VilágKlasszik – Irány az iskola!

Rovatgazda
!

A képből és az alább található versből már biztosan mindenki számára kiderült, hogy a VilágKlasszik rovat ehavi témája (mi más is lehetne szeptemberben) az iskola.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/steinbach-mennonite-%C3%B…


>!
csgabi MP
Egy költő – egy vers

Agnyija Barto: Első nap az iskolában

Mennyi, mennyi érdekesség,
mennyi, mennyi izgalom!
A tanító néni belép,
fel kell állni? Nem tudom.
Hogy nyílik fel szépen,
csendben a pad fényes fedele?
Ha felállok, mit kell tennem,
hogy ne csapjak zajt vele?
„A táblához gyere ki csak!”
– szól a néni s kimegyek,
a kezembe krétát is ad,
a krétával mit tegyek?
Megtanít ő türelemmel,
hogy kell húzni vonalat,
s hogy a táblát tenyeremmel
letörölni nem szabad.
Mennyi lány van itt! Lassacskán
tudom mindnek a nevét:
négy Annácska van, meg
aztán Sárikák és Erzsikék.
Első nap az iskolában,
padban ülök, figyelek,
nem moccantom fejem, lábam
– nagy dolog ez, gyerekek!

5 hozzászólás
!

Az amerikai regényíró, költő, novellista, irodalom- és műkritikus John Updike 2009. január 27-én hunyt el a Massachusetts állambeli Danversben.
John Updike: A kentaur című regénye 1963-ban született, Göncz Árpád fordította le magyarra, 1966-ban jelent meg az Európa Zsebkönyvek sorozatban. A szerző ezzel a művével 1963-ban az Egyesült Államokban elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/John_Updike)


>!
Dana
John Updike: A kentaur

Zseniális könyv! Egyszerűen teljesen lenyűgözött Updike stílusa, különösen ragyogó az első fejezet, ahol Caldwell tanárlétének szenvedéseit összemossa a tudós Kheirón kentaur fájdalmával. Ez az irizálás végighúzódik majd a regényen, Caldwell küszködéseit mitologikus és ezzel kozmikus méretűvé dagasztva, a szorongás és a kisszerű létbe szorult, erős igazságérzetű, érzékeny ember küszködéseinek regénye és egyben egy aparegény is, ami eléggé meglepett. Caldwellt ugyanis többnyire a fián keresztül láthatjuk, aki úgy aggódik apjáért, mintha szerepet cseréltek volna. Nagyon szép könyv és borzasztóan nyugtatanító, szomorú.
Olvasni kellett valamit az ABC-kihívás U betűjéhez, otthon a polcomon nagyjából ezt a feltételt egy könyv elégíti ki: Updike A kentaur c. ütött-kopott kötete. Bevallom nem sok jóval kecsegtetett a borító és az apró szövésű szöveg, de már a Karl Barth mottóra felkaptam a fejem: „A menny emberi ésszel fölfoghatatlan, a föld fölfogható. Az ember maga teremtmény a menny és a föld határán.” Ha mi határlények vagyunk, mennyivel inkább az Caldwell, történetünk egyik hőse, akinek legalább az egyik dimenziója mitológiai időkbe nyúlik, Kheirón kentaur alakjába. Kettévágott férfi, tanárember, aki a regény első sorában máris megsebesül egy durvább diákcsíny következtében, de a mérget legbelül hordja, pontosan ott fáj, ahol a lótest az ember csípőjével összeforr. Caldwell szorong, küszködik, a halálra vágyik, és közben vonzza a föld, élnie kellene, igyekszik Petert, fiát védelmezni, sokszor épp önmagától. Ebben a szédületben osztozik az olvasó is, Updike-nak, a maga pazar festői eszközeivel sikerül húsbavágóan plasztikusan ábrázolnia Caldwell három napjában a hétköznapi élet szorongását, a lét réseibe beszorult (se ki, se be) állapotot, azt kozmikussá dagasztani, ez a zúzda bárkit elnyelhet egy kis városka mellpasztilla gyárának árkában. Nagyon félelmetes könyv ez.

A történet különben szinte semmi, Caldwell, az ügyefogyott, mások igazságát mindig a magáé elé helyező, érzékeny tanár három napig szerencsétlenkedik fiával Alton kisváros utcáin, mert előbb az autója romlik el, majd a hóvihar miatt akadnak el és képtelenek hazajutni. A szemszög többnyire a fiúé, aki nagyon aggódik édesapja egészsége miatt, sokat elmélkedik apja sorsáról, és persze gyötrik a kamaszgondok, különösen öröklött bőrbetegsége, ami félszeggé teszi.

A regény egy igazi mestermunka, az első fejezet szerintem a világirodalom legzseniálisabb szövegei közé emeli A kentaurt. Updike úgy képes ábrázolni Caldwell alakját, hogy hol emberi mivoltában tűnik fel, hol kentaurként, s miközben kivonszolja magát az osztályteremből nyílvesszővel a bokájában, előbb Hummel/Hephaisztosszal, majd annak feleségével, Vénusszal találkozik, aki igyekszik hősünket elcsábítani (ez különben egy borzongatóan erotikus rész, itt-ott perverz felütéssel).

Updike színei, ahogy egymásba játszanak az idősíkok, a formák, az illatok, ott kavarognak a szemem előtt, szinte az orromban érzem ennek a regénynek az illatát.

Lenyűgöző és egyben nyugtalanító, szemet, szívet gyönyörködtető, mégis otthontalan.

!

Soha ne mondj olyat, ami csak ront a csenden.
(https://moly.hu/idezetek/1026297 – @Trudiz)

A következő iskolához kapcsolódó, iskolában játszódó regény Richard Yates: Egy jó iskola című regénye, ami A Good School címen 1978-ban jelent meg.

Egy régebbi, Richard Yates-szel készített interjút (angol nyelven) megtaláltok ezen a linken:
https://drive.google.com/file/d/1wrYXBewR24rhqiCGJC60lO…
Nem én készítettem az interjút, csak lementettem a Google Drive mappámba, hogy ti is olvashassátok. :-)

2013-ban megjelent kritika Richard Yates: Egy jó iskola című regényéről az ekultura.hu magazinban: http://ekultura.hu/2013/03/13/richard-yates-egy-jo-iskola

Szintén erről a könyvről írnak a magyarnarancs.hu oldalon: https://magyarnarancs.hu/konyv/richard_yates_egy_jo_kis…


>!
btunde
Richard Yates: Egy jó iskola

Beleolvasgattam az értékelésekbe, hogy rájöjjek miért áll ilyen alacsonyan a tetszési indexe, de számomra ez nem derült ki. Az viszont igen, hogy olvasnom kell mást is tőle, mert lehet ahhoz képest ez tényleg sokkal gyengébb.
Kicsit ellensúlyozandó a sok lehúzást lett végül öt csillag, amúgy négy lenne. Az eleje annyira érdektelen volt számomra, hogy megszegve a fogadalmam, belekezdtem az utolsó még nálam lévő könyvtári könyvbe, és komolyan fontolgattam, hogy félbehagyom, de a másik könyv még ennél is rosszabb volt, úgyhogy visszatértem. Akkor viszont már nagyon nehezemre esett letenni. Számomra ez egy hiteles bemutatása egy ilyen fiúiskola életének, és arra jöttem rá, hogy az első ötven oldalon is az volt, épp csak úgy tűnik én nem akartam tudni milyenek is voltak ezek az iskolák. Na meg a borítón szereplő egyetlen mondatból egész másra számítottam.

!

Robert Musil osztrák író, esszéíró, matematikus, filozófus és színikritikus, a XX. századi világirodalom egyik legjelentősebb prózaírója volt. Fő műve A tulajdonságok nélküli ember című befejezetlen regénykolosszus meghatározó hatást gyakorolt a modern próza alakulására.
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Musil)

Ezen a linken olvashattok Musilról és a Törless iskolaéveiről: http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag170.htm

A tulajdonságok nélküli emberről olvashattok az ekultura oldalán: http://ekultura.hu/2013/09/01/robert-musil-a-tulajdonsa…

Győrffy Miklós: Ottlik és Musil

Ottlik és Musil összehasonlításának kézenfekvő alapja az Iskola a határon és a Törless iskolaévei. A két mű összehasonlítása nyomán azonban, mint látni fogjuk, inkább különbségek mutatkoznak, mint hasonlóságok. Az összehasonlításnak mégis van értelme és hozama. Egyrészt érdekes és tanulságos lehet, hogy két író, akik történelmi és társadalmi szempontból közel esnek egymáshoz, hasonló életanyagot, nyersanyagot hogyan és milyen következményekkel dolgozott fel másképpen. Másrészt mind a két mű, mind a két író összehasonlítása felfed figyelemreméltó, hogy ne mondjam: meglepő hasonlóságokat is, csak épp nem ott, ahol várnánk: tudniillik a rokon tematika feldolgozási módjában. Azt mindenesetre mégis le kell szögezni, hogy a két író nem ismerte egymást, és így nem hatottak egymásra. Musil meghalt (1942-ben), mielőtt Ottlik írói pályája elkezdődött, Ottlik pedig saját, többször megismételt, de egyáltalán nem magyarázkodó állítása szerint nem ismerte sem Musilt, sem a Törlesst, mikor az Iskola a határont írta.
„Musil katonaiskolai regényéről csak nagyon későn értesültem, és akkor már szándékosan nem próbáltam megszerezni, mert nem akartam, hogy befolyásoljon." […]

A folytatás, a teljes cikk az alábbi linken érhető el: http://acta.bibl.u-szeged.hu/17205/1/studia_poetica_009…


>!
Timár_Krisztina ISP
Robert Musil: Törless iskolaévei

Újraolvasás után egy csillag plusz. De több nem.
Gyűlöltem ezt a könyvet, amikor kötelező volt, de @eme értékelése meggyőzött, hogy adjak neki még egy esélyt.
Azt mindig elismertem, hogy óriási jelentőségű könyv, ezt most már sokkal jobban tudom értékelni is, és már nem gyűlölöm – de még mindig folyamatos párharcot folytattam vele olvasás közben, és még mindig ugyanazért.

A könyörtelen elnyomás regénye a Törless: egy bentlakásos katonaiskola növendékeinek története a XX. század legelejének Osztrák-Magyar Monarchiájában, azon belül is Törlessé, aki kamaszként, a legérzékenyebb korban, gyakorlatilag egyéniség nélkül kerül be az intézetbe, és ott válik – igen csúnya körülmények között – felnőtté. A katonaiskola persze nyugodtan jelentheti kicsiben az egész államot, sőt akár az I. világháború (és az azt követő diktatúrák) felé haladó Európát – elhangzik egy-két kísérteties mondat a diákok szájából, amelyek miatt meg is néztem, hogy tényleg 1906-ban jelent meg ez a regény…? Tényleg.

Amitől megtaláltam hozzá a kulcsot, az a regény motívumrendszere volt. Folyamatosan adagolja a szöveg az apró jeleket, amelyekből az olvasó megértheti, mire megy ki a játék, és ez megadja a rejtvényfejtés örömét. Az iskola ódon épülete, fehérre meszelt falai pusztán szigorúságot árasztanak – de amit a regény a rézsútosan futó falakkal, összeszűkülő és abszurd kanyarokat produkáló folyosókkal, poros padlásokkal, titkosabbnál titkosabb átjárókkal és klausztrofób kamrákkal művel, az pontosan azokat a tudattalan szorongásokat hívja elő – ha nem figyel a t. olvasó –, mint amelyeket a diákok élnek meg egyre veszélyesebbé és kegyetlenebbé váló pszichológiai játékaik során.* Arra is érdemes koncentrálni egy kicsit, ki figyel kit a regényben (annak tudtával vagy tudtán kívül), hányszor és milyen körülmények között. Thriller ez a javából.
Félreértés ne essék: ebben a regényben a felnőttek gyakorlatilag nem is bántanak senkit. Szerepük alig van. Mindössze hagyják, hallgatólagosan elfogadják, amit a diákok művelnek egymással. Ez a szörnyű. Meg az, hogy egyvalamire nagyon, de nagyon érzékenyek (sajnos rossz értelemben), és az az egyéniség. Arra semmi szükségük.
spoiler
Ami idegesített annak idején is, idegesít most is, az a tudattalan ábrázolása a regényben. A hivatalos, nappali világgal szemben áll az irracionális, éjszakai, sötét és véres világ, amelyet a kamaszok felfedeznek. És most is azt mondom, hogy igazam volt, amikor ettől felháborodtam ("miért kellene a tudattalanból felmerülő képeknek kizárólag gonoszaknak és véreseknek lenniük?" – kérdeztem boldogult úrfikoromban), de most már azt is tudom, hogy a regényben miért kell szükségszerűen így lennie. Mert a regénybeli „hivatalos világ” annyira tiszta és zárt és gőgös és előkelő, és annyira nem vesz tudomást arról, hogy saját magán kívül más is létezik, azért. Erre mondják: annyira ártatlan ez a világ, hogy az már bűn. Adjak hálát a Jóistennek, hogy az én nappali világom sohase volt ilyen. Azért van meg még az ép eszem.**

Utógondolatok: Engem inkább A Legyek Urára emlékeztetett a könyv, nem az Iskola a határon-ra. Egyrészt, mert a felnőtteknek itt alig van szerepük, szinte teljesen a háttérben maradnak, a gyerekek állnak a középpontban. Másrészt, mert a diákok kegyetlensége viszont nagyon sokszor a bizonyos felnőtt háttérrel magyarázható. A Legyek Ura legtöbb olvasója azt a következtetést szokta a regényből levonni, hogy ha szabadjára engedik az embert, nagyon gyorsan visszamegy az állati ösztönök szintjére. Ezek az olvasók azt felejtik el, hogy a regény hátterében egy világháború zajlik. A gyerekek azt reprodukálják, amit a felnőttektől látnak. A regény egyetlen (élő) felnőtt szereplője pedig „angyali” naivitással feltételezi, hogy az ártatlan gyermekek a szigeten észelvű, demokratikus társadalmat fognak felépíteni. Na ja. Mer' pont azt csinálja ő is mint katonatiszt. A Törless nagyon hasonló ehhez. Itt is azt feltételezik a felnőttek, hogy a kamaszok maguktól tiszta és komoly kis lények, akiknek leghőbb vágyuk, hogy egykor majd a felnőttek világába tartozzanak, de egyelőre még csak a sorukra várnak, ártatlanul, engedelmesen, mert rájuk szóltak, hogy várjanak még. Persze honvágyuk van, persze néha nehézségeik akadnak a leckével, de mégiscsak derűs az ő világuk. Miközben katonaállamban élnek. És senki nem jön rá, hogy ezt talán ők is észreveszik.

* Mert igenis: itt játékról van szó, éppen ez a dologban a leginkább hátborzongató: a szereplők egyszerűen kamaszok, akik saját bevallásuk szerint is ki akarják próbálni azokat az elveket, amelyekre majd az életüket akarják felépíteni, és ki alkalmasabb erre, ugye, mint az osztálytárs? :/ Az más kérdés, hogy az agresszor ebben a helyzetben éppúgy szorong, mint az áldozata, hiszen pont azért agresszor. Aztán játék közben szépen modellálni kezdik a leendő diktatúrákat.
** A hangok is azt mondták. :D :D :D

3 hozzászólás
!

@KingucK három éve emlékezett meg karcában Charlotte Brontë születésének 200. évfordulójáról: https://moly.hu/karcok/760492

@Timár_Krisztina filmajánlója pedig két évvel ezelőttről: https://moly.hu/karcok/969778


>!
Kristin_M_Furrier IP
Charlotte Brontë: Villette

Charlotte Bronte regényei ugyanazt a témát dolgozzák fel, többféle szemszögből. A Villette számomra teljesen egy naplóregény. Egy fiatal tanítónő mérhetetlenül sok mondanivalója, egy eseménytelen világban. A cselekmény nagyon kevés, de azok oly módon vannak leírva, és oly szépen, hogy az olvasóban vágyat kelt a továbbolvasásra. Az írónő varázsa számomra abban van, ahogyan a fájdalmas és az embernek kínos, gyötrelmes érzéseit meg tudja jeleníteni.Ehhez fantasztikusan nagy érzéke van, ezek által válik kicsit gördülékenyebbé az egész. Ezek a részek a könyvben bizony olyanok az olvasó számára, mint éhezőnek egy falatka kenyér.
Sokszor éreztem úgy, hogy Jane Eyre gondolatait olvasom, mintha ez ugyanaz a hölgy lenne, csak más életszakaszban. A regény vége nekem kidolgozatlanságot mutat, vagy csak kevés élettapasztalatot ahhoz, hogy ezen életérzéseket is hihetően írja le. Az érzelemvilág pedig vitathatatlanul hatalmas e fiatal korú írónőben.

!

Jean Webster 1876. július 27-én született a New York állambeli Fredonia nevű kisvárosban. Mark Twain unokahúga volt. Ifjú évei alatt legjobban az irodalom és a közgazdaság érdekelte. Könyvei ma is népszerű olvasmányok. 1916. június 11-én New Yorkban, két lánya születése után gyermekágyi lázban halt meg, egy hónappal a 40. születésnapja előtt. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Jean_Webster)

Jean Webster: Nyakigláb Apó című regényét nagyon szerettem és szeretem a mai napig, mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a nem túl hosszú, de annál bájosabb, finomabb, szeretettel telibb olvasmányt.

Mivel nem tudtam dönteni, kinek az értékelését mutassam meg nektek, így hoztam hármat. :-)

@Staris így írt a könyvről: https://moly.hu/ertekelesek/2003964
@eme pedig ezt az értékelést írta olvasás után: https://moly.hu/ertekelesek/1906310

Webster Nyakigláb Apó című regényét megtaláljátok a Magyar Elektronikus Könyvtárban is: https://mek.oszk.hu/02000/02039/

@Sayyadina írónőhöz kapcsolódó kihívása: https://moly.hu/kihivasok/jean-webster


>!
Hana_
Jean Webster: Nyakigláb Apó

Ezt a könyvet első alkalommal kíváncsi lelkesedéssel olvastam.
Másodjára már le nem hervadt a vigyor az arcomról.
Egyszerűen imádom.
Ez az a könyv, amit nyugodt szívvel adnék a kislányom kezébe, mert tudom, hogy teljességgel jóra tanít. Még engem is. Egyszerűen nem lehet betelni vele.

!
>!
esztiyay

A Világirodalom Remekei listáról olvasós olvasós regény

Elolvasandó könyvek száma30
Elkezdődött2018. június 9., 21:16
Jelentkezés vége2022. január 1., 00:00
Véget ér2022. június 9., 23:59

A Világirodalom Remekei sorozat 1963-tól jelent meg hónapról hónapra, nagyszüleim fiatal házasokként kezdték gyűjteni a köteteket, ez amolyan presztízskérdés volt: akinek megvan a sorozat, az művelt embernek számít. Ma a polcainkon porosodik a sorozat egy nagyobb része. Arra gondoltam, itt az ideje jobban megismerni A Világirodalom Remekeit, ha már karnyújtásnyira vannak tőlem, és mivel a sorozathoz kapcsolódó kihívás rég lejárt, készítettem újat helyette :)

Tehát:
⇨ A feladat 30 darabot elolvasni a sorozat kötetei közül. Ehhez nagy segítség @Inimma listája: https://moly.hu/listak/a-vilagirodalom-remekei
⇨ Az olvasások a kihívás kezdete után érnek (pontos olvasási dátum kell, egyperces nem ér).
⇨ De! 10 darab korábbi olvasást is elfogadok, és ezek lehetnek csak évszámosak is.
⇨ Elfogadok újraolvasást és idegennyelvűt is.
⇨ A könyvet bármilyen kiadásban olvashatjátok, nem kell azt a kiadást felkutatni, ahogy az adott könyv a sorozatban megjelent :)
⇨ Értékelést a feléhez, azaz 15 darabhoz kérek (de szövegest és csillagozást is).
⇨ A teljesítést polcon vagy listán hozzátok, egyben, csatolva az Én és a könyv linkeket.

Ui.: Ha egy kötetben egy szerző több műve is szerepel, mindegyiket el kell olvasni! Példa: „Robert Louis Stevenson: Öngyilkosok klubja – Három kisregény”-ből a három kisregény is kell. De ha egy kötet részei megjelentek külön-külön is, mint „Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű / A hétormú ház”-nál, akkor lehet őket külön kötetként is hozni. Érdemes megnézni a kihíváshoz csatolt könyveknél, hol áll fenn ilyen eset, próbáltam/próbálom összeszedni őket. spoiler

Mindenkinek jó olvasást, ha bármi kérdés merül fel, szívesen válaszolok!

A kihíváskép és a plecsni forrása: https://www.antikvarium.hu/konyv/romain-rolland-franz-w…

3 hozzászólás
!

Hulla jó évfordulók…

Sven Elvestad (norvég író, újságíró) 1884. szeptember 6-án született Fredrikshaldban, egy kisvárosban, közel a svéd határhoz. Stein Riverton írói álnéven írta meg detektívtörténeteit, melyeket számos nyelvre lefordítottak.

A hajnali vendég című regényét megtaláljátok a Magyar Elektronikus Könyvtárban is: https://mek.oszk.hu/16500/16525/16525.htm

Sötét haju fiatalember volt, feltünő kék selyemsállal a nyakán, aminőt a párisi apacsok viselnek. – idézte a regényből @pável (https://moly.hu/idezetek/1017521).

230 éve született James Fenimore Cooper, akinek nevéhez fűződik a híres Bőrharisnya-sorozat. A szerző szülei tizenkettedik gyermeke volt, Albanybe és New Havenbe járt iskolába, majd a Yale College-ba 1803–1805 között.

A Bőrharisnya-sorozat egyes részei molytársak értékelésében:
Vadölő – @Habókhttps://moly.hu/ertekelesek/1740635
Az utolsó mohikán – @Vörös_Éduahttps://moly.hu/ertekelesek/3320695
Nyomkereső – @gesztenye11https://moly.hu/ertekelesek/3333197
Bőrharisnya – @Vizslahttps://moly.hu/ertekelesek/1073430
A préri – @gesztenye11https://moly.hu/ertekelesek/3344340

Bőrharisnya a Magyar Elektronikus Könyvtárban: http://mek.niif.hu/10800/10879/
Hangoskönyvként a youtube-on elérhető: https://www.youtube.com/watch…
A sorozat más kötetei is megtalálhatóak a MEK-en!

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/feh%C3%A9r-r%C3%B3zsa-vir…


>!
Emerencia P
A mai napon

Kétszázhuszonöt éve, 1789. szeptember 15-én született James Fenimore Cooper amerikai író, akinek indiánregényein nemzedékek nőttek fel.

Cooper 1823-tól 1841-ig írta legismertebb és legkedveltebb műveit, indiánregény-ciklusát, melynek öt darabját (Vadölő, Az utolsó mohikán, Nyomkereső, Bőrharisnya, A préri) a Nagy indiánkönyv néven ismerjük. A ciklus középponti alakja Natty Bumppo, a tiszta és becsületes hős, a szabad vadász, aki a civilizációból a vadonba menekül. Az ő élettörténetének öt korszakát öleli fel az öt regény, ám a sorozat darabjai nem az elbeszélés időrendjében íródtak, így például ifjúkorát az utolsóként megjelent kötet, az 1841-es Vadölő mutatja be.

Ezek a regények (illetve rövidített változataik) nem véletlenül váltak az ifjabb olvasónemzedék kedvenceivé: igazi romantikus alkotások, sok-sok izgalmas fordulattal, ármánnyal, cselszövéssel, tiszta és kevésbé tiszta érzelmekkel, hangulatos tájleírással, az egzotikus indián életforma bemutatásával, a jó indiánok és a gonosz fehér hódítók harcainak ábrázolásával. Műveit többször megfilmesítették, Az utolsó mohikán nagyszabású filmváltozata 1992-ben került a mozikba.
Cooper könyveit Magyarországon már 1847-ben kiadták, első fordítójuk Vachott Sándorné volt. Később olyan jeles fordítók ültették át a műveket magyarra, mint Mikes Lajos, Szinnai Tivadar, Honti Rezső és Réz Ádám. A Bőrharisnya-sorozat, amely egykor a nemzeti eposz szerepét töltötte be az amerikai irodalomban, ifjúsági irodalommá vált.

1 hozzászólás
!

75 éve, 1944. szeptember 1-én hunyt el a romániai Valea Mare-ban Liviu Rebreanu. Szülei 14 gyermeke közül ő volt a legidősebb. 1900-tól Sopronban tanult hadtudományt. A Ion volt az első román nyelvű modern regény, mellyel a Román Akadémia díját is elnyerte. Akasztottak erdeje című lélektani regénye 1922-ben jelent meg, @Timár_Krisztina így írt róla: https://moly.hu/ertekelesek/2441771.

A regénynek magyar Wikipédia-oldala is van: https://hu.wikipedia.org/wiki/Akasztottak_erdeje_(reg%C3%A9ny)

James Clavell 1994. szeptember 7-én hunyt el a svájci Vevey-ben. 1962-ben adta ki első regényét, az önéletrajzi ihletésű, japán fogolytáborban játszódó Patkánykirályt; három évvel később filmet is készítettek belőle. Az 1975-ben megjelent A sógun című regényéből ötrészes tévésorozatot készítettek, melynek producere maga a szerző volt.

A Nemes Házról az ekultura magazinban olvashattok: http://ekultura.hu/2014/10/28/james-clavell-a-nemes-haz-i-ii
A szerző Gajdzsin című regényéről is ott találtok egy kritikát: http://ekultura.hu/2010/05/02/james-clavell-gajdzsin


>!
bokrichard
James Clavell: A sógun

Igazi nagybetűs kaland az ismeretlenbe. Ahogy John, azaz Andzsin-szan felépíti új életét, az olvasó is megismerheti Japánt. A kultúra, a történelem, az életmód, a nyelv (igen, én is mint sok más olvasó innen tanultam meg jó pár japán szót, amivel azóta is villogok, mint nyelvtudás) részletes, tökéletes leírással. És mellette a romantika is előkerül, ami nem ront el semmit az összképben. Szóval, aki a kultúra iránt érdeklődik, feltétlenül olvassa el, ne rettentsen el senkit a hossz, mert mire felocsúdik, már a közepében van rendesen a dolgoknak!

!

Amikor szomjazik a lelkünk,…

…akkor kellenek a versek. A szomorúak, a mosolyra csábítóak, a vadak vagy éppen melankolikusak. Olyan versek, amiket nem akarunk elengedni.

Gerd Kuzebaj: Ősz

Lila, sárga s bíbor színfoltok égnek
Az erdőn, túl a kis folyón. Juharfák
Csupasz ágaikat mint hálót tartják
Magasba: fényhalait lesik az égnek.

Berkenyefa vergődik – mit nem ér meg!
Véres bogyófürtök közt kék sebet vág
Rajta az őszi szél: mintha beretvák
Nyesnék: levélhad száll, nincs bennük élet.

A puszta földre zord eső szemerkél.
Elmúlt a nap – éjszakai csípős dér
Mar mindent. Étlen jajgatnak a csókák.

Meleg istállókban szuszog a jószág.
A gabonát behordták. Pisla tűznél
Udmurt nők fonják fonalad, derűs tél!

(@Timár_Krisztinahttps://moly.hu/idezetek/900537)

Gerd Kuzebaj versét a szerző Lépcsőfokok című kötetében találjátok. A könyvet és a verseket @Timár_Krisztina értékelte: https://moly.hu/ertekelesek/2643129.

Emily Dickinson versei 1989-ben jelent meg az Európa Könyvkiadónál.

Emily Dickinson: 744.

Önvád az emlék, eleven
És minden tagja jár.
Távozott tettek jelene
Ablakban, kapunál.

Lelkünk elé rakva múlt,
Gyufától fényesül,
Önvizsgálat, mitől a hit
Kitágul, megfeszül.

Örök az önvád, ezt a bajt
Isten sem szünteti –
Mert ez a második pokol
És Ő találta ki.

(@Gregöria_Hillhttps://moly.hu/idezetek/1142189)

A Dickinson-kötetet @Aliko értékelte: https://moly.hu/ertekelesek/2904157.

Jorgosz Szeferisz: Fedélzetnapló című kötetét 1980-ban adta ki az Európa Könyvkiadó. A Nobel-díjas görög költő, író és diplomata a modern görög költészet első jelentős képviselője volt. @gab001 értékelése a kötetről: https://moly.hu/ertekelesek/2296196.

@Szeifert_Natália csupán két szóval értékelte Szergej Jeszenyin verseskötetét, a Szergej Jeszenyin válogatott műveit: Jeszenyin örök. (https://moly.hu/ertekelesek/178404)

Szergej Jeszenyin: Szántó, liget letarolva

Szántó, liget letarolva,
vizek fölött nedves ködök,
mint a kerék, legurult a
bágyadt nap kék hegyek mögött.

Elaludt a kerékmarta
országút, és álmot látott,
azt álmodta: hó takarja
nemsokára a világot.

Magam láttam – zúgtak a fák,
körül a világ ködös volt –
szánunk elé fogta magát
paripának a vörös hold.

(@Nazanszkijhttps://moly.hu/idezetek/899422)

Emily Brontë versét olvashatjátok alább, @Quiconque így írt a verseskötetről: https://moly.hu/ertekelesek/826899

Mondd, mosolygó kisleány,
mit jelent a múlt neked?
"Szelíd, halk őszi éjszakakán
gyászosan felnyögő szelet."

Mit ér a jelen óra itt?
"A rügyes-zöld ágakat,
hol a madárfiú próbálkozik,
mielőtt szárnyra kap."

S mi a jövő, kis boldogom?
"Tenger a felhőtlen napon;
hatalmas, tündöklő vizen
elnyújtózik a végtelen."

(@Ingrydhttps://moly.hu/idezetek/232814)

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/k%C3%B6nyv-oldal-lap-reg%…


>!
n P
John Milton: A küzdő Sámson

Gyönyörűséges!
Örömemhez még mellé került az, hogy Milton kiváló művét a magyar nyelv napján olvashattam.
Egy 1955-ős antikvár példány volt a kezemben, amit Dybas Tihamér fordított. Ő maga így vall munkájáról:
Éreztem, hogy igen nehéz feladattal kell megbirkóznom. A világirodalom egyik legnehezebb és legtekintélyesebb mesterének művéhez kellett igazítanom a magam zsengébb tollát: nagy írói pályafutásán tökéletesre csiszolt nyelvéhez kellett alkalmaznom az én magyarságomat. Milton nyelve az angol nyelv esszenciája.
A mű eredeti címe: Samson Agonistes. Az Agonistes szó, atlétát, bajnokot jelent.
A megsárgult lapokat Doré rézmetszetei teszik még fenségesebbé.

!

Jorge Luis Borges könyve, a Tangó október elején jelent meg a Jelenkor Kiadónál.

Szeptember végén a XXI. Század Kiadó gondozásában megjelent John Updike Nyúl-sorozatának harmadik kötete, a Nyúlháj című regény.

A Jelenkor Kiadónál 2019. október 8-án várható Albert Camus: A pestis című regényének megjelenése.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/vectors/%C3%BAjs%C3%A1g-cikk-nap…


>!
Georginanéven P
Albert Camus: A pestis

Az ilyenre mondják: megrendítő és monumentális. Mekkora agyterületet megmozgatott ez a történet. Egy járvány milyen filozófiai, érzelmi felfordulást, elgondolást indíthat be egy szuperlatívusz író képzeletében. Libabőröztető élmény, ami elkapja és fogva tartja az olvasót. Valószínű, hogy ez volt a szándék: egy Földet ellepő és uralni képes vírus erejével hasson, a róla megalkotott regény is. Ami végtelen szomorúsággal töltött el, az az itt megtapasztalt, az emberi szív ürességére (illetve nem ez a legjobb kifejezés rá), inkább könnyen jövő gyarlóságára utaló momentum: pillanatok törtrésze alatt egymás ellen fordított embereket a pánikhelyzet. Ez a széthúzás, ez ijesztő volt számomra, és még az ehhez társuló tehetetlenség bennem; odarohantam volna és megráztam volna őket: 'hé emberek, ébredjetek föl, és rázzátok le önzéseiteket, ez itt olyasmi, amiben nemcsak magatokon kell segíteni, nyújtsátok kezeteket mások felé is.' Nagy tapasztalat ez a regény. Hányféle ember hányféleképpen reagálhat, kezdhet lépéseket tenni erre vagy arra. Mélységesen felkavaró és megható. Egyben önmérce is, ki hová sorolná magát: haldokló betegágya mellett ülőnek, vagy bujkáló túlélőnek.

!

A nagyon nehéz kihívásokat kedvelők figyelmét pedig felhívom a rovat végén @pwz 19. századi kihívására. :-)

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/illustrations/nem-lehet-motiv%C3…


>!
pwz ISP

A 19. század száz éve – száz könyvben évszámok szerint olvasós

Elolvasandó könyvek száma100
Elkezdődött2019. május 19., 20:19
Jelentkezés vége2023. május 19., 20:19
Véget ér2024. május 19., 20:19

Ki akar a „19-es Club” tagja lenni? Hm? :)
    Ugye, Ti sem gondoltátok komolyan, hogy nem lesz ilyen kihívás? Így aztán tényleg lesz értelme például a Verne, Jókai, Dickens, Mikszáth vagy éppen Karl May és J. F. Cooper életműolvasásnak, újraolvasásnak. Nos, itt van! Tessék! :D
    Miután @Papusz áldását adta a „licence-szerződésre” (hiszen a 20. százados szösszenetével „műfajt teremtett a kihívások szürke tengerében”, ezért engedélyt kértem tőle a folytatásra), így az újabb évszázadra át is vettem a stafétát. Először is elkezdtem feltölteni könyvekkel a még hiányzó éveket. Ugyanis emiatt, ilyen formában ez a kihívás mostanáig kivitelezhetetlen volt. Most már minden évhez van legalább egy magyar nyelvű olvasnivaló! Ez főleg 1801–1820 között okozott nehézséget…
    A szabályok rém egyszerűek, éppen ezért nagyon nehezek. Bár, aki a 20. századot teljesítette/épp teljesíti, annak ezek nem lesznek újdonságok.

    Olvass el a 19. század (1801-1900) minden egyes évéből egy-egy könyvet. Hozz létre egy polcot (vagy listát, ahogy tetszik), erre pakold fel a könyveket, majd megjegyzésben írd oda, hogy melyik évhez tartozik, illetve amikor elolvastad, akkor az ezt bizonyító linket (olvasások link – NEM én és a könyv link!!!) is szúrd oda. Sorban kérném az éveket, nem összevissza. 5 év, 100 könyv – évente elég, ha „csak” húszat olvasol, az kényelmesen összejön! :D

Az apró betűs rész – vagyis a feltételek, ami a lényeg – így szól:

/ F1. / Itt is az az év számít, amelyikben a KÖNYV – tehát nem az újságos verzió, színdaraboknál nem a premier napja!!! – először megjelent eredeti nyelven. Itt lehet keresgélni évszám szerint: http://moly.hu/konyvek/eves-bontas

/ F2. / Csak a kihívás kezdete utáni olvasásokat fogadom el, tehát nem a jelentkezés dátuma számít. Újraolvasni lehet! :)

/ F3. / Műfaji, nyelvi, terjedelmi megkötés nincs, egy szerzőtől akár teljes életművet is bevállalhatsz. Hangoskönyv is jöhet. Antológiákat, versesköteteket viszont CSAK AKKOR fogadok el, ha az egyben az első könyves megjelenés is. Bármi megjelent belőlük máshol és máskor előtte, az kizáró ok!
Javaslat: ne nagyon próbálkozzatok ilyen könyvekkel, csak ha egészen biztosak vagytok benne… (a nevemben – pwz – a w-betű a Watson rövidítése…, szóval, csak óvatosan… :D)

/ F4. / Ha a magyar kiadás összevont, pl. két külön évszám alatt megjelent történetet fűznek egy könyvbe, akkor az elfogadható két évszámhoz. Ezt viszont olvasás előtt érdemes előzetesen velem tisztázni.

/ F5. / Mivel a kihívás kiírója ellenőrzési feladatokat is ellát, ezért a polcokat és olvasásokat a teljesítés után átnézem. Éppen ezért ne lepődj meg, ha
a. -> -> -> -> kérek,
b. -> -> -> kérdezek,
c. -> -> netán javítok az évszámokon, akár utólag is
d. -> vagy azt mondom, hogy az egyik vagy a másik olvasás nem felel meg a kívánalmaknak! :)

/ F6. / A legfontosabb: ha jelentkeztél, kérlek, linkeld hozzászólásban a polcodat/listádat, hogy betegyem a jegyzetek közé. Nem fontos egyből feltölteni könyvekkel, de azért szeretném látni, hogy „ki van benne ebben a buliban!” ;) No meg, másoknak is segíthetsz később az olvasási ötleteiddel…

/ F7. / KÉRDEZNI SZABAD! SŐT ÉRDEMES, HA VALAHOL MEGAKADTATOK! IGYEKSZEM SEGÍTENI! :D

Társkihívások, ha „teljes sort" akarsz:
20. század: https://moly.hu/kihivasok/a-20-szazad-szaz-eve-szaz-konyvben
21. század: https://moly.hu/kihivasok/olvassunk-a-21-szazadbol
=> Átfedős, „hibrid” kihívás:
1844–1945: https://moly.hu/kihivasok/szaz-konyv-szaz-ev-1845-1944
(az itt olvasott könyvek a 19. százados kihívásnál nem használhatók fel újra!)

Kép és kitüntetéskép forrása:
https://www.cambridgelivetrust.co.uk/folk-festival/memb…

Jegyzetek

290 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!