A 2020-as év végén sok hazai hírességtől kellett búcsúznunk.
Elhunyt Balázs Fecó, Benkő László és Mihály Tamás, csak hogy párat említsek.
De a legmegdöbbentőbb Pécsi Ildikó távozása volt.
Ezzel a rovattal szeretnék rá emlékezni, melyhez ismét hatalmas segítséget nyújtott @Baráth_Zsuzsanna. Köszönöm @DuplaGondol_Misi és @Anó karcait is.
Kép forrása: link
Elhunyt Pécsi Ildikó. A Kossuth- és Jászai-díjas művésznőt férje halála óta a bánat belülről emésztette: egyre vékonyabbnak és gyengébbnek tűnt. Pécsi Ildikó gödöllői otthonában hunyta le a szemét örökre. Nyugodjon békében!
Ildikó az 1962-ben végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát.
Még ebben az évben be is indult karrierje, megkapta első fontosabb szerepét. Az aranyember című filmben Noémit alakította.
Előtte már szerepelt a vásznon, de ez a film hozta meg számára az igazi sikert.
Visszaemlékezése szerint ebben a filmben látta meg őt Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó, akivel 1969-ben házasodtak össze.
Szeretném figyelmetekbe ajánlani @Baráth_Zsuzsanna karcát:
Kép forrása: link
Az aranyember (1962)
A régi kedvencekben az a szép, hogy sok év kihagyás után kiválóan rá lehet csodálkozni arra, hogy még mindig milyen jók. Gyerekkoromban annyit adta a tévé ezt a filmet, hogy már ezerszer meguntam, aztán most a karácsonyi trakta közepette mégis megbűvölten nézte az egész család. Mert Jókai jól ír, Gertler Viktor remekül rendez, a színészek pedig fantasztikusan játszanak, és ez így együtt elegendő volt arra, hogy elsüllyedjen az idő, és ki tudja hányadjára szurkolunk Tímár Mihálynak, hogy megtalálja végre a boldogságot a Senki szigetén Noémi oldalán, és utáljuk Athalie-t azért, mert annyira gyűlöli szegény Tímeát, aki annak ellenére ment hozzá Mihályhoz, hogy valójában annak jóbarátját, egy fess katonatisztet szereti. Ezen érzelmi bonyodalmakat fantasztikusan festi alá a gyönyörű táj, tatabányai szívünk különösen repesett a komáromi helyszínekért, na és persze imádott Dunánkért. Romantika a köbön, ármány és szerelem, dübörgő érzelmek, időutazás egy régen letűnt korba, hát kell ennél több egy jó kis családi filmélményhez? Annak idején ez volt az első magyar szélesvásznú film, a technikához szükséges kamerákat Svédországból kölcsönözték, és a hatalmas siker nyitotta meg az utat a legendás Várkonyi – féle Jókai-feldolgozások előtt. Az urak kedvükre legeltethették a szemüket a gyönyörű Béres Ilonán és Pécsi Ildikón – aki sokszor nyilatkozta, hogy ennek a filmnek köszönheti a férjét, a focista Szűcs Lajost, akivel legendásan jó házasságban élnek hosszú évtizedek óta, mert ebben látta először annak idején és azonnal beleszeretett – , na és persze Krencsey Mariannát, aki imádta, hogy végre egy jót gonoszkodhatott a filmvásznon. A hölgyeknek ott volt a snájdig Bárány Frigyes, a fiatal Latinovits Zoltán, és persze a főszereplő Tímár Mihályt alakító Csorba András sem nézett ki rosszul. És még mindig hat a varázs, eszméletlenül jól tud esni egy ilyen jó kis régi klasszikus a látványfilmek tengerében.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2018/12/29/az_aranyember_810
Az aranyemberben nyújtott alakítása megnyitotta Ildikó számára az utat több sikrevárományos film felé, és az 1963-as Hattyúdalban Páger Antallal, Bodrogi Gyulával és Sztankay Istvánnal játszhatott együtt. Női színésztársa ismét Béres Ilona lett.
Pótoltam ezt az alkotást, karcom lentebb olvashatjátok:
Kép forrása: link
Hattyúdal (1963)
Tamburás két társával alkalmi munkákból és lopásból tartja fenn magát. Az éppen épülő József Attila lakótelep közelében vertek tanyát, amit csak Villa Negrának neveznek.
Mindenre legyintenek, élvezik az életet.
Ám idővel a fiatalok többre vágynak.
Tamburást Páger Antal alakítja, és nagyon jól játsza a simlis szerepét. Mellette a két fiatalként Bodrogi Gyula és Sztankay István szerepel.
Tamburás, ahogy a neve is mondja sokat zenél és énekel, és ezek a jelenetek nagyon jók, különösen a Villa Negra.
Hölgyek tekintetében Az aranyember után ismét együtt játszott Pécsi Ildikó és Béres Ilona, bár ők eléggé a háttérben vannak.
Persze megjelenik benne a propaganda, a nyakukban lihegő rendőr (Szirtes Ádám) többször figyelmezteti őket, hogy baj lesz ebből az életvitelből.
A nagyjátékfilmek mellett a televízióban is sikeres lett.
Az 1963-ban forgatott, 1964-ben vetített A Tenkes kapitányában Rózsát alakította, aki sokat segít Eke Máténak. Utóbbit Zenthe Ferenc játszotta.
A sorozat költségvetése nem volt túl nagy, ellenben ez volt az első és az egyik legsikeresebb magyar televíziós sorozat.
Siklóson forgatták, a színészek ott is laktak több mint egy hónapig, a falu lakosainál elszállásolva.
@Baráth_Zsuzsanna nagyon pozitívan értékeli a sorozatot:
Kép forrása: link
„És akkor jött a Tenkes kapitánya, ő odacsap, ahol sanyargatni lát, és emiatt az ember úgy imádja ezt az irtó klassz kapitányt!”. Ez a nem mostanában született dalocska kiválóan foglalja össze, miért nem nem tud kimenni a divatból ez a több, mint 50(!) éve készült sorozat. A szülők átadják a rajongást a gyerekeiknek (tapasztalat), így természetesen én is kipróbáltam tinikoromban, hogy megy-e a kuruc módra történő ivászat (csak a rend kedvéért: székre leül, kéz hátra, szájjal poharat megfog, innivalót kiisz anélkül, hogy egy csepp is kifolyna, majd látványosan elhajítja a poharat, ez a jelenet olyannyira a sorozat védjegyévé vált, hogy sok évvel később Zenthe Ferenc megismételte a Magyar vándorban), még mindig megvan valahol a házban egy dögös kis fokos, valamint az a karikás ostor, amellyel egykoron majdnem kivertem a szemem, amikor (lány létemre) megpróbáltam amúgy Buga Jakab-módra rendeltetésszerűen használni. Teljesen véletlenül akadt a kezembe itthon a dvd, amibe gondoltam belenézek, melynek eredményeként véreres szemekkel írom ezeket a sorokat, mert természetesen valamikor hajnalban csattant az ostor az utolsó részben, mivel Eke Máté kalandjai még ma is ugyanolyan izgalmasak, mint régen, és hiába láttam már ezerszer, még mindig magával tudott ragadni a sorozat lehengerlő hangulata. A színészeken még ennyi évitzed múlva is érezhető, hogy mennyire jól érezték magukat a forgatáson, teljesen komolytalanra vették a figurát, és mivel a forgatókönyv még alakulófélben volt, amikor felvették a jeleneteket, sokszor rögtönöztek, amelynek eredményeként igencsak lazára sikeredett a végeredmény, de éppen ezért tűnik még mindig frissnek és érdekesnek a sorozat. Megunhatatlan!
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/05/15/daralo_a_tenke…
Ha van kultikus magyar film, akkor az Indul a bakterház biztosan ezek közé tartozik. Rideg Sándor regényéből készült 1979-ben, és egy évvel később mutatta be a Magyar Televízió. Schwajda György ügyesen írta át forgatókönyvvé a szöveget, Mihályfy Sándor pedig burleszkes jelenetekkel tette még viccesebbé.
Ildikó itt Csámpás Rozit alakította, és minden szereplőről elmondható, hogy remekül hozzák a rájuk osztott karaktert.
Nézzétek meg @DuplaGondol_Misi videóját a filmről:
Kép forrása: link
Bár sok sorozatban játszott, egészen az 1980-as évekig várnia kellett, hogy ismét egy olyan szerepet kapjon, amiről egy ország emlékezni fog rá.
Az 1984 és 1990 között futó Lindában Bodrogi Gyula partnerét alakította, és megvillanthatta komikusi vénáját.
A sorozat akkora siker lett, hogy a mai napig újra és újra előkerül, így folyamatosan új generációk ismerhetik meg.
A választott képnél kicsit csaltam, mivel ezen Cserhalmi György látható a Dögkeselyű című 1982-es filmben, ahol Görbe Nóra is szerepelt.
Igyekeztem pár érdekességet is összeszedni róla az alábbi karcban:
Kép forrása: link
Linda egy 1986 és 1990 között futott humoros bűnügyi sorozat.
Rendezője és kitalálója Gát György volt, akinek még főiskolásként pattant ki a fejéből az ötlet. Bruce Lee és Jackie Chan filmjei ihlették meg , de sokkal több humorral képzelte el a sorozatot.
Az ötletért nem igazán lelkesedett a Magyar Televízió, Gát Györgynek csak többszöri próbálkozás után sikerült keresztülvinnie az ötletét, mire a szórakoztató osztály főosztályvezetője rábólintott és biztosította a szükséges anyagiakat.
Az 1983-ban vetített három pilot epizód sikerében még mindig nem bízott a tévé, ezért főcím nem készült hozzájuk. A három rész sikere azonban meggyőzte a szkeptikusokat és még két évad készült.
Mivel ez egy rendőrségi történet, így szakértőnek Dr. Láposi Lőrincet kérték fel, aki ellenőrizte és tanácsaival segített hitelesebbé teni a forgatókönyveket.
Linda szerepét kifejezetten Görbe Nórára írták, akinek a forgatás előtt alapképzést kellett kapnia harcművészetből. Ezt a feladatot Harmat László taekwon-do mester kapta.
Nóra mellett a többi szerepben Bodrogi Gyula, Pécsi Ildikó, Szerednyey Béla, Balázs Péter és Várkonyi András szórakoztatta a nézőket.
A kisebb szerepekben is sok ismert színész tűnt fel, gyakran más karaktert alakítva egy-egy részben.
A sikerét az is bizonyítja, hogy próbálkoztak regény illetve a Pajtás úttörőmagazinban képregény formában is.
2002-ben kapott egy folytatást, ami csak öt részt élt meg. Valamint szóba került, hogy mozifilm is készül Linda visszatér címmel, de ez a mai napig nem valósult meg.
Kapcsolódó könyvek: Coper András – Gát György – Rozgonyi Ádám: Linda – Szafari
Azt, hogy milyen sokoldalú volt a művésznő, mi sem bizonyítja jobban, mint kabaréjelenetei.
Ezekben rengeteg társa volt: Balázs Péter, Kern András, vagy Gálvölgyi János.
Mégis, ha valakit ki kellett emelni, az Antal Imre lenne. Ildikó nagyon tisztelte őt, szerette a közös munkát.
Ha a közös munkák jutottak eszébe, rögtön A néma levente című előadásukat említette.
Az alábbi karcban megtekinthetitek:
Kép forrása: link, Urbán Tamás fotója
Természetesen színházi szerepei sem elhanyagolhatóak. Többek között játszott a Pécsi Nemzeti Színházban, a Mikroszkóp Színpadon, az 1990-es években pedig sokáig a József Attila Színház társulatának tagja volt.
Drámai szerepek mellett játszott komédiákban és operettekben is.
A színészet mellett rengeteg mindennel foglalkozott.
Könyvet írt, hangoskönyvet olvasott fel, színházi darabokat rendezett, és 2008-ban Zeneképzelet címmel CD-t is adott ki, amit a Várnagy Andrea–Farkas Zsolt zongoraművész házaspárral közösen készített.
Sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint az 1976-ban kapott Jászai mari-díj és a 2007-ben elnyert Kossuth-díj.
Végül @Anó karcával szeretném búcsúztatni a művésznőt.
Barnaby
Mindenszentekkor…
Most hol vannak Ők,
a rég elmenők,
A félárva szentek?
Messzire mentek.
Mondd, hová mennek,
és miért sietnek?
Barátok, férjek, csecsemők
és anyák: a legszebb nők…
Szállnak az évek,
hamu a szélnek,
Por a tengernek habján.
Bár megszidnál újra! Hagynám.
Fényeket gyújtok.
Köddé fakultok
ebben a fényfaló éjben.
Megremeg a térdem,
mert itt vagy, érzem.
Gyertyaláng inog,
befelé sírok.
Könnyel csordul a viasz.
Hiányodra nem jön vigasz…
