Utak a Hegyre

Rovatgazda
!

Forrás: https://www.fastcompany.com/1672846/behold-classical-gr…

Klasszikus: ezt a szót többnyire olyan művekre, műtárgyakra, értékekre használjuk, melyek megalapoztak valamit, kitaposták az utat az utánuk jövőknek, létrehívtak megkerülhetetlen valóságokat, melyekkel egy művelt embernek muszáj szembesülnie. Nyilván nem meglepő, hogy ahogy a művészetek más ágaiban, úgy az irodalomban is vannak klasszikus darabok – és ezek között bizony a vallástudomány területe is képviselteti magát.

Mivel január van, és indul az új év, legyen ez apropója annak, hogy hosszabb-rövidebb, vallásokkal kapcsolatos klasszikus műveket olvasunk végig! Az Utak a Hegyre mostani rovata tehát ilyen alapkötetekből ajánl néhányat – azt hiszem, ha mindegyiknek a végére ér a kedves molytárs, igen sokat fog tudni a vallások mibenlétéről.

Kezdjük is mindjárt egy igazán finom, mindösszesen három vaskos kötetből álló könyvvel (melyet az Osiris kiadó egyébként egyetlen monumentális egységben is kiadott), mégpedig Mircea Eliade vallási hiedelmekről és eszmékről szóló művével. Bár @Kovács_Heni ajánlása csak az első kötetről szól, az általa leírtak tökéletesen igazak a következő kettőre is:


>!
Kovács_Heni
Mircea Eliade: A kőkorszaktól az eleusziszi misztériumokig

Alapmű azoknak, akiket érdekel a különböző vallások és mitológiák eredete, de a megértéshez nélkülözhetetlen némi előműveltség a témában, különben könnyű belezavarodni a rengeteg részletbe, népbe, istenképbe és hagyományba. Azért a hozzáértőknek sem könnyű könyv, bár vannak benne kifejezetten olvasmányos részek, és lapról lapra egyre több érdekességet fűz bele Eliade, nekem időnként szükségem volt némi szünetre, hogy rendszerezzem, tulajdonképpen mit olvastam, mert ahogy haladunk előre, úgy kapcsolódik egymáshoz egyre több kor és nép misztikuma.

Hihetetlen, hogy a világ milyen gazdag hiedelemrendszerrel rendelkezik, és hogy ezek mennyire részesei a mai kornak és gondolkodásnak.

!

Kicsit elidőzve még Eliade könyvénél, nagyon hangulatosnak tartom @kaporszakall idézetét, mert egyrészt jól visszaadja a könyv stílusát, másrészt kellően illusztrálja, hogy az emberiség vallási képzeteivel foglalkozni nem dögunalmas dolog, hanem fantáziát megmozgató foglalatosság:


>!
kaporszakall

Nyugat-Európa első földműveseinek nagyszabású megalithikus emlékeit szemlélve egy indonéziai mítosz ötlik eszünkbe: Kezdetben, amikor az ég még nagyon közel volt a földhöz, Isten az első emberpárt sorra megajándékozta adományaival, amelyeket kötélen eresztett le hozzájuk. Egy napon küldött nekik egy követ, amit az ősök megrökönyödve és sértődötten visszautasítottak. Kis idő elteltével Isten újból leengedte a kötelet; ezúttal egy banán volt rajta, amit a lentiek tüstént elfogadtak. Ekkor az ősök meghallották a Teremtő hangját: Minthogy a banánt választottátok, az életetek is olyan lesz, mint ez a gyümölcs. Ha a követ választottátok volna, életetek olyan lett volna, mint a kőé, változhatatlan és halhatatlan.

105. oldal (V. fejezet / 34.§ - A kő és a banán)

!

Ha már fentebb az Osiris kiadót emlegettem, érdemes megemlíteni, hogy a közelmúltban két klasszikus vallástudományi kötetet is kiadtak. Az egyik William James valláspszichológiai munkája, a másik pedig James Frazer mértékadó műve, „Az aranyág”. Utóbbi kötetről @Black_Venus kellő körítéssel, ámde röviden írja le véleményét:


>!
Black_Venus
James G. Frazer: Az aranyág

Hogy szerettem ezt! Akkor olvastam, amikor még 94-ben kimentem egy félévre Párizsba, és éppen egy lepattant, arab bevándorlókkal teli munkásszálláson laktam, ahol csótányirtó szaga volt a liftnek, és teli volt köpésnyomokkal, de aztán magamra csuktam a szobám ajtaját, kazettás walkmanen Garbareket hallgattam, és az Aranyágat olvastam. (Nem ezt: http://www.youtube.com/watch…, mert ha jól látom ez 98-as, de nagyon illik a könyvhöz).
Csak az az egy baj van vele, hogy magyarul csak egy rövidített verzió jelent meg, pedig ha jól tudom, az eredeti Frazer többkötetes.

3 hozzászólás
!

Frazer az előbb ismertetett Eliade-könyvhöz hasonlóan érdekes módon festi le az emberiség mitikus gondolkodásmódját. Erre jó példa @Arianrhod idézete, amit tavasszal a kertészkedők is nyugodtan kipróbálhatnak majd saját kertjükben:


>!
Arianrhod MP

Japánban ha azt akarják, hogy a fák teremjenek, két férfi a gyümölcsöskertbe megy. Egyikük felmászik egy fára, míg a másik a fa tövénél áll, baltával a kezében. A baltás férfi megkérdi a fát, hogy jó termése lesz-e a következő évben, és kivágással fenyegeti, ha ez nem így történne. Az ágak között ülő férfi a fa nevében azt válaszolja, hogy bőséges termést fog hozni

11 hozzászólás
!

Természetesen ha vallástudományi klasszikusokról beszélünk, akkor kihagyhatatlan Rudolf Otto neve, és az általa írt „A szent” című könyvecske is. Igen, ez már korántsem olyan vaskos, mint a többi kötet, de nem azért érdemes belevágni az olvasásába, mert vékonyka: ahogy @bratan értékeléséből kiderül, Otto gyakorlatilag az egész vallástudomány egyik alapkifejezését, azaz a szentet járja körbe művében. Merem állítani, ha valaki nem érti jól ezt a fogalmat, nem érti jól magát a vallástudományt sem:


>!
bratan P
Rudolf Otto: A szent

Rudolf Otto: A szent Az isteni eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz

Gondolom vallástudomány szakos egyetemi hallgatóknak kötelező olvasmány. Ha mégsem, akkor meg vegyék fel a listájukra! Szóval az a lényeg, hogy ez a német jómunkásember nagyjából megalapozta a vallástudományt azzal, hogy igen nehéz terminus technicus-szal újradefiniálta a szenthez köthető észleleteket, megfosztván ezzel a vallásos fogalmaknak a köznyelvben is előforduló elcsépelt szavait a rárakodott jelentésárnyalataitól. Ő vezette be a vallástudászok által gyakran használt ominózus numinózus fogalmát – ha másért nem, ezért az egy fogalomért is érdemes kézbe venni. Vigyázz! Sok latin, sok lábjegyzet etc.

!

Bár jómagam teológián oktatok, a tárgyak keretében mégis sokat foglalkozunk a vallás általános kérdéseivel – sőt adott esetben más vallásokat is tanulmányozunk. Ebben a tanulmányozó munkában, úgy látom, nagy népszerűségnek örvend a hallgatók körében „Az öt világvallás” című kötet. Valóban, Glasenapp munkája is alapvető azok számára, akik a világ legnagyobb népességű vallásairól szeretnének átfogó képet kapni. És ahogy @Acélparaszt írja, benne van a könyvben a „német precizitás”:


>!
Acélparaszt
Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

Német precizitással megírt, kifejezetten tudásalapozónak használható könyv. Engem javarészt a keleti vallások érdekeltek belőle (főleg a buddhizmus és a taoizmus) Az alapokat megadta herr Glasenapp, innen lehet továbbépítkezni.

!

A könyv érdekes kérdésekről is elfilozofálgat, amire jó példa @AkosAkos idézete:


>!
AkosAkos

Ha ennek az elképzelésnek végső konzekvenciáit levonjuk, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a világon létező rossz is az isten alkotása. A legtöbb teológus természetesen visszaretten attól, hogy az istent jón és rosszon egyaránt felülemelkedett, szuverén zsarnoknak ábrázolja. Ezért a keresztény dogmatikusokhoz hasonlóan jóságos lénynek képzelik el, a gonoszságot pedig az egyének rovására írják, akik elvakultságukban letérnek az erény útjáról, és igy az ebből fakadó következményekért egyedül ők a felelősek. Ily módon az isten mindenhatóságának, mindentudásának és jóságosságának feltételezése, másrészt az élőlények választási szabadsága megoldhatatlan nehézségekhez vezet, amelyeket a vallásos érzület úgy igyekszik áthidalni, hogy tudatosítja magában saját alkalmatlanságát a végső igazságok megismerésére.

67. oldal

Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám

1 hozzászólás
!

Következzen most két magyar szerző is – ami nem mindennapi a vallástudomány területén, hiszen a legismertebb munkák többnyire a német és angol nyelvterületről származnak. Ennek ellenére Szimonidész Lajos meglehetősen terjedelmes monográfiáját érdemes lehet kézbevenni: az egy évszázaddal ezelőtt írt könyv szerintem még mindig igen olvasmányos, Szimonidész jó stílusú író volt, és az általa felhalmozott tudásanyag java része is hasznos. Ráadásul – még ha röviden is – olyan kevéssé ismert vallásokra is kitér, melyek egy-egy néphez, törzshöz, etnikumhoz tartoznak. @Leverkühn persze igazat ír, hogy azért van mit frissíteni is a könyvön:


>!
Leverkühn
Szimonidesz Lajos: A világ vallásai

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai Primitív és kultúrvallások, iszlám és buddhizmus, zsidóság és kereszténység

Alapos munka, élvezetes olvasmány. A könyv majd' száz évvel ezelőtt íródott, ezért az adatok jócskán idejét múlták, ezeket talán elhagyhatta volna az író. Számos kép teszi még értékesebbé az amúgy is tetszetős kiadványt.

!

Voigt Vilmos neve talán nem annyira ismert a vallástudományban (vagy az is lehet, hogy pusztán én vagyok ilyen műveletlen!), mert ha jól gondolom, ő inkább etnográfiai szemüveggel közelít a vallásokhoz. Ennek ellenére a vallási élményről szóló kötete volt az egyik első, amit magyarországi szerző ebben a témában kiadott. Bevallom őszintén, nekem kicsit olyan benyomásom volt, hogy túl sok mindenről akar szólni a könyv, de mégiscsak klasszikus abban az értelemben, hogy magyar szerzőtől úttörő munkának nevezhető. Az @Lovely értékeléséből is kiderül, hogy felemás érzések uralkodnak el az emberen a könyvet olvasva:


>!
Lovely
Voigt Vilmos: A vallási élmény története

Volt pár hasznos gondolata. Ahhoz képest, hogy mennyire száraz olvasnivaló, tele hivatkozásokkal más művekre, gyakran olvastam esténként lelkesedéssel. Néha hiányoltam belőle a lényeget: utalgat utalgat, és nem jut sehová.
De gondolatébresztő, úgyhogy végső soron szerettem.

!

Végezetül egy olyan könyvet is ajánlok – @Juci nyúlfarknyi értékelésén keresztül – amelyet ha valaki végigolvas, zúgni fog a feje a vallásfenomenológiától! De van olyan, aki tényleg végigolvassa? Van der Leeuw munkája rágós falat azoknak, akik szeretnének igazán mélyen megérteni, mi működteti emberi nézőpontból a vallásokat. Úgy tűnik, még Jucinak sem sikerült teljesen átrágnia magát az anyagon:


>!
Juci P
Gerardus van der Leeuw: A vallás fenomenológiája

Nem olvastam végig, de baromi érdekes. Egy időben minden este elolvastam belőle egy fejezetet, kb. ilyen mennyiségben emészthető, de érdemes lapozgatni.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!