Utak a Hegyre

Rovatgazda
!

Kép forrása: https://www.prosalms.com/2018/05/19/the-shield-of-faith…

Egy keresztény ismerősöm gyülekezete teaházat szervezett, melynek ezt a vicceskedő nevet adta: (H)inni jó! És valóban, a legtöbb hívő nyilván úgy gondolja, hinni jó dolog – mert ha nem így lenne, az emberek nem is hinnének. Szeretünk hinni bizonyos dolgokban, míg más dolgok felé szkepszissel fordulunk. De hogyan hiszünk? Mi a hit és miként működik bennünk?

Ebben a hónapban olyan könyveket fogok ajánlani, melyek a hitet mint emberi jelenséget járják körbe – illetve valamilyen megközelítésben a keresztény hitet mint állapotot taglalják. A válogatás természetesen szubjektív, és nem feltétlenül csak keresztény szerzők munkásságára terjed ki, hiszen a hitről sokaknak van valamiféle mondanivalója az egyházon túl is.

Olyannyira igaz ez, hogy a témát most nagyon távolról kezdeném, mégpedig az összeesküvés-elméletektől. Ez talán meglepi az olvasót, hiszen a vallásos hitet nem tűnik túl korrektnek összemosni holmi konteo-gyártással, mitöbb elég sértő a gondolat, hogy egy őszinte hívő embert egy lapon említek egy összeesküvés-elméletekben gondolkodóval. Nos, nem is szeretném azt állítani, hogy a kettő pont ugyanaz, ezen felül nem a hívők sértegetése a célom, de mégis fontos tudni arról, hogy az emberi lény személyiségszerkezetében ott van a hajlam arra, hogy nyitottsággal és hittel forduljon szinte bármi felé. Bizony, az összeesküvés-elméletek is hitet követelnek! Krekó Péter közvetlenül ugyan nem a hitről, hanem az álhírekről és hasonló jelenségekről írt, mégis igen mélyen foglalkozik azzal, hogy mi emberek milyen okok miatt hajlunk a hitre – mondhatni, mi a pszichológiai adottságunk arra, hogy elhiggyünk dolgokat. Szerintem hívő embereknek is fontos olvasni ezt a könyvet, s ahogy @Cipőfűző értékeléséből kiderül, maga a kötet igen jóra sikeredett:


>!
Cipőfűző P
Krekó Péter: Tömegparanoia

Krekó Péter: Tömegparanoia Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája

Az ember gyarló. És elképesztő, milyen könnyen félrevezethető. Röviden erről szól a könyv.
Van Krekónak egy tétele, amely jól rávilágít a jelenség kuszaságára. Kialakult egy a hivatalos álláspont elleni összeesküvés elmélet „mozgalom”. Na már most előfordul olyan, hogy a hivatalos álláspont összefonódik az összeesküvés elméletekkel, melyek alapjaikban dezinformációt hordoznak. spoiler Tehát kialakult egy rendkívül kritikus szemléletű, vagy magát annak tartó közeg, amely élből elutasít, nehéz rájuk hatni (vagy lehetetlen, nem tudom). Ugyanakkor megkapják azt, úgymond elsőkézből, amire vágynak, egy korábban, hamis, vagy legyen csak torz képzetek alapján felépült véleménystruktúra megerősítését.
A szerző egyébként érthetően, élvezetesen bemutatja az összeesküvés elméletek fejlődését és megjelenési formáit, felhasználhatóságát, blö. Ismétlő, de hát nem lehet elégszer hangsúlyozni a leírtakat. Szerintem az idei év egyik legfontosabb megjelenése. Ilyen könyvekre szoktam mondani, hogy ezt kéne a postaládákba dobálni, nem azokat a szép kék-fehér kérdőíveket. Persze akkor a propaganda vádjával illethetnék a… kiket is? Azokat, akik jobban szeretik az igazságra, vagy legalábbis valóságra törekedő verziót.

!

Álljon itt még egy idézet is a könyvből @Mariann_Czenema révén, amely nagyon szellemesen rámutat az összeesküvés-elméletek logikájára:


>!
Mariann_Czenema P

Tehát azért zajlanak a világban úgy a dolgok, ahogy zajlanak, mert összeesküvés van a háttérben. Azért van összeesküvés a világban, mert úgy zajlanak a dolgok, ahogy az összeesküvés-elmélet mondja. Logikus, nem?

63. oldal

Krekó Péter: Tömegparanoia Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája

3 hozzászólás
!

A hitet és a hiedelmeket kissé más szemmel közelíti meg a mindenki által ismert író és etológus, Csányi Vilmos. A hiedelem témájáról egyébként már tartott egy előadást a TEDx Danubia keretein belül, érdemes ezt is végighallgatni: https://www.youtube.com/watch…

Csányi nem egyedül, hanem Tóth Balázs segítségével remek kötetet írt az emberi hiedelmekről – melyben többek között rögzíti azt a kijelentését, hogy minden ember hiedelmeken keresztül értelmezi a valóságot. Tulajdonképpen emberségünknél fogva hajlunk a hit és a hiedelem felé, a leghétköznapibb dolgainkat is átjárja valamiféle hitbeli meggyőződés, mely természetesen még nem egyenlő a vallásos hittel. Csányi könyvéről @Fiammetta ajánlója még azt is elárulja, hogy nem pusztán a viselkedéstudománnyal (etológia) foglalkozik, hanem valójában igen sok szakterületet érint:


>!
Fiammetta P
Tóth Balázs – Csányi Vilmos: Hiedelmeink

Tóth Balázs – Csányi Vilmos: Hiedelmeink Az emberi gondolatok építőkövei

A „hiedelem” a szerzőpáros szóhasználatában „minden olyan emberi gondolat, legyen az egyszerű vagy több szintű, komplex konstrukció, amely a nyelv közreműködésével az egyéntől közössége más tagjainak vagy kívülállók elméjébe jut, és ott megragad”. Tehát ha írok egy értékelést a kötetről (pontosabban az általa számomra közvetített hiedelmekről), és azt valaki elolvassa, én is sikeresen elültettem egy hiedelmet. Persze nem kell nekem elhinni, hogy bár messziről indítja fejtegetéseit, és néha nehéz követni, hogy egy-egy példa vagy történet hogyan is kapcsolódik a témához, megéri átküzdeni magunkat a sokrétű, a biológiát, az etológiát, a neurológiát és a kulturális antropológiát is érintő felvezetésen, hogy a könyv közepe tájától magunkra ismerjünk azokban a bemutatott helyzetekben, amelyek során viselkedésünket és motivációinkat a hiedelmeink mozgatják. Elég, ha azt elhiszitek, hogy érdemes ezt a könyvet elolvasni.

!

Nem kenyerem kifejezetten a világszerte ismert szkeptikus Michael Shermer munkássága, mégis az e-könyvben is beszerezhető írása azért kívánkozik ide, hogy a vallásos hitekkel szembeni nézőpont is helyet kapjon ebben a válogatásban. Shermer Hogyan hiszünk? című kötete többek között azért is érdekes, mert kitér az amerikai állapotokra: azaz megpróbálja megmagyarázni, hogyan lehetséges, hogy a világ egyik legfejlettebb országában ennyire elterjedt a természetfeletti Istenbe vetett hit. Sajnos @vlak elég nyúlfarknyi értékelést írt róla, a könyv ennél szerintem sokkal többet érdemel:


>!
vlak
Michael Shermer: Hogyan hiszünk?

Michael Shermer: Hogyan hiszünk? Istenkeresés a tudomány korában

Csak annyit, hogy Istenkeresés és nem Istenkérdés az alcim.
Amúgy helyenként érdekes, néhol unalmas. Ha épp nincs jobb..( a statisztikákat nyugodtan át lehet ugrani)

!

Kép forrása: https://popmn.org/faith-save-us/

Amikor az ember a hitről gondolkodik, gyakran valamiféle kellemes érzésként vagy állapotként képzeli el, amelyen keresztül megpróbál egy istenséghez közeledni. A valóságot, az életet, benne önmaga helyzetét pedig ebben a kellemes érzésben igyekszik megérteni. A hit valóban nem nélkülözi ezeket, de mégis sokkal több ezeknél. Ráadásul a hit sosem ugyanolyan a hívőben, hanem mindig változik, az életkorral, a tapasztalatokkal, a gondolkodásmód alakulásával együtt. De hogyan változik a hit? Nos, erről főleg angol nyelvterületen számos könyv beszél, magyarul viszont igen szűkös a választék. Jálics Ferenc atya hitfejlődésről szóló kötetét sem értékelte senki, csupán @Aguirre révén egy fülszöveggel találkoztam. Mégsem szeretnék egy ilyen könyvet kihagyni egy olyan válogatásból, amely a hittel magával foglalkozik. Fontos, hogy a hitet ne statikus, hanem dinamikus valamiként lássuk magunk előtt: https://moly.hu/fulszovegek/174836.

A legtöbb ember a hitet és a racionalitást két külön területként tudja csak elképzelni. Magyarul vagy hiszünk valamiben, vagy tudunk valamit – a kettő együtt nem megy. Az éles elválasztás miatt azután senki nem gondol arra, hogy a hit mögött is állhatnak racionális érvek, vagyis a hit tárgyának igenis köze lehet az ésszerűséghez. Hogy ezek az érvek mennyire jók vagy sem, az más lapra tartozik, mindazonáltal a hívők nem feltétlenül „csak úgy” alapon hisznek, hanem mert a hitüket logikusnak vélik a maguk számára. A hit logikája című kötetecske nem annyira a hit milyenségét, hanem okait próbálja magyarázni a maga apologetikus módján – legalábbis @padamak értékeléséből én ezt értettem meg:


>!
padamak
Dale Rhoton – Elaine Rhoton: A hit logikája

Dale Rhoton – Elaine Rhoton: A hit logikája Jézus Krisztus kijelentéseinek vizsgálata

A könyv megpróbálja magyarázni a megmagyarázhatatlant, bizonyítani a hinnivalót, megválaszolni az elfogadandót. Teszi ezt a könyvet két részre osztó két kérdés nyomán: Miért hiszünk? és Mit jelent a keresztyénség? Jók-jók ezek az eszmélkedések, de nem sok benne a rendszer, én nem tudtam felvenni és követni egy bizonytalanságból elinduló és a kitűzött célba érkező fonalat – pedig a könyv címe ezt sugallná. Úgyhogy inkább igaz az alcím, az viszont teljes mértékben! És emiatt tetszett, hiszen alaposan górcső alá veszi Jézus kijelentéseit önmagáról, küldetéséről, életvezetéséről, pre- és posztegzisztenciájáról…
Külön érdeme a könyvnek (első lapján meg is említik), hogy egy angol bibliafordításból lettek átvéve az idézetek. 10. A megígért Szabadító című fejezet például CSAK evangéliumi idézeteket tartalmaz – különösen jó! Így összesűrítve még soha nem olvastam Jézus életét. Ezért a fejezetért érdemes végigolvasni az egész könyvet is.

!

Végezetül álljon itt egy klasszikusnak is nevezhető evangéliumi szerző egyik alapműve. John Stott nevét valószínűleg nem kell bemutatni az olyan érdeklődő olvasóknak, akik a hittel kapcsolatban tesznek fel maguknak kérdéseket. Stott a Jézusban való hit legalapvetőbb elemeit vizsgálja, vagyis nem magát a hit jelenségét, hanem inkább tartalmát teszi a nagyító lencséje alá. Én most @KoFa értékelésével búcsúzom a molytársaktól, felhívva a figyelmet arra, hogy nemcsak az a fontos, mit gondolunk a hitről, hanem az is, hogy mire irányul a hitünk:


>!
KoFa
John Stott: Hinni Jézusban

Egy kicsit nehezen kezdtem bele, fejeztem be… Az elején kicsit sok volt számomra a jól ismert dolgok vázolása, Krisztus életművének fontossága. Ám még is volt olyan része (főleg a keresztény életről, kötelességekről, megtérésről), amit jó volt feleleveníteni, újra átgondolni, megerősödni. Alapjába véve inkább a kereszténység iránt érdeklődőknek, vagy frissen megtérteknek, épp konfirmáció / keresztelés / bemerítkezés stb. előtt állóknak ajánlanám, de nem rossz olvasmány. :)


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!