Sikerkönyvek

Rovatgazda
!

Tom Phillips: A világ hülyéi

„A modern ember hatalmas eredményeket ért el a legutóbbi hetvenezer évben, amióta a Földön él. Művészet, tudomány, kultúra, kereskedelem – az evolúciós tápláléklánc igazi győztesei vagyunk. Ám nem mindig volt könnyű a menet, és néha – tényleg csak párszor – sikerült úgy istenigazából elcsesznünk.”

brit – humoros – ismeretterjesztő – kortárs – magyar nyelvű – történelem – tudományos


Lázárné_Csernus_Anikó>!
Tom Phillips: A világ hülyéi

Tom Phillips: A világ hülyéi Hogyan cseszett el mindig mindent az emberiség

A világ legjobb történelem könyve. Mivel nem olvastam az összeset, így az általam olvasott történelem könyvek közül a legjobb. Nagyszerű ötlet volt humorba csomagolni a könyv üzenetét: ha nem vigyázunk, baj lesz. Sokszor éreztem magam becsapva: azt hittem, hogy majd jót nevetek a világ hülyéin (ami így is volt), közben felhívta a figyelmet a legégetőbb problémákra: környezetszennyezés, klíma változás, ózon réteg vékonyodás, háborúk, gazdasági válságok, betegségek (2018-ban írta, most biztos jót röhög a covidon, hisz sejthető volt, hogy valamit úgyis elrontunk). Nem tanulunk a hibákból. Számos olyan esetet hozott, amelyről nem akartam elhinni, hogy igaz. Rengeteg információ van benne, de a tagolásának köszönhetően emészthető formában. Külön megemlíteném Merényi Ágnest, a fordítót, nagyon jó munkát végzett! Ha ezt a könyvet elolvasod, soha többé nem fogsz szemetelni és deo sprayt használni.

!

Böszörményi Gyula: A Barnum-rejtély

„A cinkotai vasútállomás különvágányára ekkor pöfög be az első hatalmas teherszerelvény, mely Budapestre hozza az amerikai »humbugkirály«, Barnum és Bailey kerekeken gördülő »városát«, a »Greatest Show on Earth«-öt, vagyis a Föld legnagyobb cirkuszi látványosságát.
A tömegben ott van egy fiatal hölgy is, a Marosvásárhelyről származó Hangay Mili, a hírneves magánzó detektív, Ambrózy báró hitvese. És ahol ennyi ember verődik össze, ott bűnözők is akadnak szép számmal.”

1900-as évek – 20. század – Budapest – cirkusz – gyilkosság – ifjúsági – kortárs – krimi – magyar – magyar nyelvű – magyar szerző – Magyarország – női főszereplő – nyomozás – Osztrák–Magyar Monarchia – regény – sorozat része – testvérek – történelmi fikció – történelmi krimi


Titina>!
Böszörményi Gyula: A Barnum-rejtély

"- Elismerem – bólintott a magánzó detektív újfent elégedetten. – Kegyed elméje ma igazán remek formában van!
– Azért olykor az alakomat vagy a toalettemet is megdicsérhetné, maga hólyag – jegyezte meg kissé epésen Mili."

Igazából annyiszor leírtam már, hogy mennyire szeretem ezt a sorozatot, hogy lassan azt hiszem már nincsenek rá szavak.
Amikor kezembe vettem az új Ambrózy kötetet, még nem is gondoltam, hogy nekem ennyire hiányoztak a szereplők, a történeteik, a stílus, minden ami erről a sorozatról szól és körülveszi. Aztán olvasás közben jöttem rá, hogy de igen, hiányoltam őket. (Főleg Márikát!)
A könyv nem hosszú, kicsit több, mint 300 oldal, amit ha van az embernek ideje egy nap alatt is ledarálhat, viszont nekem mostanában egyre kevesebb, ezért nagyjából egy hétig olvastam, amit nem bánok. Így volt időm kiélvezni a könyvet és tovább tartott!
Őszintén szólva, én annyira nem rajongok a cirkusz világáért, de ez egy igazán különleges társulat és jó volt betekinteni és megismerni ennek a világnak a szereplőit, akik egyébként valós személyek is voltak.
A történetben a krimi szál talán számomra nem volt annyira erős, mint az előző kötetekben, viszont ez nekem teljesen eltörpült és egyszerűen csak élveztem a könyv olvasását. Örültem, hogy Emma helyzete spoiler, Mili pedig úgy érzem beérett vagy legalábbis nekem sokkal érettebbnek tűnt így 6. kötet végére. És hát az én kis romantikus lelkivilágomat is nagyon melengette a történet vége…*.*
spoiler
Köszönöm az élményt! :)

!

Vavyan Fable: Ponyvamesék

„FIGYELEM! E könyv erősíti a kisállat-örökbefogadási hajlamot, a világ végére költözési igényt, növeli a lelkiismeret hangerejét!”

kisregény – kortárs – magyar nyelvű – magyar szerző – novella


gabona P>!
Vavyan Fable: Ponyvamesék

– Mondd, ugye te végeztél egy kis pszichológiát is?
– Igen, de miért kérded?
– Csak kíváncsi voltam, honnan lehet tudni, hogy egy páciens valójában őrült.
– Ja, ez egyszerű: ha valaki képes leperkálni neked tíz éven keresztül heti száz dolcsit azért, hogy hülyeségeket beszéljen, miközben te csak hümmögsz és semmi használható tanácsot nem adsz, az tényleg nem normális. Na, gyerünk! (olvasás közben tudatalattimba orvul beleszaltózó párbeszéd, egyben részlet a készülő regényemből)

Elég alapos félelmeim voltak a legújabb Fable-kötettel kapcsolatban, tekintve, hogy a több, mint évtizedes, hasonló jellegű Kedves, mint egy kéjgyilkos akármennyire is jól indult nálam, folyamatosan romló tendenciát mutatott a benne szereplő szövegek színvonala, így a kezdeti négy és fél csillagból szépen, lassan eggyel kevesebb lett, hiába szeretem még mindig minden hibázás ellenére, amit lerak az asztalra / kiad a kezéből / ráereszt az olvasókra. (Legkevésbé elkoptatott frázis kiválasztandó.)

Pont ezért nem tudom, mi történt velem, de nem hogy semmi bajom nem volt ezzel a kötettel, egyenesen repült is a kedvencek közé, spoiler sőt biztos vagyok abban is, hogy gyakran előkapom még, legfőképpen a Halkirálynő-szériából megismert Cyd teljesen agyament, legtöbbször tényleg orosz balettet játszó története miatt. Az volt a csúcs, pillanatig sem csalódtam benne!

De nézzük csak sorban, egységenként: a Fabulák írásai országunk-világunk helyzetének lehető legtökéletesebb, kicsit sem torzított vagy elnagyolt leírásai, egyáltalán nem nehéz rájönni kikről, mikről szólnak. Mind a rövidebb, mind a hosszabb lélegzetű szövegek remekül eltaláltak, legjobban a fantasyba hajló, szinte regénykezdeménynek is tekinthető Véresen egyszerű tetszett. A Sötét oldalon egyaránt találhatunk ál-romantikus és gyomorforgató sztorikat, a lehető legtöbb kifakadásra talán az itt szereplő novellák adhatnak okot, viszont a megölte / kútba dobta / hagyta megfagyni, etc. színvonalú esti híreket hozzám hasonlóan már bármiféle érzelmi reakció nélkül végighallgatni képesek nem fognak felhördülni semmin, azt garantálom. (S lám, újfent előkaptam a frázisceruzámat!) A legjobb viszont egyértelműen a régóta vágyott Cyd-spinoff, ami a Martin öcsikés Galandregénnyel ellentétben remekül működik, hozza a réges-régi, hőn szeretett halkirálynős színvonalat és poénáradatot, egyáltalán nem éreztem úgy, hogy a kevesebb több lenne – ez a kisregénnyi mennyiség pont tökéletes volt ezen bőrlenyúzás esetében, ráadásul a jóbarátok – élükön Denisával – is szerepelnek ám benne, szóval nem érheti szó a kastély egyetlen bejáratát sem.

>!
Fabyen, Budapest, 2020
378 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639300941
!

Clare Pooley: Őszinte szavak

„Az idős férfi azonban belefáradt már, hogy mások elől rejtegesse a mélységes magányt, amit érez. Így hát egy napon úgy határoz, hogy leírja az igazságot a saját életéről egy egyszerű, zöld jegyzetfüzetbe, és otthagyja azt egy kávézóban. Arra azonban nem számít, hogy a kávézó tulajdonosa, Monica megkeresi őt, miután megtalálta a füzetet. Vagy hogy a nő is papírra veti a maga történetét, majd a szemközti borbárban hagyja a füzetet.”

brit – kortárs – magyar nyelvű – női főszereplő – regény


csak_olvass P>!
Clare Pooley: Őszinte szavak

Összességében nagyon szerettem ezt a könyvet. Már az első oldalnál éreztem, hogy ez a kötet igazán különleges helyet foglal majd el a szívemben.Clare Pooley regénye egy igazán szerethető történet, hat idegen emberről, akiknek az élete összefonódott egy teljesen átlagos zöld füzetnek hála. A karakterek igazán emberiek és hitelesek, olyanok, akikkel a lépcsőházban is összefuthatunk. A cselekmény érdekes és izgalmas, nagyszerű olvasmány. Bátran ajánlom mindenkinek.

Részletesebben itt olvashattok a könyvről: https://csakolvassblog.blogspot.com/2020/11/clare-poole…

!

Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat

„Ez a szerelem és a halál könyve: Szabó T. Anna harmadik novelláskötetében testről és lélekről, sóvárgásról és rajongásról, örömről és hiányról beszél, az emberben lakó gyönyörű és iszonyú erőkről, arról, hogyan engedjük el vagy zabolázzuk meg a vágyainkat.”

kortárs – magyar nyelvű – magyar szerző – novella


cseri P>!
Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat

Mindig érdekeltek és olvastam Szabó T. Anna írásait, és azt gondolom, ez a kötet egyfajta szintlépés. Mintha most érkezett volna meg igazán mint prózaíró. De lehet, hogy ez csak szubjektív érzés, ami alapvetően tényleg csak abból fakad, hogy míg más novellásköteteknél működik az, hogy naponta egy novellát olvasok, itt erről szó sem lehetett. Egyből végig kellett olvasnom, annyira érdekeltek. Nagyon biztos tollú, jó arányérzékű prózaírónak látom most, egyszerűen úgy tud történetet írni, lekerekíteni, hogy azt hiszem, egyik írásnál sem maradt bennem hiányérzet, még akkor sem, ha egy kicsit nyitva maradt a sztori. Tud meglepetéseket is okozni. spoiler Jók a történetek, és az is jó, amikor szinte líra, amit ír. Kicsit Tóth Krisztinára is emlékeztetett amúgy, de Szabó T. Anna több fokkal derűsebb azért, legalábbis ebben a kötetben annak éreztem. Ezt a könyvet még biztos forgatom később is.

2 hozzászólás
!

Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

„A Csak egy pestis arról szól, mekkora tragédiát okozhat egy rosszul viselt maszk, hogyan kezeli egy autoriter állam a járványveszélyt, és hogyan ismétli a történelem folyamatosan önmagát. Ulickaja különleges forgatókönyve, amely kisregényként is olvasható, Morcsányi Géza fordításában jelenik meg.”

forgatókönyv – járvány – kisregény – kortárs – magyar nyelvű – orosz – orosz szerző


latinta P>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

    Most azért úgy elég nehéz írni, hogy egy maszk, inkább a maszk helytelen viselésének következménye indított el a forgatókönyv-regényben egy folyamatot.

    Remélem, hogy az a címben megjelölt megszorító értelmű módosítószó, amit Ljudmila Ulickaja használ ebben a spoiler történetben, nem hoz elő napjainkban is olyanfajta megkönnyebbülést kifejező reakciót belőlünk. link

!

Bauer Barbara: A fekete rózsa

„Bauer Barbara legújabb, személyes élmények és érzések ihlette, mélyen átélt regénye egy sorsfordító, családokat szétszakító, fájdalmas történelmi korszak, egy sorozatos tragédiákat elszenvedő, de élni akaró falu és egy igaz szerelem hiteles, megrendítő története.”

2. világháború – családregény – kortárs – magyar nyelvű – magyar szerző – Magyarország női főszereplő – regény – romantikus – történelmi romantikus


Kabódi_Ella P>!
Bauer Barbara: A fekete rózsa

„Ami igazán fontos, az bennünk van, elkísér, végigjárja velünk az utat, előjön, talán még súg is, ha kell, de aztán visszahúzódik a felejtés mögé, legyen az öröm vagy bánat, jó vagy rossz. Mind képes táplálni, mind erőt ad, mutat valamit. Mind elmozdít és más irányba visz tovább.”

Ez a könyv egész egyszerűen gyönyörű. Megrendítő. Nagyon erős érzelmi hatása van. Olyan csodálatos, tökéletes, erős mondatokból, gondolatokból épül fel, hogy tulajdonképpen minden egyes szavával hat. Bauer Barbara: A fekete rózsa c. regénye nem csak varázslatosan szép külcsínében megkapó, hanem tartalmában is értékes, szívhez szóló, csodatévő irodalom.

A történet abban a faluban játszódik, ahol maga az írónő is felnőtt. Etyek utcái, házai, arcai szinte megelevenednek előttünk, akár ha filmvásznon látnánk. A múlt életre kel a szemünk előtt. Érezzük a frissen sült, még forró cipók, a sütemények, és a szőlő ültetvények illatát, a bor zamatát a nyelvünkön. Az ízes beszéd szinte kihallatszik a sorok közül. Olyan valódi, élő a történet, hogy fáj, sajog, lüktet bennünk. Az idő, mely nem a mi időnk, de túl ismerős, az elevenünkbe vág. A II. világháború sötét, borús éveibe kalauzol bennünket vissza. Amikor háborúba vitték a hadra fogható férfiakat, és az asszonyok a gyermekekkel magukra maradtak ebben a kíméletlen kézzel nehéz sorsokat író időszakban.

A két főszereplő, Annus és Andris szerelme tiszta, őszinte, fájdalmasan szép. Úgy bontakozik ki, ahogy a rózsa bontja szét szirmait. Azután igen korán véget ér a boldog, felhőtlen gyermekkor, és Annus várni kényszerül. Éveken át, rendületlenül. Kemény hónapok ezek. Az éhezés, a kilátástalanság, a frontokon harcoló apák, testvérek, férjek, fiúk iránti szüntelen aggodalom, a sorra érkező, kínzó hírek ("ütközetben eltűnt", "hősi halált halt"), és az ismétlődő bombázások kiveszik a háború végéért imádkozó otthonmaradottak minden erejét. Azután jönnek az oroszok, és a német ajkú családok bosszúhadjárat-szerű kitelepítése megkezdődik. Ám Annus marad, és vár tovább. Tanul. A hegyen lakó, titokzatos Vénembertől tanulja a szőlőművelés és a borkészítés misztikus, mély igazságokat rejtő, áldozatos munkával járó művészetét. Nem adja fel. Hisz, tesz, és akar. Végtelenül szimpatikus fiatalasszonnyá érik az oldalakon, akivel együtt tudunk érezni, akiért ökölbe szorított kézzel izgulunk, akinek a boldogságát annyira áhítjuk, hogy ez a fájdalmas remény mindent felülír bennünk olvasás közben. Szétszakadt családok, megtört életek édes-bús, igaz meséje ez. Ugyanakkor a reményé is. És a szerelemé. A szerelemé, mely mindent legyőz.

Megmondom őszintén: én végigsírtam. Ez a szomorú, keserédes, mégis a legutolsó betűig izgalmas, lebilincselő történet többször is könnyeket csalt a szemembe. Ez pedig tőlem nem kicsit szokatlan. Szeretem ezt a regényt. Többet nem tudok. Egész egyszerűen csak nagyon szeretem, mert felkavaró, megindító, igazi, mágikus erejű és kiemelkedő alkotás. Az írónő drámai eszközökkel dolgozik, ihletettségben átlényegülő lelkiállapotot hoz létre az olvasóban, de lírai szépségével, és a megnyugvást hozó végkicsengéssel feltétlenül enyhíti az általa ütött sebeket. A történet műfaját tekintve romantikus történelmi családregény, irodalmi értékét tekintve kimagasló. Történelmileg pontos, a lelkiismeretes kutatómunka kiérződik belőle. A háború lélektani hatásait ugyanilyen precizitással ábrázolja. Sehol egy sallang, sehol egy felesleges gondolat. Csak a valóság, és a valóságba rejtett szépség.

Bauer Barbara: A fekete rózsa c. regényével véghezvitte a lehetetlent: visszaadta a romantikus történetekbe vetett rég elveszett, kihűlt, végletekig kiábrándult hitemet. Ez a regény gazdag, érett, kerek egész. Szívszorító, kihagyhatatlan élmény.

Az eredeti bejegyzést a blogomban találjátok:
https://tisztalappalavilagban.blogspot.com/2020/11/baue…

!

Presser Gábor: Presser könyve

„Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a »Presser-sztorit«. Azt a történetet, amelynek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át – leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a »barátok és ellenségek« közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét, amelyet oly sokan szeretnének ajándékba kapni.”

illusztrált – magyar nyelvű – magyar szerző – memoár – popkultúra – zenész – zeneszerző


UnderGroUnder>!
Presser Gábor: Presser könyve

A bartás LGT (még közelebbről a Bummm! lemez) nagy rajongójaként olvastam el a könyvet. Az a vonal a teljes kötetnek csak egy töredéke, mégis letehetetlen.
Presser írói stílusa zeneszerzői tehetségéhez hasonlóan fantasztikus: okos, művelt, fanyarul vicces és nagyon szimpatikus. Külön erény, hogy egy alapvetően zárkózott művész írásban ilyen őszinte és kitárulkozó is tud lenni.

Gyakorlatilag minden benne van, amit megkérdeznék tőle. Sokszor azt éreztem, „nahát, ezt nem gondoltam volna”, de minden ilyen pillanattól csak még szimpatikusabb lett.
Karrierje egy-két fontos szereplőjéről csak alig vagy egyáltalán nem ír, de ez azért nem mérvadó vagy zavaró, mert lesz második kötet is és a kettő együtt rajzolja majd ki a teljes képet erről a páratlan karrierről és mutatja meg, Pici bácsinak hova esnek a hangsúlyok, mi mennyire volt fontos neki.
(Külön megható, mekkora szeretettel ír Somlóról, persze róla nem is lehetne máshogy.)

Konklúzió: Pressert a magyar rock egyetlen olyan zsenijének tartom, akinek a munkássága tehetségben, minőségben, mennyiségben és változatosságban simán odatehető a ’60-as, ’70-es évek legnagyobb nemzetközi legendái mellé.
Ez a könyv pedig ugyanazon a szinten van, mint a legjobb memoárok, ráadásul egyedül írta meg, nem is akárhogy, simán irodalmi színvonalon. Külön érdekes olvasni, hogyan élte meg egy ilyen, a maga területén fél évszázada központi figura ezt az ötven évet, múlt és jelen számos párhuzamára rá lehet csodálkozni általa.
Nagyon várom a második részt!

1 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!