Sikerkönyvek

Rovatgazda
!

Ray Bradbury: Az illusztrált ember

„A történetek akár a Földön játszódnak, akár a Marson, a középpontjukban mindig az ember áll. Az ember, aki akkor is a társát támadja, amikor szkafanderben tehetetlenül sodródik az űrben. Aki a marslakókat is meg akarja téríteni. Aki inkább robothasonmást készíttet, minthogy maga oldja meg az élete problémáit.”

20. század – amerikai szerző – fantasy – filmadaptáció – klasszikus – magyar nyelvű – Mars (bolygó) – novella – sci-fi – történetfüzér


>!
RandomSky
Ray Bradbury: Az illusztrált ember

Bradbury második novelláskötete volt ez, 1951-ben jelent meg. Hogy az idő fogott-e ezeken az írásokon, relatív. Egyfelől a hidegháború elején és az űrkorszak előtt íródtak, tehát bizonyos technikai elemek mai szemmel végképp idejétmúltnak hatnak (hogy mondjuk az ember rakétákon járja be az űrt, meg hogy az az űr mennyire különbözik attól, amit ma tudunk róla). Másfelől viszont Bradbury már ekkor is az emberire koncentrált, s az nem változott. Ugyanakkor már az első novellában (A szavanna) döbbenetes módon előre látta, mit hoz a jövő – lényegében az okoslakásokat írta meg, jelenünket és közeljövőnket. De ebben sem a technikai részletek ragadták meg, hanem hogy milyen hatással lesz mindez az emberre. Megrázó, hogy közel 70 évvel ezelőtt megírta a technikai fejlődés okozta elidegenedést, itt épp gyerekek és szüleik tekintetében.
Bővebben: http://ekultura.hu/2019/09/24/ray-bradbury-az-illusztra…

!

Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv

„A boszorkányok őrizték a tudást, ami megmaradt abból az időből, amikor még senki nem hitte, hogy a nőt a férfi oldalcsontjából teremtették. Amikor még a péniszt nem gondolták magasabb rendűnek a vulvánál. Amikor még nem hitte senki, hogy a nő helye a konyhában van. Évezredek során a nők elfelejtették istennő ősüket, a Nagy Ősanyát, és vele együtt a szabadságot.”

Beleolvasó itt: https://www.lira.hu/upload/M_28/rek3/1730640.pdf

boszorkány – boszorkányság – költői próza – kortárs – magyar nyelvű – magyar szerző


>!
Benedek_Eszti
Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv

Aki szeretne visszarepülni a múltba, mikor jóval több boszorkányos regény, film vagy sorozat került a piacra, akkor annak ez a könyv jó kikapcsolódás lesz. Nem egy könnyed olvasmány, viszont garantáltan eléri azt a hatást, hogy bűbájosnak érezd magad. Talán az is segíteni fog, hogy elbeszélőnk rengeteg ráolvasásnak és receptnek elárulja a modernizált változatát is!
Hangulatos légkört teremt a tanulságos történetekkel, a különböző praktikákkal pedig erősíti a hiedelmet, miszerint a boszik valóban furfangosak.

Bővebben: http://www.ahmagazin.com/kiss-judit-agnes-bubajoskonyv/

!

Mario Escobar: Auschwitzi bölcsődal

„Megérkezve a birkenaui táborba, rögtön szembesültek a kíméletlen körülményekkel, a midennapi élet-halál küzdelemmel. Egy napon azonban új orvos érkezett Auschwitzba, Josef Mengele, akinek az a különös ötlete támadt, hogy létesítsenek óvodát és kisiskolát a táborban, s ennek Helene legyen a vezetője. Ez a nem mindennapi vállalkozás határozta meg aztán a Hanemann család sorsát.”

2. világháború – Auschwitz – holokauszt – igaz történet alapján – koncentrációs tábor – magyar nyelvű – spanyol szerző – történelem


>!
ap358 P

Az eszmék sosem fojthatják el teljesen az érzéseket és az érzelmeket.

20. oldal

!

Alan Moore: Halo Jones balladája

„Halo Jones kallódó másodrendű állampolgárból az univerzumot keresztül-kasul bejáró világcsavargóvá válik, az űrhoszteszkedés és a hadsereg embertelenségének végletei között megtapasztalja a társadalmi hierarchia legalját és legtetejét, miközben végig makacsul keresi a szabadulás és a kiteljesedés lehetőségét.”

angol – angol szerző – képregény – magyar nyelvű – női sors – sci-fi – űropera

Én most ezt ajánlom nektek októberre olvasnivalónak, de itt megleshetitek, hogy szerkesztőtársaim miket javallanak!
https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol


>!
basa
Alan Moore: Halo Jones balladája

Ösklasszikus, semmivel nem marad le az eddig megjelent Moore kötetektől…jók az 50 század nyelvi leleményei és mivel ez egy űropera egy "átlagos"csajsziról egy nagyon nem átlagos világban, nálam nagyon betalált és kedvenc lett…drámai,szatirikus,keserédes,de tökéletes kikapcsolódás…ja és már megint a szokásos Fumax minőség egy szélesebb kötetben,tökéletes fordítással.Köszönjük megint egy lyuk befoltozva a Hiánypótló Képregények Magyarul nevezetű falon„

!

Batka Zoltán: Vata fia

„I. Béla király »uruszágában« színlelt béke honol. Bélának már csak egyetlen pogány törzset kell megtörnie, hogy végre teljesen a keresztény Európa része legyen a fiatal magyar királyság. Ám Bélának, a kegyetlen reálpolitikusnak legnagyobb harcát saját múltjával kell megvívnia: minél buzgóbban építi nagy művét, titokban annál kétségbeesettebben keresi a visszautat gyermekkora valaha volt pogány világába.
Vata fia János, az utolsó pogány – régi magyar nyelven: szár – törzsfő Bélához hasonlóan meghasonlott ember. Látja, ahogy világa lassan széthullik, és népére a sorstalan pusztulás vár. Látszólag szilárdan uralja törzsét, ám belül már régen nem hisz istenében.”

Beleolvasó: https://www.lira.hu/upload/M_28/rek3/1723776.pdf

11. század – magyar – magyar nyelvű – regény – történelem


>!
Baráth_Zsuzsanna P
Batka Zoltán: Vata fia

Milyen érzés lehet tudni, hogy a néped útja a pusztulásba vezet és te nem tehetsz ellene semmit? Milyen érzés lehet tudni, hogy csak egyetlen úton haladhatsz és ezért fel kell áldoznod azokat, akikkel titkon együtt dobog a szíved? Ezekkel a súlyos kérdésekkel kell szembesülnie 1061-ben Béla királynak és Vata fia Jánosnak. Mindketten reálpolitikusok és tudják, hogy a magyarság útja a kereszténység, és a jövő érdekében a múltnak, vagyis a pogány világnak el kell tűnnie. Ugyanakkor Béla király apja az a Vazul, akit István király vakíttatott meg, tehát ő is pogánynak született, amit nem felejtett el, hiába lett időközben keresztény király. Vata fia János a királyi udvarban nevelkedett és tökéletesen tisztában van azzal, hogy apái hitének leáldozott, a világ megváltozott, nincs lehetőség visszatérni a pogány világhoz. Mindketten meghasonlott emberek, akiknek nehéz döntéseket kell meghozniuk, miközben átgázol rajtuk a történelem. Kettejük konfliktusa és lelki vívódása van olyan érdekes, hogy elvigye a hátán a történetet, amely rendkívül sodró erejű, és egy olyan korba röpít el bennünket, amelyről nem sokat tudunk. A Vata-féle 1046-os pogány lázadás ugyanis közismert, arról azonban még egy olyan történelemrajongó, mint én, (akinek egyébként az Árpád-ház a gyengéje), sem tud túl sokat, azon túl, hogy 1061-ben is kitört még egy utolsó pogány felkelés a székesfehérvári országgyűlésen, amelyet valószínűleg Vata fia János vezetett. Ebből az aprócska történelmi tényből, amelynek részletei elvesztek a múlt homályában (amelyért nyilván sokat tettek a szent Árpád-házi királyok, akiknek a keresztény Európában élve az volt az érdekük, hogy minél előbb elfelejtődjön egy ilyen számukra kínos incidens), egy remek történelmi regény született, ami főleg annak fényében nagy fegyvertény, hogy ez a szerző első kísérlete a műfajban. Egy kicsit nehézkesen indulnak be az események, de amint sikerül belehelyezkednünk a történelmi korba, fergetegként ragad magával az izgalmas sztori, amelynek drámaiságát a romantika oldja valamelyest. Ez egy kőkemény korszak volt, őseinkre akkor már rákényszerítették a kereszténységet, mert bizony Géza fejedelem és István király valóban tűzzel-vassal tett rendet az országban, hiszen tudták, hogy a magyar nép csak akkor nem tűnik el a történelem viharában, ha felhagy a pogány életmóddal és kereszténnyé lesz, bármi áron. A Vata-féle felkelés is a múlté már, mindenki tudja, hogy ez a harc már eldőlt, többé-kevésbé bele is nyugodtak a népek, hogy ez van és kész. Vata fia János is tudja, hogy az ő számára már csak egyetlen út maradt: még egyszer utoljára megmutatni, milyen is a pogány virtus, aztán megtérni őseihez és átadni a terepet a jövőnek. Béla király is tudja, hogy ellenfelének nincs esélye, le is veri a lázadást, ahogyan azt neki tennie kell, aztán megadja a tiszteletet Vata fia Jánosnak, ők eljátszották a szerepüket, amit a sors rájuk mért, mi pedig kaptunk egy tökéletes katarzist. Jó könyv ez nagyon.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2019/09/23/konyvkritika_…

!

Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

„Ég a házunk, közben mi ülünk az asztalnál és veszekszünk. Egyesek szerint nem is ég. Mások szerint nem teljesen biztos, ezért várjunk, amíg több bizonyítékunk lesz. Néhányan azt mondják, igenis ég, azonnal tennünk kell valamit. A füst egyre fojtogatóbb, a meleg elviselhetetlen: ki tudja, kijutunk-e élve? És akkor felpattan az asztaltól valaki: »Tűz van!« Egyesek szerint ez botrány, hiszen még hátra van a desszert és a szivar, és nincs az az isten, hogy ők erről lemondjanak. A többiek hőbörögnek: miért pont ő beszél, hiszen az iskolában a helye, nem szaktekintélye a témának, és különben is, biztosan áll valaki a háta mögött. Néhányan viszont elkezdik kiabálni: »Tűz van, ég a házunk!«”

életrajz – fenntartható fejlődés – klímaváltozás – környezetvédelem – kortárs – magyar nyelvű – riport – svéd szerző – természetvédelem


>!
raonbevik
Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk

És valóban ég a házunk, mindenki háza, mégis olyan lazán üldögélünk a vacsoránál a ropogó tűz mellett ..

!

Søren Sveistrup: A gesztenyeember

„Koppenhága külvárosban egy csendes októberi reggel a rendőrség egy fiatal, egyedülálló anya holttestére bukkan, akit brutálisan meggyilkoltak és megcsonkítottak: a nőnek levágták az egyik kezét, és a feje fölé egy kis gesztenyéből készült babát lógattak.
Az ügyet Naia Thulin, az ambiciózus fiatal detektív kapja. A partnere Mark Hess, a lelkileg kiégett nyomozó, akit nemrég rúgtak ki az Europolból. A nyomozók felfigyelnek a titokzatos, gesztenyéből készült figurára, ami elvezeti őket egy korábban eltűnt személyhez: a megtalált holttest Rosa Hartung politikusnő tizenkét éves lánya. De a Hartung-ügyet már rég lezárták, a mentálisan beteg férfi, aki anno bevallotta a gyilkosságát, már rács mögött van.”

krimi – magyar nyelvű – nyomozás – regény – skandináv – thriller


>!
robinson P

Az emberélet sokat jelentett Dániában, főleg, ha egy gyerek életéről volt szó, aki ráadásul egy jelentős parlamenti politikus lánya.

96. oldal

!

Pfliegel Dóra: Tindertojás

„A könyv olyan világba enged betekintést, ahol a legnagyobb kockázatot nem a meztelen fotók átküldése jelenti, hanem a teljes lelki kitárulkozás. »De hisz anélkül nem jöhet létre a szerelem« – válaszolja Márti az aggodalmaskodó barátnőinek.
Te meddig mennél el egy ismeretlen kedvéért? Meddig mennél el a szerelemért?”

kortárs – magyar nyelvű – magyar szerző – regény – társas kapcsolatok – társkeresés


>!
silona
Pfliegel Dóra: Tindertojás

Nem lett a kedvencem. Végig nagyon távol éreztem magam az egész szövegtől. A fogalmazás erőltetett, modoros, az időnként felbukkanó trágár szavak nem illenek bele ebbe a modorosságba. A múltbarévedés túl hosszúra sikerült. Az alapötlet viszont jó és nagyon aktuális.

!

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

„Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és 60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel.

Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt…”

1950-es évek – 1960-as évek – 20. század – amerikai – Amerikai Egyesült Államok – fejlődésregény – gyermek főszereplő – gyilkosság – kortárs – magyar nyelvű – regény


>!
Málnika 
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

„Mennyit hajlandó az ember feladni azért, hogy legyőzze a magányt?”

A szemet gyönyörködtető borító és a hype ezúttal nem vitt tévútra, az Ahol a folyami rákok énekelnek egy különlegesen csodálatos történet. Kya, akit csak Lápi Lányként emlegetnek, a mocsár gyermeke, azonban ezt a különös száműzetést nem önmaga választotta. Magánya hihetetlenül érzékletesen kerül ábrázolásra, a visszautasítások sorába és az egész életnyi sóvárgásba szinte az olvasó is beleroppan, míg a főszereplő mégis bátran viseli sorsát. Olvasás közben némi párhuzamot éreztem A tanult lány című könyvvel, hiszen Kya, Tarához hasonlóan, az elviselhetetlen körülmények ellenére mégis képes önerőből értéket alkotni, értékes életet élni. A regény, amelyben a csodálatos leírások mellett romantika, családtörténet, sőt bírósági tárgyalás is megfér, leginkább lélektanilag erős, kiválóan ábrázolja az önhibán kívüli magányt, a valahova tartozás elementáris vágyát, a kitaszítottságot és az előítéletességet is. A záró csavarok pedig számomra igazán meglepőek voltak, mesterien zárva a szerző elképesztően jól sikerült elsőkönyves bemutatkozását.

!

Thomas Harris: Cari Mora

„Cari Mora, a ház őrzője az erőszak elől menekült el a szülőhazájából. Miamiban él, ahol a bizonytalan ideiglenes menekültstátusz miatt ki van téve a bevándorlási hivatal kényének-kedvének. Ahogy Hans-Peter egyre közeledik a kincshez, megakad a szeme a gyönyörű nőn, akin sebet ejtett a háború. Cari Mora azonban meglepő képességekkel rendelkezik, és a túlélő-ösztönét már korábban is próbára tette a sors.”

Amerikai Egyesült Államok – amerikai szerző – bűnözés – erőszak – kortárs – krimi – magyar nyelvű – női főszereplő – regény


>!
Nagy_Atilla_Tas
Thomas Harris: Cari Mora

Erősen a Lecterek alatt, de szilárdan a mostani tömegekre ömlesztett siker inkább tucatkrimik zöme felett.Laza limonádé inkább vérfagyis jég és keménység nélkül egyszer elnyalható,de ha nem tartod meg nem vesztesz semmit, még éppen a vénasszonyok nyarán majdnem későn érkezett elsősorban hölgyolvasóknak javallott!No azért nem kell tapsikolni a gyönyörtől mert nem egy Demille… de Harris féle hűsítő üdítő nem dühítő de amilyen gyorsan lefut, ahogy jött úgy el is párolog


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!