Tudomány

Rovatgazda
!

Elérkezett a 2019-es esztendő, s vele a legelső Tudomány is. Ezúton kívánok boldog, olvasásban gazdag új évet minden olvasónknak! Az elmúlt hónapokban többször is egy-egy téma köré épült fel a rovat, ezért úgy gondoltam, az év első Tudományában tekintsük át, mi minden szép és jó és érdekes maradt ki az utóbbi időben. Ebben a hónapban tehát vegyesen, sok mindenről szó esik, a legújabb felfedezésektől kezdve a tűzijátékon át a környezetvédelmi hírekig. Megnézzük, mit olvastak mostanában a molyok ezekben a témakörökben, és esetleg milyen kihívásokra jelentkezhetnek a tudományos érdeklődésű molytársak.

Kezdjük rögtön a tűzijátékkal, hiszen az év utolsó napját bizonyára sokan közületek olyan helyszínen töltötték, ahonnan rálátásuk lehetett egy-egy szép tűzijátékra. Ahogy sokan tudjátok, az első tűzijátékot Kínában tartották, ahol már 900 körül elkezdtek puskaporral durrogtatni a kicsi kínaiak, hogy azzal űzzék el a gonosz szellemeket. Az első tűzijátékot a feljegyzések szerint a XII. században lőtték fel, s ez a szokás csakhamar a különböző ünnepek kísérője lett, például a császár születésnapjáé.

Európában a reneszánsz idején jelent meg, de eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. Magyarországon először I. Mátyás király és Beatrix királyné esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban Székesfehérvárott. A XVII. századtól már a gazdagabb polgárok is használhatták a tűzijátékot, s 1686-ban Budavár visszafoglalását is megünnepelték egy sorozattal. A legnagyobb magyar tűzijáték-látványosság a Szent István-napi, melyet Budapesten 1927 óta minden évben megrendeztek, kivéve a második világháború éveit, valamint az 1956 és 1966 közötti időszakot.

A modern korban készített legnagyobb tűzijáték-rakéta több, mint 13 kg-ot nyomott.

A tűzijátékokban alkalmazott anyagok többsége nem mérgező, mások enyhén mérgezőek. Van azonban köztük toxikus is, például a bárium-klorid. Ezért és egyéb okok miatt is komoly támadások érik a tűzijátékipart a környezetvédelem részéről (bárium-, perklorát-, antimonszennyezés).

A tűzijátékok színeinek megértéséhez @chhaya karcolt nekünk egy érdekes összeállítást:


>!
chhaya P
Tudomány

|tűzijáték |szilveszter |kémia |színek

A tűzijáték kémiája, avagy mitől lesz színes a látványosság?

Rövid válasz: mert a tűzijáték rakéta belseje tele van speciális vegyi anyagokkal (fémsókkal, fémoxidokkal), a különböző anyagok pedig égésük során eltérő színnel festik meg a lángot.

Részletesebb válasz: Az atomok elektronjai különböző energiatartalmú pályákon mozognak. A gyújtózsinór meggyújtása után, a hő vagy a fény hatására elektronok gerjesztődnek, azaz egy magasabb energiatartalmú pályára kerülnek. Azonban az elektronok a lehető legkisebb energiatartalmú pályákra törekednek, ezért a felesleges energiát kisugározzák. A rakétákban lévő minden elem különböző mennyiségű energiákat szabadít fel, és ezek az energiák határozzák meg a szín és a fény hullámhosszát, amelyet kibocsátanak. A tűzijátékoknál a robbanóanyagokat gyújtják meg, amelyek biztosítják az égéshez és a gerjesztéshez szükséges hőt, ami 800-1000 °C közé tehető. Az égbolton a különböző fémsók elégnek és összetevőikre bomlanak, továbbá a vegyérték elektronpárok termikus ütközése során fématomok gerjesztődnek, végül pedig a gerjesztés során kapott energia fényként sugározódik ki és színként jelenik meg.

A tűzijáték különböző színeit nem keverik ki úgy, mint amikor új színt szeretnénk kapni a festékek összekeverése végeredményeként. Minden színnek megvan a maga eleme, nem az elsődleges színeket használják a másodlagos, illetve a harmadlagos színek megjelenítése érdekében. Például, ha lilát szeretnének láttatni az égbolton, nem a kékért és pirosért felelős fémsót fogják összekeverni, hanem a lila szín megjelenítésére alkalmas elemet fogják alkalmazni.

A következő lista a leggyakoribb színeket kialakító fémeket sorolja fel:

◦ kárminvörös – lítium [Li]
◦ bíborvörös – stroncium [Sr]
◦ sötétvörös – rubidium [Rb]
◦ téglavörös – kalcium [Ca]
◦ fakóibolya – kálium [K]
◦ kék – cézium [Cs], arzén [As], ólom [Pb], antimon [Sb], szelén [Se]
◦ sárga – nátrium [Na]
◦ sárgászöld – bárium [Ba]
◦ zöld – réz [Cu], foszfor [P], tallium [Tl], tellúr [Te], molibdén [Mo]
◦ vakító fehér – magnézium [Mg]

https://tudomanyplaza.hu/tuzijatek-titka/
http://miert.webclub.hu/miert-szines-a-tuzijatek

!

    
Maradjunk még a tűzijátéknál, hiszen mintegy kétmilliárd év múlva utódaink igen látványos tűzijátékban gyönyörködhetnek majd, ha szerencsések lesznek. Az Index cikkezett arról, hogy a Tejútrendszer a fent említett becsült időpontban ütközni fog egy másik galaxissal, méghozzá a Tejútrendszer körül keringő, Nagy Magellán-felhő (LMC) nevű törpegalaxissal. Igaz, kicsit elgondolkodtató, hogy korábban 8 millliárd évre becsülték az ütközést, ez most 6 milliárd évvel beljebb került. Reméljük, ez már helyes számítás, és nem tévedtek a kutatók pár milliárd évet. Nem ez volt az első ilyen ütközés a Tejútrendszer történetében (https://moly.hu/karcok/1166495), azonban @Bla e cikk kapcsán elgondolkodott a fekete lyukak sugárzási képességéről, más molyokat is beszippantva a témába: https://moly.hu/karcok/1218301.

„De a valódi tudomány már csak ilyen. Töprengést igényel.” – idézte @molly_ (https://moly.hu/idezetek/774401) Az Interstellar és a tudomány című könyvből, mely természetesen felmerült a válasz keresgélése közben.

„Nem mondom, hogy az is megérti, aki az alapfogalmakkal sincs tisztában, de aki csak egy kicsit is tájékozott a témában, annak kincset érhet ez a kötet, ami minden olyan kérdéssel érdemben és gyakorlatiasan is foglalkozik, ami a filmben szerepelt: az univerzum felépítése, görbült tér és idő, a negyedik és ötödik dimenzió, (intergalaktikus) űrutazás, fekete lyukak, egy új kolónia létrehozása, stb. Ja, és mindezt abszolút közérthetően. Tudom ajánlani.” – értékelte @giggs85 a könyvet (https://moly.hu/ertekelesek/2843137).

Maradjunk még picit a csillagok között és @Bla-nál: ő szólt a molyoknak arról is, hogy a Plútón túl találtak egy aprócska törpebolygót, amely esetleg a Naprendszer kilencedik bolygója lehet (https://moly.hu/karcok/1205752), valamint a gyönyörű télies marsi kráterről is mutatott képet, melyet a cikk fotójának is választottam (https://moly.hu/karcok/1207287). @Márta_Péterffy hozta a hírt, hogy az északi pólus Kanadából Szibériába tart, s az elmozdulás magával hozza a navigációs rendszerek frissítését is (https://moly.hu/karcok/1221520). Egy másik információ is érkezett tőle (https://moly.hu/karcok/1220786), amelyből megtudhatjuk, hogy másfél milliárd fényévről érkezett rádiójeleket fogtak be a kanadai kutatók, de nyugalom, nem kell megijedni, hogy nyakunkon a földönkívüliek serege: a cikkben egy asztrofizikus elmondja, hogy az űrben rengeteg minden tud rádiójeleket kibocsátani, köztük például a fekete lyukak is (ismét a fekete lyuk!).

És ne távolodjunk el a fekete lyukaktól (csak amennyire kell), hiszen az ELTE kutatói közzétettek egy tanulmányt, melyben arra mutatnak rá, hogy a galaxisunk magjában található több ezer fekete lyuk valószínűleg egy korongba rendeződve kering a központi szupernehéz fekete lyuk körül:


!

Ugorjunk egy kicsit a genetikára, decemberben jelent meg ugyanis Adam Rutherford könyve, a Minden ember [rövid] története, mely azonnal több molyt is olvasásra késztetett. „Az evolúcióról szól ez a könyv, a génjeinkről, a jövőnkről és a múltunkról. Nem teljes a tudásunk a témáról, ezért mindig vannak új felfedezések ezen a téren, de még így is nagyon nehezen tudom felfogni hogyan lehet az, hogy emberek tagadják ezt az elméletet.” – írta @Kingaak, aki már a megjelenés előtt, angolul elolvasta a könyvet (https://moly.hu/ertekelesek/2952698), @Kuszma részletes és az olvasásra mindenképpen kedvet hozó értékelését pedig lejjebb olvashatjátok.

"Annak idején utáltam, amikor az evolúciót tanultuk biológiából, mert tömény magolás volt az egész. (Pedig a biológiát magát mindig is imádtam, egy időben én akartam lenni a következő Gerald Durrell.)
Ha így tanították volna, nem utáltam volna. Ez a könyv hihetetlenül izgalmas, szép fokozatosan, a genetikát is felhasználva vezet vissza Lucához, az első élőlényhez, akitől mindannyian származunk, és közben időnként megdöbbentő perspektívába helyezi a saját életünket (gondoltatok már arra, hogy minden sejtünk Luca egyenes leszármazottja?).
És mindez még semmi, mert a könyv másik felében, vagy a másik könyvben, vagy hogy mondjuk ezeknél a hátlapjukkal egybekötötteknél, még azt is elmeséli, mi mindent ért már el a szintetikus biológia, és milyen elképesztő lehetőségek rejlenek még benne. Én speciel kétoldalanként kapartam az államat a padlóról." – értékelte @Papusz (https://moly.hu/ertekelesek/2721514) Rutherford másik, pár évvel korábban publikált könyvét, a Creationt, amely egyelőre sajnos nem jelent meg magyarul.

Rutherford egyik előadásáról egy videót is hoztam nektek: https://www.youtube.com/watch…


>!
Kuszma P
Adam Rutherford: Minden ember [rövid] története

A genetikával (és a természettudományok egyéb ágaival) a viszonyom olyan, mint a kaukázusi juhászkutyákkal: tisztelem, becsülöm őket, de tartsuk a távolságot. Ez a könyv viszont arra tett ígéretet, hogy az emberi történelmet fogja megvizslatni a genetika szemüvegén keresztül, ami elképesztően vonzó opciónak tűnt. Az első dolgok egyike, amit megtudtam belőle, az volt, hogy igazából ez a könyv nem is a genetikával foglalkozik, hanem a genomikával – vagyis nem magával a génnel, hanem az emberi DNS összességével. Aztán szembesülnöm kellett azzal is, hogy ha arra számítottam, majd kapok egy többé-kevésbé lineáris szöveget, ami az emberiség afrikai bölcsőjéből kiindulva egészen a jelenkorig végigvezet engem fajunk történelmén egy genetikus idegenvezetésével, akkor csalódnom kell. És mivel arra számítottam, picit csalódtam is. Merthogy ezek a fejezetek inkább ad hoc egymás mellé-mögé helyezett anekdotáknak tűntek arról, hogyan is látja egy genetikus a történelmi állításokat, és hogyan segíti tudományával ezen állítások bizonyítását vagy cáfolatát. Viszont amint ezt megemésztettem, elkezdtem fenemód élvezni a könyvet, mert Rutherford egyfelől marha szórakoztató pacák lehet, másfelől meg tényleg hihetetlenül izgalmas tudásmorzsák sorjáznak itt, adok is némi ízelítőt, természetesen a teljesség igénye nélkül:

a.) Tudtátok például, hogy Izland a genetikusok kedvenc országa? Olyan, mint egy genetikai laboratórium: kevés ember egy kis szigeten, akik sokáig szinte csak egymással párosodtak, ráadásul gyakorlatilag odaköltözésük óta folyamatosan dokumentálják genealógiájukat. Mire nem jók a Sagák!
b.) Vagy az megvan, hogy ha európai fehér emberek vagyunk, akkor minden bizonnyal alapból rokonai vagyunk Nagy Károlynak? Aminek a menőségét csak egészen picit csökkenti, hogy egyben mindenki másnak is, aki 1000 évvel ezelőtt Európában élt, és méltóztatott utódokat maga után hagyni.
c.) Én például azt sem tudtam, hogy a kínaiak, a japánok, meg egyáltalán a legtöbb ember nem tudja megemészteni a tejet. Ugyanis bennük nem alakult ki a laktóz felbontásáért felelős enzimet termelő gén – csak azoknál a kultúráknál, akik tejtermelő állatokat kezdtek el tartani. És ennek nincs 10.000 éve! Ennyi idő alatt kialakul egy komplett közösségben egy hasznos mutáció! Elképesztő. És szegény kínaiak! Feketén kell igyák a kávét.
d.) Amit Szendi Gábor mond a paleo genetikai alapjairól, az nettó hülyeség.
e.) Okulokután albinizmus. Mindenképpen le akartam írni, hogy okulokután albinizmus.
f.) Azt meg ugye eleve gondoltátok, hogy a rasszisták hülyék, de azt biztos nem, hogy a genetika atyja, Galton maga is akkora rasszista volt, mint egy tankhajó. Tulajdonképpen azért találta ki az összes genetikában még ma is használatos statisztikai módszert, hogy a saját faji előítéleteit alátámassza. Mák, hogy a tudománynak sikerült kitörnie az árnyékából.
g.) Amúgy meg az is szépen le van írva, hogy a rasszisták egészen pontosan miért hülyék. Nos, számos okból, de az egyik az, hogy Afrikából az emberi fajnak egy egészen elhanyagolható töredéke áramlott ki, hogy aztán kialakuljon belőlük mindenki, aki nem Afrikában él. Következésképpen ma genetikailag egy kongói és egy szomáliai között lényegesen több különbség van, mint egy japán meg egy svéd, vagy egy inuit és egy ausztrál bennszülött között – ilyen értelemben fekete és fehér (meg satöbbi) „fajról” beszélni egyszerűen tudatlanság.

De ami miatt végképp megbocsátottam a könyv által okozott enyhe csalódást (lásd fentebb), az a 263. oldalon található példa, ahol Rutherford olyan gyönyörűen elmagyarázza nekem, mi a gén, hogyan viszonyul a DNS-hez, és miért rohadt nehéz szakma az övé, hogy én abba egész egyszerűen beleborzongtam. Tessék becsámpázni egy könyvesboltba, és elolvasni azt a 3-4 oldalt, ha mást nem is. Milyen rendes vagyok, nem is mondom, hogy tessék megvenni a könyvet. Bár nyilván nem haragudnék azért sem.

Nagyon jó kis olvasmány volt, az a fajta könyv, amit az ember becsuk, és azt mondja: jé, már megint okosabb lettem egy szemernyivel. Rutherford interpretálásában a genomika valami csodálatosan összetett és izgalmas valami, az ember szinte elkezdi azt érezni, hogy pályát tévesztett. (Kivéve persze, ha eleve genetikus – akkor, remélem: nem.) Ugyanakkor soha egy percre sem szűnik meg tudomásunkra hozni, hogy a genetika csodálatos ugyan, hisz olyan dolog, ami e percben is formál és átformál minket – de nem varázsszer. Ami azt illeti, bizonytalan terra incognita inkább, ahol annak is örül a tudós, ha tudja valamiről, hogy nem tudja, mert az már egészen jó kiindulópont egy hipotézishez.

(Azért a könyvben picit sok az elütés, ezt meg kell jegyezzem. Nekem jobb korrektoraim vannak, mint az Akkord kiadónak.)

30 hozzászólás
!

Január 4. Louis Braille születésnapja, a Braille-írás világnapja. A Braille-írás, más néven pontírás, a vakok számára készült és általuk használt, általánosan elfogadott írásrendszer. Minden jel a papír síkjából kiemelkedő hat pont kombinációja. A Braille-jeleket sorokban nyomják a papírba, és úgy olvassák, hogy az ujjukat könnyedén végigvezetik a sorokon.

A Braille-írást eredetileg Napóleon rendelte a hadseregnek. A pontnak mint íráselemnek a felfedezése egy francia tüzértiszt, Charles Barbier százados nevéhez fűződik. 1819-ben kidolgozta „éjszakai írás” módszerét azzal a céllal, hogy a katonák sötétben is képesek legyenek írásos parancsokat közölni egymással. Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg 6-6 oszlopban. Rendszere így 36 hangot jelölt. A hadsereg túl bonyolultnak találta a módszert, amelyet végül 1821-ben a párizsi Vakok Intézetében Louis Braille alakított át a vakok számára.

Braille 1812-ben, háromévesen vakult meg. 1819-ben ösztöndíjasként került Párizsba a Vak Gyermekek Nemzeti Intézetébe, ahova néhány évvel később Charles Barbier is ellátogatott, hogy bemutassa írásrendszerét. A katonai vakírás azonnal felkeltette az akkor 15 éves Braille érdeklődését. Még abban az évben kidolgozta a Barbier-féle írás (kartonlemezre nyomott domborított pontok) módosított változatát, amellyel a világtalanok igényeinek megfelelően, egyszerű szerkezettel lehetett írni.

„– A két évvel ezelőtt elhunyt Barbier százados nyomán jött az az ötlet – mesélte Louis –, hogy olyan kitapogatható írást fejlesszek ki, amely kiemelkedő pontokból áll. Akkoriban tizenkét éves voltam. Barbier látó volt, és ezért az elméletben kitalált betűk túl bonyolultak voltak. Én azonban ujjaimmal gondolkodtam. Gabriel bizonyíthatja Önnek, egészen megszállottja lettem az egyszerű pontírás gondolatának. Éjt nappallá téve dolgoztam rajta. Talán tudja a kockajátékból, hogy az ember legfeljebb hat pontot tud egyszerre felfogni. Ami efölött van, azt már számolnia kell. Ezért áll az én ábécém csupán hat pontból.” – idézte @lauranne a vakírás feltalálójáról szóló életrajzi könyvből (https://moly.hu/idezetek/72037).

Különleges Braille-jelek, illetve jelmódosítások léteznek a kottaírásra, a gyorsírásra, és persze a világ legtöbb nyelvére, továbbá ma már olyan hatbillentyűs írógépek is vannak, melyeken egy-egy billentyű a Braille-féle hatpontos jel egy-egy pontjának felel meg.
Angol nyelvterületen 1932-ben vették át az írásrendszert, Magyarországon viszont már 1890 körül használni kezdték.

A Braille-írást, a kidomborított pontokból álló bináris kódolású jeleket az ujjbegyeivel tapogatja le használója. A rendszert szinte minden nyelvre továbbfejlesztették, minden nyelv saját Braille-írással rendelkezik, amit kis módosításoktól kezdve akár teljes átszervezésig (például kínai nyelvnél) eltérhet az eredeti formától. Természetesen létezik Braille-írás a magyar nyelvhez is.

A Braille-írásnak kézírásos változata is van, mely úgy készül, hogy egy fémkeretbe foglalt papírlapra Braille-pontozóval beütik a pontokból álló karaktereket. A szöveget a papír hátoldalára kell írni jobbról balra haladva, ezután a lapot megfordítva a színén kidomborodik az írás, amit ezután szokásos módon, balról jobbra haladva lehet elolvasni.

@TREX Braille-címkeigénylési karca (bizony, már létezik ez a címke is!) révén figyeltem fel arra, hogy van egy másik vakírás, a Moon-írás is. Ezt egy brightoni férfi, William Moon találta fel 1847-ben. Ez egy betűnkénti írás, mely kilenc alapkaraktert tartalmaz, ezek értelmezése pedig attól függ, hogyan helyezkednek el felfelé vagy körben. A szöveg sorait váltakozva balról jobbra, aztán jobbról balra, folyamatosan kell olvasni. Egy hátránya azonban van ennek az írásmódnak: csak angol nyelvterületen használják.


>!
Dorabella

Tudtátok, hogy ma van a Braille-írás világnapja?
Charles Barbier fejlesztette ki, eredetileg Napóleon igényére, katonai célokra tervezték, hogy a katonák tudjanak éjszaka csendben és fény nélkül is kommunikálni. De ez a katonáknak túl bonyolult volt és elutasították. Eztán került a párizsi Vakok Intézetébe, ahol Louis Braille továbbfejlesztette.

Volt szerencsém igaziból is látni Braille-írógépet, ki is próbálhattam, sőt egy kedves kisfiú olvasott is fel nekem. Esetleg tud valaki Braille-t olvasni? :)

Szerintem nagyon különlegesek a vak emberek, annyival többek mint mi. Teljesen más a gondolkodásuk, és nagyon jó velük beszélgetni, olyan dolgokra világítanak rá, ami neked eszedbe sem jut. Mindig hihetetlen számomra, hogy ezek az emberek olyan kiegyensúlyozottak, boldogak, és pozitívan állnak az élethez. Mikor például én, aki egészséges vagyok, jól látok, sok kis hülyeségen nyavalygok. Azért is lenne jó, ha az egészséges emberek nyitottabbak lennének a fogyatékossággal kapcsolatban, mert ha beszélgetnének velük, a saját életükhöz is máshogy állnának. Olyan ez kicsit, mintha pszichológushoz járnának. :) De itt mindkét fél jól jár, mindenki örömmel távozik, hiszen a vak sem a vak lesz ezután, hanem egy barát, egy ugyanolyan ember, mint bárki más, akivel jót lehet beszélgetni, nevetni, és sok mindent lehet tőle tanulni. És merni kell kérdezni, mert nekik természetes ez az állapot, és általában szívesen mesélnek róla.

Mikor a vakok kerülnek szóba, rögtön eszembe jut Érdi Tamás is, aki egy csodás zongorista, és ha csak a koncertjén látod, akkor meg nem mondád róla, hogy nem lát, azt hinné az ember, hogy csak egy divatos napszemüveg van rajta. :) Volt szerencsém néhány éve élőben is hallani, sőt, a zongoratanárnőm beszélgetett vele és nagyon kedves, udvarias is. (egy egész óra elment azzal, hogy róla beszélt :D)

http://www.youtube.com/watch…

25 hozzászólás
!

"Mikor megkérdezték, miért szereti annyira a könyveket, egyszer így felelt: „Mert annyi minden érdekeset elmondanak olyan dolgokról, amelyeket nem láthatok, és sohasem fáradtak vagy türelmetlenek, mint az emberek. Újra meg újra elmondják nekem, amit tudni akarok.”

Az idézet, melyet @Sli-nek köszönhetünk (https://moly.hu/idezetek/896430), egy vak (és egyben süketnéma) lány önéletrajzi könyvéből származik. A Csöndes sötét világom című könyvből megismerhetjük a „… huszonnégy éves Helen beszámolóját arról, hogyan lett a világtól többszörösen elzárt kislányból rendkívül művelt, öt nyelven beszélő (igen: beszélő), élénk közösségi életet élő felnőtté. Beszámolót arról, hogyan tapasztalhatja meg a világot egy nagyon érzékeny, fantasztikusan tehetséges siketvak – milyen lehetőségei vannak arra, hogy mégis kinyíljon előtte az élet, és hogyan használja ki maximálisan ezeket a lehetőségeket.” (@Timár_Krisztina teljes értékelését itt találhatjátok meg: https://moly.hu/ertekelesek/1466123). Nemrégiben olvasta a könyvet @Ildó is, olvasmányélményét így összegezte: „…olvasás közben így is volt olyan, hogy egészen megfeledkeztem arról, hogy egy siket-néma-vak lány életrajzát olvasom, hisz a leírásai annyira képszerűek voltak, színekkel, fényekkel, már túlságosan is hihetetlennek tűnve, és már gyermekkori leírásai alapján is egy valódi, teljes élet rajzolódik ki.” (https://moly.hu/ertekelesek/3009081).

Egy más kultúrából is szeretnék egy könyvet bemutatni nektek, ez pedig egy vak arab író önéletrajza, amely a Napok címet viseli. "Aki arra kíváncsi, miként látta egy egyszerű sorból származó, vak ifjú az egyiptomi oktatást és annak minden járulékos elemét (a hazautazástól a pénzszűkén át a leckekészítésig), az nem fogja megbánni, hogy elolvasta a könyvet. Igen, néhol lapos, unalmas, hencegő vagy éppen az időben előre-hátra ugráló a történet, de szerintem nagyon szerethető. Persze egy mára letűnt világot mutat be, de a tanulni vágyó fiatalok gondjai ma is ugyanilyenek, csak nem piasztereket raknak félre, és nem gyékényen alszanak.
Különösen az fogott meg második olvasásra, hogy mennyire hétköznapi jelenségként kezelik a vakságot. (Persze akkoriban ez gyakori is volt, jóval több vak élt a társadalomban, mint manapság.) De ez nem akadálya, hanem ösztönzője volt a tanulásnak – mi máshoz kezdhet egy vak, mint hogy tanár, háfiz*, vagy falusi Korán-recitáló lesz? Kétkezi munkás nem lehet, sem semmi olyan, amihez látni kell (iparos, kereskedő, földműves)." – írja értékelésében (https://moly.hu/ertekelesek/2934853) @Eule.

A harmadik, témába vágó könyv előtt egy kihívást is a figyelmetekbe ajánlok (nemhiába sorolom itt a könyveket hozzá), melyben @Emmi_Lotta arra buzdít, hogy minél több, látás- avagy hallássérült emberekről szóló kötetet forgassunk. A kihívást, melyet az év végéig lehet teljesíteni, itt találjátok: https://moly.hu/kihivasok/latasi-es-hallasi-fogyatekkal-elok-vilaga.

Molnár Gábor 1908-ban született Budapesten. Adottságai, lövésztudása és elszántsága miatt őt választották a Magyar Nemzeti Múzeum állat- és rovargyűjteményét gyarapítani hivatott, 1930-as brazíliai expedíció harmadik tagjának. Amikor társai betegség miatt visszatérésre kényszerültek, ő egyedül vállalta a munka folytatását. Gyűjtéseiből sokat hazaküldött, közben az őserdőben elejtett vadak bőrének értékesítéséből, mérgeskígyók eladásából tartotta fenn magát, majd fazendafőnöki munkát vállalt. 1932-ben – robbanás következtében – mindkét szemére megvakult. Hazajövetele után – 1933-tól kezdve haláláig, 1980-ig – gazdag tapasztalatait érzékletes útleírásokban és regényekben dolgozta fel. Huszonhat önálló kötete jelent meg, és több mint száz tárcája, ismeretterjesztő írása. Rádiójátékokat is írt. Több száz író-olvasó találkozón vett részt, terjedelmes levelezést folytatott. Az 1960-as és 1970-es években az ország egyik legolvasottabb írója volt, írásai nem ritkán másod – és harmadközlésben is megjelentek.

Éjbe zuhant évek című önéletrajzi regényében, melyet ebben a hónapban ajánlott könyvnek is választottam (a teljes lista itt érhető el: https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol), a balesete utáni első, vakon töltött éveket, és az önmagára találás útját mutatja be. @Nyctea véleményét olvashatjátok az író memoárjáról:


>!
Nyctea P
Molnár Gábor: Éjbe zuhant évek

A látás elvesztése rettenetes élmény lehet, különösen egy aktív életet élő, ereje teljében lévő, fiatal kalandor számára. A könyv a brazíliai élmények, állatgyűjtő utak leírásával kezdődik, fő témája azonban a szörnyű baleset és annak következményei. Hogyan lehet elviselni az örök sötétséget? Hogyan lehet mindezek után új életet kezdeni?
A „volna” épp úgy kimaradt szótáramból, mint a „lenne” és a „ha”. Csak tény kell nekem, a meglevő valóság, még akkor is, ha az a nehéznél is nehezebb. – írja Molnár Gábor, akinek hatalmas lelkiereje még a sokat látott orvosokat is meglepi. Jól tudja, csak úgy lehet ép ésszel túlélni egy ilyen tragédiát, ha előre tekintünk, a lehetőségekre koncentrálunk és nem rágódunk a múlton, a veszteségen. Ez persze borzalmasan nehéz, mint az ki is derül a leírásban megjelenő gondolatokból, vívódásokból.
Eleinte nagyon nehézkesnek éreztem az írás stílusát, de az első néhány oldal után ez megváltozott, érdeklődéssel olvastam végig a történetet. Megkedveltem és csodálni kezdtem ezt a rendkívüli embert és az élethez való példás hozzáállását.

!

@marschlako a kvantumfizika alapjaiba próbálta bevezetni karcában az arra fogékony molyokat. A kétrészes kísérlet alkalmazását itt olvashatjátok végig: https://moly.hu/karcok/1197605, s egy korábban karcolt videóban meg is nézhetitek:
https://moly.hu/karcok/1184842. A kvantumfizika iránt érdeklődőknek hasznos lehet megismerni a Higgs-bozon elméletét is. Így tett @thpth is, aki ennek kapcsán A Higgs-bozon című kötetet kapta le a polcról: https://moly.hu/ertekelesek/3031658.

@vargarockzsolt egy nagyon izgalmas témát talált a molyoknak, méghozzá a színlátáskutatást, ahol azt nézik, milyen evolúciós folyamatok vezetnek oda, hogy a színek különböző árnyalatait felismerni tudjuk, s a hozzászóló molytársakkal kitértek arra, vajon máshogy van-e tényleg huzalozva a férfi és a női agy, s van-e erre konkrét bizonyíték. Az érdekes összeállítást itt böngészhetitek végig: https://moly.hu/karcok/1204659.

@Arcturus egy szörnyű betegséggel riogatott a Tudomány zónában; a Dalmau-szindrómáról bizony még én sem hallottam korábban. „A kezdeti tünetek egyszerű influenzára utalnak: fejfájás, érzékenység, végtagfájdalom, láz. Kb. két hét elteltével jelentkeznek az első pszichotikus tünetek, eleinte csak néha-néha: erős fényekre való rossz reakció, echolália, insomnia, szorongás, erős hangulatingadozás. Ezután epilepszia-szerű rohamok, súlyosbítva pszichotikus tünetekkel, végül teljes katatónia. Vajon hány emberen végeztek ördögűzést az elmúlt időben, aki Dalmau-szindrómában szenvedett? Hány embert zártak elmegyógyintézetbe, és állapítottak meg „sima” skizofréniát, esetleg ismeretlen eredetű pszichózist, ami röviden a „fogalmunk sincs”-csel egyenlő?” – írja karcában, melyet érdemes elolvasni: https://moly.hu/karcok/1199061. A betegségre a Lángoló agy olvasása kapcsán bukkant rá, s a könyv sikeres a molyok körében. „Mivel ez egy viszonylag 'újonnan' felfedezett autoimmun betegség (ha jól emlékszem, akkor 2007 környékén írta le először egy orvos), így szörnyű abba belegondolni, hogy hányan lettek korábban félrediagnosztizálva és félrekezelve. És ennek eredményeként hányan haltak meg, vagy esetleg élik az életüket a zárt osztályon.” – írja értékelésében @kratas is (https://moly.hu/ertekelesek/3041129).

Egy fontos, a molyok mindennapi életében jelen lévő eseményre világított rá @Aerandir, karcában ugyanis a gyógyszertárolás helyességének fontosságára, s ezen keresztül a gyógyszerek racemizációjára hívta fel a figyelmet. Vagyis arra, hogy miért is kell komolyan venni, ha rá van írva a gyógyszeres dobozra, hogy hűtőben vagy fénytől védve kell tárolni, s mihez vezethet, ha nem tartjuk be az előírásokat. „Természetesen rengeteg oka lehet, amiért egy gyógyszert hűteni kell, onnan kezdve, hogy elbomlik a hatóanyag, odáig, hogy valamilyen kórokozók elszaporodnak benne. Önkényesen kiválasztottam a racemizációt, mert erről beszélt nekünk egy professzorunk, és nagyon érdekesnek találtam.” – kezdi összeállítását, melyet ajánlok minden moly figyelmébe: https://moly.hu/karcok/1177346


>!
kkata76 P
Tudomány

„Van egy ilyen dolog, prionnak hívják: elkezdi enni az agyad, és addig rágja, míg a végén olyan lukacsos lesz, mint egy szivacs. Vagy habkő.” – mondja a 15 éves gyerek az apjának Murakami Rjú Casting c. könyvében. (128. oldal) Én meg utánanéztem tudatlanságomban, hogy mi az a prion.
„A prionok fehérjetermészetű fertőző ágensek. A gazda fehérjéit képesek magukhoz hasonlóan hibás térszerkezetűvé, így újabb prionná tenni. A prionfertőzést Daniel C. Gajdusek professzor fedezte fel az 1960-as években (a kuru kapcsán), és Nobel-díjjal tüntették ki 1976-ban. Helyes értelmezését és magának a prionnak a felfedezését (1982) Stanley B. Prusiner professzornak köszönhetjük (szintén Nobel-díjat kapott 1997-ben). A tudomány jelenlegi állása szerint prion okozza a szarvasmarhák szivacsos agyvelőelfajulását (angolul: Bovine spongiform encephalopathy) (BSE), amelyet tévesen (!) kergemarhakórnak neveznek, és már macskák esetében is leírták (FSE), a nyércek ún. Aleuti betegségét, a juhok surlókórját, az emberi Creutzfeldt–Jakob-szindrómát és a Pápua Új-Guineai "foré” törzs bennszülötteinél honos „nevető halál”-t, a kurut." írja a wiki. Pedig a képen egész jól néz ki. Mint az a szilveszteri szalag, aminek nem tudom, mi a hivatalos neve. Az ördög szépsége

Kapcsolódó könyvek: Murakami Rjú: Casting

Murakami Rjú: Casting
6 hozzászólás
!

A legkisebbek se maradjanak ki a rovatból, hiszen a molygyerekek tudása is fontos a jövőnk szempontjából (gondoljunk csak a környezetvédelemmel kapcsolatos hasznos ismeretanyag átadásának jelentőségére). @meseanyu 2017-ben már bemutatta az Eszes Róka sorozat legelső olvadok, olyan cuki a borítója darabját a Merítés gyermekrovatában, amely idén két újabb kötettel bővült, és le is zárult (pedig sikeresnek tűnt, hasznosnak is, ráadásul lelki szemeimmel látom a sok hozzám hasonló rókamániás felnőttet, amint suttyomban lelopja alvó gyermeke könyvespolcáról a kötetet, és a paplan alá bújva olvasgatja :-D).

Az első könyv ugyebár az univerzumról szólt Első könyvem az univerzumról címmel, idén pedig fénysebességgel követte az Első könyvbem a fénysebességről, majd tágult tovább a téridőben az Első könyvem a téridőről című záró kötettel.

„Az első részből tanulva először a nagybetűs részt olvastam el, majd utána a kisbetűs, felnőtteknek szánt további ismereteket. Úgy gondolom, ez a módszer sokkal inkább nekem való, mert így nem éreztem annyira darabosnak az olvasást. Ezúttal is sokat megtudhatunk a Napról, a fényről és persze az Világegyetemről magáról. Örülök neki, hogy vannak ilyen könyvek, mert lehetőségük van a kicsiknek már egész korán megismerkedni az őket körülvevő világgal, nem kell megvárniuk, hogy évtizedeket az iskolapadban töltsenek, míg végre megismerhetik ezeket az összefüggéseket. Valószínűleg megérteni csak később fogják, de akkor már sokkal könnyebben. Felnőtteknek sem árt.” -írta a második részről @gab001 az értékelésében (https://moly.hu/ertekelesek/2912693).

A harmadik részt pedig @hintafa véleményezte, s azt hiszem, amit a könyv elért a kicsiknél, az lenne a leglényegesebb: „Nem állítom, hogy mindent értettünk, azt meg pláne, hogy azt a keveset el tudnám magyarázni. Abban viszont biztos vagyok, hogy valami megragadt a fiúk fantáziájában a tudomány, a minket körülvevő világ felfedezésre, megértésükre váró titkaiból. Különösen a száguldó vonaton máshogy érzékelt idő és a többi, hasonlóan jól megfogható példáknak köszönhetően. Nem tanítani akar, hanem lenyomatot hagyni, egy kellemes első benyomást a tudományról, egy gondolatfoszlányt, egy izgalmas élményt, egy bizsergető titokról.” (A teljes értékelést itt találjátok: https://moly.hu/ertekelesek/2921830).

„Az erdőben nap mint nap találunk valami felfedeznivalót – még én is, aki pedig erdész vagyok. Tarts velem ezen az izgalmas utazáson a könyvön keresztül és az erdőn keresztül.” – idézte @olvasóbarát az ifjú molyoknak szóló ismeretterjesztő kötetből, mely az Érted a fák beszédét? címet viseli. A német erdész-író illusztrált kötetében több mint húsz év alatt összegyűjtögetett tapasztalatait, megfigyeléseit osztja meg a kicsikkel, feladatokkal és kvízzel kibővítve.


>!
wzsuzsanna P
Peter Wohlleben: Érted a fák beszédét?

Bár sajnos az utóbbi években ritkábban volt rá alkalmam, nagyon szeretek a természetben lenni és kirándulni, különösen az erdőket kedvelem. Rajongásom ellenére azonban nem mondhatnám, hogy túl sokat tudok az ott élő növényekről és állatokról, holott sokszor megfogadtam már, hogy egyszer jobban elmerülök a témában. Amikor először megláttam a Kolibri újdonságát, ezt a gyönyörűen kivitelezett és érdekes albumot, egyből tudtam, hogy a könyvespolcom kitüntetett lakója lesz. Ugyan ez egy gyermekeknek szánt ismeretterjesztő kötet, és ennek megfelelően kedves, egyszerű nyelvezettel rendelkezik, magabiztosan állíthatom, hogy a felnőttek számára is rengeteg új információval szolgál, és nagyon jól összefoglalja azokat a tudnivalókat és érdekességeket, amiket a fákkal kapcsolatban érdemes megemlíteni.
Az avatottabb olvasók talán tudják, hogyan kapaszkodik egy fa, hogyan élnek az őzek és a vaddisznók, vagy hogy miért hullajtják le a fák ősszel a leveleiket. De vajon azt is tudják, hogy miért nem szeretik a fák a kutyákat, vagy hogy hogyan izzadnak nyáron? Peter Wohlleben erdei iskolájában olyan izgalmas részleteket és apróságokat tudhatunk meg, amik eddig valószínűleg még csak az eszünkbe sem jutottak soha.
A könyv felépítése egyszerre áttekinthető és izgalmas. A különböző fejezetekben lépésről lépésre ismerhetjük meg a fák működését, azt, ahogyan növekednek, fejlődnek, lélegeznek. Megtudhatjuk, mi történik a kis facsemetékkel, hogyan segítik őket az idősebb fák, akár egy család, és azt is, hogyan kommunikálnak egymással. Az oldalakat lapozva hamar ráébredünk, hogy ezek a teremtmények sokkal összetettebbek és intelligensebbek annál, mint amit a legtöbb ember feltételez róluk, és nagyon klassz trükkjeik vannak olyan esetekre, ha valami veszély fenyegetné őket (például egy mohó zsiráf :)). (…)
bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2018/09/erted-fak-besze…

!

Nem mehetünk el szó nélkül a legfrissebb környezetvédelmi szörnyűségek mellett sem, viszont most először úgy tűnik, hogy a természetvédő molyok több hatásos tippet és megoldást javasolnak, és kevesebb a pusztulásról adott tudósítás, így most kicsit a mérleg nyelve a pozitív hírek felé fog talán elmozdulni. De először lássuk a rosszakat, legyünk túl rajta, nézzük meg, milyen keserű dolgokat kell lenyelnünk!

@Bélabá a klímaváltozásról és egy lehetséges minijégkorszakról hozott hír: https://moly.hu/karcok/1185510, a klímaváltozás hatásainak fotós összeállításáról pedig @BookShe karcolt: https://moly.hu/karcok/1224799.

Neki köszönhetjük az utóbbi időszak rossz híreit is, hiszen ő próbálta meg felhívni a figyelmünket a videóra, amely a jelenlegi statisztika alapján kimutatja, hogy 2026-ban elérjük a zérópontot, amikor is minden vadállat eltűnik a Föld színéről: https://moly.hu/karcok/1200182, ami – ahogy a videóban is hallható-látható – szorosan összefügg az emberiség húsfogyasztásával, a haszonállatok táplálása érdekében művelt földterületek növelésével (melyet erdőirtás révén érnek el, ergo a vadállatok élőhelye folyamatosan csökken). A húsfogyasztás egyetlen napi mennyiségéről is talált egy jó szemléltető összeállítást: https://moly.hu/karcok/1211524. (Ilyenkor azért örülök, hogy én, bár fogyasztok húst, de egyre ritkábban. Van úgy, hogy havi 1-2 alkalommal eszem csak, tehát nekem az átlagosan heti 5 nap húsmentesség tutira megvan).

„A pálmaolaj-kitermelés miatt 40 év alatt kétharmadával csökkent a borneói orangutánok száma, amik így a kihalás szélén állnak.” – írta @chhaya egy angol szupermarket-hálózat figyelemfelkeltő videójának hatására. Karcában a pálmaolaj-felhasználás hatásait mutatják be egy rajzfilmben, mely november óta hódít az interneten. A témában @Amrita is nemrég hallgatott meg egy előadást, s ennek kapcsán interjút is készített az előadóval, amelyet a karcában is megtaláltok: https://moly.hu/karcok/1195114


>!
ptagi P
Környezetbarát Molyok

Ez egy kicsit dühöngő-szomorkodó karc.
Hihetetlen, hogy az emberek egy minimális kényelemről, igényről, elvárásról sem képesek lemondani a környezet védelme érdekében. Pl. mosás tekintetében olyan fölöslegesen pazarolják az ivóvizet és szennyezik a vizeket vegyszerekkel. És ha másképp csinálod, akkor igénytelen vagy, büdös vagy, nem-normális vagy – az ő címkézésük szerint.
Minek kell történni ahhoz, hogy ez változzon? Miért ennyire önzők és vakok az emberek a Föld dolgait illetően? Elkeserítő szélmalomharc ez így :(

64 hozzászólás
!

És most jöjjenek a frappáns ajándékok és díszítési ötletek, szigorúan a környezettudatosság jegyében, valamint ötletek és megoldások azért, hogy egyre több területen védhessük a természetet! Kezdjük mindjárt @Lang_Tünde egyszerűnek tűnő (de kapirgálást igénylő) újrahasznosítós karácsonyi díszítésével: https://moly.hu/karcok/1200830, valamint az általa készített karácsonyfadíszekkel: https://moly.hu/karcok/1203931, melyeket remélhetőleg jövőre többen is elkészítenek majd. Ugyancsak különböző ötleteket ajánlott @BookShe az egészséges és környezetbarát ünnepek jegyében, melyeknek alapjait az év más ünnepeire, születésnapokra is hasznosíthatunk: https://moly.hu/karcok/1197623. @Fapicula pedig eldicsekedett azzal, hogy egy „kupac szemetet” kapott ajándékba. Persze nem kell rögtön rosszra gondolni, sőt! A menő ajándékkal tehermentesíthetjük (egy picit, de sok kicsi sokra megy, ugye) az óceánokat: https://moly.hu/karcok/1223638. Az ajándékok csomagolására pedig @lzoltán ajánlott egy technikát: https://moly.hu/karcok/1222413, mely természetesen egész évben aktuális lehet.

A háztartási ételmennyiségek felhasználásával kapcsolatban ketten is karcoltak a Környezetbarát Molyok zónába: „Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. Hazai kutatási eredmények szerint évente ez 68 kg fejenként, amelynek közel fele elkerülhető lett volna.” – idézi @BookShe (https://moly.hu/karcok/1204214) a „Maradék nélkül” programból, s karcában kitér a praktikákra is, mellyel elkerülhetjük a hulladékgyártást. @déli_báb pedig az „Ételmentő” csapatra hívja fel a figyelmet, hogy megmaradt élelmiszereink ne a kukában végezzék: https://moly.hu/karcok/1223359. A hulladékmentességhez még @BookShe is hozzátett: https://moly.hu/karcok/1197652.

@elge76 egy teljesen vegyszer- és kőolajmentes, csak természetes és a természetben lebomló anyagokat tartalmazó mosógélt prezentált nagy örömmel (én alig várom, hogy hazaérjek és kipróbálhassam, mivel itt nem lehet kapni): https://moly.hu/karcok/1215702 és https://moly.hu/karcok/1215786. A használt sütőolaj leadásának lehetőségeiről @szilva81 karcánál beszélgettek a zöld molyok: https://moly.hu/karcok/1222241, a mobiltelefonok újrahasznosítási kampányára pedig, melyet a Jane Goodall Intézet kampányol, ismét @BookShe hívja fel a figyelmünket: https://moly.hu/karcok/1211384. Nagyon aktuális a másik karca is, melyet az utak jég- és hómentesítéséről írt (Elő a lapátokkal!): https://moly.hu/karcok/1220922.

A Tudomány zónába @Varga_Írisz_Dóra hozott egy nagyon érdekes cikket a természetből. „Az Amazonas nyugati vidékén élő Júlia-pillangók (Dryas iulia) különleges viselkedését örökítették meg az ecuadori tévések. A pillangók a teknősök fejére szállva szívogatják a hüllők által kiválasztott könnyet. Ez az úgynevezett lakrifágia.” – írja. Részletesen, videóval (no meg jópofa fényképekkel) itt nézhetitek meg a teljes anyagot: https://moly.hu/karcok/1201193.

Az Érdekes világba is érkezett pár furcsa, de a tudományhoz is kapcsolódó anyag: @BookShe fantasztikus képsorozatra lelt, mely a testünk eddig még nem látott részleteit mutatja meg (nekem legjobban a szem tetszett, a bakteriofágtól és a hajszáleret keresgélő szúnyogtól kirázott a hideg): https://moly.hu/karcok/1221466, @BoneB pedig egy arktiszi orosz szellemvárosba kalauzol el minket (aki rövid életre vágyik, csomagolhat…): https://moly.hu/karcok/1218822. Monthy Python után szabadon @tundibrich rátalált a világ Vérnyulára, amely akkor is cuki dögöket eszik: https://moly.hu/karcok/1221179, @chhaya pedig egy körkörösen növő japán erdőről hozott nekünk képet és magyarázatot: https://moly.hu/karcok/1214462. Tudjátok-e, mióta használunk járdát? Na ugye, hogy nem! @Bélabá karcát kell elolvasni annak, aki választ szeretne: https://moly.hu/karcok/1223764.

Legvégül, de nem utolsósorban, hoztam a három sikertörténetet. @Marcsi a 40 éve fákat ültető férfiról (tapsvihar) hozott egy videós összeállítást (https://moly.hu/karcok/1147730), @Orsi_olvas nem adja fel (tapsvihar), immár a harmadik posztját írja az élhető bolygóért vívott küzdelméről, melyben most az új dolgok vásárlásának visszautasítására koncentrált, megtudhatjuk, sikeresen-e: https://moly.hu/karcok/1214592. A Csarna-völgybe tervezett beruházás elleni kampány sikeresen ért véget, a környezetvédők elérték, hogy a fokozottan védett, 1000 hektáros vadon érintetlen maradhasson (tapsvihar, ováció, lábdobogás és a többi). Erről @elge76 hozta nekünk az örömteli hírt: https://moly.hu/karcok/1196635.


!

Nagy örömömre sokan olvastak az elmúlt hónapokban tudományos könyveket (Én is, én is!), ebből következzék most egy csokorra való, hátha valaki kedvet kap valamelyik agytágító kötethez.

Természetesen még mindig Hawking könyvei a legolvasottabbak, minden hónapban akad moly, aki tőle választ ki valamit. @heysunny például Az idő még rövidebb történetét olvasta: https://moly.hu/ertekelesek/3002304, @Dora_Elizabeth A mindenség elméletét: https://moly.hu/ertekelesek/2932036, @Leon29 A nagy tervet https://moly.hu/ertekelesek/2886416, @Rocketdog pedig A világegyetem dióhéjban címűt választotta olvasmánynak: https://moly.hu/ertekelesek/2881053. @Sicc egy másik, de Hawking gondolatairól szóló könyvet olvasott: https://moly.hu/ertekelesek/3028762.

Ők eséllyel pályázhatnak a kitüntetésre is, hiszen a tavaly indult, de még mindig futó kihíváson (https://moly.hu/kihivasok/az-ido-rovid-tortenete-stephen-hawking-emlekolvasas) kívül egy új plecsnit is begyűjthetnek Hawking rajongói. Ehhez három könyvet kell elolvasni, a részleteket itt találjátok: https://moly.hu/kihivasok/stephen-hawking-elete-es-univerzuma

Richard Dawkins és Yuval Noah Harari is tarolnak a tudományra vágyó molyok körében.
Az előbbitől Az önző gén című művet @Elsie pár hete olvasta: https://moly.hu/ertekelesek/3020206, míg Dawkins másik könyvét, az Isteni téveszme címűt @Barbár véleményezte a molyoknak: https://moly.hu/ertekelesek/2911634.

Ő annyira belejött, hogy rövidesen a másik írótól, Hararitól is előkapott egy kötetet: „Vitathatatlanul a legeredetibb könyv az emberiség történetéről. Úgy tud érvelni, hogy akkor is hiszek neki, ha először valami mellett érvel, később pedig ellene.” – írja értékelésében a Sapiens kapcsán (https://moly.hu/ertekelesek/3019676). Egyetértett vele @eleven is, aki ugyanezen könyvet angolul olvasta végig, s azt írta: „Remek vitaindító – és itt nem titkoltan közös jövőnk a fő kérdéskör, a tétek pedig nagyok.” (https://moly.hu/ertekelesek/2988968). Harari másik könyvét, a Homo Deust @technoid vette kézbe: https://moly.hu/ertekelesek/2999595.

@thpth és @Turms gyakorlatilag egyszerre olvasták és értékelték Az emberi gondolkodás rövid történetét: https://moly.hu/ertekelesek/3002159 és https://moly.hu/ertekelesek/3000572. A Majdnem minden rövid története című könyvről pedig @Goofry írta le a gondolatait: https://moly.hu/ertekelesek/2947628

@Turms ráadásként A jövő fizikája című tudományos művet is elolvasta mellé: „Bár mindig is érdekesnek tartottam a jövőkutatást, túl sokat nem olvastam még a témában. Így amikor a könyvesbolt polcán szembe jött velem egy ismert fizikus futurológiai könyve, gondolkodás nélkül tettem is a kosárba. Plusz még az is eszembe jutott, hogy ez jó folytatása lesz Az emberi gondolkodás rövid történetének: az a történelem előtti időktől a jelenig követte a tudományok fejlődését, A jövő fizikája pedig épp itt veszi át tőle a stafétabotot, és viszi tovább a történetet*.” – írja értékelésében (https://moly.hu/ertekelesek/3002706).

„Ha valaha is szerettél volna (majdnem) teljesen komoly válaszokat kapni tökéletesen agyament tudományos kérdésekre, akkor ez a te könyved.” – értékelte @Gábor_Hernádi (https://moly.hu/ertekelesek/2990348) azt a könyvet, amely – talán a humoros megközelítésnek hála – sok más molyt is kiolvasásra ösztönzött. Például @Brigi007 is dicsérte:


>!
Brigi007
Randall Munroe: Mi lenne, ha?

Randall Munroe: Mi lenne, ha? Komoly, tudományos megalapozottságú válaszok abszurd hipotetikus kérdésekre

Meglepően felszabadító volt elolvasni ezt a könyvet, kitekinteni a társadalomtudós és bölcsész világból. Azóta több filmet nézek a témában, és egy csomó minden kezdett el érdekelni, amiről csak egy fél mondat hangzott el itt. Ajánlom mindenkinek, mert nem kell fizikusnak lenni, hogy megértsd, ellenben közelebb hozza a természettudományt.

!

@Hoacin jópofa értékelése miatt mindenki kedvet kaphat a Hogy működik? elolvasásához (én is, bár az ára rémisztő): „Csuda pompás könyv, mindenkinek ajánlom, akit érdekelnek a masinák, vagy aki szedett már szét ébresztőórát kaján örömmel puszta kíváncsiságból, vagy aki már akkor is úgy érezte, hogy valójában izgalmas a fizika, amikor kettes volt belőle, és viszonyát a tantárggyal tényleg csak a tehetetlenség és a súrlódás jellemezte.” (https://moly.hu/ertekelesek/3012159). Az idő rejtélyét próbálta megfejteni @Video és @bodr az általuk olvasott olasz tudományos könyvből: https://moly.hu/ertekelesek/2932271 és https://moly.hu/ertekelesek/2950385.

A címhez méltóan az első száz oldal után abba akarta hagyni a a mesterséges intelligenciáról és jövőkutatásról szóló WTF? klassz titulus! olvasását @Kuszma, azonban kitartását végül több mint négy csillag övezte: „O’Reilly nem a technikai fejlődésben találja meg a mumust, ami elpusztítja a világot, hanem magában a rövid távú gondolkodásban. A gyors haszonszerzés vágya ugyanis olyan algoritmusokat teremt, amelyek tényszerűen katasztrófába sodorhatják az emberiséget, ugyanakkor a valós problémák megoldására kialakított számítástechnikai innovációk alkalmasint megmenthetnek minket – és igazából csak az emberen múlik, hogy melyiket választja.”

A tiniagy rejtelmeiben kutakodott @Mesemondó, aki az Inventing Ourselves című kötetet olvasta: „A könyv szerzője, aki évtizedek óta kutatja a kamasz agyat, most nagyon érthető és átfogó módon elmagyarázza azt, amiről kevesen tudnak: Az emberi agy kamaszkorban (sőt, egészen a 20-as éveink közepéig) drasztikus változásokon megy keresztül.” – írta véleményében, melyet itt találtok meg: https://moly.hu/ertekelesek/2915898 (és bizony sokáig gondolkoztam, hogy betegyem-e a nagyon hatásos első mondatát… :-D).

Idén is elindult a Polihisztorképző kihívás, @Papusz szervezésében immár az ötödik, (https://moly.hu/kihivasok/polihisztorkepzo-2019). Egyre több bátor jelentkezőt vonz, és már a dolgozatok is jönnek szép számmal a zónába. @Vackor6 egyből egy kemény témával indított, az agykutatás rejtelmeibe próbált betekinteni Michio Kaku segítségével: https://moly.hu/karcok/1223530.

A legvégére még két kihívás, ahová kötelező jelentkeznetek. Igen, ha ezt olvassátok, akkor egy kémprogram segítségével bemérem a használt eszközötök, és ha nem látom a jelentkezéseteket 5 percen belül, a program rátok szabadít egy fincsi vírust (na jó, nem is, csak próbálok mindenkit zsarolni, hogy még többet olvasson, főleg tudományosakat).
Mindkét kihívás az év végéig fut, és három tudományos könyvet kér (igaz, a hoaxok elleni harcnál három különböző témájút), úgyhogy hajrá, mutassuk meg, hogy nemcsak szórakozásból olvasunk, de tanulni is szeretünk! A kihívásokat itt találjátok:
https://moly.hu/kihivasok/okos-konyvek-olvass-ismeretterjeszto-konyveket
https://moly.hu/kihivasok/tudomanyos-konyvek-2019-harc-a-hoaxok-ellen

Köszönöm, hogy velem és a rovatban szereplő molyokkal tartottatok. A következő Tudományra március elején számíthattok!



A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!