Utak a hegyre

Rovatgazda
!

A december természetesen szinte teljes egészében a karácsonyról szól, ami a kereszténység legnagyobb ünnepeinek egyike. Ez érdekes módon a Molyon is érzékelhető volt az elmúlt hónapban: a múlt hónapban született vallási vonatkozású értékelések, karcok, idézetek – kevés kivétellel – szinte mind a kereszténységhez kapcsolódnak valamilyen módon.
@tataijucc a Szentíráshoz írt értékelést:


>!
tataijucc
Biblia

Biblia

Szeretem is, meg nem is.
Van az úgy, hogy azt kívánom, bárcsak kevésbé lenne konkrét, máskor meg azt kérdezgetem; most ezt mégis hogy értsem? Éppen ezért majdnem folyamatosan kéznél van, mert a tudás vagy mi a szösz fáj. Olykor.
Nem csillagozom; nem ismerem eléggé.

!

@Sás José Saramago bibliai témájú regényéről írta meg véleményét, és bár lelkesedése mérsékelt maradt, azért a négy csillag nem rossz szerintem:


>!
Sás
José Saramago: Káin

Előre is elnézést kérek azoktól, akik megszerették ezt a művet, és nem veszik jó néven a negatív kritikát, az alábbi kirohanásom Saramago-nak szól, egyes szám harmadik személyben, mert még a halála után sem merek a szemébe nézni, csak remélhetem, hogy tehetetlenül ül a Paradicsomban.

Az az igazság, hogy ettől a regénytől nem vártam semmit, a borító és a téma nyomán kélt lelkesedésemet @vargarockzsolt kritikája elég hamar nyakon öntötte egy vödör jéggel, annyira, hogy elvárásaim nem voltak, az elolvasása után pedig még a felháborodásom is mérsékelt maradt, pedig a véleményem alapján, akár ölthetett volna gigantikus méreteket is.

A harmadik regénye után már azt hiszem, kimondhatom, hogy Saramago nem kápráztatott el, a stílusát egy leheletnyit erőltetettnek és néha elviselhetetlenül didaktikusnak érzem, ezt a Vakság brutalitása kompenzálta, de a Káin csak ráerősített. Mint egy középszerűen sikerült tésztaféleség. Adott egy ragacsos bibliai massza inkább gyermeteg, mint pikáns szarkazmussal, egy csipetnyi humanitás (a legócskább fajtából bár az el-elmaradozó központozás enyhít a hatásvadász megnyilvánulásokon), egy mélytányérnyi humor (mondjuk mint a fáradt olaj, bár szórakoztatott, néha azt is elhasználtnak éreztem), posztmodern ugra-bugrálás térben és időben (ami még a legérdekesebb komponense a kotyvaléknak, ebből és a kifejezetten jó alapkoncepcióból lehetett volna valami magvas), de a végeredmény mégiscsak maradt valami ehető (hamar elfogy), de végtelenül felejthető tészta. Vagy diétás keksz.

A félreértések elkerülése végett nem a túlhevített vallásos érzület hőzöng bennem. Nem vagyok közömbös a vallás iránt, ezen nincs mit tagadni, de ami bennem vallásnak nevezi magát, az megtűr bármiféle cinizmust önmagával kapcsolatban, így hát lehettem volna tökéletes célközönség. Gimiben sportot űztünk hittan órán abból, hogy kipellengéreztük a Biblia támadható részleteit vagy Jézus megkérdőjelezhető tetteit, és büszkék voltunk rá, hogy hülyét csináltunk a dogmákból, de az a középiskolai szint. Nem mondom, Heller Az 'Isten tudjá'-val feltette a műfajra a koronát, de Saramago plotját visszatenném a suliújság képregény-rovatába. Talán igazságtalan vagyok, megfogalmazom másként. Én fogékony maradtam a finom iróniára, ahogy a kegyetlen támadásra is, de az szinte megmosolyogtatóan naiv, ahogy Saramago szurkál. A Káin egy ateista nem túl elmés, de mulatságos, középszerű ujjgyakorlata (inkább nem is dobálóznék olyan szavakkal, hogy leleplezés vagy adaptáció vagy akár fricska), első regényként mondjuk megbocsátható, egy Nobel-díjas hattyúdalának nagyon halovány…

3 hozzászólás
!

A jó és a gonosz küzdelme örök témája a vallásos irodalomnak (is), amivel sokféle formában találkozhatunk.
@Trotz_Dénes például U. Baumer Csak a lelkedet akarjuk! A rockzene világa és az okkultizmus című munkáját forgatta: http://moly.hu/ertekelesek/861421
@Thorpapa Ráth-Végh Istvánnak a középkori boszorkányságról, babonákról és üldözésekről szóló ismeretterjesztő művét olvasta: http://moly.hu/ertekelesek/866158.
@vargarockzsolt karcaiban Lendvai L. Ferenc A Gonosz birodalmai című munkájára hívja fel a figyelmet, amely a jó és a gonosz küzdelmét vizsgálja a történelemben, elsősorban Luther eszkatologikus (a végidőkre vonatkozó) gondolkodása alapján: http://moly.hu/konyvek/lendvai-l-ferenc-a-gonosz-birodalmai/karcok.
@Carmilla pedig Friedrich Nietzsche valláskritikájával ismerkedett, akinek jóról és rosszról való elképzelése persze nem feltétlenül esik egybe a bevett keresztény hitelvekkel (pillantsatok csak bele a könyvhöz tartozó idézetekbe: http://moly.hu/konyvek/friedrich-nietzsche-az-antikrisztus/idezetek) – többek között erről szól ez a könyv is.


>!
Carmilla 
Friedrich Nietzsche: Az Antikrisztus

Szerintem nem a legjobb írása ez Nietzsche-nek, bár tagadhatatlanul érdekes, – remek karácsonyi olvasmány volt. Tetszik a valláskritika, amit megfogalmaz, ahogy a szervezett vallást bírálja, s ahogy a keresztényellenessége mellett a buddhizmus előtt viszont tiszteleg. Ma is aktuális a keresztény antiszemitizmusról szóló megfigyelése, amikor pedig Kantot bírálja, az majdnem olyan szórakoztató, mint Schopenhauer kirohanásai Hegel és társai ellen. :)
Az utószó egészen kiváló, csodálom, hogy senki nem említi itt Csejtei Dezső esszéjét, amely segíti az értelmezésben a kevésbé tájékozott olvasókat is. De a szöveghű fordítás, a források és jegyzetek is mind az ő nagyszerű munkáját dicsérik.
Mellesleg pedig micsoda ívet ad a műnek, hogy épp Máriabesnyőn került kiadatásra!… Szép.

!

@n karca a zsidó folklór mitikus agyagemberét mutatja be:


>!
n P

Mi is a gólem? Mi egy gólem? Az Ótestamentumban héber nyelven a szó a ki nem alakult embriót jelenti. A középkori zsidó filozófia úgy tartotta, hogy a kifejezés hylet , azaz anyagot jelent, amelynek még nincs formája. Még különösebb, hogy a XII. században a haszid misztikusok Németországban rejtélyes szertartást végeztek, melynek során a héber ábécé kabbalisztikus erejét alkalmazták, és a világegyetem anyagi alakját formálták, hogy „gólemet” készítsenek. Ezekből a filozófiai és misztikus vonatkozásokból alakult ki a gólemmel kapcsolatos legendák sora, amely a zsidó néphagyomány és a jiddis irodalom egyik állandó szereplőjévé vált. A legendák szerint egy rabbi vagy a Kabbala más tanítványa agyagból formáz egy emberhez hasonló szörnyet, és azzal kelti életre, hogy a homlokára az EMETH (Igazság) szót vési. A teremtményt az első betű eltávolításával lehet megállítani, és a METH ( Halál) szó hatalmával mozdulatlanná lehet dermeszteni. ( 7.old.)
Stone gólem
Kép: http://www.nazghul.com/personal_work/3dgallery/clay_Sto…
A gólemekről még itt: http://latogatok.hu/news.php…

Kapcsolódó könyvek: Gustav Meyrink: Gólem

Gustav Meyrink: Gólem
2 hozzászólás
!

@Trotz_Dénes decemberben rendesen nekiveselkedett a hermeneutikai olvasmánylistának, és számos értékes és kedvcsináló értékeléssel gazdagította a Molyt. Evangélikusok és főként teológiai érdeklődésűek előnyben!
Luther Márton: Előszók a Szentírás könyveihez: http://moly.hu/ertekelesek/865978
Ittzés Gábor: Christum treyben: http://moly.hu/ertekelesek/864034
Gerhard Ebeling: Isten és szó: http://moly.hu/ertekelesek/862569
Tőkés István: Új hermeneutika: http://moly.hu/ertekelesek/856120


Törölt tartalom.
!

@HAri Mérő László pszichológus gondolatait karcolta a jézusi szeretetről:


Törölt tartalom.
!

Egy kis egyháztörténelem:
@hóvirág a Christianity and Japan című könyv segítségével ismerkedett a kereszténység terjedésének történetével Japánban: http://moly.hu/ertekelesek/857974. (Ajánlott irodalom: http://moly.hu/konyvek/james-clavell-a-sogun.) :)
@Cotta pedig hasonló módon a Koreai református igehirdetők című könyvből tájékozódott: http://moly.hu/ertekelesek/862641.
@Tiger205 Thomas Becketről emlékezett meg december 29-én. Ehhez is van ajánlott irodalom: http://moly.hu/konyvek/t-s-eliot-gyilkossag-a-szekesegyhazban.


>!
Tiger205

EZEN A NAPON
Szent Tamás (Thomas Becket) ünnepe – mert

1170.12.29 – II. Henrik angol király hívei meggyilkolták Thomas Becketet, Canterbury érsekét, a pápai párt fejét. A canterbury-i katedrálisban történt a gyilkosság.

II. Henrik szoros ellenőrzése alá vonta az egyházat a clarendoni határozatokkal, emiatt viszályba sodródott a pápával. 1173 után a király helyzetét megingatták fiainak sorozatos lázadásai.

!

@FontolvaHaladó igazi szeretettel beszél Szent Ágostonnak A Szentháromságról szóló művéről:


>!
FontolvaHaladó
Aurelius Augustinus: A Szentháromságról

Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen módon értékelhet hitelesen egy filozófiában és teológiában egyaránt járatlan ember egy ilyen könyvet.
Hosszas gondolkodás után végül arra jutottam, hogy: rácsodálkozással. Nem győztem bámulni azt a gondolkodásmódot, ami sok tekintetben annyira távoli, idegen, ókori; sok tekintetben pedig nagyon is a magaménak éreztem. Nem győztem csodálkozni azon a különös hangulatán, amelynek révén hol egy ókori piactéren, filozófusok között, hol pedig egy mai templomban ülve éreztem magam. De legfőképp talán azon csodálkoztam, hogy mennyire alaposan, következetesen és ötletesen igyekszik leírást adni az emberi lélekről, miközben Isten képmását keresi benne; végül milyen fáradhatatlanul próbálja megragadni a Szentháromság fogalmát, miközben nem tartja lehetségesnek, hogy egy ember ezt képes legyen elképzelni.
Még néhány címszó arról, hogy milyennek láttam összességében: következetes Biblia-értelmezés, rendkívül érdekes személyiség-filozófiai gondolatok rendszere, lélekemelő tanítás, valamint portré egy keresztény gondolkodó, hívő mégis kereső emberről.

!

Hogy egy könnyedebb olvasmányt is ajánljunk, @ZsoltK nagyon meggyőzően ír David Safier regényéről. Érdemes belecsippenteni az idézetekbe, hátha kedvet csinálnak a könyvhöz: http://moly.hu/konyvek/david-safier-jezus-szeret-engem/idezetek


>!
Zzss
David Safier: Jézus szeret engem

A vége felé közeledve egyre inkább úgy éreztem, hogy a könyv felülmúlja önmagát. Na jó, ez így képzavar, szóval: jóval felülmúlja az elején kialakult várakozásaimat. Sokkal több geg és leginkább fordulat jött, mint hittem volna, és a lányregényes romantikázáson ill. Bridget Jones életérzésen is felülemelkedett színvonalában a morális kérdések és a szabad akarat témájának feszegetésével.

Nekem kifejezetten tetszett az háttérben futó isteni színjáték végkifejlete. Merthogy már a könyv elejétől piszkálta a fantáziámat, hogy vajon mit szólna ehhez az egészhez egy mélyen vallásos ember? Szerelmi szál a Megváltóval? Micsoda eretnekség! És azt kell mondjam, így a könyv után, hogy finom kézzel és kellő tisztelettel nyúlt a témához az író. Végeredményben nincs benne semmi dehonesztáló. Jézust nem hozza személyével összeférhetetlen helyzetekbe, sőt. Az isteni gondviselés bölcs és végtelenül szeretetteljes hozzáállása pedig remélhetőleg mindenki lelkét elsimítja a sztori végén.

!

Tudtátok, hogy a Biblia manga változatban is olvasható? @Ricz véleményezte: http://moly.hu/ertekelesek/854318
@Kecsüszo_geiko a Bibliai panoráma című bibliaolvasó segédkönyvet mutatja be (http://moly.hu/ertekelesek/854885), @danlin pedig Christa Pöppelmann képes kalauzát a Szentíráshoz (http://moly.hu/ertekelesek/862805).
@deardurr Mezei Károlynak a Koch Sándor virológussal folytatott beszélgetéseit olvasta: http://moly.hu/ertekelesek/855725.
Végül @ursus Richard Dawkins Isteni téveszme című munkáját értékelte:


>!
ursus MP
Richard Dawkins: Isteni téveszme

Van valami diszkrét bája annak, hogy épp az új, hazai „hivatalos világkép” életbe lépése előtt néhány nappal fejeztem be ezt a könyvet. A színjáték folytatódik, bár időről időre elhagyják a nézőteret akiknek nem tetszik a darab, mások eleve be sem ülnek rá. Dawkins jól és logikusan ír, nem kímél senkit és semmit, de ez még mindig jóval enyhébb, mint amit a másik oldal bigottjai megengednek maguknak. Viszont számára sem könnyű a tudományt köznyelvre lefordítani. Minden erejével igyekezett leegyszerűsíteni a mém-elméletet az én szintemre, de így is elvesztettem a fonalat olykor. Így nem marad más hátra, hamarosan nekifogok Az önző génnek :) [http://moly.hu/konyvek/richard-dawkins-az-onzo-gen] Engem már az első oldalon ért meglepetés, s a szerző szemlélete, érvelése a későbbiek folyamán is lenyűgözött. Fontos könyv.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!