VilágKlasszik

Rovatgazda
!

Üdv Mindenkinek!

Ettől a hónaptól én veszem át a @Stendhal által működtetett VilágKlasszik rovatot. Köszönöm szépen @pepege-nek a lehetőséget és a rengeteg segítséget neki és @lollippi-nek is.

Minden hónapban valamilyen téma köré szeretném építeni a rovatot. Még nagyon új a feladat, ezért úgy döntöttem, hogy ebben a hónapban a márciusi tematikát (https://moly.hu/merites-rovatok/vilagklasszik-60) viszem tovább, ezzel is köszönetet mondva a fordítóknak, akik nélkül nem olvashatnánk ezeket a remek műveket!

A fordítások elkészítése során rengeteg problémával kell megküzdenie egy fordítónak. Egyik kedvenc példám erre az Isteni színjáték, melynek újabb fordítása tavaly jelent meg, erről született a következő értékelés:


>!
János_testvér
Dante Alighieri: Isteni színjáték

Az öt csillag szól Danténak, Nádasdynak, és a Magvetőnek is. Jó volt a kezemben tartani a kötetet, igényes kiadás, szép papíron. Magyarázó jegyzetek segítenek, ha esetleg nincs a fejedben a görög-római mitológia, történelem, Dante élete és kora, a keresztény egyháztörténet. Más művek olvasása közben többször tapasztaltam, hogy jó lett volna jegyzetelni, hogy ki kinek a kije – itt ezt megtalálod a lap alján. Térképek, ábrák is segítenek.

Nádasdy fordítói álláspontja a tartalom megőrzése volt a verses formával szemben – ez abszolút elfogadható. Mellé lehet olvasni Babitsot, vagy esetleg előtte, utána.

!

Az Isteni színjáték nyelvezete egyáltalán nem egyszerű, és az igazság az, hogy Babits gyönyörű fordítása feladja a leckét az olvasónak, hisz a rím, a ritmus, a zeneiség fölébe helyeződik a tartalomnak. Az alábbi idézet is rámutat, hogy miért okozhat ez nehézséget:


>!
Szanya

Itt Minos, szörnyü fogcsikorgatással
áll, bűnt kutat, szélén a bemenetnek,
itél, parancsol, farkcsavargatással.
Úgy értem, hogy akik bűnre születnek,
elébe jutva, bűnüket kihírlik,
s ő, ismerője minden csunya tettnek,
nézi, pokolnak mely helyére illik
és annyiszor csavarja körbe farkát,
ahányadik pokol, bünére, nyílik.
Mindég előtte népet látni tarkát
s mind hozzá sorban itéletre tart,
szól, hall, aztán útra készíti sarkát.

Pokol, Ötödik ének - A Szerelem halottjai

!

Babits csengés-bongása kétségtelenül gyönyörű, @Naggy_Noemi hiányolta is a Nádasdy-féle fordításból (https://moly.hu/ertekelesek/2178830), de ahogy @Izolda is írja, Nádasdy fordítása szakít a rímmel, viszont éppen emiatt válik egészen könnyen olvashatóvá (https://moly.hu/ertekelesek/2236241).
Ez azon művek egyike, amellyel mindannyian találkoztunk/találkozunk irodalomórán, egyelőre a többség a babitsi fordítást vette/veszi kézbe. Nádasdy munkája viszont teljesen más. Ha valaki korábban nem volt oda ezért a műért, akkor itt egy kis kedvcsináló idézet a Nádasdy-fordításból, melyet @Bill_Chr osztott meg:


>!
Bill_Chr

Kelj föl tehát! Végy mély lélegzetet!
A lélek megnyerhet minden csatát,
ha nem húzza le súlyával a test.

200. oldal, XXIV. ének (Magvető, 2016 - Nádasdy)

Kapcsolódó szócikkek: Vergilius
!

Ettől a hónaptól kezdve a szegedi molyok a Bölcsészkar épülete és az egyetemi könyvtár között már a nemrég elnevezett Göncz Árpád sétányon közlekedhettek. (http://www.hirado.hu/2017/05/26/matol-goncz-arpad-setan…)
Göncz Árpádnak olyan művek fordítását köszönhetjük, mint: Agatha Christie: N vagy M, J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura, Colleen McCullough: Tövismadarak, Mary Shelley: Frankenstein. Ez utóbbi művet rengetegszer emlegetjük a modern horror- és rémtörténetekre gyakorolt hatása miatt. Ez azonban sokszor félreviheti az olvasót, mivel a megszokotthoz képest ez egészen más. Itt egy értékelés, ami szintén felhívja erre a figyelmet, és kiemeli azt is, hogy mennyire kiváló a fordítás:


>!
DoreenDelevigne
Mary Shelley: Frankenstein

    A fő dolog, ami engem megvett kilóra az a stílus volt, imádtam a kor nyelvezetét. Simogatta a lelkem a szöveg, ahogy olvastam, meghozta a kedvem a 19. századi irodalomhoz. Le a kalappal a fordítás előtt is.
    Teljesen másra számítottam, bár nem bántam, hogy nem horrort kaptam. A történetvezetés lassú, megfontolt, mégsem unalmas. De a lassú történet mellé kaptam egy fantasztikus lelki vonalat, mindegyik főszereplő szemszögéből olvashattam, ami csak hozzátett az élményhez.
Az emberi természetet mutatja be, és ebben nagyon jó. Olyan kérdéseket vett fel, amin talán mindenki elgondolkodik, de ha teheti nem hosszan, mert csak rossz érzést hagy maga után. Mind a két főszereplőn, Frankenteinen és a szörnyen is megfigyelhető egy rettentően erős – és számomra ijesztőnek ható személyiségfejlődés. Vicktor a könyv elején még egy életvidám ember, majd magával ragadja a munkamánia, eszelőssé válik és kifordul önmagából. A teremtmény nem üti meg a várt eredményt, elvakítja a gyűlölet, sötét felhőt von Frankenstein köré a kudarc és a harag, ami már sosem szűnik meg. A szörnynek esélye se volt a boldog életre, már a teremtője is megvetette őt, az emberek szintén elítélték, nem volt más választása, minthogy tényleg szörnnyé váljon. Ijesztő volt olvasnom, hogy egy lényt hogy el tud vakítani a gyűlölet, a bosszúvágy, hogy akár egy életet tud a bosszúnak szentelni. Szerintem ez a könyv egyik nagy erőssége.
    Összességében egy nagyon jó alapművet kaptam, még ha nem is azt a klasszikus rémtörténetet, amit vártam. Ajánlom!

3 hozzászólás
!

Szeretném ajánlani nektek @NannyOgg kihívását, hiszen a fenti két könyv is szerepel a kihívás kötetei között. 2021-ig van lehetőség rá, hogy az 1001-es listáról olvassatok. (https://moly.hu/kihivasok/1001-konyv-amit-azert-is-megprobalok-elolvasni)
Hogy ne csak a fordításokról beszéljünk, ebben a hónapban fontos évforduló is volt. Június 25-én múlt 115 éve, hogy megszületett George Orwell, aki négy évvel ezelőtt a hónap külföldi írója is volt a Merítésben (https://moly.hu/merites-rovatok/a-honap-kulfoldi-iroja-george-orwell).
De, hogy milyen hatással is volt Orwell több mint 2600 csillagozással rendelkező 1984-e a molyokra, azt jól mutatja az alábbi értékelés:


>!
Kata_ 
George Orwell: 1984

Nem is tudom, hol kezdjem. Annyian ajánlották már, és olyan rég óta tervezem, hogy hozzákezdek. Ezért nagyvonalakban fel voltam készülve az eseményekre, de így olvasva, átélve egészen másként érintett.
Ez a nyomasztó disztópikus kép, ami a könyv lapjain elém tárult még olvasás után is szorongással töltött el. Az emberek élete ennyire megfigyelve, leszabályozva, megfélemlítve szinte robotokat generál a társadalomból. Természetesen mindig vannak nem olyan egyének, akik mernek gondolkozni.
Mivel férfi szemszögből lett írva a regény, ezért nem kritizálom a női karakter rövidlátását, és a megrontó Éva szerepét :)
Ajánlom minden embernek, hogy legalább egyszer olvassa el!

!

Az értékelések hasonlítottak abban, hogy a könyv által kiváltott erőteljes utóhatásokra felhívták a figyelmet, @antaláron szerint a könyv megtépázza az olvasó idegeit (https://moly.hu/ertekelesek/2161593), @Kaat szerint egyszerűen zseniális a mű (https://moly.hu/ertekelesek/2404886), @Balázs_Erőss pedig a nyomasztó hangulatot emelte ki értékelésében (https://moly.hu/ertekelesek/2401854).
Orwell 1984 c. művéből 1984-ben (https://snitt.hu/filmek/1984-1984) készült el a legismertebb filmes verzió. Hasonlóan a szöveghez, ez is elég megrázó élményt nyújt. Azonban a Broadway-n ezt is sikerült túlszárnyalni. A frissen bemutatott darab elég szokatlan reakciókat váltott ki a nézőkből: http://index.hu/kultur/2017/06/24/okadnak_az_emberek_a_….
Itt pedig egy érdekes karc a regényről:


>!
dsmiley P

Orwell eredetileg a The Last Man in Europe, azaz Az utolsó ember Európában címet adta a regénynek. Kiadója, Frederic Warburg javasolta, hogy ezt változtassa meg 1984-re, amely az az év, amikor a történet játszódik. Azt azonban nem tudni pontosan, hogy miért éppen ezt az évet választotta Orwell. Érdekes, hogy a regény kéziratát Orwell, rendes nevén Eric Arthur Blair, 1948-ban adta le, akár ez is lehetett az inspiráció, ám ez nem tisztázott.
Érdekes továbbá, hogy a főszereplő, Winston, május 2-án, vasárnap találkozik Juliaval, ám 1984-ben május 2 nem vasárnap, hanem szerda volt. A találka időpontja 1982-ben esik vasárnapra. Winston mondja is, nem biztos benne, hogy 1984-et írnak, szóval akár 1982-ben is játszódhat a cselekmény.

Kapcsolódó könyvek: George Orwell: 1984 · George Orwell: 1984 (angol)

George Orwell: 1984
George Orwell: 1984 (angol)

Kapcsolódó alkotók: George Orwell

!

És ha már a disztópiáknál tartunk, júniusban ért véget Margaret Atwood: A szolgálólány meséje c. műből készült sorozat első évada. Erről egy jó kis kritika született az Indexen (http://index.hu/kultur/media/2017/05/03/a_szolgalolany_…), ha bizonytalanok vagytok, hogy érdemes-e elkezdeni nézni, olvassatok bele.
Talán a sorozat kiváló minősége miatt lett központi téma a regény az elmúlt hónapokban.
Aki még esetleg nem hallott a műről, itt van @leva értékelése, mely röviden, tömören és elég jól mutatja be nektek Atwood sikerkönyvét:


>!
ieva
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Margaret Atwood nevével az egyik kedvenc íróm, Jodi Picoult Magányos farkas című regényében találkoztam, ekkor került fel több könyve is a várólistámra.
A szolgálólány meséje egy megrázó történet egy olyan világról (Gileád), ahol a nőket a szabadságuktól és minden joguktól megfosztják. A főszereplő, Fredé (azaz „Fred tulajdona”), egy szolgálólány, akinek egyetlen feladata a szaporodás; ennek érdekében szabályozott, érzelemmentes aktusokban kell részt vennie a „Parancsnokkal”. Más kapcsolata nem lehet, az élete minden egyéb aspektusa is teljes mértékben szabályozva van.

Több disztópiát olvastam már, de általában elég távolinak találtam őket, nem éreztem úgy, hogy a közeli jövőben eljuthatunk odáig, hogy a regényben leírtakhoz hasonló legyen a világ. Ebben a történetben viszont az volt a felkavaró, hogy el tudtam képzelni, hogy a gileádihoz hasonló rendszer akár a nem túl távoli jövőben is kialakulhat.

Számomra az volt a legérdekesebb a történetben, hogy a rendszer csak néhány éve alakult ki, a szereplők éltek a jelenlegi rendszer előtti időben is, nem ebbe születtek bele. Össze tudjuk hasonlítani, milyen volt a nők élete „előtte” és „utána”. (Az általam olvasott disztópiákban általában csak a kialakult rendszert mutatták be, a szereplők nem tapasztalták meg, milyen volt az élet korábban)
A történetben a kedvenc részeim a kiképzőközpontban játszódó jelenetek voltak.
Szívesen elolvasnám a történetet más szereplők szemszögéből is.
Összességében a könyv nagyon megfogott, több héttel az olvasása után sem enged el.
Vannak azonban hiányosságai is: maga a kialakult rendszer bemutatása elnagyolt. Szerettem volna többet tudni a társadalom többi szereplőjéről. A történet vége is kisséösszecsapott lett.

!

A könyv besorolása több szempontból is nehéz, egyrészt mivel egy 1985-ös műről van szó, másrészt sokan sci-fiként olvassák. Mivel azonban az 1001-es listán is szerepel, és hasonlóan Orwellhez elég nagy hatást gyakorolt, helyet kaphatott a rovatban. A besorolási problémáról és a regény összetettségéről egy jó kis cikk született a KönyvesBlogon. (http://konyves.blog.hu/2017/06/30/nok_a_nok_ellen…)
Többen is a sorozat hatására vették a kezükbe a könyvet. Hogy milyen élmény volt a sorozat után a könyv? Erről itt találtok értékelést:


>!
Ninovics
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Nos, én a sorozat miatt vettem kezembe a könyvet, de csalódtam.
A sorozat nézése után azt vártam igazából, hogy a könyv földhöz vág, megerőszakol, szétver, és szép lassan hagy meghalni. Nem ez történt. Számomra a könyv halt meg.
Lehet azért történt, mert nagy elvárások elé állítottam, nem tudom. Megrázó persze maga történet, és mint nő ezt olvasni/nézni nagyon felkavaró, valamint felháborító, de a könyvből hiányzott nekem valami. Hiányzott az, hogy felháborodva földhöz akarjam vágni a könyvet, hogy ezt bizony nem teheti senki velünk.
Zseniális a sztori, márha egy ilyet zseniálisnak lehet nevezni egyébként. Kidolgozott, jól felépített, de mintha félbe lenne hagyva. Nem a végére gondolok, hogy nem tudjuk mi lett Fredé sorsa, hanem úgy az egész. Többet szerettem volna tudni mindenről. Még több megrázó dolgot szerettem volna, de nem kaptam. Még ugye nincs vége a sorozatnak így nem tudom, hogy abból mi lesz, és furcsa ezt mondani, hogy a film jobb, de én most ezt érzem…

!

(Forrás: http://www.marcovasco.fr/blog/inspirations/canada-usa-l…)

A fenti képet a jövő havi tematika miatt választottam, egy kis ízelítő gyanánt.
Köszönöm, hogy végigolvastátok az első rovatom, a következőig kellemes pihenést, sok olvasással töltött délutánt és jó nyaralást mindenkinek!

Zárásképp egy részlet Nádasdy Ádám fordításából, mely már előrevetíti a jövő hónap témáját, a szabadságot:


>!
Szuszusz

Ha lent a földön figyelembe vennék
a természetes hajlamot, s követnék,
jobb emberekből állna a világ.
De ti templomba kényszerítitek,
aki a kardra született; s csináltok
királyt abból, ki prédikálni tudna.
Így más úton jártok, mint kellene.

572. oldal, Paradicsom, 9. ének (Magvető, 2016)


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!