Tudomány

Rovatgazda
!

Kép forrása: spoiler

Megjött az ősz, s a Tudomány rovat is ismét bejelentkezik. Ha ősz, akkor szerintem mindenkinek a sárguló-barnuló, gyönyörű őszi erdő jut először eszébe, a zörgő avar a lábunk alatt. Esetleg egy parkban, ahol forró teát és sült gesztenyét is lehet kapni, s egy padra leülve a még meleg napsütésben olvashatunk egy jó könyvet. De vajon tudjuk-e, mitől sárgulnak meg a levelek, miért szeretjük annyira az eső illatát és mire is jó a gesztenye?

A gesztenyén legyen most a hangsúly, amit persze mindenki ismer, szerintem nincs közöttünk olyan, aki gyerekkorában ne gyűjtött volna gesztenyét (és szúrta meg magát a tüskés héjjal), s készített volna belőle valamit (nekünk az őszi technika órák egyik biztos feladata volt). Az angolok ennél is tovább mentek, külön versenyt rendeznek gesztenye-pattintásból, melyről @Bori_L hozta nekünk az érdekes karcot: https://moly.hu/karcok/1179880.

Ma már sokkal jobban hasznosítják a termést is, hiszen eszcint tartalmaz, amely pakolásként, olajként, krémként elkészítve kiváló aranyérre, visszérre, ödémák és mozgásszervi problémák kezelésre. A fa virága és levele is segít az aranyér kezelésében, a kérgében lévő humarint pedig a kozmetikában használják.

Sajnálatos azonban, hogy egy friss felmérés szerint sajnos a közönséges vadgesztenye is a veszélyeztetett fafajok listájára került, nem kevés európai sorstársa mellé. A városok növekedése, a turizmus, a kártevők, a betegségek, a fakitermelés, az idegen fajok mind-mind hozzájárulnak, hogy ezek a hatalmas fák a kihalás szélére kerüljenek. Radnóti hangulatos sorait olvasva, melyet @Angele-nek köszönhetünk (https://moly.hu/karcok/1325611), csak reménykedhetünk, hogy még sok-sok szeptemberen élvezhetjük ezeket a barna ékszereket!

Radnóti Miklós: Szeptember

Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!
a fák alatt sok csilla, barna ékszer:
vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,
a perzselőt! a hűs esők előtt.
Felhőn vet ágyat már az alkonyat
s a fáradt fákra fátylas fény esőz.
Kibomló konttyal jő az édes ősz.


>!
Trixi_Adzoa P
Tudomány

Utóbbi időben oly kedves témám: a fák :-)
Itt egy rövid cikk arról, mitől sárgulnak a fák levelei az ősz megérkeztével.

https://24.hu/tudomany/2019/09/15/miert-sargulnak-be-os…

!
>!
Debut
Tudomány

esőillat

Az illatnak a kérdésére a tudomány, az általa kiváltott érzéseinkre pedig az evolúció ad választ. Az esőillat tudományos neve, a petrcichor, ami a görög petros (kő) és az ichor (istenek vére) szavakból áll össze. Kutatók már a 60-as években megfejtették, hogy nem az esővíznek az illatát érezzük, hanem az általa a földből felszabaduló gázokét. A talaj két összetevője felelős sokunk egyik kedvenc illatért: az egyik az az olaj, amit a növények választanak ki szárazság idején, hogy meggátolják magvaik kicsírázását, a másik pedig a geozmin nevű anyag, amit az úgynevezett aktinobaktériumok bocsátanak ki miután elpusztulnak. (Ez az anyag felelős egyébként az ivóvíz esetleges mocsár szerű ízéért is.) Az esővíz földet érve feloldja ezt a két anyagot, és elpárologva gázbuborékok formájában kerülnek a levegőbe, majd szaglószervünkbe.

De mégis, miért kedveljük mind ezt a megfoghatatlan illatot? A válasz elég egyszerű és az emberiség evolúciós folyamatában kell keresni. Mivel mióta világ a világ a víz az éltetője minden életformának, így őseink túlélése is sokban függött tőle. A szárazság a termés és az állatok kipusztulását, és ezáltal az emberiség eltűnését is jelentené. Így nem véletlen, hogy az esőzés és a vele járó illat a mai napig kellemes érzést kelt bennünk, hiszen nem kevesebbet, mint az életet köszönhetjük neki.

https://www.trnd.com/hu/blog/az-es-illat-titka/

!

Kép forrása: spoiler
    
Nekem ijesztőnek tűnik, de nagyon bizonygatják, hogy teljesen veszélytelen egy „második nap"-ot létrehozni Franciaországban… Nem másról van szó, mint a fúziós erőműről, amelynél a Nap energiatermelésének folyamatát próbálják leképezni a tudósok. A franciaországi Cadarache mellett épül az erőmű nemzetközi összefogással, jövőre kezdik összeszerelni a reaktorkamrát és 2025-ben tervezik az indítást (én meg tervezek egy dél-amerikai vagy ausztrál utazást arra az időpontra :-D). A molyoknak @elge76 hozta meg a hírt: https://moly.hu/karcok/1333501, és végül a teljes cikksorozat folytatását is: https://moly.hu/karcok/1333812 és https://moly.hu/karcok/1334605, valamint az építésről szóló érdekes videót is neki köszönhetjük: https://moly.hu/karcok/1339036. Pár napja @Zsola is felfigyelt az erőműre és ő más forrásból hozott nekünk információkat:
https://moly.hu/karcok/1336465, @Kallós pedig a napokban osztotta meg, dühös gondolatait: https://moly.hu/karcok/1333755.

Aki viszont nem fél az erőművektől, annak még egy „jó hír”. Miközben ezeket a sorokat pötyögtem be, közölték, hogy zöld utat kapott az ukrán elnök nyáron bejelentett ötlete, vagyis hogy a csernobili erőmű területét megnyitják a turisták előtt (a tévés hírben azt jelezték, hogy magába az erőműbe (?) is be lehet menni pár percre védőöltözetben)… „Fejezzük be végre az emberek, a látogatók riogatását, és változtassuk a tiltott zónát tudományos és jövőbeni turisztikai mágnessé. Tegyük a szabadság földjévé, legyen az új Ukrajna egyik jelképe, ahol nincs korrupció és nincsenek ostoba tilalmak, hanem helyettük beruházások vannak és jövő.” – hangsúlyozta az elnök még a júliusi elnöki rendelet kiadása idején.

A csernobili katasztrófáról a Tudomány tavaly májusi számában foglalkoztunk (lásd: https://moly.hu/merites-rovatok/tudomany-21), idén azonban kijött az HBO sorozata is az eseményekről, amely miatt újra felkapott lett. @Everglow_ChroniclesofaBooksh… a katasztrófa területén élő növényekről karcolt nekünk, feltéve a kérdés, hogy vajon tudnak-e a növények rákosak lenni: https://moly.hu/karcok/1318669. @Algernon egy tudományos posztot hozott a kóriumról, vagyis az atomreaktor-baleset során keletkező radioaktív elemről, mely a legszennyezőbb anyag a világon: https://moly.hu/karcok/1312342.

„Ha van könyv, ami nagyon tud ütni, akkor ez a könyv az!
Egyszerre néztem a sorozatot az HBO-n, vártam hétről hétre az újabb részeket és olvastam közben ezt a könyvet, ami egyrészt egyfajta átfedést nyújt a filmsorozattal, ugyanakkor sokkal mélyebben, részletesebben belelátunk a történtekbe és megértünk olyan dolgokat is a sorozatból, amit látva annyira nem lehetett. Így együtt a kettő döbbenetes, sokkoló, félelmetes és millió kérdés cikázik az ember fejében közben.” – írja @Niki_ karcában (https://moly.hu/karcok/1333605) a könyvről és a filmről (gyakorlatilag egyszerre), s ha a könyv adatlapjára kukkantunk, láthatjuk, hogy sikere töretlen, minden hónapban több moly ír róla részletes értékelést (és ki tudja, hányan olvassák) és gondolkodik el a történteken, mint tette azt legutóbb @Meszienci, levonva a konklúziót: „Kötelező olvasmánnyá tenném. Csakhogy kevesebb hibát kövessük el a jövőben!” (a teljes értékelést itt olvashatjátok: https://moly.hu/ertekelesek/3388171).


>!
Algernon +SP
Tudomány

Az előző, kórium anyagról írott karcom (https://moly.hu/karcok/1312342) kapcsán felmerült, hogy bár én sok mindent értek ebből a szövegből, természettudományos végzettségem van, azért ez nem az átlag. De nem vagyok fizikus.
És szerintem a Tudományok zóna célja az ismeretterjesztés is, és egy előadónak a közönséghez kell igazodnia :)
(tartottam már én is előadást laikusoknak a doktorimból, állítólag nagy sikerem volt – szóval képes vagyok rá!:)

Mostanában a csapból is a Csernobil sorozat folyik, de az elméleti háttér és sok információ nem igazán érhető a laikusok (értsd: nem fizikusok) számára. Ezért arra gondoltam, hogy indítok egy karcsorozatot, ahol egyszerűen, konyhanyelven fogom kivesézni a téma következő fogalmait (nem feltétlenül karconként!):
– atomerőmű
– nukleáris katasztrófa
– Nemzetközi Nukleáris Eseményskála
– kórium – mégegyszer :)
– radiokatív sugárzás
– maghasadás
– radioaktiv hulladék
– nukleáris holokauszt
– morbiditás/mortalitás
– felezési idő
– Majak
– Three Mile -baleset
– atombomba/atomtámadás

Van-e esetleg igény más természettudományos fogalomra, akár Csernobiltól függetlenül? :)

A kép illusztráció, avagy a Csernobil sorozat megtekintése nem tesz senkit a nukleáris fizika szakértőjévé.

Ennek folyományaként, ma éppen rakom rendben a Csernobil témájú szócikkeket, próbálom egyértelműsíteni őket. Ugyanis Csernobil nemcsak egy helyszín, hanem egy esemény is, és egy fogalom is például.

51 hozzászólás
!

Kép forrása: spoiler
    
A zene és a tudomány összefonódásával is sokan foglalkoztak mostanában a molyok, lássuk, milyen irányban kutakodtak.

@latinta a népdalok gyűjtéséről és a fonográfról hozott nekünk karcot: https://moly.hu/karcok/1311118. A fonográfot Thomas Alva Edison találta fel, 1877-ben készült el az első működő készülék. Bár már korábban is voltak különböző eszközök, melyek hangokat voltak képesek lejátszani, a valós hangok rögzítésére ez volt az első, népszerűvé vált próbálkozás (1860-ban ugyanis fonautográffal egy francia nyomdász képes volt hangtöredéket felvenni, viszont visszajátszani nem volt képes, egy kutatólaboratóriumnak sikerült végül lejátszani a felvételt: https://www.youtube.com/watch…).

De térjünk vissza a fonográfhoz! Az első készülékek még csak néhány szó alig érthető rögzítésére voltak képesek, az utolsó műsoros hengerek négy percnyi, akkori szinten jó minőségű zenét tároltak. A hangot egy tölcsér gyűjti össze, ennek végén egy membrán található, amit a hang rezgésbe hoz. A membránhoz egy acéltű kapcsolódik, amely egy forgó viaszhengerre spirálisan belekarcolja a hangnak megfelelő rezgéseket. Viasz helyett eleinte vékony ónréteggel bevont hengereket is használtak. A visszajátszás ennek pontosan a fordítottja volt. A hengerre rögzített barázda megmozgatta a tűt, az átadta a rezgéseket a membránnak, majd a tölcsér hallhatóra erősítette a hangot.

Használták diktafonként, népdalok gyűjtésére, vagy híres emberek hangjának megörökítésére. A legrégebbi, máig fennmaradt magyar nyelvű felvétel Torinóban készült, 1890-ben, ahol Kossuth Lajos mondott ünnepi beszédet az aradi vértanúk emlékművének felavatására (https://www.youtube.com/watch…).

@BookShe a természetben és a világűrben fellelhető érdekes hangokról hozott beszámolót: https://moly.hu/karcok/1327070, @deaxx pedig jópofa videókat talált, ahol zenei körítéssel, énekelve adja elő mindazt, mit tudni érdemes. Szerintem az Aladdin zenéjére írt előadás a legjobb, ráadásul hangjuk is van ám a csapat tagjainak: https://moly.hu/karcok/1335579.


>!
Bélabá P
Tudomány

Kutatás szerint magas az intelligenciád, ha az instrumentális zenét kedveled

Egy új kutatás szerint a magas intelligenciáról árulkodik, ha az instrumentális zenét szereted.
A Savanna Principle szerint az intelligenc emberek inkább vonzódnak az újfata behatásokhoz, mint mások, írja a Psychology Today. A Savanna Principle-t vezető Satoshi Kanazawa evolúciós pszichológus egyik tanulmányában vezette le és bizonyította ezen elméletet.

Úgy gondolja, hogy a zene alapvetően emberi hangokból fejlődött ki, és a hangszerekkel felvértezett zene újabb stimulusnak számít emiatt. Mint írja a lap, a következtetés elég egyszerű: az intelligensebb emberek jobban tudják élvezni az instrumentális zenét.

Satoshi Kanazawa elméletét alátámasztja egy másik tanulmány is, amely az intelligencia és a zenei preferenciák kapcsolatát elemezte.

Akkor keltette fel az érdeklődésemet a téma, amikor egy másik kutatáson dolgoztam, ahol a személyiségjegyek és a zenei ízlések kapcsolatát tanulmányoztuk

– mondta Elena Račevska, az Oxford Brookes fiatal kutatója. 467 horvát középiskolást vizsgálva megállapították, hogy az intelligencia és az instrumentális zene szeretete közben összefüggés van. Račevska rájött, hogy azok, akik jobban odafigyelnek a zenére, különösen élvezik az instrumentális műfajokat.

A kutató tisztában van azzal, hogy ez csak egyetlen aspektus, az intelligencia csak egyetlen tényező a zenei preferenciában, hiszen azt a nem, az iskolázottság, de még a családi anyagi helyzet is befolyásolja. Szerinte érdekes lenne vizsgálni, hogy változik az ember zenei ízlése, ahogy öregszik. Az biztos, hogy hangszert adni a gyerek kezébe több okból is érdemes.

https://www.limelightmagazine.com.au/news/intelligent-p…

https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-7063073…

4 hozzászólás
!

Kép forrása: spoiler
    
„Mindannyian nagyra becsüljük a szellemi erőnket, és érdekel bennünket, hogy vajon miért száguld egyesek agya úgy, mint egy versenyautó, s miért döcög másoké úgy, mint egy öregecske Ford Fiesta.”

(Az idézetért köszönet @schummyka molynak: https://moly.hu/idezetek/390783.)

Az intelligenciát sokféleképpen határozták meg, a komplex fogalom a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik. Általánosabban úgy fogalmazható meg, mint az információ felfogásának vagy észlelésének képessége, és tudásként való elraktározása, majd hasznosítása egy feladat megoldása érdekében.

Az általános tankötelezettség bevezetését követően a francia oktatási kormányzat kénytelen volt szembesülni azzal, hogy vannak gyerekek, akik nem képesek lépést tartani a többiekkel, és hamar kialakultak a legrosszabbak számára fenntartott külön osztályok. Alfred Binet-t azzal bízta meg a Francia Közoktatási Minisztérium, hogy készítsen olyan pszichológiai eszközt, amely alapján objektíven megállapítható a gyerekek iskolaalkalmassága. Binet feladatai a hétköznapi ítéletalkotásra épültek, melyekből az első, valódi intelligenciateszt elkészült 1905-ben.

„Nagy kaland ismerkedni magunkkal a képességeink által. Jó játék felfedezni bizonyos erősségeinket és gyengeségeinket. Személyiségfejlesztő lehet átrágni magunkat a teszteken, rádöbbenni arra, hol bicsaklik meg a logikánk v. fárad el a türelmünk. Izgalmas belső utazás és sok feladat vár az olvasóra.” – írja @gjudit8 az
Intelligenciatesztek „olvasása”, vagyis inkább kitöltése után (https://moly.hu/ertekelesek/3028398).

A feladatok megfeleltethetők voltak egy adott életkorra jellemző átlagos teljesítményszintnek, amelyet Binet mentális kornak nevezett. Wilhelm Stern mutatta meg, hogy ha a mentális korból nem kivonjuk az életkort, hanem elosztjuk vele, akkor a különböző gyerekek összehasonlításakor a tapasztalatokkal sokkal inkább megegyező eredményt kapunk. Így született meg az intelligenciahányados, vagyis az IQ fogalma.

Binet tesztjeit Lewis Terman adaptálta angolra, az új változat Stanford–Binet néven vált ismertté, és rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert az Egyesült Államokban. Terman továbbfejlesztette Stern számítási módját, és az eredményt megszorozta százzal, hogy könnyebben kezelhető értéket kapjon. Mivel a felnőttekre ez már nem érvényes, ezért sokáig csak gyerekeknél mérték az intelligenciát.


>!
Bélabá P
Érdekes világ

Kim Ung-yong 1962-ben született, Koreában. Mikor 2 éves volt, az IQ-ját 210-re mérték, ami rekord magas ebben a életkorban.Kétéves korára már 5 nyelven beszélt, három éves korára pedig már értette az algebrát és a differenciálszámítást. A világ legokosabbnak tartott emberét 4 évesen vették fel az egyetemre. 4-6 éves koráig Kim a Hanyang Egyetem hallgatója volt, 7 éves korában pedig meghívást kapott a NASA-hoz.

https://filantropikum.com/kim-ung-yong-vilag-legmagasab…

!

A felnőttek számára készült első IQ-tesztet Donald Wechsler alkotta meg, akárcsak a deviációs IQ fogalmát, amely azóta is azonos a felnőttek esetében használt IQ-val. A deviációs IQ a mentális képességek normális eloszlásából indul ki, és lényegében nem jelent semmi mást, mint azt, hogy az átlaghoz 100-as IQ-t rendelünk, az egységnyi szóráshoz pedig 15-öt.

Nagyon jó könyv! Külön köszönet a laterális gondolkodásról szóló fejezetért:
„A dzsungelben két ember vesz részt egy szafarin. Hirtelen egy tigris elüvölti magát. Mindketten megrémülnek, menekülés helyett azonban az egyik felveszi az edzőcipőjét. Erre a másik megjegyzi: »Mit segíthet ez rajtunk? Nem tudjuk lehagyni a tigrist!« Az első ember azt feleli: »Nem kell lehagynom a tigrist, elég, ha téged megelőzlek.«” – véleményezte @KlaraHu a Fejleszd az elméd című könyvet, ha valaki feljebb szeretné tornászni az IQ-ját (https://moly.hu/ertekelesek/3200324).

Az intelligencia az a képességünk, hogy „nem teljesen meghatározott” célok elérése érdekében is tudunk döntéseket hozni. Intelligenciánk fokmérője az, hogy döntésünk mennyire volt „jó” – azaz végrehajtása után milyen pontosan sikerült elérnünk célunkat – és mennyire volt gyors. Intelligenciánktól függ, hogy a hétköznapi életben nem várt helyzetekben milyen jól és milyen gyorsan válaszolunk. Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága.

Milyen lehet vajon gyerekként már zseninek születni? Van, hogy „elszáll” a tehetség?
„Ez egy zseniális könyv egy zseni gyerekkoráról. :) Motiváló és tanulságos történet. :) Nem szabad lemondani egy beteg gyerekről sem, mert nem lehet tudni, hogy mi rejtőzik és lakozik benne/bennük. Szerencsére Jake anyja küzdött a fiáért és ennek meg lett a gyümölcse. Örülök, hogy sikerült elolvasnom ezt a könyvet, mert rengeteg épültem általa. :-)” – @gazibla így jellemzi A szikra című könyvet (https://moly.hu/ertekelesek/2160011), @Bélabá pedig egy másik csodagyerekről hozott nekünk infót (a karcot és a hozott linken elérhető információkat elolvasva percekig tartott, míg a leesett államat összekapirgáltam): https://moly.hu/karcok/1326500. Nem zseniképzés céllal, de a gyerekeknek való játékos, de tanító könyveket ajánl @tiborszerintabor: https://moly.hu/karcok/1308681.

„A nyelvtanulás várható sikerét egyszerű egyenlet fejezi ki:
Ráfordított idő + érdeklődés = eredmény.”

(Köszönet az idézetért @psn molynak, https://moly.hu/idezetek/193638.)

„27 nyelven beszél a magyar férfi – neki van a legtöbb nyelvvizsgája Európában.”
„A férfi a 15. nyelv elsajátítása után jött rá arra, hogy milyen összefüggések vannak a nyelvek között.” – írta nekünk @Emerencia az érdekes világ zónában, a teljes karcot itt olvashatjátok: https://moly.hu/karcok/1329972. Ha követni akarjuk a nyelvtanulásban, hasznos könyv lehet a molyok között is nagyon népszerű Így tanulok nyelveket, melyet @Agatha_Emrys bírált el részletesen: https://moly.hu/ertekelesek/3272604.

Az intelligencia nem mindig áll a béke és jóság oldalára. Sokszor csupán véletlenül, de a lángelmék találmányai később szörnyű tettekhez vezetnek el. Erről a A háború tudósai lapjairól is meggyőződhetünk, 25 történetének hála.körülményeit is.


>!
Wiggin77
Thomas J. Craughwell: A háború tudósai

Thomas J. Craughwell: A háború tudósai Zseniális elmék, pusztító találmányok

Rengeteg újat tanultam belőle, érdekes és szórakoztató. Tele van olyan apró, tán haszontalan (?) érdekességekkel, mint például az, hogy a Maxim-géppuska feltalálójának köszönhetik a nők a hajsütővasat, vagy hogy a Mills-gránát kifejlesztőjének érdeme az első fémfejű golfütő. Itt olvastam először Stephanie Kwolek-ről, aki a kevlárt fedezte fel. Innen ismertem meg a Nobel-díj megalapításának körülményeit is.

!

Kép forrása: spoiler
    
Nézzünk be egy kicsit a molyok szájába is, vagyis az ízlelés világába! Elsősorban a nyelv, a lágyszájpad, a torok és a garat vesz részt az ízlelésben, azonban a szaglásnak is nagyon sok köze van ahhoz, hogy a teljes zamatot meghatározhassuk, mivel a szaglóreceptorok működése nélkül sok különböző étel azonos ízűnek tűnhetne (ezért nem érzünk annyi ízt, amikor náthásak vagyunk).

A fő érzékszerv persze a nyelvünk, s annak ízlelőbimbói, amelyek receptoraival a szánkba vett anyag érintkezésbe lép. A körülbelül hatezer ízlelőbimbó rövid életű, átlagosan tíz napot élnek, majd újak nőnek helyettük. Egy ízlelőbimbó körülbelül ötven receptorból és más segítőkből, például olyan támasztósejtekből áll, amik nyálkájuk segítségével tisztára mossák a bimbókat, hogy ne maradjon utóíz a szánkban.

Az ízleléshez szükség van nyálra is, ebből naponta mintegy hét és fél decit termelünk. A nyálban oldott ételmolekulákat a receptorok hegyén lévő bolyhok érzékelik, amik erre elektromos impulzust indítanak el a receptorban. A receptor a nyelvet behálózó idegsejtekkel érintkezik, amik az agyba szaladnak az információkkal. A három agyideg az íz típusa és erőssége alapján másként reagál, vagyis meghatározza, hogy milyen ízt érzünk és hogy az mennyire erős. Az idegsejtek egyrészt az agykéregbe viszik az információt, így tudjuk, hogy mit is eszünk, valamint a kéreg alá, az érzelmi központhoz közel. Ennek hatására rögzülnek be például a rossz ízek és maradnak meg egész életünkre borzongató emlékként.

Nagyon régen még hét alapízt különböztetettünk meg: a sósat, az édeset, a savanyút, a keserűt, a csípőset, a fanyart és a csípősen fanyart. Ez később még tovább bővült, aztán a XIX. században a tudósok négy alapízre rövidítették le: édes, sós, savanyú és keserű. A nyelv hegye az édesre a legérzékenyebb, az alapja a keserűre, a szélei a savanyúra, valamint az alap és a csúcs egyes részei a sósra. A nyelv középső részén nincsenek receptorok. A XX. század elején egy japán vegyész felfedezte, hogy a fehérjéket alkotó aminosavak ízét is érezzük, később pedig bebizonyosodott, hogy fehérje detektálásra külön receptoraink vannak. Így lett az ötödik alapíz az umami. Azóta pedig már a zsír ízét érzékelő receptorokról is beszélnek a franciák.

Az ízek érzékelése a túlélés eszköze. A sós íz értékes vitaminokat, ásványi anyagokat rejtett, az édes energiát, a savanyú lehet egészséges, akár a narancs vagy romlott, mint az állott tej, a keserű ízt pedig leginkább a mérgező ételekhez kapcsoljuk.

A kutatások szerint az emberek mintegy 25-30 százaléka ún. szuperízlelő, vagyis az átlagnál több ízlelőbimbóval rendelkezik, és ennek hatására jóval intenzívebben érzékeli a különböző ízeket, elsősorban a keserűt, ezáltal nehézkessé válhat egy-egy karakteresebb ízű étel elfogyasztása (amilyen extrém válogatós vagyok, nekem hiperszuper ízlelésem van szerintem). Ugyanennyien tartoznak az ún. nem ízlelők közé, akik – szintén öröklött adottságaiknak köszönhetően – szinte immunisak a keserűre.

Ha már így csorgattuk a nyálunkat, legyen egy könyv is a terítéken. Stílusosan az Ízek bűvöletében-t választottam, amelyben Gordon Ramsay segíthet ízlelőbimbóink elvarázsolásában, vagy a molytársak elcsábításában, lásd @loveQhuay értékelését: „Imádom Gordon-t! Bármit megtennék, hogy neki/nála/vele dolgozhassak, és tényleg bármit. Egy Isten ez a csávó, és olyan egyszerűen tud megcsinálni mindent.” (A teljes véleményt megtaláljátok itt: https://moly.hu/ertekelesek/2442145).

Az ízekhez kapcsolódóan egy kihívást is a figyelmetekbe ajánlok, ahol az alapízeket és pár szabadon választottat kell megtalálni @Nyctea vezényletével: https://moly.hu/kihivasok/izvarazs


>!
Trixi_Adzoa P
Tudomány

UMAMI

     „Minden ízlelőbimbóban különféle receptorok érzékelik az öt alapízt – a sóst, az édest, a keserűt, a savanyút és az umamit –, és mindegyikből idegek futnak agyunk ízérzékelő központja felé.”
    60. oldal (Park, 2018)

     Mi az az umami?
Az elnevezést az „ötödik” íz koncepciójának egyik megalkotója és propagátora, Ikeda Kikunae javasolta a huszadik század elején. Az umami tulajdonképpen egy aminosav, az L-glutamát íze, aminek egyik fő jellegzetessége, hogy önmagában nem jelentkezik, viszont más ízmolekulákkal társulva fokozza azok intenzitását és az ízlelőbimbóra gyakorolt hatását. Az umamit, vagy glutamátot (nátrium glutamát formában) előszeretettel használják sok helyen silány minőségű ételek ízének intenzívebbé tételére – innen ered az angolszász országokban közismert kínaiétterem-szindróma is: az érzékenyebb vendégek az ilyen helyeken használt rengeteg glutamáttól könnyen rosszul lehetnek.

     Miben van?
A glutamátban gazdag élelmiszerek szinte minden kategóriában előfordulnak a zöldségektől kezdve a húsokon keresztül a különböző tejtermékekig (az anyatej például különösen gazdag benne). A tejtermékek között a parmezán (100 gramm sajtban 1200 mg glutamát van), az ementáli és a kecsketejből készült Cabrales sajt a leggazdagabbak umamiban. Húsok között az érlelt marhahús, az érett, levegőn szárított sonka (pl. jamón serrano vagy iberico), viszi a prímet. Zöldségek közül a paradicsom (100g/246 mg), a kínai kel (100g / 100mg) és a fafül gomba (100g / 71mg) vezet, de szorosan utánuk jön a szójabab is (100g / 66mg). A toplistát a barna alga, azaz kombu vezeti, 100 grammban 3190 mg glutamát található. A szójaszószban és az osztrigaszószban is nagyon sok umami van (előbbiben 780, utóbbiban 900 mg / 100g), ezért is használják olyan előszeretettel bármilyen ételhez, ahol a természetes ízeket kell kidomborítani. A halak közül a portugál szárított tőkehal, a bacalhau, és a szardínia tartalmazza a legtöbbet.

     Mi a glutamát és glutaminsav?
A glutaminsav egy aminosav (rövidítése Glu vagy E). Anionja a glutamát. Egyike a 20 fehérjealkotó aminosavnak. Nem tartozik az esszenciális aminosavak közé, azaz az emberi szervezet is elő tudja állítani. Az emberi szervezet szabad aminosav tartalmának legnagyobb részét teszi ki.
A glutamin alapvető szerepet játszik a stresszre adott szervezeti válaszreakciókban, ennél fogva hiánya következtében sérül a szervezet védekezőkészsége. A glutamin ugyanis kulcsszerepet játszik számos metabolikus és immunológiai folyamatban, ezenkívül a legfontosabb energiaforrás a gyorsan osztódó sejtek, mint enterociták, limfociták számára, csökkenti a gyulladáskeltő és fokozza az gyulladáscsökkentő gyulladásos mediátorok termelődését, fokozza a sejt immunitást.
Az élelmiszerekben a hozzáadott glutaminsavat E620 jelöli. Az ízfokozóként alkalmazott glutaminsavat általában melaszból, baktériumok erjesztésével készítik legnagyobb mennyiségben, de bármilyen növényi fehérjéből előállítható, mert a glutaminsav és a glutamát szinte minden fehérjében megtalálható.
A glutamátokat (a glutaminsav anionja) nátriummal, kalciumal, káliummal, magnéziummal ammóniával alkotott sóit az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, mint általános ízfokozókat. Általában keményítőből, cukornádból, cukorrépából, vagy melaszból, erjesztés útján állítják elő őket. Ízük különböző intenzitású, jellegzetes umami íz. Legintenzívebb íze a nátrium-glutamátnak van. Főként alacsony sótartalmú élelmiszerek esetén fordulnak elő. Számos élelmiszerben előfordulhatnak, de leginkább a hús alapú, vagy hús ízű készítményekben alkalmazzák őket.
Számos forrás mellékhatásokról számol be, ugyanakkor tudományos vizsgálatok nem mutattak semmiféle káros mellékhatást. 12 hetesnél fiatalabb csecsemők esetében fogyasztása nem ajánlott. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva.

Forrás(ok):
spoiler
spoiler

Kapcsolódó könyvek: Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?
7 hozzászólás
!

Kép forrása: spoiler
    
Csupa érdekes bejegyzések születtek mostanában, különböző témában és zónákban a molyon, ezekből is hozok nektek egy kis válogatást…

Nagyon népszerű a modern ifjúsági regényekben a vérfarkas megjelenése, s @Emerencia karca rávilágít, hogy bizony egy „farkasember” adta az ötletet A szépség és a szörnyeteg történetéhez is, nem másról van ugyanis szó, mint egy betegségről, a hypertrichosis-ről, amelyet „vérfarkas-szindrómának” is neveznek, s a páciens testét szőr borítja: https://moly.hu/karcok/1327083. Az interneten több ilyen személyre bukkanhatunk, természetesen nagy részüket „látványosságként” mutogatták, mint például Alice Elizabeth Doherty, Julia Pastrana, Fedor Jeftichew, Stephan Bibrowski, Annie Jones vagy Jesús Aceves. Amennyiben ez nem elég bizarr, elég egy pillantást vetni @tundibrich karcában egy japán művész elállatiasodott embereire: https://moly.hu/karcok/1332332.

@Emerencia és @Joshua182 a világűrbe tekintett ki, előbbi a Plútó elnevezésének történetét hozta nekünk: https://moly.hu/karcok/1331992, utóbbi pedig egy jópofa videót arról, hogy vajon mi történne, ha az ember lezuhanna a Jupiterre (elég nagy rá az esély, valljuk be :-D): https://moly.hu/karcok/1334812.

@Bélabá pedig a világ második legolvasottabb könyvét mutatta be: https://moly.hu/karcok/1311510, valamint a legöregebb épségben maradt búvárfelszerelést.


>!
Bélabá P
Érdekes világ

A legöregebb épségben fennmaradt búvárfelszerelés, XVII. századi és Finnországban található. A varratokat viaszos menettel varrták és gyantába ágyazták. A búvárruhát vízállóvá tették, sertészsír és gyanta keverékével kenték be. A sisak belsejét fa kerettel erősítették meg, a tetején van egy lyuk a fából készült légcső számára.

1 hozzászólás
!

Búcsúzóul boldog születésnapot kívánhatunk a Földtani Intézetnek, mely 150 évével a legrégebbi, még működő magyar tudományos intézet.

Köszönöm, hogy ismét velem tartottatok, találkozunk decemberben!


>!
csgabi MP
Tudomány

150 éves az első magyar tudományos kutatóintézet

Idén ünnepli 150 éves fennállását a Földtani Intézet, Magyarország legrégebbi, ma is működő tudományos kutatóintézete. A bányászati, geológiai kutatások fontosságát átlátó I. Ferenc József 1869. június 18-án írta alá az alapító okiratot, és nem sokkal később ki is nevezte az első igazgatót, Hantken Miksát, a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium földtani osztályának addigi vezetőjét a Magyar Királyi Földtani Intézet élére, ami ezzel hivatalosan is megkezdhette működését.

A fővárosiak talán a Stefánia úti palotájáról ismerik leginkább a Magyar Állami Földtani Intézetet, de egy frissen megjelent kiadvány segíthet sokkal többet is megtudni a hazai földtan történetéről: a másfél évszázados évfordulóra a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat pazar kötetet adott ki a magyar geológia megünneplésére.

Noha az intézet önállósága 2012-ben megszűnt (előbb az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel olvadt egybe, létrehozva a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet, majd 2017-ben ez utóbbit összevonták a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal is, megalkotva a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot), a 150 éves a Földtani Intézet című kötet méltó módon foglalja össze és mutatja be azt a munkát, amit az intézet neves geológusai, bányamérnökei, térképészei, hidrogeológusai, vegyészei, geofizikusai, geográfusai 1869 óta végeztek és végeznek Magyarország földtanának megrajzolása, ásványkincseinek megismerése és megismertetése érdekében.
[…]

https://index.hu/techtud/tortenelem/2019/09/22/150_eves…

Kép forrása: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/08/27/_magyar_form…


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!