Tudomány

Rovatgazda
!

Kép forrása: link
    
Sziasztok!

Elérkeztünk az év utolsó Tudományához, aminek kapcsán ismét könyveket hoztam nektek, hátha kedvet kaptok arra, hogy a jövő évben az ismeretterjesztő, tudományos művek felé forduljatok (többször). Én minden évben megfogadom, hogy többet olvasok, már ki is néztem pár könyvet, és tíz perccel ezelőtt azt is megfogadtam, hogy belehúzok a Polihisztorképző teljesítésével is. Lássuk hát, milyen könyveket ajánlok a molyok segítségével!

Első témánk ismét a csillagászat, már csak azért is, mert a témában pár karc is született, főként @Bla-nak köszönhetően, aki egyrészt a Jupiter holdjának éjszakai színeiről: link tudósított, másrészt a mi Holdunk révén is talált újdonságokat egy új ásvány felfedezése kapcsán: link, valamint a kőzetekbe zárt víz felfedezéséről karcolt hírt: link.

@Coralie egy másik égitest, a Mars kapcsán bukkant érdekességre, a véletlenül feltalált hajtóanyagra, amellyel vissza lehetne jönni a bolygóról: link.

Két polihisztorképzős kitartó moly is a csillagászat kapcsán készített házi feladatot: @heysunny az asztrofizika rejtelmeibe merült alá Hawking professzorral: link,
https://moly.hu/karcok/1538091, @bagie pedig a Föld, a Nap, a Hold, a bolygók és ezek egymásra hatásáról olvasott: link.


Khadris>!
Paul Parsons: Hogyan pusztítsuk el az univerzumot

Paul Parsons: Hogyan pusztítsuk el az univerzumot és a fizika további 34 érdekes alkalmazása

Kedvcsináló fizikához. Néha sarkít és végletes, sokminden kimarad egy adott témánál, de hát az öt oldalba be kell férni, és a magas szintű megértést ez amúgy sem gátolja. Nálunk jó témaindító volt, sokat beszélgettünk a fejezetek mentén, és rengeteg Wiki szócikkhez jutottam el. Mivel 2012-es könyv, egy pár dolog most már máshogy van (pl. Higgs-bozon), emiatt én már nem venném meg, mert hajlamos voltam referenciaként használni az internet up-to-date információi helyett. Összességében jó szórakozás volt, és amiatt csillagozom maxra, mert inspiráló baráti beszélgetéseket indított el, és ez nekem rengeteget jelent.

!

„De a tudomány éppen az ellentéte a józan észnek. A tudomány módszertani eszközök sorozata, amely az objektív valóságot igyekszik meghatározni abból, ahogyan a világot észleljük. A tudomány félretolja a szemellenzőt, és elkülöníti azt, ami helyesnek tűnik, attól, ami helyes.”

Az idézetért köszönet @Kuszma-nak link


Solymár_András I>!
Adam Rutherford: Minden ember [rövid] története

Na, ez már röhejes, olyan ritkán nyitom fel a laptopomat, hogy lassan már elfelejtem miről szólt a könyv, mire odakerülök, hogy megírjam az értékelését. Well, lifeing is hard, don’t judge…

Tehát, minden ember rövid története. Igazából nem is tudom, hogy meg vagyok-e elégedve a könyvvel vagy sem. Mondanám, hogy egyszerre igencsak jó és nyeh.

Nem is igazán tudom, hogy mire számítottam, talán csak a frappáns cím alapján gondoltam, hogy ez egy átfogó történet lesz az emberek eredetéről és genomunk fejlődéséről, amelyet csak érintőlegesen történt meg. Rutherford sokkal inkább sztorizgat, mintsem úgy istenigazából tudást adna át, ami nem feltétlen baj, csak kicsit rosszul esett. Mégis, amellett, hogy igazából semmit se kaptam abból, amit akartam, sok minden igencsak tetszetősre sikeredett.

Először is a szerző attitűdje a tudománnyal szemben példaértékű, az egészséges szkepsziséért, illetve az álltudományos baromságok szisztematikus leépítéséért külön pluszpont jár.

A könyv erőssége pedig igazából két elképesztően jól kigondolt és bár nem lineáris, de teljes mértékben követhető szál mentén szerveződik. Az első a genetika tudományának ismertetése, de nem hagyományosan, elmagyarázva, hogy mi is ez, sokkal inkább arra koncentrálva, hogy mi nem. Sokkal többet beszél a korlátairól, mint arról, hogy mire is képes ez az istenek salátafüzetére emlékeztető világ megismerésére tett törekvés. Logikus, hisz még annyi dolog vár felfedezésre. Ténylegesen elképesztő egyszerűséggel rombol le olyan mítoszokat, miszerint a genetika egy egzakt tudományág, vagy, hogy a vérvonalak számítanak bármit is.

S itt egy kicsit át is csúszunk a könyv második erős oszlopához, ez pedig ama ördögi pontosság, amivel telibe találja azokat a témákat, amelyek a genetika legfontosabbjai közé tartoznak. Rasszizmus, betegségek gyógyítása, öröklődés vs. környezet, genetikai prediszponibilitás, ráadásul az olyan trendi dolgokat sem hagyja ki, mint a Ancestry és egyéb, mostanság igencsak divatos hóbortok.

Nem a világ közepe, amolyan poptudományos könyv, de az igényesebb fajtából. Ideális, hogy az ember betekintést nyerjen a genetika igazi működésébe, s majd nagy vehemenciával foglaljon állást a kocsmaasztalnál az igaza mellett, miszerint Nagy Károly jogos örököse (ahogy én is, királyi pacsi).

!

„Amikor fiatal voltam, a tej és a tojás fogyasztását jónak tartották; egy évtizeddel később magas koleszterintartalmuk miatt veszélyesnek ítélték; de most ismét úgy tűnik, hogy ártalmatlanok. Tehát a csokoládé és a sajt szerelmeseinek talán nem kell sokáig várniuk, mire kimondják, hogy ezek az ételek jók számukra.”

Idézet forrása: link, köszönet érte @Barbár-nak


Barbár>!
Martin Rees: A jövőről

Martin Rees nagyon világosan elmagyarázza, hogy mi vár ránk meg utódainkra még ebben a században, majd azt követően egészen addig,míg létezik a Föld. A tudomány és a technológia fejlődésével úrrá tudunk lenni a már ismert problémákon (szegénység, migráció, klímaváltozás, a természetes környezet pusztulása), de a vége mégis csak az lesz, hogy utódaink már gépek lesznek, és a szerves intelligencia helyét a szervetlen intelligencia fogja átvenni. Ez egy optimista változat, ez is csak akkor, ha globálisan gondolkodunk.
Reálisan látja a tudomány szerepét a megváltozott, általa antropocénnak nevezett világban, és néhány lap erejéig tájékoztat arról is, hogy miként művelik a tudományt, milyenek a tudósok.
Okos gondolatok, olvasmányos stílusban, találó idézetekkel fűszerezve.

!

„Ha van olyan, a számítógépes technológiát körüllengő mítosz, amellyel ideje lenne leszámolni, az az a közkeletű elképzelés, hogy a számítógép csak azt tudja megcsinálni, amire konkrétan beprogramozták. Amint láttuk, a gépitanulás-algoritmusok rutinszerűen rágják át magukat az adatokon, tárják fel a statisztikai összefüggéseket, és írják meg lényegében ezek alapján a maguk saját programját. De egyes esetekben a számítógépek még ennél is tovább mennek, és kezdenek befurakodni olyan területekre is, amelyekről szinte mindenki azt gondolja, hogy azok az emberi elme kizárólagos territóriumai: a gépek kezdik a kíváncsiság és a kreativítás jeleit mutatni.”

Köszönet az idézetért @Wiggin77-nek link.


farkaspetra>!
Martin Ford: Robotok kora

Martin Ford: Robotok kora Milyen lesz a világ munkahelyek nélkül?

Egyáltalán nem szoktam ismeretterjesztő könyveket olvasni, bár most elgondolkodtam, hogy talán nem ártana. Közgazdász diplomám van, de azért mégis valamilyen szinten laikusként olvastam. Szeretek néha elgondolkozni, hogy vajon milyen lesz a jövő. És bár az számomra is egyértelmű, hogy egyre több területen történik meg az automatizálás, és emiatt egyre több munkakör fog megszűnni, érdekes módon odáig soha nem jutottam el a gondolatmenetben, hogy ez azt is jelenti, hogy mivel sok embernek nem lesz jövedelme, így hiába az automatizált termelés, ha nem lesz, aki megvásárolja az elkészült árut. Tetszett, hogy az író több példát is hozott, így könnyebben el tudtam képzelni egy-egy problémát/megoldási javaslatot. Mostanában eléggé rákattantam a Black mirror című sorozatra, ami szintén a jövő lehetséges vívmányairól és azok hátulütőiről szól. Némi hasonlóságot felfedeztem a könyvvel, pl. mi lenne, ha az ember halhatatlan lenne/halál után is lehetne vele kommunikálni; az emberi tudatot át lehetne tenni egy másik testbe/tárgyba. Szóval összességében nekem tetszett, bár elég félelmetes ezek után belegondolni, hogy milyen is lesz a jövő. Bár azt gondolom, hogy szükség van változásokra a hatékonyság növeléséhez, azért szkeptikus is vagyok néhány dologgal kapcsolatban, hogy tényleg megvalósulhat-e/ szükség van-e rá.

!
inagypal >!
Terence C. M. Tse – Mark Esposito – Danny Goh: The AI Republic

Terence C. M. Tse – Mark Esposito – Danny Goh: The AI Republic Building the Nexus Between Humans and Intelligent Automation

Ez alapvetően egy teljesen korrektül összerakott és megírt könyv. A téma iránt érdeklődő laikusok nagyon sok hasznos információhoz juthatnak belőle mind a mesterséges intelligencia világának technikai alapfogalmairól (gépi tanulás formái, chatbotok, mélytanulás, neurális hálók, dolgok internete stb), mind a mesterséges intelligencia hasznosításának etikai aggályairól és a gazdasági lehetőségeiről.

A bevezető fejezetekben sokat megtudhatunk a mesterséges intelligencia tudománytörténetéről, a kutatások fontosabb állomásait, a nemzetközi megállapodásokat is elég részletesen tárgyalja a könyv, itt én is hasznos új információkra leltem. Az etikai aggályokról és a gazdasági hasznosításról szóló részekben annyira nem volt számomra releváció, de ez nem von le a könyv értékéből semmit, egyszerűen csak ezekről a témákról sokkal könnyebben talál az ember cikkeket, én is sokat olvastam már.

Amiért levettem fél csillagot, az a stílus és a terjedelem. Olvasás közben gyakran „sokat akar a szarka”-érzésem volt, mintha annyi mindent szerettek volna a szerzők egyetlen könyvbe belesűríteni, hogy nem maradt idejük igazán magyarázni, példákkal illusztrálni és főleg szórakoztatni nem. Csak jöttek egymás után az információk töményen, adatokkal, évszámokkal (a tudománytörténeti résznél), illetve újabb és újabb, egymásra épülő fogalmakkal (a technikai résznél). Ez utóbbi nekem annyira nem volt vészes, mert végeztem már alapozó online tanfolyamot a témában, de el tudom képzelni, hogy aki először próbálja megérteni a mélytanulást, vagy a neurális hálókat ebből a könyvből, annak erre a fogalmanként pár bekezdés kevés lesz, még a nagyon felszínes megértéshez is. Talán a dolgok internetéről szóló alfejezet az egyetlen kivétel, ott szerintem is elég volt a magyarázat, de ez valószínűleg azért van, mert ez az a téma, ami a nagyközönség számára is eleve könnyebben megfogható (okoshűtők és társaik). Ez a technikai fejezet elbírt volna sokkal több példát és szórakoztatóbb magyarázatokat is, kicsit szégyellem bevallani, de itt párszor be is aludtam…

Az utolsó fejezet ("Hogyan készítsük fel gyermekeinket az MI világára") teljesen jól bemutatja, miért szükséges megújulnia a jelenlegi oktatási rendszernek ahhoz, hogy hatékonyan felkészítse a tanulókat a jövő kihívásaira (bár itt az oktatási rendszer kritikáját kicsit túlírtnak, bő lére eresztettnek éreztem) és milyen készségeket érdemes fejlesztenünk a gyermekeinkben (és magunkban is) ahhoz, hogy ne váljunk az automatizálás korában – ami már itt van a nyakunkon, még kishazánkban is – feleslegessé a munkaerőpiacon.

!

"Több, mint érdekes volt ez a könyv. Kicsit olyan, mintha képekben (melyek persze csak a fejemben játszódtak le olvasás közben) látni véltem a jövőt, és már szinte tapintható volt egyes „jóslatok” érzete.
Nagyon fontosnak érzem ezeket a változásokat, fejlődéseket. Bár voltak részek, melyekről már hallottam, ennyire szépen összeszedve, és részletezve még nem láttam sehol sem." – írja a következő könyvről @Nikolett0907 link.


pat P>!
Meskó Bertalan: Az orvoslás jövője

Meskó Bertalan: Az orvoslás jövője Ember és technológia

Nem mondom, hogy a legolvasmányosabb könyv, amit valaha olvastam, de hogy az egyik leginspirálóbb, az biztos.
Nem nagyon volt benne olyan téma, ami ne mozgatott volna meg. Amit az e-páciensekről, az orvosképzésről, az egészségtámogató applikációról írt például, az már jelen időben, konkrétumok tekintetében is tettekre, de legalábbis további információszerzésre csábítja az embert – még ha a néhány éve megszületett fejezetek egy kissé már elavultak is mostanra.
A többi téma meg hát… nanotechnológia, robotok, genomika, cyborgok, 3D nyomtatás, és így tovább a szép transzhumán jövőig? Hát ezek már sci-fi rajongó énemet is lázba hozták. Még úgy is, hogy azért sűrűn eszembe jutott pl. Ito Projekt Harmóniája, Margaret Atwood Guvatja és Gazellája, meg még jópár könyv, amik a Szép Új Jövendő lehetséges buktatóira is felhívják a figyelmet.
A legjobb része a könyvnek véleményem szerint pedig a fejezetek végén található források, weboldalak, kapcsolódó filmek, egyebek listája. Újraolvasni nem fogom, de fel-felütni, ötleteket szerezni belőle a jövő trendjeinek figyeléséhez annál inkább.

!

„Az agyunk a szűkösségre van programozva; azokra a dolgokra összpontosítunk, amiből nincs elég: az időre, a pénzre stb. Ez ösztönöz minket. Ha megkapjuk, amire vágyunk, hamar elveszíti értékét, mi pedik új elérendő célok után nézünk. Az motivál, amint nincs, nem az, amink van.”

Köszönet az idézetért @gjudit8-nak link


pjanos>!
Chris Anderson: Ingyen!

Chris Anderson: Ingyen! A radikális árképzés jövője

A technológia részleteibe ugyan nem megy bele, nem ír arról, mitől lesznek olcsóbbak a chipek, talán még a nanotechnológia szó sem szerepel benne, abszolút a technológiára épül a könyv azzal, hogy az egyre olcsóbb eszközök gazdasági hatását és lehetőségeit elemzi.
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szavak sem szúrták ki a szememet, mégis több fejezetben is kulcs az, hogy a beszédhangokat mint adatokat feldolgozva a gépek előbb-utóbb emberi beavatkozás nélkül tudnak szolgáltatást nyújtani. Ettől lesz ez a szolgáltatás annyira olcsó, hogy megérje ingyen adni annak érdekében, hogy nagyobb legyen a piac, mely egy más termékért pénzt ad, és finanszírozza az ingyenes szolgáltatást annak fejlesztésével együtt.
Jobban megéri ingyen adni valamit tömegeknek, majd a tömeg egy részének eladni prémium szolgáltatást pénzért, mint az egyébként ingyenes szolgáltatás eladására bevezetni a mikrofizetést. Nem beszélve arról, hogy akkor nem lenne az a tömeg, melynek egy része megveszi a prémium terméket is.

!
Laren_Dorr>!
Tudomány

Felfedeztem egy izgalmas könyvsorozatot a Springer kiadótól. The Frontiers Collection a sorozat gyűjtőcíme, és olyan egyszerzős műveket valamint esszégyűjteményeket tartalmaz, amelyek a modern tudomány határterületeivel foglalkoznak, ahonnan egyenlőre még nem látunk tovább, és a kutatásokból adódó kérdések és felvetések sokszor már a filozófia területéhez tartoznak. A könyvek rengeteg témát felölelnek, legfőképp a kvantumfizika területéről, de van itt káoszelmélet, tudat filozófia és kutatás, információeomélet, lingvisztika, komplexitáskutatás, informatika, evolúció, futurológia, idő, és még rengeteg más téma. A szerzők különböző tudósok és filozófusok több területről – az ismertebbek között ott van Roger Penrose, Carlo Rovelli, John Searle, Daniel Dennett. Itt található a könyvek listája: spoiler
Sajnos elég drága könyvek, 30-tól 80 euróig terjed az áruk, viszont az egyik elérhető ingyen e-könyv formában az Amazonon (a Springer oldalán ingyen letölthető pdf és epub formátumban is): spoiler
Ez James Glattfelder fizikus és komplexitás kutató Information-Consciousness-Reality című több mint ezer oldalas szösszenete, ami egy régi-új tudományos és ontológiai felvetést jár körül és fejt ki, miszerint a valóság alapvetően imformációból áll, mely információk kauzális interakciókban komplex információfeldolgozó struktúrákat hoznak létre, amilyen a az emberi agy és a tudat is, és a világ és a fizikai törvények, ahogy azokat mi érzékeljük, tulajdonképpen ezeknek az információfeldolgozó folyamatoknak a „leképzései”.
Néhol ugyan sok benne a matematika, de simán át lehet ugrani a képleteket, közérthetően van megírva, sok idézetet használ az adott tudományterületek nagy alakjaitól.

Kapcsolódó könyvek: James B. Glattfelder: Information – Consciousness – Reality

James B. Glattfelder: Information – Consciousness – Reality
6 hozzászólás
!

Kép forrása: link
    
„Akik elég őrültek ahhoz, hogy elhiggyék, meg tudják változtatni a világot – azok tényleg meg is teszik.”

@cassiesdream-nek jár a hála az idézetért! link
    

Steven Paul „Steve” Jobs amerikai üzletember, az Apple elnöke, vezérigazgatója, az informatikai és a szórakoztatóipar ismert alakja volt. A számítástechnika egyik úttörője, aki meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben és az egérben. A többi pedig már történelem, vagyis inkább Apple…
    
„„Éppen megint gyümölcsdiétán voltam – magyarázta –, és egy almaültetvényről tartottam hazafelé. Ez a név pedig vicces volt, szellemes.”

Az idézetet köszönjük @Rits molynak. link


Renáta_G>!
Kevin Lynch: Steve Jobs

Kevin Lynch: Steve Jobs Egy zseni életrajza

A pasi hihetetlen dolgokat vitt véghez. Kreativitásának és zsenialitásának tükrözésére bőven elég a következő adat: 458 szabadalom fűződik a nevéhez. Oké, ennek csak töredéke, ami ténylegesen számít, mert az Államokban még arra is szabadalmat kérnek, hogy ők kerekítették le először a kijelző sarkát. Ettől függetlenül, bőven akad lenyűgöző termék a szabadalmai között. Páratlan innovátor volt és bár személyisége hagyott kivetni valót maga után, céltudatossága és marketingérzéke segített sikerre vinni az ötleteit. Kevin Lynch pedig remek érzékkel szedte össze élete fontos állomásait egy színes, izgalmas kötetbe.

Bővebben: https://kulturpara.blog.hu/2020/04/08/steve_jobs_egy_zs…

!
Martin_Madai>!
Walter Isaacson: Steve Jobs életrajza

Ez a regény rendkívül igényes, látszik hogy az író hatalmas mennyiségű időt és energiát fektetett bele. Szinte hihetetlen, hogy Steve Jobs legtöbb rokonát, barátját, kollégáját (elbocsátott kollégáit) kifaggatta, feljegyezte és életrajzba foglalta. Szép, hosszú és részletes, méghozzá nagyon részletes. Aki tömör, gyors, akciódús, pörgős regényt keres, az rossz helyen jár. Viszont tele van rengeteg érdekességgel, kegyetlen őszinteséggel, és alaposan megismerhetjük Steve Jobs makacs, főnökösködő, különc személyiségét, akire néha haragszunk, máskor együtt érzünk vele. Informatikusok különösen élvezni fogják, vagy mindazok akik érdeklődnek a technika, számítógépek, zenelejátszók, mobiltelefonok fejlődéstörténetei iránt.
El kell ismerni, hogy rétegregény. NEM való mindenkinek, nem fogja mindenki élvezni! Elhiszem, hogy mindenki talál benne unalmas oldalakat, amely lehet technikai, gazdasági (mint nálam) vagy néha családi témájú. Továbbá lehetetlenség az összes szereplő nevét megjegyezni, így nagyon hasznos volt a könyv elején kigyűjtött szereplők és „funkcióik” listája.

!

„Az agyunk amely megszűri azt a milliárdnyi félreérthető információt, amellyel a valóság állandóan bombáz bennünket értelmezi a világot, újraalkotja a valóságot, gyakorta a tudtunkon kívül. Az esetek többségében ez nagyon hasznos, sőt egyenesen életbevágó. De tévedésekhez is vezethet, amelyek alkalmasak arra, hogy előítéletesek legyünk. Meg kell tehát világítanunk azt, ahogyan dolgozik az agyunk, amikor becsap bennünket.”
    
„Az internet a legkedvezőbb terep az álszakértők és igazi sarlatánok megjelenésének, mert bárkinek szót és közönséget ad. Umberto Eco szerint az internet szóhoz juttatta azokat, akik „azelőtt csak a bárban, egy pohár bor után beszéltek, és semmilyen kárt nem okoztak a közösségnek. (…) Ma ugyanolyan joguk van szólni, mint egy Nobel-díjasnak.””
    
Köszönet az idézetekért @Amapola-nak link és link.


BBetti86 >!
Albert Moukheiber: Az elme trükkjei

Albert Moukheiber: Az elme trükkjei Amikor a saját agyad áldozata vagy

Ismeretterjesztő, és valóban sok mindent meg lehet tudni belőle. De szerencsére közérthetően van megírva, sok példával és grafika is van benne, nem kell nagy biológiai előképzettség hozzá.
Az alcím kicsit meg is téveszt, mert nem anatómia és agykutatás. Valóban olyan jelenségeket vizsgál, amikor az agyunk becsap minket, de ezt inkább pszichológiai szempontból mutatja be, nem neurológiailag.
Sok a hivatkozás, a kísérletek bemutatása. Ezek között akad ismertebb is, ismeretlenebb is. Tetszett, hogy igyekszik a mai korhoz csatolni, és pl. Trump tweetjein keresztül is bemutatni jelenségeket. Érezni benne, hogy relevánssá igyekszik tenni, hogy miért fontos ismernünk ezeket a jelenségeket. Még tippeket is ad, hogyan kerüljük ki a megtévesztéseket – legyen az agyunk vagy a környezet kontextusa miatti. Ez tetszett benne legkevésbé, én úgy éreztem, ha ismered a jelenséget, akkor azzal tudod azt is, hogy mi mit válthat ki, így odafigyelsz rá. Pl. ha tudod, hogy a közösség nyomására könnyű rosszul dönteni, meggondolod, mész-e a másik után agyatlanul. De a könyvben ennél sokkal konkrétabb példák is vannak.
Jól szerkesztett, okos kis könyv, amit akár többször is kézbe tudok venni és egyik-másik fejezetét újraolvasni. Nekem leginkább az tetszett benne, ami a tudat alatti befolyásolásról volt benne, de a stresszről is érdekes fejezet került be.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!