VilágKlasszik

Rovatgazda
!

Kép forrása: spoiler
A VilágKlasszik augusztusi rovatában az ókori görög irodalom világába kalauzoltalak benneteket. Októberben az előző hónapban megkezdett utazást folytatva, a görög drámák világára vetünk egy pillantást.


Dolly_Molloy>!

Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb
Gonosz, miatta városok pusztultak el,
S miatta lettek emberek földönfutók,
Aljas tettekre ez tanít, a lelkeket
Mikéntha megcserélné, jót gonoszra vált,
Az embereknek megmutatja, hogy legyen
Minden lépés istentől elrugaszkodott.

!

Dionüszosz maszkja a Louvre-ban
Kép forrása: spoiler

A görög dráma kialakulása vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez kapcsolódott. Kialakulása azonban kettős eredetű: egyrészt a kardalból született, másrészt pedig az istentiszteleti táncokból.
Az európai drámairodalom első nagy korszaka az i.e. 5. század, vagyis a klasszikus kor három tragédiaírójának, Aiszkhülosznak, Szophoklésznek és Euripidésznek (vagyis „a tragikus triásznak”), valamint a komédiaíró Arisztophanésznak a munkássága mentén értelmezhető: ugyan a források rajtuk kívül is megemlítenek sok száz drámaírót, mégis ők négyen azok, akiktől teljes művek maradtak az utókorra.


Wolly>!
Haikuk

Dionüszosz vagy
nékem, mámort ígérve
ősz fürtjeiddel

őszbe boruló
fürtjével, mámorba ejt
Zeusz gyermeke

!

Kép forrása: spoiler

A dráma történetének egyik meghatározó alakja Aiszkhülosz. Járatos volt kora görög irodalmában, ismerte Homérosz, Hésziodosz, Arkhilokhosz, Alkaiosz, Anakreón és Szolón költészetét.

Aiszkhülosz nevéhez fűződik egy második személy megjelenítése a drámairodalomban, amelynek következményeként a korábbi egyszemélyes éneket és pantomimszerű táncot felváltotta a drámai dialógus, mint a tragédia legfőbb eleme.

Kilencven dráma megírása fűződik a nevéhez. Ebből hat teljes egészében fennmaradt, cím szerint ismerünk hetvennégyet, ezekből kisebb-nagyobb töredékek maradtak ránk.

Kihívások:

@Ad3lka kihívása: The Secret Reading List
https://moly.hu/kihivasok/the-secret-reading-list

@Rilla3 kihívása: A világirodalom története – Szerb Antal nyomán
https://moly.hu/kihivasok/a-vilagirodalom-tortenete-szerb-antal-nyoman


Lynn>!
Aiszkhülosz: Aiszkhülosz drámái

Szegény Aiszkhülosz… Írt vagy 90 drámát, de csak 7 maradt fenn teljes egészében. Én meg ebből az ötöt tartalmazó kötetből is csak egyet, a Perzsák címűt olvastam el…

Ez viszont egy élmény volt. Na nem az a rengeteg név, amivel bombázott – hiszen, fel van itt sorolva az összes „ismertebb” perzsa család képviselője –, hanem maga a stílus, ahogy Aiszkhülosz ezt megírta.
Annak, aki tanult ókori történelmet, nem lesz spoiler, hogy a görög-perzsa háborúk Szalamiszi-csatája utáni perzsa közhangulat a nagy vereség miatt nem volt épp fényes vagy irigylésre méltó. Na, erről szól ez a dráma. Pontosabban Xerxész anyjának, Atossának baljóslatú álma, a hírvivő jelentése és Xerxész, a vesztes hadvezér hazatérése apropóján az elvesztett emberek siratásáról, Dareiosz király megidézéséről, Xerxész leminősítéséről (komolyan, még be is szólnak neki… http://moly.hu/idezetek/614755). Jó, nyilván ez azért van, mert Aiszkhülosz görög volt, állítólag küzdött a szalamiszi csatában is és hát az ellenség szemszögéből megírni egy ilyet, ilyen mondatokat a perzsák szájába adni mégis csak a görögök felsőbbrendűségét emeli ki.
Nem szívesen lettem volna a perzsák helyében. Ez a haditervet kigondoló Themisztoklész nagy mókamiki volt…
(Csak a Perzsákat olvastam.)

1 hozzászólás
!

Dionüszosz színháza Athénban, ahol Aiszkhülosz számos darabját is előadták
Kép forrása: spoiler

Aiszkhülosz írásainak középpontjában a morális és vallási értékek állnak. Drámái többnyire jóval pozitívabban érnek véget, mint a „tragikus triász” másik két képviselőjének (Euripidész, Szophoklész) munkái.

Idézeteitek Aiszkhülosztól:
https://moly.hu/idezetek/1110509 @András_Kalinics
https://moly.hu/idezetek/146957 @rlb_32557241
https://moly.hu/idezetek/998531 @Molymacska
https://moly.hu/idezetek/467702 @kkata76
https://moly.hu/idezetek/1084570 @Kisanna
https://moly.hu/idezetek/181726 @Rebane
https://moly.hu/idezetek/880751 @Ad3lka
https://moly.hu/idezetek/125290 @Még1Fejezet

Aiszkhülosz nagy gondot fordított az előadások külsőségeire is: a jelzésszerű díszleteket kissé kibővítette, a színészek jelmezeit színesebbé tette, illetve számos ponton alkalmazta a korabeli színpadi gépezeteket is.

Értékeléseitek:
https://moly.hu/ertekelesek/2898660 @Molymacska
https://moly.hu/ertekelesek/2567542 @Mimiti
https://moly.hu/ertekelesek/2608044 @thuki
https://moly.hu/ertekelesek/975525 @pwz
https://moly.hu/ertekelesek/1771830 @Pietro
https://moly.hu/ertekelesek/2376830 @langimari
https://moly.hu/ertekelesek/905001 @Még1Fejezet


Még1Fejezet>!

ATOSSZA
Szeretteim, ki a bajokban járatos,
az tudja, hogy, midőn az embert ellepi
a sok csapás tajtéka: mindentől remeg;
ha sorsa jó: magát elbízza, azt hiszi,
hogy mindig jószerencse-szél fütyül neki.

30. oldal, Perzsák (Európa, 1996)

!

Kép forrása: spoiler

Szophoklész korában újszerűnek számított verselési formája, főként azzal ragadta meg nézői figyelmét, hogy bátran és lendületesen ábrázolta kora aktuális politikai problémáit, és hősében Athénnak, a tengeri szövetség fejének kulturális küldetését dicsőítette.


bratan P>!
Az élet értelme

Két kérdés Szophoklész kapcsán

A nyolcvanas évek elején édesapám vett egy BRG MK27-es kazettás magnót. Kollégái rendesek voltak, csináltak hozzá két zenei válogatás kazettát.
– Mi legyen rajta?
– Hát, valami a gyereknek.
Úgyhogy én is a Gyöngyhajú lányon szocializálódtam. Részben. Merthogy amikor már zsebpénzem is lett, vettem hozzá kazettát. Azt, amit épp kapni lehetett a Keravillban. No, így került hozzám a Korál együttes Óceán című albuma (1984) , s innen ismertem meg Szophoklész egy sokat idézett gondolatát is. E szám narrációja szerint:

„Számtalan csoda van, de az
embernél jelesebb csoda nincs…
…Kitalálta szavak, száguldó gondolatok,
s kormányzó törvények tudományát.
Kivédte jeges viharok
s nagy esők nyílzáporait,
készülve a vészre.
Tanácstalanul sosem áll
holnapja előtt.
És bár a haláltól nem menekülhet:
kieszelte nehéz kórokra a gyógyírt.
Megáldva a mesterség fortélyaival
tör a jóra s a rosszra: ha tiszteli ő
a szülőföld törvényét,
s amaz istenek adta Jogot,
áldás a hazára.
De hazárd haza-vesztő mind,
ki a bűnre merész:
soha házi tüzemnél az
vendég ne legyen,
soha társam a hitben, az elvetemült!”

https://www.youtube.com/watch…

(Mészöly Dezső fordítása. Zárójelben: szerintem itt a kar nem valami mély filozófiai igazságot fogalmaz meg, hanem egyszerűen demagóg. Azt mondja, amit Kreón hallani akar.)

S a két kérdés:

1. Mi az ember?
2. Milyen jogai vannak egy halottnak és a családjának? (Másképp fogalmazva: milyen kötelességei vannak egy társadalomnak a halottal és családjával szemben?)

Szerinted? Ha a válaszod nem öt mondatos, akkor írj új karcot!

Kép: Nikoforosz Lütrasz: Antigoné a halott Polüneikésszel szemben, 1865, forrás: wikipedia.

Kapcsolódó könyvek: Szophoklész: Antigoné

Szophoklész: Antigoné

Kapcsolódó alkotók: Szophoklész

9 hozzászólás
!

Kép forrása: spoiler

Több dramaturgiai újítás fűződik a nevéhez: a színészek számát kettőről háromra, a kar tagjainak számát tizenkettőről tizenötre emelte.
Százhúsznál több darabot írt, többek között elégiákat és más költeményeket is, ezek azonban néhány elszórt, apró töredék kivételével elvesztek. Drámái közül mindössze hét maradt fenn teljes egészében, s egy félig.


mandris>!
Szophoklész: Antigoné

Annak idején, nagy meglepetésünkre, az Antigoné volt az első szöveg, amelyet politikai filozófiák szemináriumon megtárgyaltunk. Pedig, ha jól megnézzük, nem kell ezen meglepődni. A dráma főszereplője – Kreón – rögtön egy olyan beszéddel indít, amelyben lefekteti, milyen elvek alapján kíván uralkodni, és ha figyelmesen megnézzük, mik ezek, be kell, hogy valljuk, hogy igen, mi is szívesen élnénk ilyen politikai rendszerben: igazságosság (nem részesülhet ugyanolyan elbírálásban az erény és a bűn – az erény jutalmat, a bűn büntetést érdemel), rend és jogbiztonság. Ráadásul kifejti, hogy az államférfi elsősorban az államért éljen, amivel ismét nem tudunk nem egyetérteni, nem szabad, hogy félelem, vagy bármi eltántorítsa a jótól. Ezt eddig mind alá is írnánk. Csak aztán jönnek a cinikusok, és felvetik, hogy mi a jó.
És jön Antigoné, és beleköp Kreón levesébe. Az van ugyanis, hogy Kreón nem éppen optimális körülmények között jutott a trónra. spoiler
Szóval jön Antigoné, aki mintha mindent megtenne, hogy végre meghalhasson. Iszménét még bátorítja is, hogy menjen, és bátran kürtölje világgá, mire készül: megszegni a királyi parancsot, hogy a városra támadó testvért tilos eltemetni. Na, szóval Antigoné mártír akar lenni, úgy akar bevonulni a helyiek emlékezetébe. De tényleg, fényes nappal megy vissza a tett színhelyére, amikor tudja, hogy őrzik. Mit remélt? Mi ez, ha nem annak jele, hogy Antigoné önveszélyes?
Szóval itt indul a dráma, amikor adott egy király, aki csak rendet akar, az igazság és a jog uralmát, csak aztán jön az önjelölt mártír egy jó adag halálvággyal, és jól egymásnak feszülnek. Mert, hogy a temetés isteni törvény, de mi van, ha a bűntett elkövetője az istenek ellen is támadott.
Ahhoz képest, milyen rövid ez a dráma, jó néhány kérdést felvet:
Milyen felhatalmazással cselekszik a király? Honnan ered a legitimitása? Mi a helyzet, ha a király parancsa feszültségbe kerül a megmásíthatatlan isteni törvénnyel? Mit tegyen Kreón Antigonéval? A jogbiztonság és a rend azt követelné, hogy kivégeztesse, nincs helye részrehajlásnak (Antigoné és Kreón rokonok), és mi történne, ha bárki büntetlenül törvényt sérthet? A királyi törvények adják a keretet, amely között a társadalmi élet kiszámítható, mindenki tudja, mit szabad, mit nem, és mivel jár, ha nem ezeknek megfelelően cselekszik. Felrúghatja-e a király egyedi esetekben a saját maga által felállított szabályokat? Mit tegyen, ha a saját és a nép igazságérzete ütközik egymással?
Azt persze tudjuk, mi történt. Két makacs ember (Kreón ráadásul a saját „csapdájába” esik), ha találkozik, a tragédia borítékolható. És milyen jó hasonlatokat használ (az eltörő acél, a vihar által kidöntött fa, a felboruló hajó)! Summa summarum: Szerettem, nagyon.

5 hozzászólás
!

Oidipusz és a szfinx (Gustave Moreau, 1864)
Kép forrása: spoiler

Az Oidipusz király Szophoklész legismertebb és leggyakrabban színre vitt tragédiája, amelynek középpontjában a mitológiai Oidipusz áll. A három Thébaiban játszódó drámája közül ez játszódik a legkorábban, megelőzve az Oidipusz Kolónoszbant és az Antigonét.

A mű a görög mitológia thébai mondakörének történetét dolgozza fel, amelyről először Homérosz tesz említést az Odüsszeiában, amikor Odüsszeusz találkozik az alvilágban Iokasztéval (Epikaszté néven). Homérosz röviden összefoglalja Oidipusz történetét, így a vérfertőzést, az apagyilkosságot és Iokaszté öngyilkosságát is. Homérosz változatában azonban Oidipusz Thébai királya marad, nem vakítja meg magát, és nem is vonul száműzetésbe az igazság felfedése után. Legfőképpen pedig, az igazságot az istenek fedik fel, nem pedig Oidipusz nyomozása folytán derül rá fény.

Kr.. e. 467-ben Aiszkhülosz, a szintén athéni drámaíró, a Dionüszosz isten tiszteletére rendezett Dionüszia fesztiválon első díjat nyert a Laiosz házában játszódó trilógiájával, a Laiosz, az Oidipusz és a Heten Thébai ellen című tragédiákkal, amelyek közül egyedül az utolsó maradt fenn a mai napig. Mivel Szophoklész nem írt az Aiszkhüloszéhoz hasonló összefüggő trilógiát, az ő műve sokkal inkább a címszereplőre összpontosít, az őt körülvevő mítoszokról, amelyek a korabeli athéniak számára már jól ismertek voltak, csupán említést tesz.
(forrás: Wikipédia)

Idézeteitek:
https://moly.hu/idezetek/1045130 @Szelén
https://moly.hu/idezetek/902312 @Toncsi
https://moly.hu/idezetek/622612 @Szuszusz
https://moly.hu/idezetek/506527 @Gulo_gulo
https://moly.hu/idezetek/355247 @Csillagka


postmodjane>!
Szophoklész: Oidipusz király / Oidipusz Kolónoszban

Sok van mi csodálatos, de a szépirodalomnál kevés csodálatosabb.

!

Oidipusz és Antigoné (Charles Jalabert, 1842)
Kép forrása: spoiler

Az Antigoné Szophoklész három Thébaiban játszódó drámája közül a cselekményekben a legkésőbbi, de ezt írta meg legkorábban. Ahogy az Oidipusz király és az Oidipusz Kolónoszban, ez is a thébai mondakörre építkezik.

Szophoklész Antigonéja az európai dráma egy sajátos típusát képviseli. Ez a tragédia egyetlen konfliktus köré épül: két, egymás ellen feszülő akarat összeütközését ábrázolja.
A főszereplő rendszerint olyan erkölcsi elveket képvisel, amelyeknek igazságát az adott korban mindenki elismeri, senki sem vonja kétségbe.

Idézetek:
https://moly.hu/idezetek/114653 @Judy_
https://moly.hu/idezetek/227257 @Biedermann_Izabella
https://moly.hu/idezetek/735720 @Sli
https://moly.hu/idezetek/175601 @cassiesdream
https://moly.hu/idezetek/46419 @gumicukor

Antigonéhoz kapcsolódó kihívások:
@Zoe27 kihívása: Nehéz sorsú családok 2020
https://moly.hu/kihivasok/nehez-sorsu-csaladok-2020

@m6tika kihívása: Sok kicsi sokra megy
https://moly.hu/kihivasok/sok-kicsi-sokra-megy

@yumechan kihívása: Az „új” kötelező olvasmányok középiskola
https://moly.hu/kihivasok/az-uj-kotelezo-olvasmanyok-kozepiskola


!

Euripidész szobra a Louvre-ban
Kép forrása: spoiler

Euripidész Aiszkhülosz és Szophoklész mellett a három nagy görög tragédiaköltő egyike. Euripidész színdarabjainak tragikus hőseit emberi vagy isteni erők hajszolják bukásba, harcukat azonban önmagukban kell megvívniuk főként az érzelem-értelem terén. Alkotásai színpadi bemutatásán előszeretettel alkalmazta a színpad technikai lehetőségeit: a deus ex machinát.

A deus ex machina alkalmazása arra enged következtetni, hogy Euripidész hitt az emberi sorsot befolyásoló és irányító isteni erőkben. Az emberi sors tragikumát főként abban vélte felfedezni, hogy az embernek egész életében reménytelenül kell küzdenie, viaskodnia. Az istenek pedig csak akkor szolgáltatnak igazságot, amikor már menthetetlen az ártatlanul pusztuló ember.

Euripidész drámáiban nagy gonddal végzi hősei lelkének feltárását. A lelki folyamatok érdeklődésének középpontjában álltak, még a mitikus hősökben is az emberit kutatta, azokat a vágyakat, amelyek a boldogság reményét adták, de végül csak tragédiába és bűnbe sodortak.


Mimiti>!

MÉDEIA
(…)
Erőtlennek ne tartson engem senki, sem
gyengének, vagy szelídnek – másmilyen vagyok:
ellenséghez kemény, baráthoz jószívű.

142-143. oldal, Médeia (Európa, 1984)

!

Médeia (Eugène Delacroix, 1862)
Kép forrása: spoiler

Euripidész legrégebbi fennmaradt műve az Kr. e. 438-ban bemutatott Alkésztisz című dráma, melyet egy tetralógia utolsó részeként, szatírjátékként mutatták be. Ebben a műben Euripidész két ismert motívumot olvasztott össze: az önfeláldozó asszony és a halálon is diadalmaskodó hős történetét. Második fennmaradt műve, a hét esztendővel később keletkezett Médeia. Egy másik művében, a Hippolütoszban a lélek szenvedélyeinek lángjában felemésztődött szerelmes pár tragédiáját írta le.

Euripidész: Íphigeneia Auliszban az e havi ajánlott olvasmányom is a számotokra. A Merítés könyvajánló listáját, melyen további nagyszerű olvasmányokat találhattok, itt érhetitek el: https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol

Idézetek Euripidész munkáiból:
https://moly.hu/idezetek/1019356 @Sli
https://moly.hu/idezetek/662597 @gybarbii
https://moly.hu/idezetek/435097 @Szelén
https://moly.hu/idezetek/348163 @AgiVega
https://moly.hu/idezetek/888103 @Ad3lka
https://moly.hu/idezetek/1111851 @discipula_magistri
https://moly.hu/idezetek/732927 @clarisssa


Chöpp P>!
Euripidész: Íphigeneia Auliszban

Szkeptikusan fogtam hozzá, de minden reményemet és elképzelésemet maximálisan felülmúlta. Most már hiszek Euripidészben.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!