Variációk egy témára: NYÁR

Rovatgazda
!

Kedves Molyok!

Télen összeállítottunk nektek egy csokorra való olvasnivalót az évszakhoz illő könyvekből (https://moly.hu/merites-rovatok/variaciok-egy-temara-tel), most pedig szerkesztőink egy nyári könyvajánlóval szeretnénk nektek kedveskedni.
Fogadjátok szeretettel!
Igyekeztünk megmutatni, milyen sokszínű a Merítés, hiszen a választáskor ezúttal is mindenki „a saját háza táján” keresgélt.

Ez a rovat talán a kihívások rabjainak is segítségére lehet, hiszen innen szemezgetve akár még @Emília5 nyári feladványát (https://moly.hu/kihivasok/evszakok-nyar) is teljesíthetik.

Ha a legfrissebb-legforróbb könyvekre vágytok, @Röfipingvin rovatát mindenképpen megéri átböngészni: https://moly.hu/merites-rovatok/sikerkonyvek-63

@Zsófi_és_Bea pedig ezúttal nyári szokásaikról faggatja a molyokat: https://moly.hu/merites-rovatok/molyfaggato-14

Tegyen mindenki kedve szerint: keressünk egy hűvös zugot, vagy egy @SepTepi fenti fotójához hasonló helyet, ahol zavartalanul élvezhetjük a napsütést – és olvasásra fel!


>!
Raye

Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben

!

(Kép forrása: https://i.ytimg.com/vi/QUQfgUarwNc/maxresdefault.jpg )

@meseanyu (MolyMazsolázó) ajánlója:

A Gyönyörű nyár Kertész Erzsébet első regénye, de megkockáztatom, hogy az egyik legjobb is. Az idillikus környezetben játszódó történet során a mátrai erdészházban nyaraló pesti lányok a számos kaland során megérnek, megokosodnak, az olvasó meg közben együtt sír és nevet velük. Minden megvan ebben a kötetben, ami egy igazi, békebeli hangulatú lányregényhez kell: kedves, könnyed, szórakoztató, ugyanakkor komoly jellemfejlődések is megfigyelhetőek benne tolakodástól, direkt didaktikától mentesen. Minden igényt kielégítő, bűbájos szünidei történet, amely anyáknak és lányaiknak is kellemes olvasmány lehet, ezért mindenképpen itt a helye a nyári rovatban.


>!
GSzabina
Kertész Erzsébet: Gyönyörű nyár

Kertész Erzsébet könyveit nagyon szeretem. A stílusa utánozhatatlan, könnyed, „lányos”, nosztalgikus, olyan igazi. Az én kislányom is őt fogja olvasni. Egy ilyen könyvre vágytam, amikor a Gyönyörű nyarat választottam, és meg is kaptam.
Sok véleménnyel ellentétben, én szeretem ezt a könyvet. A maga nemében igazán jól sikerült. Nincs felesleges szájbarágós tanítani akarás, az egyszerű, de mégsem lapos cselekmény kiválóan alkalmas arra is, hogy megszerettesse az olvasást.
Talán azt mondhatnánk, idealizált, álmodozó, de melyik lány nem az? Amikor olvastam, mindig az jutott eszembe, bárcsak én is Vadrózsa lennék. Egy kicsit a romantikus Marianne, aki költőnő is, Kató az elkötelezett feminista vagy Káldy Éva, a szövetség vezetője. Igazán odatartoznék: kötnék szép piros szalagot a hajamba és felvenném a pöttyös ruhámat, Katóval együtt intenénk a fiúkra, mondván: „Férfiak..! Még hogy a nők hiúk!”, mennénk tánciskolába a Sasokkal, de nem engedném, hogy hazakísérjen egyik is, én nem flangálnék fiúkkal a Bástyán!

!

(Kép: Stephan Möller: Blick auf Bühl am Alpsee)

@Etike (Kötelező-felfedező) ajánlója:

Tulajdonképpen szerettek ti táborozni? Csukjátok be a szemeteket, és képzeljétek magatok elé: faházak, sor a vizesblokkhoz, zsíros kenyér, tábortűz, ének, gitár, fürdés, barátok.
Nekem szerencsém volt, és kivehettem a részem belőle.
Tudom, hogy ma már sokkal high-techebb táborokkal is kecsegtetik az embert, hiszen van nyelvi tábor, lovas tábor, tánctábor, már-magam-sem-tudom-milyen tábor.
De az alap azért csak ugyanaz: egy-két hét ismerős és ismeretlen gyerekekkel. Régi barátságok erősödnek, újak szövődnek.
Ti mit szólnátok, ha egy táborban (jó, a pontosság kedvéért: gyermeküdülőben) nem új barátokra lelnétek, hanem az ikertestvéretekre, akinek ráadásul a létezéséről eddig nem is tudtatok? Elképesztő, nem?
Ha ötletetek sincs, mit tennétek, olvassátok el, hogyan birkózott meg Luise és Lotte a helyzettel!
Ha pedig már hallottátok a történetet, én amondó vagyok, hogy egy nyári hétvégén biztos érdemes újra fellapozni a két kislány kalandjait!


>!
Vivi_

Tulajdonképpen ismeritek ti Tó-Bühlt? Tó-Bühlt, a hegyi falut? A Bühl-tavi Tó-Bühlt? Nem? Tényleg? Különös – akárkit megkérdez az ember, senki sem ismeri Tó-Bühlt! Lehetséges volna, hogy a Bühl-tavi Tó-Bühlt csakis azok ismerik, akiket nem kérdez meg az ember? Nem is csodálnám. Van ilyen. Nos, ha a Bühl-tavi Tó-Bühlt nem ismeritek, akkor természetesen nem ismerhetitek a gyermeküdülőt sem, a Bühl-tavi Tó-Bühl ismert gyermeküdülőjét. Kár. De ez sem baj.

2 hozzászólás
!

(Kép forrása: http://fortepan.hu/…)

@pepege (@Archibald_Tatum és @pepegeA hónap magyar írója) ajánlója:

Mindig értetetlenül vagy csodálkozva fogadom, ha valaki nyári olvasmányokról beszél, mert hát sokakban berögzült az a megszokás, hogy nyáron ún. strandolvasmányokat kell kézbe venni: jó kis romantikus ponyvákat, könnyed műveket. Nálam azért nem különülnek el így a választott művek, mert én általában télen-nyáron szépprózát olvasok. :) Ettől függetlenül – vagy talán éppen ezért – egyetlen könyv mégis eszembe jutott a nyári válogatott rovat kapcsán, mert ha mégis megkérdik tőlem, milyen nyári olvasmányt ajánlok/ismerek, akkor rögtön az a válasz, hogy Csukás István: Nyár a szigeten, illetve Le a cipővel! Mert hogy a kettő egy és ugyanaz. Csak az egyiken olvasva röhögünk, a másikon meg nézve. :) Van persze a molyoknak az a korosztálya, amelynek ez nyilván kimaradt, de hát a többség azért tudja, miről beszélek: Bádogos, Cseppcsányi, Palánk és a többiek nyári vakációjáról, „Gazsi bácsi lótetű”-jéről, Pólika Pál „enyém kulup”-járól…

Csukás István szóban forgó művét valójában több Merítés rovatban el tudnám képzelni: először is ifjúsági regény, tehát helye lenne a Molymazsolázóban, én pedig bizony kötelezővé is tenném, mert 10-14 éves gyerekeknek tiszta felüdülés lenne ezt olvasni például a Kőszívű helyett, tehát jól megférne a Kötelező-felfedezőben is. Az alapsztori egyszerű: hat kamaszfiú, név szerint Cseppcsányi, Bádogos, Palánk, Tuka, Kece és Szinyák egy Duna-parti, szülők nélküli nyaralásra indul, ahol aztán két csapatra oszlanak és hadat indítanak egymás ellen. Ehhez persze helyi szövetségesek kellenek, mint amilyen pl. Kenderice Ákos, akinek csónakja is van, vagy Sankó, a kompos fia… (A helybéli felnőtteket a szülők titokban megbízták: figyeljék észrevétlenül a srácokat, nehogy bajuk történjen.)

Csukás regényének tévéfilm-változata pazar, mindenképpen ajánlott szabadidős program, miután elolvastátok a regényt. Gyerekkoromban akárhányszor csak adták a tévében, mindig ott ragadtam a képernyő előtt. Remek a szereposztás: Bánhídi Laci bácsi (Ábris bácsi), [érdemes elolvasni @vercsa rövid idézetét, és elképzelni, ahogy Laci bácsi pöfékel és ízesen beszél: https://moly.hu/idezetek/563220], Kaló Flórián (Kenderice Ákos), Gyenge Árpád (Pólika Pál), Paudits Béla (közértes). És itt meg is állok egy pillanatra: a film kicsit jobban kiemeli a humoros részeket, sőt, a rendezői szabadságnak hála, néhol némi pluszt is kapunk. Itt van például a közértes karaktere, akire a könyv nem fókuszál rá különösképpen, viszont Paudits dadogós-közértes alakítását, aki egyszer is látta már, sosem tudja feledni: https://www.youtube.com/watch…

Bizonyítandó, hogy nem csak én gondolok nyaranta erre a könyvre (filmre), íme néhány friss, ropogós értékelés:

@levendulalány sóvárogva olvasta: Bárcsak én is átélhettem volna valami hasonlót, és nem panelben lettem volna kisiskolás, bárcsak olyan világban, olyan környezetben nőhettem volna fel, ahol szabadon csatangolhattunk volna egész álló nap! (https://moly.hu/ertekelesek/2440752)

@csgabi sorait akár én is írhattam volna: Azok, akik látták a filmsorozatot, észreveszik nagyon hamar, hogy vannak különbségek a könyv és a forgatókönyv között (mikor nincsen, persze), pár dolog hiányzott is a könyvből nekem – de én a sorozaton nőttem fel, eddig számomra az volt az „eredeti". (https://moly.hu/ertekelesek/2445839).

@Dénes_Gabriella rátapintott a regény legerősebb tulajdonságára: Azért kedvelem a filmet is meg a könyvet is, mert olyan életszaga van. (https://moly.hu/ertekelesek/2457791)

@anesz egyáltalán nem hiányolta a könyvből a lányszereplőket (érdekes, én sem): Hiába a fiúk sokkal egyenesebbek mint a lányok, akik ebből a könyvből teljesen kimaradtak, de őszintén szólva nem is hiányoztak. ( https://moly.hu/ertekelesek/2457951)

@Paulina_Sándorné –t nosztalgikus hangulatba hozta: Előjöttek a réges régi nyári emlékek, mikor a nagyinál nyaralva jóformán egész nap a levegőn voltunk és az unokatestvérekkel, szomszédokkal „bandáztunk”. (https://moly.hu/ertekelesek/2458672)

Fontos tudni, hogy maga a regény nagyon könnyen olvasható, valóban az egész fiatal korosztálynak is megfelelő olvasmány lehet (bár a mostani generáció számára bizonyára nagyon szokatlan elképzelni, hogy volt olyan idő, amikor még nem kellett mobiltelefon, internet vagy legalább tévé ahhoz, hogy jól érezhessék magukat). Nekem a könyvben és a filmben egyaránt Bádogos karaktere volt a kedvencem, a mindig éhes, kis pufók fiúé, akinek elég vicces beszólásai voltak (meg hát értelmileg sem volt mindig a helyzet magaslatán). Ebből az idézetből az derül ki, hogy Szinyák sem volt piskóta:
"– Üdv, Cézár, a túri morák neked szalutálnak!
Bádogos szájában megállt a falat, a fejét forgatta idegesen.
– Mi, mi? Mi az a túri micsoda?
Szinyák lehuppant mellé.
– Így köszöntötték a légiósok Cézárt, szabad magyar fordításban! A bátyámtól tudom, humán gimibe jár. Akarod hallani latinul is? Ave Caesar, morituri te salutant! Hja, öregem, a klasszikus műveltség!”

A filmről tehát ne feledkezzetek meg, akár online is megnézhető:
http://videakid.hu/videok/mese/le-a-cipovel-nyar-sziget…

Akad ám olyan Moly is, akinek az unokája olvasta ezt a könyvet a napokban:


>!
Ferkó
Gyermekeink és az olvasás

Unokám lelkendezve olvasta Csukás István: Nyár a szigeten c. könyvét. Mindig mondta, hogy most éppen a partlakók és a szigetlakók mit csinálnak. Kérdezte, kinek drukkolok. Kiszámolta, hogy napi hány oldalt kell elolvasni, hogy a vakáció végére elolvassa a könyvet. Az eredmény 4 nap lett. Mondtam neki, hogy a könyveket nagyobb adagokban kell olvasni.
Tegnapra végzett vele. Kérdeztem, hogy mi lesz a következő könyv, amit el fog olvasni.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. A helyszínből a Füvészkertben már járt velem.
– Otthon mit csináltok?
– Apa mesél.
– Miből?
Alexandre Dumas: A három testőr-ből.
– Hol tartotok?
– Háborúba mennek.
– Szóval La Rochelle ostrománál.
– Tudod-e, hogy a könyvnek van folytatása is?
– Micsoda?
– [[Alexandre Dumas: A Milady bosszúja]].

Kapcsolódó könyvek: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk · Alexandre Dumas: A három testőr · Csukás István: Nyár a szigeten

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Alexandre Dumas: A három testőr
Csukás István: Nyár a szigeten
2 hozzászólás
!

Bea (@Zsófi_és_BeaMolyfaggató) ajánlója:

Két, nemrégiben olvasott könyvet szeretnék ajánlani, melyeket ugyan bármikor kezünkbe vehetünk, de én magamban nyári olvasmányként jellemezném őket, hiszen mindkettő ebben az évszakban játszódik.
Az egyik G. Szabó Judit: Hárman a szekrény tetején című könyve.

Egy nosztalgikus hangulatú könyv, Andreával a főszerepben, aki a szekrény tetején csücsülő lányok közül az egyik, sőt, sokáig csak az ő kiváltsága volt, hogy a szekrény tetején üljön.
Andrea egy meglehetősen élénk, mozgékony, eleven fantáziával megáldott, nyughatatlan kislány, aki nem sokáig tud a fenekén maradni. Mindig belekeveredik valami galibába, ami vicces helyzeteket szül.
Van egy húga, Éva, aki időnként a saját feje után megy, és van egy nővérük, Médi, azaz Mari, aki több év után Svájcból került elő, ahol az édesapjukkal és annak új családjával élt együtt, de most már Andreáékkal fog lakni.
Mielőtt Andrea beleélhetné magát a problémába, elutaznak nagynénjükhöz nyaralni Mosonmagyaróvárra, ahol megismerkednek Péterrel, aki egy kicsit idősebb tőlük ugyan, de remek társaság, és innen aztán vicces dolgok sorozata történik.
Ami a könyv felnőttjeinek ugyan nem vicces, de mi, olvasók remekül szórakozunk, a szemem előtt szinte képbe rendeződtek a könyv eseményei, és sokat nevettem. Egyszerre éreztem gyereknek magam, és felnőttnek, aki nagyon mérges lesz a történtek miatt. Elárulom, azért a gyerekeknek drukkoltam. :)
Vicces, aranyos, elragadó történet, egy mai gyereknek is remek kikapcsolódás, mert lehet, hogy manapság már nincsenek ennyire szabadon engedve a gyerekek, kicsit máshogy történik egy mai nyaralás, és éppen ezért érdekes élmény, hogy hogyan nyaraltak szüleik és nagyszüleik a régi nyarakon. (https://moly.hu/ertekelesek/2454580)

A másik könyv, amit ajánlok, az egy könnyed, szórakoztató olvasmány, ami a külsejével is a nyarat juttatja eszembe, de tartalmilag is csupa vidámság, jókedv és nyár. Ez Jill Mansell: Te és én, mindörökre című kötete.


>!
Zsófi_és_Bea MP
Jill Mansell: Te és én, mindörökre

Ha lenne olyan listám, amire nyári olvasmányokat ajánlanék, a könnyedségük, a témájuk, a szórakoztatófaktoruk miatt, akkor Jill Mansell könyve előkelő helyet foglalna el ezen a listán.

Annyira jólesett ez a könyv most nekem, mint hőségben egy hideg, hűsítő limonádé. Engem ritkán fog meg a borító csak úgy önmagában, ennél a könyvnél viszont ez a ritka eset állt fenn. Nagyon bájos, vidám, egyszerű, de mégis nagyszerű borítója van, és elmondhatom, hogy ez a borító teljesen összhangban van a könyv tartalmával.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2017/07/jill-mansell-te-es…

!

(Pat Lewis illusztrációja a sorozat második kötetéhez, az Elízium lányához)

@csartak és @Spaceman_Spiff (Sci-fi) ajánlója:

A nyári hőségben nincs is jobb, mint a hűvös vízparton tölteni az időt, esetleg csobbanni egyet a habokban. De fokozzuk mindezt a végletekig: mi lenne, ha mindjárt egy egész óceánvilágról beszélnénk? Joan Slonczewski Elízium sorozatának első kötete, az Ajtó az óceánba ilyen bolygón játszódik. A Shora nevű holdat teljesen víz borítja, ám ennek ellenére sem lakatlan. A csupa nőkből álló shorai társadalom fejlett géntechnológiájának hála szimbiózisban él a természettel, tökéletes egyensúlyban és békében. Azonban a külvilágból idegenek érkeznek, akik szemet vernek az óceánok kincseire.

Aki nem csupán egy egyszerű strandkönyvet keres, annak kiváló választás ez a kötet. Nem csak egy lenyűgözően idegen és édeni világot ismerhetünk meg, de nagyon sok gondolkodnivalót is kapunk a regénytől, ahogyan erről például @Bori_L értékeléséből is megbizonyosodhatunk:


>!
Bori_L
Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba

Az Ajtó az óceánba azon könyvek egyike, aminek bárhol, bármikor képes vagyok nekikezdeni. Egyszerűen nem tudok betelni a Shora világával és a Cserék/Ivadékok népével. Egy olyan világ, ahol minden élő, és kő vagy fém csak az óceán alján található meg. Egy olyan világ, ahol az „életformálást” olyan szintre emelték, amit mi ma még elképzelni sem tudunk. Egy olyan világ, melynek lakói nem félnek a haláltól.

Azon kívül, hogy imádom az Óceánholdat, néha kétségbeesetten elgondolkodom rajta, hogy tényleg ennyire reménytelen-e az emberi faj. Miért tűrjük el a zsarnokoskodást és miért nem próbálunk úgy élni, mint a cserék? Tudat alatt minden ember a szabadságra vágyik, még ha a társadalom elvárásai nem is engedik, hogy ez ilyen nyíltan megfogalmazódjon mindenki fejében. Miért hasonlít mégis minden általam ismert társadalom inkább a valedoniakéra, mint a Shoráéra? Talán azért, mert félünk a haláltól? Vagy azért, mert túl kényelmesek vagyunk? Mert mindenki még több anyagi jóra vágyik? Mert nem tiszteljük eléggé a nagybetűs Természetet? Mert nem látjuk, hogy az élet valójában olyan, mint egy sérülékeny pókháló? Nem tudom, és valószínűleg soha nem is fogom megtudni, de amikor ezt a könyvet olvasom, mindig elgondolkodom ezeken a kérdéseken.

Az is érdekes kérdés, hogy valaki, aki nem Shorán született, képes lehet-e Cserévé válni teljesen. Ha feladja az agresszivitást, feladja emberi mivoltát is? Berenice/Nisi nem tudott megszabadulni attól a gondolkodásmódtól, hogy az erőszak a legjobb válasz az erőszakra, azt pedig ki tudja, hogy Spinellnek mi lesz a sorsa a történet után. Kíváncsi vagyok, hogy alakulna a történelem, ha többen választanák a passzív ellenállást az agresszióval szemben (Gandhinak bejött többé-kevésbé, szóval miért ne?).

!

@Emmi_Lotta (VilágOlvasó) ajánlója:

Nyaraláshoz vagy egy kikapcsoló nyári hétvégéhez tökéletes választás lehet Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai című kisregény, amelyet már kb. 170 moly olvasott, és harmincöten kedvencnek is jelölték.

Eric-Emmanuel Schmitt Brüsszelben élő író, drámaíró, forgatókönyvíró, filmrendező. 1960-ban Franciaországban született. Kettős, francia és belga állampolgár. Műveit több mint ötven országban állították színpadra, regényei is népszerűek. Schmitt írásaiban fontos szerepet játszanak a világvallások.

Az Ibrahim úr és a Korán virágai 2001-ben jelent meg, és 2003-ban filmadaptáció készült belőle Ibrahim úr szerepében Omar Shariffel. Sharif elnyerte vele a legjobb színésznek járó César-díjat.

Kedvcsinálóul álljon itt néhány értékelés a könyvről!

@Aurore:
Egy órányi színtiszta boldogság. (https://moly.hu/ertekelesek/660764)
@Anibell:
Ez a könyv – amellett, hogy szép történet – okos, nem sulykolja, inkább csak sugallja, hogyan kell(ene) az élethez viszonyulni. (https://moly.hu/ertekelesek/168919)
@clarisssa:
Ennyire egyszerűen, ennyire könnyeden, ennyire röviden megírni valamit, ami több fontos dologról szól, mint vaskos és divatos kötetek tucatjai… hát, az egészen hihetetlenül fantasztikus! (https://moly.hu/ertekelesek/1267693)
@Mazsola_78:
Végre egy könyv, amit nagyon vártam, hogy elolvassak és nem kisebb-nagyobb csalódással csuktam be. Éppen annyira tetszett, mint amire számítottam.
Hihetetlen, hogy ilyen kevés oldalszámba hogy lehet ennyi emberséget, érzelmet beleszorítani. Imádtam… (https://moly.hu/ertekelesek/1695329)
@kriszmanesz:
Egyszerű, szerethető történet egy fiúról (aki Momo, de igazából Moïse, akarom mondani Mózes), egy arabról (aki igazából nem arab, hanem muzulmán, de ha élelmiszerboltról van szó, akkor az arab azt jelenti, hogy nyitva reggeltől éjfélig, még vasárnap is) és egy felejthetetlen utazásról. mindez 77 oldalon, finom humorral és bölcsességgel átszőve. (https://moly.hu/ertekelesek/1025005)

A fentiektől eltérő szempontokat is megfogalmaz @orvosi_székfű elgondolkodtató értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/230511

Végezetül @ÁrnyékVirág ajánlásával javaslom a könyvet olvasásra:


>!
ÁrnyékVirág
Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai

Ibrahim úrtól sok mindent tanulhatunk. Ősi bölcsességet, a hit végtelen nyugalmát, szívből jövő derűt, a kimondott szó erejét és a csend békességét – vagy ha modernek akarunk lenni: slow food movementet, downshiftinget, meditációt.
Ibrahim úr tud élni. Amit tesz, végtelenül egyszerű.
Miért olyan nehéz mégis a mindennapokban egy kicsit Ibrahim úrnak lenni?
Ez egy olyan könyv, amit megköszönök. Nem is tudom, kinek. Eric-Emmanuel Schmittnek, mert megírta, a világ Momoinak és Ibrahim urainak, hogy inspirálták őt, a sorsnak, hogy olyan helyen dobott le a világba, ahol természetes volt, hogy megtanulhatok írni-olvasni. Ez a könyv szép. Köszönöm.

!

(A kép forrása: https://well.blogs.nytimes.com/2013/03/25/looking-for-e…)

@stippistop (Kopogtatás nélkül) ajánlója:

A téli „különszámhoz” hasonlóan most is viszonylag sokáig törtem a fejemet, milyen pszichológiai témájú könyvet ajánljak nyári olvasmányként. Vajon melyik lehet az a kötet, amely „strandkönyvként” is megállja a helyét, izgalmas, mégis köze van a lélektanhoz? Persze, hogy Yalom a megoldás! Az Egyesült Államokban élő pszichiáter/pszichoterapeuta nemcsak szakmai könyveiben, de regényeiben is saját gyógyítói tapasztalatiból táplálkozik és mutatja be a terapeuta sérülékeny oldalát, jelen esetben a hiszékenységét.
A mostani történetben két különböző szakmai hozzáállás (nyitottság és határtartás) találkozik a páciensek hazugságaival.
Az eredmény valaki szerint szinte már thriller, más kellemes kikapcsolódásnak javasolja a nyári délutánokra, @Kkatja szerint pedig olyan fontos könyv, amit akár kötelező olvasmánnyá is válhatna a terapeutaképzésben:


>!
Kkatja P
Irvin D. Yalom: Terápiás hazugságok

Hű, Yalom megint rendesen kitett magáért, ismét rendkívül jól elegyíti a terápiás nézeteit a történetszövéssel. Volt itt minden, amivel egy terapeuta találkozhat hétköznapi munkája során, ármány, hazugság, félrevezetés, átverés, közelkerülés, bátorság, biztonság, bosszú és más vágyak, de leginkább ezek kezelése terápiás módszerekkel, feltárva a mélyebb rétegeket, okokat és indítékokat, mindezt nagyon izgalmasan és olvasmányosan, még laikusként is lebilincselő formában.

Szuper lenne, ha egyre több ilyen „alternatív” példát láthatnánk a hagyományos, távolságtartó és élesen meghatározott keretekhez ragaszkodó terápiákon túl, mert a „veszélyein” túl spoiler sok előnnyel is járna ilyen irányba elmozdulni, hogy ezáltal sokkal emberközelibb, őszintébb terápiákban lehessen része a rászorulóknak és ne sérüljön egyik fél sem a terápia során.
És ehelyett: http://moly.hu/idezetek/616761, hagyni az dokikat a saját érzéseikre figyelve egyéni terápiákat kidolgozni minden egyes pácienssel. Persze gondolom, hogy ez nem lehet könnyű, de hiszem, hogy egy ilyen emberhez szívesebben fordulna segítségért bárki, mint egy hideg „szakemberhez”, akit főleg a szabályok irányítanak, amikre persze szükség van, ezt Yalom sem cáfolja, mert erre is kapunk itt bőven példákat spoiler, de egy közvetlenebb, sok szinten őszintébb terápia sokkal több haszonnal is járna, mint sokan vélik.

Illetve a végső konklúzió, szerintem az, hogy mindenkinek szüksége van az életében olyan őszinte kapcsolatokra, amelyben önmagát adhatja és nem kell hazudnia vagy másnak kiadnia magát, mint a hétköznapjaink többségében, mert ez nagyon felszabadító lehet, az összes többi megfelelési vágyaink, elvárásaink, elfojtásaink megértésére és elengedésére, kinek milyen módon (lehet meditációval, futással, ikebana- vagy más terápiákkal) feldolgozva és túllépve egy boldogabb, teljesebb élet felé.
Nagyon bölcs mágus Yalom, remekül bánik a szavakkal és az emberekkel, kötelezővé tenném a terapeutaképzés során, de mindenki más is tanulhat tőle. :)

>!
Park, Budapest, 2015
468 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633551332 · Fordította: Résch Éva
!

@Bélabá (Bűnügyi rovat) ajánlója:

Natsuo Kirino: Kín

Japán olyan ország, ahol nem rettennek meg a vértől. Hagyományaik, történelmük folyamán is találni erre számos példát. A modern japán krimiírás egyik fő alakja Natsuo Kirino, aki ezzel a könyvével elnyert több díjat és olvasók millióit hódította meg… A Kín egy átlagosnak mondható házaspár története. Vannak köztük feszültségek, viták, amik egy szörnyű esetbe torkollanak. A főhősnő képtelen kezelni a helyzetét, így a barátnőit is bevonja a „játékba”. Hosszas lelki tusák, véres kalandok kezdődnek.

A Kín egy lebilincselően megírt thriller, amely világszerte nagy sikert aratott.
Hátborzongató olvasmány a forró nyári napokra!

Katori Maszako a szokásosnál előbb állt be a parkolóba. Ahogy kiszállt a kocsiból, elborította a sűrű, párás júliusi sötétség.” (első mondat, @psvianne idézete: https://moly.hu/idezetek/419399)

@Blissenobiarella (lásd: lentebb) és @kedaiyun értékelése (https://moly.hu/ertekelesek/1239690) némileg spoilermentes, de leírja tömören a történéseket.

Az emberek folyton ostobaságokba hajszolják magukat.” (58. oldal, @calamum idézete: https://moly.hu/idezetek/515359)

@Huanna első saját könyve! https://moly.hu/ertekelesek/2248847

Amikor egy másik írónak is elnyeri a tetszését – @J_Goldenlane értékelése: https://moly.hu/ertekelesek/1781536

A regényből filmet is készítetek Out címmel: https://snitt.hu/filmek/out-2002


>!
Blissenobiarella
Natsuo Kirino: Kín

Mi történik, mikor egy asszony megelégeli férje rossz bánásmódját, és végzetes elhatározásra jut? Mi történik, ha legjobb barátnőitől kér segítséget? Milyen hatással lesz ez a többi asszonyra, és barátságukra?
A történethez adott négy nő, akik elsőre egészen hétköznapinak tűnnek, de a regény során megismerjük mindannyiuk kilátástalan sorsát. Egy gyilkosság következtében kiút nyílik számukra a reménytelenségből, de -mint az várható-, a történet nem úgy alakul, mint azt ők remélték. Színre lép a rendőrség, uzsorások, és még a maffia is belebonyolódik az ügybe.
Kiválóan adagolt feszültség, és izgalom jellemzi ezt a rendkívül nyomasztó történetet, ami nem utolsósorban némi társadalomkritikát is tartalmaz Japánról. Érdekes volt, izgalmas, és elgondolkodtató. Ez a könyv nem egyszerű thriller, annál jóval többet rejt magában.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!