VilágKlasszik

Rovatgazda
!

Előző hónapban kezdtem el foglalkozni egy „bicskabeletörős” kihívással. Abban a rovatban a 19. század száz évét felölelő kihívás első ötven évéhez ajánlottam nektek olvasnivalót – kiegészítve az évtizedekhez kapcsolódó érdekességekkel. Ebben a hónapban folytatom (és befejezem) a századdal való ismerkedést.

„Ezt a kitüntetést nem a szél fújja… :D Nyomdafestéket fog izzadni, aki teljesíti.”
(@pwz)

Ezzel az idézettel kezdtem a novemberi rovatot, folytassuk hát szintén ezzel (A novemberi VilágKlasszik elérhetősége: https://moly.hu/merites-rovatok/vilagklasszik-70).
A kihívásgazda első, a tudnivalókat összefoglaló karcát itt olvashatjátok: https://moly.hu/karcok/1315256

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/s%C3%ADrk%C5%91-graveston…


>!
pwz ISP

A 19. század száz éve – száz könyvben évszámok szerint olvasós

Elolvasandó könyvek száma100
Elkezdődött2019. május 19., 20:19
Jelentkezés vége2023. május 19., 20:19
Véget ér2024. május 19., 20:19

Ki akar a „19-es Club” tagja lenni? Hm? :)
    Ugye, Ti sem gondoltátok komolyan, hogy nem lesz ilyen kihívás? Így aztán tényleg lesz értelme például a Verne, Jókai, Dickens, Mikszáth vagy éppen Karl May és J. F. Cooper életműolvasásnak, újraolvasásnak. Nos, itt van! Tessék! :D
    Miután @Papusz áldását adta a „licence-szerződésre” (hiszen a 20. százados szösszenetével „műfajt teremtett a kihívások szürke tengerében”, ezért engedélyt kértem tőle a folytatásra), így az újabb évszázadra át is vettem a stafétát. Először is elkezdtem feltölteni könyvekkel a még hiányzó éveket. Ugyanis emiatt, ilyen formában ez a kihívás mostanáig kivitelezhetetlen volt. Most már minden évhez van legalább egy magyar nyelvű olvasnivaló! Ez főleg 1801–1820 között okozott nehézséget…
    A szabályok rém egyszerűek, éppen ezért nagyon nehezek. Bár, aki a 20. századot teljesítette/épp teljesíti, annak ezek nem lesznek újdonságok.

    Olvass el a 19. század (1801-1900) minden egyes évéből egy-egy könyvet. Hozz létre egy polcot (vagy listát, ahogy tetszik), erre pakold fel a könyveket, majd megjegyzésben írd oda, hogy melyik évhez tartozik, illetve amikor elolvastad, akkor az ezt bizonyító linket (olvasások link – NEM én és a könyv link!!!) is szúrd oda. Sorban kérném az éveket, nem összevissza. 5 év, 100 könyv – évente elég, ha „csak” húszat olvasol, az kényelmesen összejön! :D

Az apró betűs rész – vagyis a feltételek, ami a lényeg – így szól:

/ F1. / Itt is az az év számít, amelyikben a KÖNYV – tehát nem az újságos verzió, színdaraboknál nem a premier napja!!! – először megjelent eredeti nyelven. Itt lehet keresgélni évszám szerint: http://moly.hu/konyvek/eves-bontas

/ F2. / Csak a kihívás kezdete utáni olvasásokat fogadom el, tehát nem a jelentkezés dátuma számít. Újraolvasni lehet! :)

/ F3. / Műfaji, nyelvi, terjedelmi megkötés nincs, egy szerzőtől akár teljes életművet is bevállalhatsz. Hangoskönyv is jöhet. Antológiákat, versesköteteket viszont CSAK AKKOR fogadok el, ha az egyben az első könyves megjelenés is. Bármi megjelent belőlük máshol és máskor előtte, az kizáró ok!
Javaslat: ne nagyon próbálkozzatok ilyen könyvekkel, csak ha egészen biztosak vagytok benne… (a nevemben – pwz – a w-betű a Watson rövidítése…, szóval, csak óvatosan… :D)

/ F4. / Ha a magyar kiadás összevont, pl. két külön évszám alatt megjelent történetet fűznek egy könyvbe, akkor az elfogadható két évszámhoz. Ezt viszont olvasás előtt érdemes előzetesen velem tisztázni.

/ F5. / Mivel a kihívás kiírója ellenőrzési feladatokat is ellát, ezért a polcokat és olvasásokat a teljesítés után átnézem. Éppen ezért ne lepődj meg, ha
a. -> -> -> -> kérek,
b. -> -> -> kérdezek,
c. -> -> netán javítok az évszámokon, akár utólag is
d. -> vagy azt mondom, hogy az egyik vagy a másik olvasás nem felel meg a kívánalmaknak! :)

/ F6. / A legfontosabb: ha jelentkeztél, kérlek, linkeld hozzászólásban a polcodat/listádat, hogy betegyem a jegyzetek közé. Nem fontos egyből feltölteni könyvekkel, de azért szeretném látni, hogy „ki van benne ebben a buliban!” ;) No meg, másoknak is segíthetsz később az olvasási ötleteiddel…

/ F7. / KÉRDEZNI SZABAD! SŐT ÉRDEMES, HA VALAHOL MEGAKADTATOK! IGYEKSZEM SEGÍTENI! :D

Társkihívások, ha „teljes sort" akarsz:
20. század: https://moly.hu/kihivasok/a-20-szazad-szaz-eve-szaz-konyvben
21. század: https://moly.hu/kihivasok/olvassunk-a-21-szazadbol
=> Átfedős, „hibrid” kihívás:
1844–1945: https://moly.hu/kihivasok/szaz-konyv-szaz-ev-1845-1944
(az itt olvasott könyvek a 19. százados kihívásnál nem használhatók fel újra!)

Kép és kitüntetéskép forrása:
https://www.cambridgelivetrust.co.uk/folk-festival/memb…

Jegyzetek

298 hozzászólás
!

1851-1860.

Ugyan még az 1840-es évhez kapcsolódik, de érdekességként hoztam nektek:
a 18. század végéig Buda népesebb volt, mint Pest, azonban a századfordulótól változott a helyzet. 1845-ben a pesti oldalon 79 777 ember élt a szemközi oldalon pedig 42 124. Öt év alatt gyorsan emelkedett a lakosság száma, 1850-ben már 65 ezer emberrel több élt Budán és Pesten.
A „legmagyarabb” pesti városrész 1850-ben Terézváros volt, ahol a kerület lakóinak 50,6 százaléka volt magyar. A németek aránya a Ferencvárosban volt a legmagasabb, ahol a lakosság 60,2 százaléka volt német. A budai kerületek közül a legtöbb magyar a Várban élt (53,6 százalék), a németek pedig Újlak (91,5 százalék) és Országút (90,4 százalék) városrészekben voltak jelentős többségben.
(https://888.hu/szabad-vasarnap/ilyen-volt-az-1850-es-ev…)

1850-ben John Tyndall angol fizikus és tudománynépszerűsítő író a kristályok mágnesességét tanulmányozta.

1851. május 1-jén a londoni Hyde Parkban Albert herceg, Viktória királynő férje megnyitotta az első világkiállítást, melynek az 1851 angol láb hosszú Kristálypalota adott otthont. A Kristálypalotát tervező Joseph Paxtonnak nem volt könnyű dolga, míg elképzelését elfogadták. A kiállítási bizottság eredetileg mind a 245 tervet elutasította, s 1850 júniusának végén az Illustrated London Newsban nyilvánosságra hozta saját elképzelését. Paxton, aki korábban hatalmas üvegházakat épített, egy unalmas vasúttársasági ülésen itatóspapírra rajzolta a palota első vázlatát. A kidolgozott tervet elküldte a bizottságnak, s győzött.
A Kristálypalotát a kiállítás után egy részvénytársaság vásárolta meg, lebontották és Londontól délre, a kenti grófság területén, Sydenhamben újra felállították. 1854-ben nyitották meg az újjáépített, 60 m magas, majd egy km hosszú épületet, melynek 1882-re már 50 milliónál is több látogatója akadt. A kereszthajó északi harántszelvénye 1866-ban leégett. Ünnepnapokon 4-5 ezren látogatták London leghíresebb nevezetességét. A Kristálypalotát 1936-ban tűzvész pusztította el.

1852-ben Herbert Spencer angol társadalomfilozófus közzétette általános fejlődéselméletét.

1858-nam Julius Plücker német fizikus és matematikus elektromos kisüléseket vizsgált alacsony nyomású gázokban.

Az 1850-től 1870-ig tartó időszakban, amit második rokokó néven is emlegetnek, tovább folytatódott a textilipari gépek tökéletesítése. Az 1840-es években megjelent varrógép tíz évvel később a konfekcióipar nélkülözhetetlen kellékévé vált. A textilipar fejlődését J. Northrop találmánya, az automata szövőgép koronázta meg 1889-ben.
Az 1850-es évek második felében már néhány szintetikus anilinfestéket is előállítottak, 1859-ben pedig a mesterséges indigót is szintetizálták. Az új festékfajták és színezési eljárások rendkívüli mértékben kibővítették a textilgyárak színskáláját, ami évről évre változó divatszíneket eredményezett.
Az 1850-es években az épületek a régimódi motívumokat és formákat felhasználó neoromán, neogót, neoreneszánsz, neobarokk, neorokokó vagy a többféle stílust együttesen alkalmazó eklektikus stílusban épültek. A festők és szobrászok a középkor dicsőséges eseményeit és szereplőit állítottál példaképül az embereknek. Mindez kihatott a korabeli viseletekre is.
A nők régi öltözetekben kerestek ötleteket a modern ruhák számára; a reneszánsz szép viseleteiből, XV. Lajos századának gazdag fantáziájából, és azután minden időből és évszázadból merítettek ötleteket – írta az Illustration című korabeli francia újság divattudósítója.
A nők egymással versenyezve, egyre terjedelmesebb szoknyákat hordtak a 19. század közepén. A krinolin rövid idő alatt annyira kiszélesedett, hogy már a mindennapi életet akadályozta, nehéz volt benne közlekedni és körülményes volt az öltözködés – mindezek ellenére kitartottak mellette a nők, sőt, 1860-ig egyre terebélyesebb formákat hordtak.
Már javában dúlt a „krinolinháború”, amikor az angol származású – ruhabolti segédként indult divatdiktátor – Charles Frederick Worth 1858-ban megalapította az első divatházat Párizsban. Őt tekinthetjük az haute-couture_ (a „magas szabóság”, a „szabóművészet”) atyjának, ugyanis ő indította el az egyedi, kiváló minőségű, különleges, drága anyagokból előállított ruhák tervezését és a ruhák bemutatását. Legfőbb megrendelője Eugémia császárné volt, aki nagyban hozzájárult a krinolin népszerűsítéséhez.

Ugyan a rovathoz én Imrehné Sebestyén Margit: Divatok és korok című könyvéből dolgoztam, de találtam egy érdekes cikket az interneten is:
https://contrapasso2.blog.hu/2019/10/27/divat_az_1850-e…
Ebből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy a hölgyek finom len anyagú alsóingére szoros fűző került, és, hogy a fűző igazán karcsú alakot kölcsönzött viselőjének, de azt is, hogy árnyoldalai is voltak. 1859-ben egy párizsi lap arról számolt be, hogy egy fiatal nő, akit a darázs derekáért irigyeltek a barátnői, hirtelen, egy bált követően meghalt. A boncolás során derült ki, hogy három bordája átfúrta a máját.

Gondolkodtam hogy az 1851-es esztendőhöz Herman Melville klasszikusát, a Moby Dicket hozzam-e inkább, de az a regény jóval ismertebb, és nagyjából tíz százalékkal jobban is áll, így inkább másik regényt mutatok nektek.
1851. – Nathaniel Hawthorne: A hétormú ház – @Paanhttps://moly.hu/ertekelesek/958303

1853. Charles Dickens: Örökösök I-II. – @HA86https://moly.hu/ertekelesek/2890984
Ennek a regénynek – szintén a hetvenes években – megjelent ifjúsági átdolgozása is A Jarndyce-örökösök címmel, de aki valóban el akar mélyedni ebben a Dickens-regényben, javaslom, hogy az eredeti fordítást vegye kezébe.
@Emerencia írt nemrég érdekes karcot Dickensről: https://moly.hu/karcok/1362487

1854. Henry David Thoreau: Walden – Mivel azonban a mű magyar fordításáról még nem született írásos értékelés, @Timár_Krisztina – az angol eredetiről írott – értékelésével próbálom meghozni a kedveteket a magyar fordításhoz: https://moly.hu/ertekelesek/1578628

1855. Božena Němcová: Nagyanyó – @kaposzakallhttps://moly.hu/ertekelesek/1816864

1856. Eduard Mörike: Mozart prágai utazása – @Viki77https://moly.hu/ertekelesek/1327435

1858. Paul Féval: A púpos – @Felixahttps://moly.hu/ertekelesek/3112423
A púpos című filmet az alábbi linken megtekinthetitek:
https://videa.hu/videok/film-animacio/a-pupos-1960-srKG…

1860. Multatuli: Max Havelaar – @pwzhttps://moly.hu/ertekelesek/1426515
Multatuli regénye Jáva gazdag és éhezik címmel is megjelent.

Az 1857-es év azért is jelentős év, mivel ekkor jelent meg egy meglehetősen megosztó magyarországi kötelező olvasmány, Gustave Flaubert: Bovaryné című regénye. Azonban, ha nyitottak vagyunk, és elfelejtjük a mű kötelező irodalmi voltát, kellemesen csalódhatunk.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/kerekek-f%C3%A1b%C3%B3l-k…


>!
mbazsa
Gustave Flaubert: Bovaryné

Ha Balzacra azt írtam, hogy dekára ki van mérve nála minden, akkor Flaubert-re ez a kijelentés még annál is jobban érvényes. (Maupassantról nem is beszélve, de róla majd később, egy másik érékelésben.) Flaubert nagyon jól bemutatja, hogy mennyire kicsinyes, kisszerű az emberi természet. Szereplői hol szánalomra méltóak, hol viszont nevetségesek. Az író nagyon jól egyensúlyozik a komédia és a tragédia határán, így az olvasó nem is tudja, hogy akkor most sírjon vagy nevessen. (Móricz is erre a kettősségre játszik rá amúgy „a magyar Bovarynében”, vagyis az Isten háta mögött c. regényében, amelyben szintén az a szatirikus hangnem dominál, amelyet én is Flaubert-nél éreztem.) Az ellenpontozás nagyon jól működik a regényben, amely egyensúlyban, harmóniában tartja ezt a kettősséget. Csak egy-két példa: spoiler Az én olvasatomban sokkal inkább tűnt ez e regény szatirikusnak, tragikomikusnak, mint véresen komolyan vehető „nagy emberi tragédiának”. (Nem úgy, mint mondjuk Tolsztojnál az Anna Karenina.) Flaubert végleg leszámol a romantikus eszmékkel, és megpróbálja realisztikusan megragadnia a valóságot, a maga abszurditásával, amely magában hordozza a tragikusságot és a nevetségességet egyszerre.

!

1861-1870.

Az 1860-as oxfordi vita Wilberforce püspök, T. H. Huxley és J. D. Hooker között zajlott az evolúcióról.

Orlai Petrich Soma 1862-ben fejezi be Milton Elveszett Paradicsomát három leánya körében tollba mondja című festményét.

1865-ben Joseph Lister brit sebész kórházi fertőtlenítőszerként bevezette a karbolsavat.
Ugyanebben az évben Gregor Mendel osztrák botanikus közzétette az öröklés törvényeit, de munkájának 1900-ig nem volt hatása.

1868-ban William Thompson (Lord Kelvin) brit fizikus termodinamikai érvek alapján jóval rövidebbnek vélte a Föld életkorát.

1869-ben Dmitrij I. Mengyelejev orosz kémikus közreadta az elemek periódusos rendszerét.

Az 1869. november 16-án megnyitott Szuezi-csatorna forradalmasította az Európa és Kína, India, Ausztrália meg Új -Zéland közötti forgalmat. Az egyiptomi kedive felkérte Verdit, hogy az esemény tiszteletére komponálja meg az Aidát, amelyet először Kairoban, 1871-ben mutattak be, elefántokkal a színen.

A divatban 1862-ben még a lefelé bővülő formák, az A vonalú sziluett jellemezte a női divatot. A divat megváltozását a krinolin átalakulása idézte elő ebben az évtizedben. Elöl laposabbá vált, hátul ugyanakkor egyre terjedelmesebbé nőtt. Még mindig divat volt a válltól induló, V alakú mellbetét, a fodrokkal bővített szoknya és a bő, kettős ujj. Újdonságként jelent meg a széles szalagcsokorral hangsúlyozott derékvonal és a szoknyával egybeszabott derék, az ún. princessz-szabás. A szoknya bősége 1864–1865 körül érte el a csúcsot, ráadásul hátul ekkor már uszályban végződött. Olyan nagyon voltak az abroncsok és a föléjük húzott szoknyák, hogy a nők úgy néztek ki, mint egy élő piramisforma.

Hogyan bukott meg a krinolin? Éppúgy, ahogy a siker kezdődött. Eugénia császárné megunta, és 1867-ben krinolin nélkül jelent meg egy fogadáson. Ettől kezdve már a többi nő is divatjamúltnak érezte, és nyomban megszabadult a ketrechez hasonló, kényelmetlen szerkezettől.

Az 1860-as évek közepén az uszályos ruhák mellett megjelentek a bokáig érő szoknyák is az utcai viseletben. Divatos fazon volt 1867-ben a princesszvonal, a mell alatti derékvonal és a kétrétegű szoknya. A rövid szoknyákhoz csípőig érő, elöl gombolódó, gallér nélküli, lefelé bővülő kabátkát hordtak. Kezdetben a várandós kismamák és az idősebb asszonyok hordák, később a nem igazán tökéletes vonalú hölgyek is megkedvelték, mert előnyösen eltakarta a test kisebb-nagyobb aránytalanságait.

A szoknyák alakja 1868-tól jelentősen megváltozott. Az új formát most is különböző kellékekkel alakították ki. Az alsóruha fölé egy acélvázas abroncsszoknyát vettek fel, melynek hátsó részére lószőrrel kitömött párnát vagy többsoros fodrot kötöttek. Ez a felpuffasztott hátsó rész volt a tornűr. Erre a hátrafelé megnövelt „alvázra” húzták rá az alsószoknyát és a színes felsőruhákat. Divatos volt a felső szoknya redőzése, ami a csípő körül szélesítette meg a hölgyeket. Hordták a zsinórral több helyen zsinórral függönyszerűen felhúzott kabátkát, a polonaise-t is. A hátul buggyosra húzott formát még fodrokkal, pliszével és szalagokkal is hangsúlyozták. A derekat továbbra is fűzővel karcsúsították.
Az új divat annyira népszerű lett, hogy 1869-ben a divatlapok még kizárólag tornűrös megoldásokat javasoltak.

Az 1860-as években egyre feltűnőbb lett a különbség a férfiak és a nők öltözéke között. A férfiak ruhái egyszerűbbé, célszerűbbé váltak, a nők ugyanakkor az egyre színesebb és díszesebb ruhákkal igyekeztek a társadalmi elvárásoknak megfelelni.
A lassan változó férfiviselet a férfi megbízhatóságát és komolyságát jelképezte, a jólöltözöttség egyben a társadalmi elfogadottság elengedhetetlen feltétele volt. A polgári erényeket megtestesítő dolgozó férfi tartózkodott a gyors divatváltozásoktól. Fő feladata a család anyagi biztonságának megteremtése volt, miközben a felesége reprezentált, és a pénzt költötte. A divatipar „célszemélye” a nő volt, aki szorgalmasan böngészte a divatlapokban megjelenő képeket és szabásmintákat.
A férfifelöltők többségének alja az 1860-as évek elején egyenesen záródott, és rövidülni kezdett. 1865 körül kialakult a férfiak ruhatárának alapvető darabja, a zakó. Megjelent az öltöny is, melynek már azonos színből és anyagból volt a zakó, a mellény és a nadrágrésze is. A hosszúnadrág már nem volt olyan szűk, mint a 19. század első felében, de még mindig nem volt élvasalása. A szűk, talpallós nadrág divatjamúlttá vált, már senki nem hordta. Az egyszínű nadrágok mellett látni lehetett csíkos és kockás nadrágokat is. A keménygalléros ing továbbra is fehér maradt. A mellény vagy fehér színű volt, vagy pedig az öltöny anyagából készítették, de ritkán színes is lehetett.

1862. Camilo Castelo Branco: Végzetes szerelem – @Risushttps://moly.hu/ertekelesek/1852398
1863. Jules Verne: Öt hét léghajón – @daneyhttps://moly.hu/ertekelesek/1121901
1866. Thomas Mayne Reid: A fej nélküli lovas – @Andilányhttps://moly.hu/ertekelesek/3101312
1867. Charles de Coster: Thyl Ulenspiegel – @Ákos_Tóthhttps://moly.hu/ertekelesek/1897596
1869. Mark Twain: Jámbor lelkek külföldön – @Habókhttps://moly.hu/ertekelesek/2918182

Ha pedig egy varázslatos portal fantasyre vágysz, ami egyben egy ismert történet is, hiszen filmadaptációját szinte mindenki látta már, ajánlom az 1865-ben megjelent Alice Csodaországban-t. A kötet már a POKET-sorozat részeként is kapható.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/elef%C3%A1ntok-agyar-elef…


>!
Lenke_M
Lewis Carroll: Alice Csodaországban

Ez egy nagyon furcsa történet volt! De tetszett, nagyon tetszett. Elvont volt és értelmetlen, mint az álmok nagytöbbsége. És pont ezért volt mégis csodálatos. Csodálatos…
Nagyon örülök, hogy POKET zsebkönyvként olvashattam el, mert így egy kis könyvecskeként magammal vihetem a zsebemben bárhová és olvashatok belőle ha egy kis csodára vágyok. Azért is jó ebben a kiadásban olvasni, mert a könyv tele van autisták alkotásai ihlette rajzokkal amik tökéletesen tükrözik a könyv hangulatát. Ami csodálatos. Csodálatos…

!

1871-1880.

Az első kerékpárok határozottan kényelmetlen és nehezen kezelhető járművek voltak. Az 1870-es évek kirándulásra szánt velocipédeinek első kereke akár 1,5 méter átmérőjű is lehetett. Idővel kiszorították őket azok a gyorsabb és biztonságosabb járművek, amelyek már két egyforma méretű keréken futottak. A biciklisták zöme magának való ember volt, örült, ha szabadon kijuthatott a városból. Kerékpárosklubok jöttek létre, és kialakult egy új, kerékpáros kultúra. Saját képes újságjaik jelentek meg. Amszterdam és Koppenhága biciklista városokká fejlődtek. 1899-ben három brit körbekerekezte a világot.

1872 és 1876 között folytatta a Challenger oceanográfiai kutatóútját.

1876-ban William Crookes brit fizikus feltaláltaa róma elnevezett vákuumcsövet.
Ugyanebben az évben J. C. Jacobsen, a koppenhágai Carlsberg sörgyár alapítója laborítóriumot létesített a fermentáció tanulmányozására.

1878-ban J. Lister felismerte a tej megsavanyodásának okát, és támogatta Pasteur csíraelméletét.

Az 1870-es évek első felében a női divat legfőbb jellegzetessége továbbra is a karcsúra fűzött derék volt. A korábbi években divatossá vált tornűr méretét még tovább duzzasztották. A divatot sziluettet úgy érte el a nő, hogy az acéllal vagy halcsonttal merevített tornűrös alsószoknya fölé még egy nagy farpárnát is kötöttek, majd erre vették fel a többrétegű felsőruhát. A felső szoknyát több többféle változatban is hordták, például oldalt és hátul több helyen felhúzták, és széles szalaggal felkötötték. Ezekhez a hátul buggyos szoknyákhoz a szoknya felső harmadáig érő kabátkát, polonaise-t viseltek.
A másik divatos megoldásnál a rövidebb felsőruha (tunika) szoknyarészét elöl feszesre húzták, majd a hátrahúzott ráncokat a tornűrváz felett puffosan redőzték. A legáltalánosabb viselet ez a tornűrös polonaise volt.

Az 1875-ig tartó tornűr divatjával egyidejűleg a nők álhajjal kitömött kontyba fésülték a hajukat. A kontyot egészen a fejtetőre tornyozták, majd a konty tetejére tollal, virággal és hátul hosszan lelógó szalagokkal vagy fátyollal díszített apró kalapot illesztettek.
A viselet kedvelt kiegészítője volt a kisméretű retikül és a ruha színéhez harmonikusan illeszkedő csipkés napernyő. A napernyőt összecsukva sétabotként is használták.

A hatalmas farpárnák és a tornűrvázak 1877-re végleg eltűntek a hölgyek ruhatárából. A divatos nők azonban továbbra sem lélegezhettek fel, és bújhattak kényelmes ruhába. Eddig csak a felsőtestüket szorították össze merev fűzővel, mostantól a lábaikat is szűk, fűzőszerű alsószoknyába préselték. Ráadásul a térdük alá csak apró, tipegő lépéseket engedő rövid pántot vagy láncot kötöttek, nehogy szétrepedjen egy-egy nagyobb lépésnél a szoknya.
„amíg valaki járni tud, addig nincs eléggé elegánsan felöltözve” – olvashatták a korabeli hölgyek a Magyar Bazárban.

1872. George MacDonald: A királykisasszony és a manó – @padamakhttps://moly.hu/ertekelesek/3484948
1873. Jules Verne: A prémvadászok – @gesztenye11https://moly.hu/ertekelesek/3239157
1876. Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai – @GingerKidhttps://moly.hu/ertekelesek/2975778
1877. Anna Sewell: Fekete Szépség – @Ibanezhttps://moly.hu/ertekelesek/2427428
1878. Hardy Tamás: Otthon, a szülőföldön – @Anni_Thttps://moly.hu/ertekelesek/3406977

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/crimea-palace-%C3%A9p%C3%…


>!
Vizsla
Lewis Wallace: Ben Hur

Történet egy érdekes életről egy érdekes történelmi-korszakban.
Ben Hurt és családját elhurcolják a rómaiak, mivel egy balesetről azt hiszik, hogy Júda merénylete az új helytartó ellen. Júda gályarab lesz, hogy ott lelje halálát, a családjáról semmit nem tudva.
A régi sokszorosan Oscar-díjas filmet már rég láttam, de az biztos, hogy a könyv (micsoda meglepetés) sokkal árnyaltabb képet fest nekünk a szereplőkről és a világról, amelyben éltek. A bosszú édesebb, a szenvedés keserűbb, a gyűlölet forróbb.
A római kontra világ viszony és a kapzsiság talán a legfontosabb ok, ami miatt a Hur család tragédiája kialakult. Bepillantást kapunk az izraeli politikába, a galieleai és más zsidó és nem zsidó területek viszonyába, megismerhetjük a szokásokat, és gyakorlatilag a teljes akkori társadalmi rendszert a keleti provinciákon.
Így aztán a történelmi regényeket kedvelőknek (szerintem) tetszeni fog ez a könyv.
Ami kissé ellenszenves volt eleinte, az a zsidók viselkedése a többi néppel szemben, ahogy kerek-perec megmondták, hogy felsőbbrendűnek tartják magukat, mivel ők a „Kiválasztott nép”. Tekintetbe véve, hogy Ben Hur szemszögéből látjuk a dolgokat, nem meglepő a dolog és más nemzetiségű szereplőktől is tapasztalhatunk néha eléggé pökhendi kijelentéseket.

!

1881-1890.

1881-ben Londonban rendezték meg a Nemzeteközi Orvostudományi Kongresszust.

1883-ban Svante Arrhenius svéd vegyész kidolgozta az elektrolízis elméletét.

A luxusturizmus jelképévé vált vonat, a Párizs és Konstantinápoly (ma Isztambul) között közlekedő Orient Expressz 1883 októberében indult első keleti útjára, és 2700 km-nyi sínen gurult végig. Kalandban és fényűzésben egyszerre volt részük az utasoknak, miközben ismeretlen vidékeken suhantak keresztül.
Mindez persze nem volt olcsó. Az Orient Expresszre szóló jegy olyan sokba került, hogy a legrosszabbul fizetett európai munkások egész évi jövedelmükből sem tudták volna megvásárolni.

1884-ben Koch izolálta a kolera kórokozóját.

1887-ben Heinrich Hertz német fizikus felfedezte a rádióhullámokat.

1888-ban avatták fel a Pasteur Intézetet, első igazgatója Louis Pasteur volt.

1889-ben Wallace kiadta a Darwinizmus című könyvét, és megkapta az első Darwin-díjat.

1880-ban még a szűk princesszruhák és a szűk szabású szoknyák a legdivatosabbak. 1881-től ismét elkezdtek a szoknyák csípőben bővülni, az év végére szalagcsokrok és ruharedők is növelték a női ruhák hátsó méretét. 1882-ben mindenki kettős szoknyát hordott. A sokfodros vagy rakott alsószoknya felett a felsőt sokféle formában redőzték, gumiszalagokkal több helyen függönyszerűen felhúzták, vagy az elöl nyitott szoknyát hátul buggyosan felkötötték, erősen hangsúlyozva a csípőt és a farrészt.
1883–1884-ben a a viseletek jellemzője a hosszú szalaggal megkötött apró kalap, a panier, a „cul de Paris”, az állógalléros ruha, a V alakban megnyújtott ruhaderék, a hangsúlyozott kézelővel végződő ruhaujjak, a pié, a csipkezsabó, a kötényszerűen redőzött felsőruha, a bokáig érő, többsorosan fodrozott szoknya és a szalagcsokros napernyő.

Az 1880-as évek éveiben kedvelt program volt – és a társasági élet szerves részét képezte – gyógyfürdőbe járni, és sétálgatni a fürdőhelyek korzóin.
A fürdőben a nők és a kislányok több részből álló fürdőkosztümöket hordtak. A pamutvászonból varrt fürdőkabátot és a térd alatt végződő fürdőnadrágot az utcai ruhákhoz hasonlóan fodrokkal, csipkével, masnival, zsinórozással és hímzéssel díszítették. A fejükön gumis szélű fürdősapkát, a lábukon szalagkötős papucscipőt viseltek. A férfiak egyrészes, elöl derékig gombolódó fürdőruhája keresztben csíkos, rugalmas pamuttrikóból készült.

1881. Henry James: Egy hölgy arcképe – @deaxxhttps://moly.hu/ertekelesek/2943228
1882. Jules Verne: A Robinsonok iskolája – @OlvasóMókushttps://moly.hu/ertekelesek/1188077
1884. Joris-Karl Huysmans: A különc – @sophiehttps://moly.hu/ertekelesek/1757483
1885. Guy de Maupassant: A Szépfiú – @Emerenciahttps://moly.hu/ertekelesek/3366596
1886. Ksaver Šandor Gjalski: Ódon tetők alatt – @pwzhttps://moly.hu/ertekelesek/1740076
1890. Henrik Ibsen: Hedda Gabler – @gab001https://moly.hu/ertekelesek/2229039

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/a-fellegv%C3%A1r-ferri%C3…


>!
FORTUNATA P
Jonas Lie: Az életfogytiglan elítélt

Norvég klasszikust keresve találtam rá erre a könyvre. Sem az íróról, sem a regényről nem hallottam korábban. (Tudomásom szerint a szerző két művét fordították magyarra.)
Az 1800-as évek végén íródott és valószínűleg akkoriban játszódó történet középpontjában a korabeli dogmatikus társadalom által megbélyegzett fiú áll, aki elkeseredett harcot vív az elfogadásért és a beilleszkedésért. Erőfeszítéseit nem koronázza siker, eleve hátrányos helyzetét (házasságon kívűli kapcsolatból született) -a bármi áron érvényesülni próbáló- anyja is nehezíti. Sem szeretetet, sem megértést nem kap. Céljai elérését ellehetetlenítik, reményeitől megfosztják.
Mivel a végkifejletet már a fülszövegből ismerjük, a hangsúly a gyilkosság /a gyilkos lélektani indítóokain van.
Jól megírt, feszültséggel teli, indulatokat keltő emberi dráma, borús, skandináv környezetben.

!

1891-1900

1892-ben August Weismann német biológus közreadta az öröklődés csíraplazma-elméletét.

1897-ben J. J. Thompson brit fizikus bebizonyította az elektron létezését.

1899-ben Ernest Rutherford új-zélandi születésű angol fizikus felfedezte az alfa- és bétarészecskéket.

A boldog békeidőket a politikai stabilitás, az egymást követő találmányok sora, a gazdasági fejlődés, az életszínvonal emelkedése, a páratlan luxus és gazdagság jellemezte.

Az évről évre más divatú ruhák mindenki számára elérhetővé váltak. Olcsóbb alapanyagokból, egyszerűbb díszítéssel a kevésbé tehetős emberek is megvarrathatták maguknak az előkelő társaságban viselt divatos fazonokat, és az új ruhához illő kalapot, napernyőt is megvásárolhatták.
A 19. század végéhez közeledve a női emancipáció kiterjedt a művelődésre, a korábban előlük elzárt pályák meghódítására, a párválasztás szabadságára, és természetesen a divat reformjára is. 1890-ra végleg eltűnt a tornűr a nők ruhatárából. A halcsonttal merevített fűzőhöz azonban még ragaszkodtak, mert segítségével próbálták elérni az eszményi, 50-55 cm-es derékbőséget.
A női ruhákat 1890–1891 körül elöl egyenes szabással, hátrafelé függőleges hajtásokkal bővülő szoknyával és magasan záródó nyakkal készítették. Egyszerűbb szabásúak és sokkal kényelmesebbek voltak, mint a korábbi évtizedekben, ezért ezekben a ruhákban már nemcsak sétálhattak, de sportolhattak is a nők. Divat lett a lovaglás, a teniszezés, a korcsolyázás, az úszás, majd a kerékpározás is.

Az 1890-es évek elején általános viselet volt a magas nyakú ruha és a blúz, a magasan záródó kabát, az egyenes vonalú vagy kissé bővülő szoknya. 1892-ben a ruhaujjak vállban egyre buggyosabbakká váltak. Gyakori a könyékig buggyos, onnan szűken folytatódó sonkaujj és a vállfodor vagy vállgallér. A halcsontos fűzővel karcsúsított felsőtest és a hosszú, egyenes vonalú szoknya miatt a valóságosnál magasabbnak és vékonyabbnak látszott az alak. 1892-től már nemcsak az estélyi ruhák, hanem a sétálóruhák is uszályosak lettek.
A női viselet évről évre változó formái mellett a karcsú derék még mindig meghatározó részlete maradt a divatnak. A legjelentősebb változást a ruhaujjak és a szoknya formáján figyelhetjük meg. 1892-ben még a felkaron puffos, az alkaron szűk sonkaujj volt a divat, 1895-ben azonban már a felkaron léggömbszerűen duzzadó hatalmas ruhaujjakkal szabott ruhákat mutatták be a divatújságok. A nagy ujjakat alumíniumabroncsokkal merevítették, és vállpárnával tömték ki. Az felső szoknya 1895-ben már nem simult a csípőre, mint korábban, hanem kúp alakban, mereven elállt, mert hat méter bő lószőrrel merevített alsószoknya támasztotta.

Miközben a női divatot továbbra is Párizs diktálta, a férfiak viselete a 19. század utolsó harmadában az egyszerű és kényelmes angol divatot követte. A legjellegzetesebb szín továbbra is a szürke, a fekete és a barna volt. Divatba jöttek a csíkos, az aprókockás és a halszálkás minták. A fazonok az évtizedek alatt alig változtak, és kialakultak a férfiak ruhatárának ma is használt alapvető darabjai: a különböző felöltők, a mellények, a nadrágok, az ingek, a fejfedők és a félcipők.
Az alkalomnak megfelelően különböző felöltőt vettek fel a nappali és az esti viseletekhez. Nappali viseletként kezdetben a gérokkot (szalonkabátot) hordták, de az 1870-es évektől a zsakett és a zakó vált általánossá. A fekete frakkot és a szmokingot kizárólag ünnepélyes alkalmakkor viselték.

1891. Oscar Wilde: Salome – @kalypsohttps://moly.hu/ertekelesek/1508110
1892. Émile Zola: Összeomlás – @Esmeraldahttps://moly.hu/ertekelesek/2439414
1893. Andrew Lang: Maflázia – @Lédiellhttps://moly.hu/ertekelesek/2010405
1894. Knut Hamsun: Pán – @Annamariehttps://moly.hu/ertekelesek/3321386
1895. Johanna von der Nahmer: Hetéra levelek – @Timár_Krisztinahttps://moly.hu/ertekelesek/2165504
1899. Octave Mirbeau: Kínok kertje – @Scarlett0722https://moly.hu/ertekelesek/3436357

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/gy%C3%B3gyszert%C3%A1r-64077/


>!
Toncsi
Alfred Jarry: Übü király

Abszurd társadalomkritika, ami ma is éppoly aktuális, és nagyon pontosan leképezi a hierarchikus rendszereket. Akár a féktelen hatalomvágy példázata is lehetne.

!

Gabriel García Márquez: Bánatos kurváim emlékezete című regényével ismerkedett @Iustitia, aki már több könyvét is olvasta a szerzőnek, de ennek sem tudott négy csillagnál többet adni: https://moly.hu/ertekelesek/3495275.
A regényhez kihívást is találtok, melynek gazdája szintén molytársunk:
https://moly.hu/kihivasok/banatos-kurvaim-emlekezete

Ismét Gabriel García MárquezA látványcivilizációról olvasott @Zero. Volt szerkesztőtársam így értékelte a regényt: https://moly.hu/ertekelesek/3473064.

Más világba kalauzol el minket Kosztasz Taktszisz A három gyűrű című regényében. Egy öregedő, a megöregedés ellen még szenvedélyesen küzdő görög asszony nagy magánmonológja ez a regény, amelybe még egy monológ, elbeszélés fonódik bele, az asszony meghalt barátnőjének élettörténete. – olvashatjuk a kötet fülszövegében. Az 1001-es listán is szereplő könyvet @anesz értékelte: https://moly.hu/ertekelesek/3491176.

Ugorva még egy országot, Alekszandr Szolzsenyicin: Húsvéti körmenet című elbeszéléskönyvét olvasta nemrég @Kisanna: https://moly.hu/ertekelesek/3445573,

Szintén @Kisanna olvasta Alexandre Dumas művét, a Korzikai testvéreket: https://moly.hu/ertekelesek/3452498. A kötet valóban nagyon jó, magam is tanúsíthatom. :-) A kötet első megjelenése 1844, szóval akinek megtetszik az értékelés alapján, még @pwz kihívásához is olvashatja. :-)

De maradjunk még mindig Franciaországban. Hiszen kiváló értékelést írt Jules Verne regényéről, A dunai hajósról nemrég @danlin: https://moly.hu/ertekelesek/3491805.

Voltaire remekműve elnyerte @patakizs tetszését: https://moly.hu/ertekelesek/3524237. Bevallom, én is nagyon szerettem ezt a könyvet, amikor gimnazistakét először olvastam. És persze azóta is kedvelt könyv.

Denis Diderottól olvasta @levendulalány Az apácát: https://moly.hu/ertekelesek/3516420.

Albert Camus francia származású szerzú A pestis című regényéről @cortinadampezzo írt egy hosszabb értékelést. Öt csillagra értékelte a könyvet molytársunk: https://moly.hu/ertekelesek/3521021.

@Junes olvasta decemberben Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés című klasszikusát: https://moly.hu/ertekelesek/3522724

Erich Kästner: A repülő osztály című ifjúsági regénye volt @Babó_Buca olvasmánya, aki majdnem elkeverte a füzetet, amibe olvasás közben jegyzetelte a gondolatait. Szerencsére azonban meglett a füzet. :-) Értékelése itt olvasható: https://moly.hu/ertekelesek/3517324

José Saramago disztópiáját, a Vakságot olvasta @anni_olvas: https://moly.hu/ertekelesek/3485662.

És ha már vakság… @Sippancs (többek között) egy Doctorow-regényt választott decemberben:

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/lofoten-norv%C3%A9gia-ten…


>!
Sippancs P
E. L. Doctorow: A vak zongorista

Számomra ez a könyv a maga módján több szempontból is hátborzongató volt.
Egyrészt én vagyok a családban a nagy szanáló, aki mindent, amit úgy ítél, kidob, aki szereti a nagy tereket, a fényt, a rendet, úgyhogy ahogy a történetben elkezdett halmozódni a sok kacat, és Langley egyre elborultabban viselkedett, az felért a legrosszabb rémálmaimmal.
Másrészt csak nem bírtam ki, úgy az 50. oldal körül kicsit keresgéltem a neten, és miután több cikket is elolvastam, és több képet is megnéztem, annyira beleivódott a valós történet a fejembe, hogy utána már csak azt, illetve a végkifejletet láttam magam előtt – az ablakon kidobott tárgyakat, a Ford T-modellt, a rengeteg újságot, Langley spoiler.

Döbbenetes egy könyv volt. Ha Doctorow finomított is rajta, és szerethetőbbé is tette a fivéreket, engem azért rendesen nyomasztott a történet. Az akkori Amerikáról, a háborúról, a házban lakó egy-egy vendégről vagy alkalmazottról nagyon szerettem olvasni, de látni azt, ahogy a testvérek egyre inkább elszigetelődnek, ahogy mindenki magára hagyja őket, ahogy felemészti az életüket Langley őrült szenvedélye… szomorú és félelmetes is volt egyben. Ha pedig belegondolok abba, hogy még a vesztüket is ez okozta!
Nem egyhamar fogom elfelejteni ezt a történetet, annyi biztos.
És viszket, jaj de viszket a kezem egy otthoni szanálás után!

!

Doctorow után barangoljunk tovább angolszász nyelvterületen.

J. D. Salinger egyik kötetét olvasta el @Ottivilága, a Három korai történetet: https://moly.hu/ertekelesek/3515182.

Truman Capote: A fűhárfa / Álom luxuskivitelben kötete volt @lustitia olvasmánya a közelmúltban: https://moly.hu/ertekelesek/3518770.

@pufirizs Kurt Vonneguttól olvasott, a Macskabölcsőt. Így írt róla: https://moly.hu/ertekelesek/3464989.
A szerzővel kapcsolatos kihívást hozott létre @gabona idén tavasszal, amire még bőven lehet jelentkezni:
https://moly.hu/kihivasok/a-mester-avagy-ismerd-meg-kurt-vonnegutot

Év végéhez közeledve Emma történetét ismerhette meg @Zsuzsanna_Makai. Jane Austen 1815-ben megjelent klasszikus regényét négy csillagra értékelte: https://moly.hu/ertekelesek/3492787.

Egy hasonlóan a 19. században született regény jön most. 32 évvel Az Emma után jelent meg először Charlotte Brontë nagysikerű regénye, a A lowoodi árva, melynek főszereplője Jane Eyre, akit sokan a regényirodalom egyik legmegrendítőbb, felejthetetlen alakjaként tartanak számon. Igen, ezen a címen is megjelent a szerző Jane Eyre című regénye.
@Isabel_Rose értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/3491227.

John Updike egy novelláskötetét vette kézbe @Chöpp. Az Apám könnyei és más elbeszélések fülszövegből: John Updike posztumusz novelláskötete ez: már csak fél évvel a halála után jelenhetett meg. Búcsúzik benne irodalmi világától, mintegy még egyszer, utoljára körbejárva örök témáit: ifjúkor, szerelmek, kisvárosi lét, házasság, külföldi utazgatások.
Molytársunk értékelését itt olvashatjátok: https://moly.hu/ertekelesek/3474113.

@cintiatekla-nak tetszett az Eastwick-sorozat első része, Az eastwicki boszorkányok: https://moly.hu/ertekelesek/3459573.

A könyv zseniális. Tartottam tőle, hogy nem lengi majd át az ókor atmoszférája, hogy majd sekélyes lesz, és unni fogom. Nem lett az. Zseniális, összetett munka az egyik legjobb amit olvastam, és alig várom hogy újra olvashassam. – írta @Lady_Hope John Williams egyik művéről, az Augusztusról. Ha kíváncsiak vagytok, mit írt még, olvassátok el értékelésében: https://moly.hu/ertekelesek/3511977.

Hangoskönyvben hallgatta meg az 1984-et @Melinda_Makkai: https://moly.hu/ertekelesek/3511892.

1994. december 24-án hunyt el Angliában John Osborne, akinek Dühöngő ifjúság című drámáját – amelyből film is készült – @Ákos_Tóth értékelte: https://moly.hu/ertekelesek/3487467.
A színpadi művet a Pesti Színház színészeinek előadásában (1992) az alábbi linkeken tekinthetitek meg:
1. felvonás: https://www.youtube.com/watch…
2. felvonás: https://www.youtube.com/watch…
Rendező: Rudolf Péter.

És ha már ennyi John – lessétek meg @Zsuzsanna_Makai kíhívását, ahová John keresztnevű szerzőktől kell olvasnotok:
https://moly.hu/kihivasok/john

100 híre regény címmel indított @Emmi_Lotta kihívást még korábban, melynek keretében tíz könyvet kell elolvasni a megadott listából. Még lehet jelentkezni, és van bőven idő az olvasásra is: https://moly.hu/kihivasok/100-hires-regeny


>!
NannyOgg SP

1001 könyv, amit… azért is megpróbálok elolvasni olvasós

Elkezdődött2016. november 29., 20:00
Jelentkezés vége2021. december 20., 23:59
Véget ér2021. december 31., 23:59

Oké, ha nem is mind az 1001-et, de legalább 175-öt, @Véda nagysikerű kihívása előtt tisztelegve (https://moly.hu/kihivasok/1001-konyv-amit), de kicsit emelve is a lécet. Ha te is lúzer vagy, mint én, és elbuktad @Véda kihívását, esetleg eleve nem volt esélyed, mert későn vetted észre, netán fogalmad sem volt róla, hogy létezik, vagy éppen ellenkezőleg, teljesítetted és újrázni szeretnél, akkor ezt most megteheted, így:

– Olvass el 175 könyvet a mindenkori 1001-es listáról, vagyis olvass bármit, ami valaha valamelyik verzióban szerepelt a négy közül vagy az 1001 könyv magyar kiadásában. Összegyűjtöttem ezeket egy szuper molyos listában: https://moly.hu/listak/1001-konyv-magyarul-mas-nyelveken, és CSAK olyan könyveket fogadok el, amik ezen a listán rajta vannak. Használhatjátok keresésre a molyos 1001 címkét is, de azzal egyelőre kis katyvasz van, ha onnan választotok könyvet, ne felejtsétek el ellenőrizni, hogy szerepel-e a molyos listán is!
– Abszolút bármilyen nyelvű olvasást elfogadok, értékelés alapjáraton nem kell. Ha egy mű gyűjteményes kötetben szerepel, elég nekem azt is elolvasnod a kötetből, de (akár félbehagyott) olvasási linket ebben az esetben is kérek, és arról a konkrét műről értékelést is.
A kihívás 2017. január 1-től indul. Ezen dátum előtti olvasásokból maximum 100-at fogadok el. Tekintve, hogy terjedelmes a lista és esélyes, hogy néhány könyvet még a molyos regisztrálás előtt olvastatok, a régi olvasásokhoz nem kell értékelés és nem kell évszám sem, de azért legyen ott az olvasási link a rend kedvéért.
– A kavarodás elkerülése érdekében a teljesítéseket listán*, egyben kérem hozni, ha megvan mind a 175. A lista leírásában tüntessétek fel, hogy hány régi olvasást hoztok (csak egy számot), és azok a könyvek legyenek a lista elején. Ezt már a jelentkezéskor kérem, tehát mielőtt megnyomod a gombot, rakd össze a listát, légy szíves, és linkeld be nekem. Ha minden oké, beírom a Jegyzetekbe a neved és hogy hány régi olvasást hoztál. A lista azért is jó dolog, mert a listaelemekhez megjegyzésként tudjátok csatolni az Én és a könyv vagy olvasási linkeket, ráadásul még jelölgetni is tudjátok, miket olvastatok már el. (Szeretem a listákat, na. :) Ha időközben újraolvasol egy kezdési dátum előtt már olvasott könyvet, akkor az természetesen új olvasásnak számít. (De ezt jelezzétek megjegyzésben a listaelem alatt, és mindkét olvasási link legyen ott.)

Tehát igen, azért is megpróbáljuk! Aztán majd valaki maximum megint újraindítja 5 év múlva…

(A képen pedig a cincinnati-i közkönyvtár. Nem rossz.)

*Ha van már jól bejáratott 1001-es polcod, akkor ne szöszölj a listává alakítással, jó lesz, ha azt folytatod. (Viszont ugyanolyan formátumban kérem azt is, mint a listát: régiek elöl, leírásban feltüntetve, hány darabot hozol 2017. január 1-ig.) Ha viszont most kezded összepakolni a könyveket, akkor, légyszi, listára tedd őket.
Lásd még: https://moly.hu/hozzaszolasok/7257538

Jegyzetek

613 hozzászólás
!

A VilágKlasszik rovat decemberi versajánlója:

Afanaszij Fet: Már nőnek, nőnek a szeszélyes árnyak – @Nazanszkijhttps://moly.hu/karcok/1372940
Émile Verhaeren: Este – @Solo_Mayerhttps://moly.hu/karcok/1372556

William Stafford: A bombakisérletek színhelyén – @kérem_le_itthttps://moly.hu/karcok/1371790
T. S. Eliot: Simeon éneke – @Nazanszkijhttps://moly.hu/karcok/1369784
Paul Verlaine: Érzelmes dialóg – @Csücsinszkahttps://moly.hu/karcok/1365680

Friedrich Nietzsche: Elhagyatva – @Lunemortehttps://moly.hu/karcok/1364323
André Chénier: Jambusok – @sophiehttps://moly.hu/karcok/1372206

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/illustrations/%C3%A1gy-vir%C3%A1…


>!
Annamarie P
Egy költő – egy vers

Mert minden földi lélek
valakibe
átszáll, mint illat, ének,
láng vagy zene;

mert minden élet annak,
amit szeret,
rózsákat mindig ad vagy
töviseket;

mert április a lombnak
víg zajokat
s az alvó éj a gondnak
nyugalmat ad;

mert vizet a virágnak
az ébredő
hajnal, cinkét a fáknak
a levegő,

s mert a keserű hullám
ha partra hág,
a földnek, rásimulván,
csókokat ád:

én, csüggve karjaidban
az ajkadon,
a legjobbat, amim van,
neked adom!

Gondolatom fogadd hát:
csak sírni tud,
ha nincs veled, s tehozzád
zokogva fut!

Vágyaim vándorolnak
mindig feléd!
Fogadd minden napomnak
árnyát, tüzét!

Üdvöm gyanútlanul és
mámorosan
hízelgő dalra gyúl és
hozzád suhan!

Lelkem vitorla nélkül
száll tétova,
s csak te vagy íme végül
a csillaga!

Vedd múzsámat, kit álma
házadba visz,
s ki sírni kezd, ha látja,
hogy sírsz te is!

S vedd – égi szent varázskincs!
vedd a szívem,
amelyben semmi más nincs,
csak szerelem!

Victor Hugo -Mert minden földi lélek
fordította : Szabó Lőrinc

11 hozzászólás
!

Új megjelenések

A novemberi rovatban (https://moly.hu/merites-rovatok/vilagklasszik-70) olvashattátok, hogy megjelent Bhísam Száhní: Sötétség című könyve. Már van is róla értékelés. November végén írt róla @Hence: https://moly.hu/ertekelesek/3478547.

Ebben a hónapban a rovat kiemelten ajánlott könyve ez, de a Merítés teljes ajánlólistáját megtaláljátok az alábbi linken:
https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol

– . – . – . –

Év végén jelent meg Karen Blixen: Utolsó történetek című kötete. A szerzőről olvashattok A hónap külföldi írója 2017. évi októberi számában, a szerkesztő @Timár_Krisztina: https://moly.hu/merites-rovatok/a-honap-kulfoldi-iroja-karen-blixen

Tíz kicsi néger éhes lett egyszer; s vacsorázni ment,
Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc.

Kilenc kicsi néger későn feküdt le, s rosszat álmodott,
Egy el is aludt másnap, s nem maradt, csak nyolc.

Nyolc kicsi néger sétára ment egy szép kis szigeten,
Egy ott is maradt örökre, s így lettek heten.

Hét kicsi néger tűzifát aprít, gyújtóst hasogat,
Egyik magát vágta ketté, s már csak hat maradt.

Hat kicsi néger játszadozik a kaptárok között,
Egyet megcsíp egy kis méh, és nem marad, csak öt.

Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét,
Egyik bíró lesz a végén, s marad, csak négy.

Négy kicsi néger tengerre száll, és egy piros lazac
Egyet lépre csal, bekapja, s csak három marad.

Három kicsi néger állatkertben jár, egy nagy medve jő,
Egyet keblére ölel, és így marad kettő.

Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd,
Egyik pecsenyévé sül és nem marad, csak egy.

Egy kicsi néger magára hagyva, árván ténfereg,
Felköti magát, és vége is, mert többen nincsenek.

A Tíz kicsi néger Agatha Christie egyik nagy sikerű krimije, 1939. november 6-án jelentette meg a Collins Crime Club az Egyesült Királyságban Ten Little Niggers címmel, 1940 januárjában az Amerikai Egyesült Államokban is megjelent And Then There Were None címen. Magyarországon először 1941-ben jelent meg A láthatatlan hóhér címmel Vécsey Leó fordításában. A könyv Agatha Christie legkeresettebb bestsellere, több mint 100 millió példányt adtak el belőle, minden idők legnagyobb sikerű krimije. 2019-ben ismét megjelent, ezúttal a Helikon Kiadónál.

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/%C3%BAjs%C3%A1g-pap%C3%AD…


>!
gumicukor
Agatha Christie: Tíz kicsi néger

Egészen a könyv legvégéig azt hittem, hogy tudom ki a gyilkos. (A Zárt ajtók mögött c. könyvben szó volt a Tíz kicsi négerről, és biztos voltam benne, hogy lelőtték a poént.) Úgy is olvastam végig, hogy oké, akkor arra a szereplőre koncentrálok, és majd akkor tuti tudni fogom, hogy hogyan történtek a gyilkosságok. A nagy fenéket tudtam, a végén meg néztem, mint egy birka, hogy nem is az a gyilkos, akiről gondoltam.

Szuper könyv, nagyon jól lett összerakva. Christie-t nem véletlenül hívják a krimi királynőjének, egy csomó rész után rendesen borzongtam. Arról nem is beszélve, hogy lefekvés előtt ezerszer megrángattam az ajtót, hogy tuti be van-e zárva. Az utolsó fejezetekben komolyan meg voltam róla győződve, hogy valami természetfeletti megoldása lesz a gyilkosságoknak.

Abban látom Christie óriási erősségét, hogy nagyon rövid mondatokban, párbeszédekben meséli el a történetet, a fejezetek is nagyon rövidek, de annyira ütnek. Olyan letisztult az egész, nem célozgat, nem írja túl feleslegesen a könyveit. Rendkívül tényszerűen ír, és közben annyira zseniális. Imádtam!

11 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!