozat utolsó kötetében három sagával ismerkedhetünk meg: a Hrafnkels sagát, a Gísla sagát és a Bandamanna sagát olvashatjuk ebben a könyvben, ami egyébként a Három izlandi történetcímmel is megjelent. Hrafnkels híres párbajvívó volt a 10. században, Gísli egy gyilkosság miatt üldözött törvényenkívüli (akinek egyik sógora megbosszulása érdekében meg kellett ölnie egy másik sógorát). A sagát a 13. században jegyezték le, cselekménye 860 és 980 közt játszódik, 1981-ben pedig filmet is forgattak belőle. A Bandamanna saga pedig Ófeig és Odd történetét meséli el. Ez az egyetlen nemzetségi saga, ami a kereszténység felvétele után játszódik.

@kaporszakall szerint link ezek a sagák igazi vadnyugati sztorik. @Olympia_Chavez pedig ezt írja a három történetről: Azonban sokkal közvetlenebb és részletesebb leírását kapjuk a korabeli hétköznapoknak. Most már nemcsak a népgyűlés lefolyásának, vagy a perek benyújtásának folyamatát kísérjük végig, hanem a gazdálkodás, a tanyaépítés, a szórakozás vagy Gísli esetében a törvényen kívüli élet rejtelmeit is. link, a Corvina Kiadó által kiadott változathoz kapcsolódó karcából pedig megismerkedhetünk az egykori Knattleikr nevű játékkal:

Gyeptetős ház az izlandi Glaumbærben. Kép: link

Végezetül pedig, hogy ebben a hónapban se maradjuk kulturális kitekintő nélkül, néhány további érdekességet szedtem össze Izlandról, illetve a molyok által karcolt rengeteg zenés videó közül válogattam össze párat.

Izland bizonyos részein, és más északi országokban is találkozhatunk még gyeptetővel rendelkező épületekkel, ezekről szól @tmezo karca link, @Eriii pedig Izland 130 éves gyeptetős templomáról írt egy rövid összefoglalót link. A gyeptetős házak mellett az izlandi hajók is több molyt megihlettek. @ppeva karcában a Garðar BA 64 nevű, 1912-ben épített hajóról ír link, @Oriente pedig Reykjavík kikötőjében lőtt egy képet pár évvel ezelőtt link. És ha már közeleg a karácsony, nem hagyhattam ki azt a könyvmolyok számára minden bizonnyal szimpatikus szokást, amit @Emerencia karcából ismerhetünk meg, és amit Izlandon Jolabokaflodnak neveznek: hogy karácsony estéjén a lakosok többsége leül olvasni link.

Nem csak az izlandi irodalom, hanem az izlandi zenék is nagy népszerűségnek örvendenek a Molyon. @borostyan karcából például kiderül, hogy került a „Kis kece lányom” kezdetű népdal a szigetországba link. @Lali-nak köszönhetően Olöf Arnalds Vinkonur című számát hallgathatjuk meg link, @Biedermann_Izabella a Vök nevű izlandi trió egy számát mutatja meg link, @vorosmacska jóvoltából az Of Monsters And Mennel ismerkedhetnek meg az érdeklődők link, @ajikarei az egyik (ha nem a) legismertebb izlandi énekes, Björk egyik számát karcolta link, @Judyt pedig a Sólstafir egy számát karcolta link. Akik inkább instrumentális zenét hallgatnának Izlandról, azoknak @moodhunter83 jóvoltából a Yagya egyik számát ajánlom link, @Vándorlány karcából pedig mesébe illő népzenei dallamok kerülnek elő: