VilágKlasszik

Rovatgazda
!

Itt a július, ami azt hiszem, legtöbbünknek szorosan összefonódik a szabadsággal. Főleg ebben a nem várt módon forró hőhullámban elég vonzónak tűnik egy ragyogó tengerpart hűtött itallal és gyönyörű kilátással. És a legfontosabbat kifelejtettem: egy jó könyvvel.
Pár olyan művet emelnék ki nektek ebben a hónapban, amelyekben központi kérdésként vagy bújtatva, de a szabadság fontos szerepet kapott.
Az irodalom és a szabadság elég szoros kapcsolatban állnak egymással, olvasás közben – legalábbis fejben – képesek vagyunk olyan tájakra kalandozni, ahol nincs negyven fok, esik az eső vagy éppen a hó. Kedves Molyok, valljuk be őszintén, sokkal izgalmasabb a pihenés egy könyvvel a part mellett. @ZitussKA is hasonló véleményen volt, és posztolt is erről a vízióról egy fotót:


>!
ZitussKa P
Könyves képek

Városi lány lévén, szívesen félrevonulnék valami nyugodtabb helyre, főleg ebben a melegben :)

10 hozzászólás
!

Ahogy a szabadság tematikáján gondolkodtam, rájöttem, hogy a nagy forróság miatt egy dologgal kötöttem össze a szót: a pihenéssel, a hűsöléssel és a harminc fok alatti hőmérséklettel. Miközben a július havi tartalmak között válogattam, rá kellett jönnöm, hogy a szabadságnak is vannak árnyoldalai, izzasztó pillanatai és váratlan következményei. Úgyhogy nézzük meg egy kicsit, hogyan kerül ez elő a világirodalom klasszikusaiban.
A szabadság egy csodás dolog tud lenni, kivéve, ha kérés nélkül, felkészülés nélkül és egy hajótöréssel érkezik. Nem szívesen lettem volna Robinson Defoe regényében. Bár el kell ismerni, hogy @asleigh_reed-nek is igaza van abban, hogy a szigeten töltött időszak kalandjai miatt az újraolvasás megfordul az ember fejében. (https://moly.hu/ertekelesek/2413570)
És ha már Robinson, akkor itt van @Leobelo kihívása (https://moly.hu/kihivasok/18-19-20-szazadi-tortenet), ha szeretitek ezt a regényt, az efféle stílust, csatlakozzatok a kihíváshoz!

A szabadság negatívumait azonban lehetőségként is fel lehet fogni, és talán Robinsonnak ez a legmegragadóbb tulajdonsága: egy lakatlan sziget is lehetőségek tárházává válhat. A főhős életfelfogását jól példázza a @sateenkaarigirl által kiírt idézet is:


>!
sateenkaarigirl

S ahogy töprengem, napról napra érlelődött bennem a meggyőződés, hogy a helyzetem egyáltalán nem rossz sok más emberéhez képest, és én magam is juthattam volna sokkal nyomorúságosabb sorsra, ha az Úr úgy rendeli. Mennyivel kevesebbet zúgolódnánk, s mennyivel hálásabbak lennénk a Gondviselésnek, ha önnön helyzetünket azokéhoz hasonlítanánk, akik szerencsétlenebbek, nem pedig azokéhoz, akik szerencsésebbek nálunk, hogy ezzel igazoljuk panaszainkat.

187. oldal

!

A túl nagy szabadság és a túl kevés szabadság is egyaránt nehézségekkel jár. Ha az előbb megnéztük, milyen a túl sok, most ugorjunk egy olyan regényre, ahol a szabadságnak már a lehetősége is szinte álomnak tűnik. A Tamás bátya kunyhóját korábban még kötelező irodalomnak is feladták az iskolában, ma már ez annyira nem jellemző, ami szerintem teljesen érthető, hiszen nehezen feldolgozható könyv ez egy felnőttnek is. Amerika a szabadság és az álmok országa, miközben nem felejthető el az a tény, hogy a rabszolgaság leküzdésére a 20. század közepéig várni kellett .
A könyv megítélése elég vegyes volt a molyok között, @mandris szerint az írónő véleménye túl erőteljesen fejeződik ki a regényben (https://moly.hu/ertekelesek/2434974), @Lipe viszont nagyon meghatódott rajta (https://moly.hu/ertekelesek/2233117), @Anna_Sera szerint pedig remekmű (https://moly.hu/ertekelesek/2186173).

Sokan írtátok, hogy a könyv humoros. Erre és a nagy hőségre való tekintettel, itt egy találó idézet:


>!
ScarlettBlair P

Tudom, hogy vaj van a fejemen, de legalább nem megyek vele a napra.

202. oldal, Tamás úrnője és nézetei

!

Tamás bátya kunyhóját például @ScarlettBlair az Elfújta a széllel szemben a másik oldalként emlegeti (https://moly.hu/ertekelesek/2347359). Elég éles kontraszt van a két regény között. Az Elfújta a szél a csillogó és „boldog” Dél, Tamás bátya világa ezzel szemben a borzalmakat emeli ki.
Tamás bátyával szemben itt sokkal kevésbé megosztóak a vélemények, @Évi112-t teljesen magával ragadta a történet (https://moly.hu/ertekelesek/2439009), @Sakura-t (https://moly.hu/ertekelesek/2438590) és @jucus128-t (https://moly.hu/ertekelesek/2412722) is lenyűgözték a karakterek.
Ez az a regény, ahol a déliek között a változástól való félelem maga alá gyűri a szabadság hiányának problémáját. Itt egy idézet a regényből, ami jól be is mutatja ezt:


>!
Ms_Mississippi 

Ó, gyönyörű, henyélő szép napok és langyos mezei alkonyatok! Az éles, hangos derűs nevetés a négerkunhyók felől! Az élet akkori arany melege és a vigasztaló tudat, hogy tudják, előre tudják, mit hoz a holnap! Hogy is tagadhatlak meg benneteket, régi szép napok!

1038. oldal

!

A jogi és emberi szabadság mellett számtalan világirodalmi mű helyezte a középpontba a szerelem kérdését. Elég például a Romeo és Júliára vagy a Büszkeség és balítéletre, esetleg az Anna Kareninára gondolni. A szerelem és a szabadság a könyvek lapjain is számtalan alkalommal összefonódott már. Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy Hester Prynne egy A betűt legyen köteles hordani a mellkasán. Nathaniel Hawthrone: A skarlát betű c. regénye az egyik legjobb példája annak, hogy a bigott szabályok és kötöttségek közé zárt emberek hiába szabadok, mégis börtönben élnek. A molyok értékelései elég vegyesek ezzel a könyvvel kapcsolatban, @koan12 szerint ez a bűn és a fájdalom drámája (https://moly.hu/ertekelesek/2463497), @Kohl_Dorka-nak nem igazán tetszett a mű vége (https://moly.hu/ertekelesek/2422246), @maevis szerint pedig az író stílusa lehet az oka, hogy a mű 79%-os értékeléssel szerepel jelenleg (https://moly.hu/ertekelesek/2296593).
@Mimiti (https://moly.hu/ertekelesek/2221086) és @mandris (https://moly.hu/ertekelesek/2260982) is kiemelte a bevezető okozta nehézségeket.
Felmerül a kérdés, hogy a korlátok, a határok fölé emelkedő szerelem vagy cselekedet a szabadságot hozza-e el, vagy még több lánccal és teherrel nehezíti az ember életét?


>!
Babid

Az elmélkedésre való hajlam nyugalommal tölti el a nőt ugyanúgy, mint a férfit, csakhogy egyúttal el is szomorítja. Talán mert belátja, milyen reménytelen feladat áll előtte. Első lépésként le kell rombolni és újra fel kell építeni az egész társadalmi rendet. Azután az ellentétes nem természetét vagy régóta öröklődő szokásait kell alapvetően megváltoztatni, melyek mára természetévé váltak, mert e nélkül a nő nem foglalhatja el méltó helyét. Végül, ha minden más akadályt elhárított, a nő továbbra sem veheti hasznát e kezdeti javulásnak, míg önmaga nem megy át még hatalmasabb változásokon; ám meglehet, hogy e folyamat során épp a nőiség leglényege, éteri esszenciája illan el örökre. Nincs az a nő, aki megoldhatja mindeme problémákat, bármennyit töri is a fejét. Mert nem lehet megoldani őket, legföljebb egyetlen módon. Ha a szív kerekedik felül, minden probléma megszűnik.

189. oldal

!

A szabadság korlátozásai mind jogilag, mind érzelmileg fontos elemei a klasszikusoknak. Viszont van még egy dolog, amiről nem esett eddig szó, az pedig a pénz. Mert ha bőven van belőle és az ember azt tehet, amit akar, akkor szabad?
A kedvenc példám erre Mr. Gatsby.


>!
BeliczaiMKata

Ha ez csakugyan így van, akkor bizonyára úgy érezhette, kicsúszott a keze közül a régi jó, meleg világ, hogy nagy árat fizetett, amiért túlságosan is sokáig mindig csak azt az egy álmot kergette.

210. oldal

!

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby c. regénye talán az egyik legjobb példája annak, hogy a gazdagság nem hozza magával a szabadságot. Ahogy @Andru értékelésében (https://moly.hu/ertekelesek/2449190) jól rá is világít, Nick nem akar Gatsbyék közé tartozni. Talán @M16 értékelése mutatja be legjobban a könyvet azoknak, akik még nem olvasták:


>!
M16 IP
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Az 1920-as évek Amerikájában a felső tízezer világa nagyzoló és gátlástalan. Gatsby ennek a világnak egy különleges és rejtélyes figurája. Fiatal kora ellenére hatalmas vagyonnal rendelkezik, rejtőzködő, zárt egyénisége találgatásokra ad okot. Gatsbyt igazából senki sem ismeri…
Ebben a kisregényben igazzá válik a mondás, hogy a pénz nem boldogít. Hűtlen és féltékeny gazdagok állóvizébe zuhan egy váratlan kőtömb, ami hullámokat kavar, és tovasodorja a bár unalmas, de látszólag felhőtlen napokat. Miközben Fitzgerald eleven,
színes képet fest a felső tízezer életéről – ami számomra inkább volt visszataszító, mintsem kívánatos –, egy tragikus kimenetelű, lassan bontakozó történetet mesél el, melyben izgalmas módon kapcsolódnak egymásba emberi sorsok, s teljesül be szereplőinek végzete. S bár fájdalmas a felismerés, a könyv végére rá kell döbbennünk, hogy így vagy úgy, de a legnagyobb szerelemnek is vége szakad egyszer.

Bővebben itt: http://haelkeszulmegmutatom.cafeblog.hu/2017/07/11/a-re…

!

A túl nagy vagyon, hasonlóan a túl szoros társadalmi kötöttségekhez számtalan olyan láncot kapcsol az emberre, ami problémát jelent. Bár a túl kevés pénz sem teszi könnyebbé az életet. Ha pár évet előre ugrunk Fitzgerald világához képest, máris John Steinbeck: Érik a gyümölcs c. művének éveiben találjuk magunkat. Gatsbyhez képest Joadék története nem a csillogásról, hanem a nyomorról szól. Sokan kiemelték, hogy mennyire jó a regény stílusa, például @frein (https://moly.hu/ertekelesek/2447783). @Leara pedig arról írt, hogy Steinbeck az emberi lélek hihetetlen mélységeibe képes leásni (https://moly.hu/ertekelesek/2201921).
Tom Joad börtönből való szabadulása indítja a regényt, hogy aztán a nagy gazdasági válság közepén találja magát, ahol se munka, se otthon, se étel. @Kingaak jól rávilágít, hogy milyen is ez a világ:


>!
Kingaak
John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Ez a könyv egy meghatározó élmény. Sokszor eszembe jut. Nagyon szeretem Steinbeck regényeit. A téma megrázó, meghökkentő, nagyon valóságos és nyomasztó. Még ma is aktuális. A történet érdekes, a karakterek is rendben vannak, de ami ebben a könyvben a legjobban tetszett az a keserű valóság ábrázolása.

!

Remélem mindenkinek jól telt vagy jól fog telni az idei évre beiktatott szabadsága, és kipihenten vagy pihenés előtt állva olvasta a rovatot. A szabadságról ennyit erre a hónapra, a jövő hónapban olyan művekről lesz szó, amelyek középpontjában nők állnak. Zárásképp pedig itt egy idézet George Orwell: Állatfarm című művéből, ami azt hiszem, elég jó példája annak, hogy a szabadság valójában mennyire nehezen értelmezhető fogalom:


>!
KATARYNA P

Az állatok ebben az évben úgy dolgoztak, mint a rabszolgák. De a munkájuk boldoggá tette őket: nem sajnáltak semmiféle erőfeszítést vagy áldozatot, mert tudták, hogy mindaz, amit tesznek, a jólétüket és azoknak a fajtársaiknak a jólétét fogja szolgálni, akik majd utánuk jönnek, nem pedig a rest és tolvaj emberekét.

60. oldal, 6. fejezet


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!