Tudomány – Heterocera scientia

Rovatgazda
!

Kedves Olvasóim!

Ebben a hónapban utoljára jelentkezem, a Tudomány rovat természetesen megmarad, csak én búcsúzom tőletek. Remélem, volt, akinek tetszett a rovat, én mindenesetre nagyon élveztem, és sokat tanultam belőle. Köszönöm mindenkinek, aki figyelemmel kísért.

Tudós. Kíváncsi kisgyerek és bátor felfedező egyben. Hol a láthatatlanban, hol a láthatóban kalandozik. Egyetlen válasz újabb végtelen sok kérdést szül, újabb titkokat, amelyekre szomjazza a válaszokat. Te elindulnál ezen az úton a végtelenbe?


!

Ha az előbb igennel válaszoltál, akkor most, íme, a következő teszt, hogy mennyire vagy kíváncsi, mi a te ösvényed. Eredetileg azokat az embereket hívták polihisztornak, akik több tudományágban alkottak kiemelkedőt. A XX. századra az ilyen emberek mind eltűntek, mégpedig azért, mert akkora hatalmas mennyiségű ismeretanyag halmozódott fel, hogy a hatékonyság érdekében részekre, résztudományokra kellett tagolni mindezt. Így az emberek már specializálódnak egy bizonyos területre. A polihisztor szó tehát újradefiniálódott a mai világunkban, és most már arra az emberre mondjuk, aki sokoldalú, több dologban jártas, akár nem csak tudományok terén. Ha úgy érzed, te is ilyen vagy, akkor most olvasottságoddal bizonyítva ezt, kitüntetést kaphatsz érte. Egy kis jelvényt, amely a molyvilágban bizonyítja mindezt.


>!
Papusz P

Polihisztorképző olvasós

Elkezdődött2014. október 24., 00:21
Jelentkezés vége2015. június 30., 23:50
Véget ér2015. december 31., 23:50

Ha hozzám hasonlóan szeretsz mindenről tudni egy kicsit, vagy csak úgy simán hiányzik az iskolapad, íme, a neked való kihívás. 12 témahalmazt adok meg, ezek mindegyikéből kiválasztasz egy témát, elolvasol hozzájuk egy-egy könyvet, és máris kapsz egy plecsnit, ami igazolja, hogy zsenialapanyag vagy. A halmazok témái nem feltétlenül függnek össze nagyon-nagyon szorosan, de valami halvány közük azért általában van egymáshoz.

A témák:
1. matematika, informatika
2. fizika, csillagászat
3. biológia, kémia
4. földrajz, geológia
5. irodalom, nyelvtan/nyelvészet, idegen nyelvek
6. gasztronómia, néprajz
7. képzőművészet, zene
8. történelem, politika
9. filozófia, vallás
10. pszichológia, egészség
11. média, technológia
12. szociológia, közgazdaságtan

Egyéb feltételek:
– Olvasásokat csak 2015. január 1-jétől fogadok el.
– Elfogadom az adott témákban tevékenykedő okosok életrajzát is, de legfeljebb 6 témát lehet vele kiváltani.

UPDATE:
– @kiscsillag0310 jogos felvetése kapcsán: vallás címszó alatt mitológiát is elfogadok
– életrajz címen naplók is játszanak, és vannak témák, ahol nem feltétlenül kell híres szerző – Anne Frank például jöhet történelemből.

Kérdések, óhajok, sóhajok jöhetnek, ha nem voltam elég pontos (mert sosem vagyok)

140 hozzászólás
!

Biológia – Ember és az állatvilág

Mi az? Hosszú és rövid, lapos és szabálytalan, rugalmas, de szilárd, száma 200 feletti, és te is rendelkezel vele! Ez nem más, mint a csontváz, amelyben szinte minden csont párosan sajátos szerepű szerv. Megformálja alakunkat, és védi belső szerveinket, csoportjai az izmokkal összehangolt mozgásokra képesek. 1880-ban Eadweard Muybridge készítette az első fotókat az emberi mozgásról, részletekről, amelyek egy megfigyelő számára észrevétlenek. Az első röntgenfelvétel az emberi csontvázról 1895-ben készült. Wilhelm Röntgen német orvos véletlenül fedezte fel, hogy bizonyos elektromágneses sugarak áthatolnak a lágy szöveteken, de sűrű csontokon már nem.

– Nem mindennapi látványosság, lencsevégen a titok, hogyan is alszanak a bálnák (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/443123
– Csilivili pókok (@MoaTale): http://moly.hu/karcok/407541
– Állatszínek, ahogy még nem láttad (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/448676
– Elárvult denevérek kórháza Ausztráliában (@Gabye): http://moly.hu/karcok/449086


>!
_Enii_ P
Érdekes világ

Jóga a röntgen alatt – így mozognak csontjaink

A lent látható videóban megnézhetjük csontjainkat mozgás, pontosabban jóga gyakorlatok közben. A csontváz mozdulataiból kiderül, hogyan működik a testünk mozgás közben. A különleges animációt a Hybrid Medical Animation stúdió készítette, mely arról ismert, hogy nagyon látványos és tanulságos filmeket készít az emberi test működéséről.A röntgenfelvételek alapján készült animációt igyekeztek a lehető legvalósághűbb formában megalkotni, az eredmény lenyűgöző lett.
http://www.erdekesvilag.hu/joga-a-rontgen-alatt-igy-moz…
http://www.youtube.com/watch…

!

Modern technika – Repülés

Amikor egy madár repül, a levegő a szárnyai alatt és felett is áramlik. Mivel a szárny felső felülete ívelt, és így hosszabb, mint a laposabb alsó felület, a szárny fölött a levegőnek hosszabb utat kell megtennie. Ez megnöveli a szárny fölötti légáramlás sebességét, így a levegő a felső felületre kisebb nyomást fejt ki, mint az alsóra. A nyomáskülönbség miatt pedig felhajtóerő keletkezik. Minél nagyobb felhajtóerőt termel egy szárny, annál jobb. A repülőgépeket a súlyuk miatt a megfelelő felhajtóerő keletkezéséhez kellő sebességgel kell mozgatni. Ezt először a Wright testvérek oldották meg 1903-ban egy motorral hajtott légcsavarral. Ezt követte 1930-ban a gázturbinás hajtómű, majd a sugárhajtómű. Vannak olyan repülőgépek, amelyek a szükséges felhajtóerőt és kormányzást nem merev szárnyak, hanem forgó felületek (forgószárny, rotor) segítségével állítják elő, ezeket gyűjtőnevükön forgószárnyas repülőgépeknek nevezzük. Ebben az esetben a felhajtóerőt nem a repülőgép (és szárnya) levegőhöz viszonyított sebessége, hanem a repülőgép körül forgó szárnyak levegőhöz viszonyított sebessége állítja elő. Ezért képesek a lebegésre, illetve a helyből fel- és leszállásra. Ezek a legbonyolultabb szerkezetű repülőgépek. Majd a jelenben kalandozva hamarosan elérhetővé válik az az autó, amely egyetlen gombnyomással két perc alatt kisméretű repülőgéppé tudja magát kihajtogatni. A földön 160 km/h, a levegőben 200 km/h a kétszemélyes jármű maximális sebessége. Már száznál is többen állnak sorba a 64 millió forintos csodajárműért.
– Megindult a repülőautók sorozatgyártása
@Lunemorte: http://moly.hu/karcok/447111


>!
Emerencia P
Érdekes világ

Elképzelések szerint néhány év múlva a repülőgépek utasterébe ablakok helyett hatalmas OLED-kijelzők kerülhetnek. A Center for Process Innovation, egy brit technológiai kutatóvállalat látványterveket készített, hogy bemutassák milyen lesz a repülés következő nagy lépcsőfoka. A CPI szerint tíz éven belül eltűnhetnek a megszokott apró ablakok a repülőgépekről. Ennyi idő kellhet ahhoz, hogy a gyártók hatalmas OLED-képernyőkkel boríthassák be az utastér falait, a jelenleginél jóval izgalmasabb vizuális élményt kínálva az utasok számára. A képernyőre a repülőgép külső részén elhelyezett kamerák képét vetítik valós időben, vagy felhős időben gyönyörű panorámaképet láthatnak az utasok. Emellett a képernyőn tájékoztatnák az utasokat a repülési információkról, de számítógépes monitorként is használható és internetezni lehetne rajta, valamint segítségével a légiutas-kísérőkkel is kapcsolatba léphetnének az utasok. Az ablakok elhagyása jelentősen csökkentené a gépek súlyát, amik így kevesebb üzemanyagot igényelnének, ezzel pedig a káros szén-dioxid-kibocsátás is csökkenne illetve a kevesebb üzemanyag miatt olcsóbbak lehetnek a repülőjegyek.
http://www.erdekesvilag.hu/a-repules-kovetkezo-korszaka…

20 hozzászólás
!

Földrajz – Geológia

A Föld csodái, amelyekre egyszerűen nincsenek szavak.
Egy óriásbarlang saját időjárással, akár egy elveszett világ.

– Hétszínű hegy (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/441192
– Hegycsúcs, mely egyben fennsík is, sajátos élővilággal és állandó felhőkkel körülvéve (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/442022
– A kínai nemzeti park, amely megihlette az Avatárt, és ahol a long xia nevű virág naponta ötször képes a színváltoztatásra (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/448192
– Nyolcszögletű, természet alkotta kőóriások: (@h_orsi) http://moly.hu/karcok/442319


>!
Emerencia P
Érdekes világ

Er Wang Dong barlang egy hatalmas barlang Chongquing tartományban Kínában. A nemrég feltárt hatalmas barlang a becslések szerint 3000 méter hosszú. Az Er Wang Dong barlang különlegessége, hogy saját időjárása van. A barlangban olyan nagyok a terek, hogy felhő és köd is gyakran képződik benne. Olyan, mint egy óriási elveszett világ, köddel és felhőkkel, de mindez a föld alatt.
http://www.erdekesvilag.hu/er-wang-dong-a-barlang-amine…

!

Fizika – Fény

Biolumineszcenciáról beszélünk, ha valamely élő organizmusban egy kémiai reakció fény (foton) kibocsátásával jár. A legközismertebb ez a bogaraknál, azon belül is a szentjánosbogarak esetében, de ezen kívül előfordul még ráknál, cápánál, halaknál, medúzáknál, koralloknál és gombáknál, valamint egysejtűeknél. A biolumineszcens egysejtűek akkor világítanak, ha mechanikai stressz éri őket, és nagyon kis nyomásváltozásokra is reagálnak. A vizet ért legkisebb zavar is kiváltja a világító reakciót, amely a csónakok közelében vagy akár az úszó ember által megkevert vízben megdöbbentő fényeffektusokat eredményez.
Elektromosság érte növények fotói (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/438213
A légkör tündérei (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/439651
Fénypillérek (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/448195


>!
Emerencia P
Érdekes világ

A Maldív-szigetek fehér homokos tengerpartja éjszakánként ragyogó köntöst ölt, a világító kék pöttyös homok szürreális színfoltja az éjszakának. Ezt a világító szépséget a partra sodort fitoplanktonok okozzák, a biolumineszcencia következtében zafír fénybe borulnak a környezet zavaró hatására.
http://vilagutazo.blog.hu/2014/01/26/zafir_szinu_fenybe…

1 hozzászólás
!

Kémia – H2O

A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-oxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C 101,3 kPa nyomáson. Egészen -48 Celsius fokig túlhűthető. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólusmolekulák alkotják. A víz egy amfoter vegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is. A víz jéggé alakulásához apró, szilárd szennyezőanyagoknak kell a vízben lenniük, amelyek körül a jéggé alakulás megindulhat. Ez átlagosan -12 °C körül következik be. Az ilyen hőmérsékletű víz kisebb rázkódás vagy porszem hatására is azonnal látványosan (3-5cm/sec) kristályosodásnak indul, de nem fagy meg teljesen. A jégkristályok között marad folyékony halmazállapotú víz, amely csak -48 °C-on fagy meg tömör jéggé. A mindenféle szennyeződéstől mentes („szupertiszta”) vizet ugyanis -48 °C-ig is le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna. – 48 °C-on azonban a víz szerkezete hirtelen jéggé alakul, melyet hangjelenség kísér. Ez a legtisztább víznél is bekövetkezik. -120 °C alatt a víz sűrűn folyóvá válik. -135 °C-nál üvegesen áttetsző lesz kristályszerkezet kialakulása nélkül. A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. Ez a jelenség a Mpemba-paradoxon.
Álomszép vízesés (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/439630
Óriás lyuk, amelyben pancsolhatsz (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/444202
Tóba fagyott buborékok (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/444645
Vízesés, amely visszafele folyik (@Emerencia): http://moly.hu/karcok/445866


>!
_Enii_ P
Érdekes világ

Egy tegnapi előadáson feljött egy régebbi eset, nevezetesen a „TILTSÁK BE A DIHIDROGÉN-MONOXIDOT!”. Elképesztő és egyben szomorú,hogy milyen eredmény született: „A pályázó ötven embert kérdezett meg, hogy támogatná-e a vegyszer betiltását. Negyvenhárom igennel válaszolt, hat nem tudott dönteni, és csak egy jött rá, hogy a dihidrogén-monoxid egyszerűen víz.”
http://keszei.chem.elte.hu/1.felev/DHMO.htm

4 hozzászólás
!

Hírek:
Természetfotós BBC világversenyt nyert Máté Bence. Karrierjét tizennégy évesen kezdte, és céltudatosan fejlesztette magát. Sajátos stílusával, újszerű ötleteivel és technikai megoldásaival a madárfényképezés új gyakorlatát alkotta meg. Általa nyert teret az a szemlélet, hogy madarat csak akcióban, jellemző viselkedése közben érdemes fotózni.


>!
Emerencia P
Érdekes világ

Máté Bence természetfotós nyerte a BBC világversenyének egyik kategóriáját

Nagy Göncöl című felvételével Máté Bence természetfotós nyerte meg a BBC Wildlife magazin és a londoni Természettudományi Múzeum világversenyének madarakat ábrázoló kategóriáját – közölte az MTI-vel a fotós képviselője kedd éjjel. Máté Bence az első magyar, aki a legjobb lett ebben a kategóriában. Képeit korábban már négy alkalommal is díjazták a rangos pályázaton, amely idén ünnepli 50. évfordulóját.

A magyar természetfotós úgy érezte, ebben az évben nem volt túl erős a kollekciója, ezért kis híján kihagyta a versenyt. Végül az utolsó nap mégis nevezett, de csak egyetlen fotót küldött be, mert nem akarta kihagyni a jubileumi pályázatot. “Már annak is örültem volna, ha csak a kiállított képek között szerepelek” – idézte őt a közlemény. A fotós úgy fogalmazott, örül, hogy a zsűri felismerte a kép különlegességét.
A gémeket ábrázoló győztes felvétel elkészültének körülményeiről azt mondta: igazi technikai és etológiai kihívás volt. “Sokéves előkészület után, lesben 74 eltöltött éjszaka és rengeteg technikai kísérletezés eredménye ez a fotó.” Hozzátette, hogy a képet állványra helyezett fényképezőgéppel, kézzel készítette, nem pedig távirányítással. Mint mondta, a legkisebb fény- vagy hanghatással is elzavarta volna a szürke gémeket, amely az egyik legfélénkebb madár azon a területen ahol a kép készült, ezért nehéz feladat volt a halszemobjektív perspektívájából egy méternél közelebbről fotózni őket.
http://www.erdekesvilag.hu/mate-bence-termeszetfotos-ny…

1 hozzászólás
!

Könyvajánló:
Tudományos felfedezések, szerelem, kalandok. Elizabeth Gilbert új regénye egy botanikus és egy művész különleges szerelmi történetét meséli el, ahogy a spiritualitás keveredik a tiszta ész logikájával.
@Aurora_Michaelis: http://moly.hu/idezetek/415597


>!
Sytka MP
David Quammen: A kétkedő Darwin

David Quammen: A kétkedő Darwin Az evolúcióelmélet eredete

Életrajzi könyveket szinte egyáltalán nem olvasok, ám ha mégis kézbe veszek ilyesmit, akkor nagyon megválogatom kire fordítom a figyelmemet. Charles Darwin bekerült ebbe a szűk körbe, és ez úgy gondolom nem igényel különösebb magyarázatot. Az általa megalapozott evolúcióelmélet hatalmas hullámokat keltett, melyek a mai napig nem csitultak el. Darwin elvei és következtetései sokkal messzebbre nyúlnak a laborok kémcsöveinél vagy a tudományos akadémiák katedráinál. A kérdés azonban most mégsem maga az evolúció, hanem inkább az, ki keltette ezeket a hullámokat. Milyen ember is volt Darwin?

Azt hiszem a „félreértett” lehet a legjobb kifejezés. Darwint félreértik azok, akik egyfajta gonosz démonként tartják számon, amiért hitelveket ingatott meg elképzeléseivel. Ha meg is tette, nem ez volt a szándéka – s bár materialista ember volt, mélyen hívő feleségét rajongásig szerette. Darwin tolerálta a másként gondolkodókat és nem tűzte ki alapvető célnak, hogy valaki hitét lerombolja. Képes volt véleményét úgy artikulálni, hogy ne bántson meg vele másokat. Ugyanakkor azt látom, azok is félreértésben vannak, akik már-már egyfajta „tudományos popsztárként” tekintetnek a tudósra, és bár a korrektség kedvéért elismerik, hogy ő is tévedett bizonyos kérdésekben, mégis az átlagember fölé emelik ikonként mutogatva. Egy olyan kaliberű ember, mint Darwin, nem igényli az istenítést a főként ateista oldalról érkező, megmosolyogtató reakciókat illetően.

A helyzet az, hogy Darwin nem akar sem imádatot, sem vérgőzös felháborodást. Az olvasottak alapján kijelenthető: nagyon is átlagos ember volt. Zseniális gondolkodó, aki aprólékos módon, és nagyon-nagyon óvatosan rakta össze az evolúcióelmélet építőkockáit, túl sok időt elfecsérelve töprengésre a publikálás helyett, amiért egyik vetélytársa majdnem meg is előzte az elmélettel. Mindemellett társaságkerülő, befelé forduló, állandó egészségügyi problémákkal küszködő, beteg ember is volt: dolgozószobájában külön sarkot alakítottak ki, hogy elmehessen hányni, amit rejtélyes egészségügyi problémái miatt rendszeresen meg is tett. Számomra összességében egy furcsa ember benyomását keltette, aki nem volt túlságosan szimpatikus, de igazán ellenszenves sem.

David Quammen könyve nagyon olvasmányosan adja vissza Darwin karakterét, ám hozzám nem sikerült igazán közel hoznia. Nem éreztem azt, amit egy ilyen könyv végén talán jobban éreznem kellett volna: hogy szívesen megszorítanám a kezét Darwinnak, ha találkozhatnék vele. Ehhez minden igyekezett ellenére továbbra is távol maradt tőlem, és egy örök homályba burkolózó, introvertált tudós figurájaként él bennem.

!

Tudományos szöszmösz


>!
akire MP
Tudomány

További gyöngyszemek az Univerzumok könyve idézeteiből

„Nincs az a szélességi fok, amelyik ne hinné, hogy ő lehetne az Egyenlítő, ha volna igazság a földön.”
Mak Twain

„A hibák jók. Minél több a hiba, annál jobb. A hibákat elkövetők előbbre jutnak. bennük bízni lehet. Miért? Azért, mert ezek az emberek nem veszélyesek. Nem lehetnek túl komolyak. Azok, akik soha nem követnek el hibákat, végül leesnek egy szikláról, ami rossz, mert a szabadon eső embert felelősség terheli. Akár a fejünkre is eshet.”
James Church

"A világ fejlődése éppen véget ért tűzijátékhoz hasonlítható: néhány vöröses füstgomoly, hamu és füst. Egy jól kihűlt salakkupacon állva láthatjuk, amint fokozatosan elhalványodnak a csillagok, miközben megpróbálunk visszaemlékezni kihunyt ragyogásukra.
Georges Lemaitre

„A mindenség negyszerűsége vagy végtelensége… semmit sem jelentett számomra. Annyira örültem neki, mint a readingi fegyházban ülő rab, ha azt hallja, hogy a fegyház már a fél országot magában foglalja.”
G.K. Chesterton

„Nem értem, hogyan lehet egyidejűleg fizikával foglalkozni és verseket írni. A természettudományban valami olyasmit akarunk kimondani, amit azelőtt még senki sem tudott, és úgy akarjuk elmondani, hogy ezt mindenki megértse. A költői műben viszont olyasmit mondunk el, amit már mindenki tud, de olyan szavakkal, hogy azt senki sem érti.”
Paul Dirac

„Megannyi kommentátor kutatása már alaposan elhomályosította ismereteinket erről a kérdésről. Valószínű, hogy ha tovább dolgoznak, akkor hamarosan semmit sem fogunk tudni róla.”
Mark Twain

„Akkoriban mindenről azt gondoltuk, hogy változik, de kiderült, hogy minden ugyanaz marad, csak másképp.”
Henning Mankell

Kapcsolódó könyvek: John D. Barrow: Univerzumok könyve

John D. Barrow: Univerzumok könyve
4 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!