Utak a Hegyre

Rovatgazda
!

Az ismert valláskutató és előadó, Robert Wright azt írja, létezik a mai világban egy hatalmas és titokzatos erő, ami embermilliók sorsát alakítja. Akadnak olyanok, akik azt állítják, belelátnak ennek az erőnek a működésébe. Ez az erő nem más, mint a tőzsde, az ebbe belelátók pedig a tőzsdei elemzők. Bár vannak közgazdászok, akik azt állítják, jobban járunk ha a részvényeket véletlenszerű módon választjuk ki, mégis a tőzsdei elemzés jól menő szakma – ennek oka pedig, hogy szeretnénk hinni, hogy valamiféle hatalmas erő, amit kiszámíthatunk, és megérthetjük a működését, uralja a tőzsde alakulását.

Ebben a hónapban olyan témát választottam, ami azt gondolom kicsit hasonlít az effajta tőzsdézéshez: a sámánok személyéről, a sámánok világáról lesz szó. A legtöbb kutató úgy vélekedik, a vallás mint emberi-társadalmi jelenség velünk együtt fejlődött az idők során. Ahogy mi változtunk, változott maga a vallás is: az alapvető elképzelés szerint a mai vallások egyfajta kulturális evolúció során a primitívebb hitekből bontakoztak ki. Nos, ehhez a „primitívebb” vagy talán inkább „ősibb” hitvilághoz sorolják a sámánokat is. Meg kell azonban jegyeznem, hogy sok kutató alapvetően vitatja ezt a vallási evolúciót, hiszen a primitívnek kikiáltott vallások is igen összetettek (nem érződik tehát egy kibontakozó fejlődés jelenléte), egyáltalán nem egyszerűek, sőt azt is tudjuk, ezek a samanisztikus és ősi hitek inkább párhuzamosan léteztek a komplexnek nevezett hitekkel.

Akárhogy is legyen, a sámán mindenképpen egy nagyon érdekes figura a vallásokban. S ha már Wright könyvét hoztam szóba, hadd idézzek belőle néhány sort @ANI69ish segítségével. Az idézet remekül utal arra a gondolatra, miért voltak nagyon népszerűek a sámánok:


>!
ANI69ish

….az emberek, amikor valamilyen relytélyes és hatalmas erő jelenlétét érzik, hinni akarják, hogy van mód annak megértésére. Ha valaki meg tudja győzni őket arról, hogy kezében a megértés kulcsa, sokra viheti.

Robert Wright: Isten evolúciója Vallások és kultúrák

!

Voigt Vilmos azt írja, a sámán kifejezést kétféle értelemben használhatjuk: vagy mindenre és mindenkire rámondjuk, aki eksztázisban mindenféle szellemekkel lép kapcsolatba, vagy csupán a szibériai sámánizmusra vonatkoztatjuk, míg a világ más részein élő sámánokra más kifejezést keresünk. A vallástudósok utóbbit szeretik előnyben részesíteni, míg a nagyközönség inkább előbbit preferálja. Én nem szeretném ezt a vitát eldönteni, inkább @Virágszépe segítségével ajánlok egy képekben is gazdag könyvet, ami általánosan beszél a sámánok személyéről, éljenek akárhol is azok:


>!
Virágszépe 
Piers Vitebsky: A sámán

Piers Vitebsky: A sámán A lélek utazásai: révülés, eksztázis és gyógyítás Szibériától az Amazonasig

Természeti népeknél szinte mindenütt jelen van a sámán. Nincs központi hatalmi irányítás, mégis a néphez tartoznak, kiválasztottak. Érdekes volt megfigyelni a különbözőségeket és az egyezéseket a világ különböző részein. Nagyon jó, hogy sok-sok kép van a könyvben, láthatóak a használati eszközök, álarcok, szobrok. Titokzatosság veszi körül őket, mi van a valóságon túl, sőt lehet, hogy ma is közöttünk élnek. Nagyon érdekes, gyűjteményes munka.

!

Noha nem lehet pontos definíciót alkotni, ki is a sámán, azért ha mégis megpróbálkozunk vele, akkor nagyjából valami ehhez hasonló eredményhez jutnánk: „sámánnak azt a személyt nevezzük, aki sajátos pszichikummal rendelkezik és egy eksztatikus szertartás során keres megoldást az egyén és a közösség problémáira”. A sámán spirituális utazásra indul, hite szerint a felső és az alsó világokban jár. Azt is tudjuk, hogy a révületbe eséshez különféle bódítószereket is szoktak alkalmazni (például a meszkalint). Akkor mondjuk azt, hogy a sámán egy eszeveszett, tudatából kilépő epilepsziás? Ezt talán mégsem!

Ha már erről a témáról gondolkodunk, magyar nyelvterületen megkerülhetetlen darab a világhírű kutató, Mircea Eliade témába vágó könyve. A műből származó idézet – most @ppayter tolmácsolásában – jól kifejezi, hogy azért a közhiedelemmel ellentétben a sámán nem epilepsziás beteg azért, mert révületben van:


>!
ppayter

A tökéletes sámánnak a jakutok szerint „komolynak, tapintatosnak kell lennie, meg kell tudnia győzni a környezetét; végképp nem szabad elbizakodottnak, rátartinak, lobbanékonynak mutatkoznia. Belső erőt kell érezni rajta, amely nem rémiszt, de amely tisztában van a saját hatalmával”. Ebben az arcképben bajosan ismerünk rá arra az epilepsziásra, akit más leírások alapján magunk elé képzeltünk…

42-43. oldal, Első fejezet: Általánosságok. A kiválasztás módszerei. Samanizmus és misztikus elhivatottság - Samanizmus és pszichopatológia

Mircea Eliade: A samanizmus Az eksztázis ősi technikái

Kapcsolódó szócikkek: sámán
3 hozzászólás
!

A sámán és a zene azt hiszem valahol mindenképpen összetartozó fogalmak. Elegendő, ha a sámánszertartások elmaradhatatlan kellékére, a sámándobra gondolunk. Ízlés kérdése, hogy Ákos zenéje és szövegei jók vagy rosszak, de „A sámán szól” című dala mégis nagyon adja magát az ehavi rovathoz. Eksztázisba nem muszáj esni tőle, de meghallgatni talán érdemes:

https://www.youtube.com/watch…

Magyarországon a sámánizmust kutató személyiségek közül Diószegi Vilmos többkötetes szerző – ugyancsak nem maradhat ki egy ilyen válogatásból. @Tilla értékelése azért is érdekes, mert sokat visszaad a kötet által árasztott hangulatból, ezzel olvasásra ingerelve az érdeklődőket:


>!
Tilla
Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén

Ez a könyv ráébresztett, hogy több útleírást kellene olvasnom: végig éreztem a nyírfaillatot, a rénszarvasok patáinak dobogását, a csípős hideget és az izgalmat, amit Diószegi Vilmos érezhetett, amikor valaki elárulta neki, hogy arra tessen továbbmenni, lakik ott egy vén sámán.
Az ősvallás, ez az egész táltosos-sámános csudavilág az egyetemen szívügyem volt, jólesett e könyvvel visszacsöppenni abba a régen elfelejtett hangulatba. Maradnék, ezért éppen kevesem a következő sámános olvasnivalót.
A könyvből megtudhatjuk például, hogy amikor az újdonsült sámánnak elkészül a dobja, azt használatbavétel előtt három napig gyerekeknek adják játszani. Vagy hogy nagy sámánok embert is gyúrhatnak (pedig nem szabad), testét sárból és vízből, lelkét hetven fajta virágból. Szép, nem?
Szép az ember lelkének ezer színe.

3 hozzászólás
!

Gondolva az inkább vizuális típusokra is, figyelmetekbe ajánlok egy képes albumot is a sámánizmusról. Az talán az ehavi fotókból is jól látszik, hogy a sámánok a szó szoros értelmében színes egyéniségek, ami az általuk használt kellékeken és főként a ruhaviseletükön jól látszik. A könyvről azt hiszem @Emmi_Lotta, aki rövid és tömör kis megállapításában össze is foglalja a lényeget:


>!
Emmi_Lotta IMP
Hoppál Mihály: Sámánok

Hoppál Mihály: Sámánok Lelkek és jelképek

Csodálatosan szép album, tele képekkel és a hozzájuk tartozó tömör információkkal. A téma egyik legjobbja.

>!
Helikon, Budapest, 1994
190 oldal · ISBN: 9632082982
!

Diószegi neve fentebb már szerepelt, ám egy másik könyvét is hoznám befejezésül. Ha az ember a sámán szót hallja, előbb-utóbb eszébe jut majd saját történelmünk is. A népszerű vallástudományi könyvek színe-java nem nagyon foglalkozik az ősmagyar hit említésével (hiszen a kötetek szerzői többnyire nem magyarok). Voigt Vilmos „A vallás megnyilvánulásai” című könyve azonban egy fejezetben taglalja azokat a folklórisztikai és néprajztudományi könyveket, melyek mégiscsak hoznak eredményeket ebben a kérdésben. Ahogy @lzoltán idézetét olvasom, felvetődik az alapkérdés, hogy egy ilyen hitvilágról egyáltalán mit tudhatunk meg ennyi idő távlatából? Azért én azt hiszem annyit mindenképpen, hogy a „mi sámánjaink” és a mi ősmagyar hitünk a kutatások szerint „hazai termék” és nem egyszerűen a környező népek vallási rendszereinek lekopírozása. Én most ezzel az értékeléssel búcsúzom tőletek erre a hónapra. Szerintem érdemes röviden belepillantani a múlt tükrébe, és megvizsgálni ezt a vallástudományban meglehetősen ritkán előtérbe kerülő területet:


>!
lzoltán P

Amikor ilyen című könyv akad a kezünkbe, mint „A pogány magyarok hitvilága”, önkéntelenül is felvetődik a kérdés, vajon egyáltalán lehetséges-e egy több mint ezer év előtti hitvilágról képet alkotni. (…)

5. oldal, Bevezetés (Akadémiai, 1983)


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!