MOLYrágta történelem – Kertész Erzsébet hősnői

Rovatgazda
!

Kertész Erzsébet (1909–2005). (Kép: cultura.hu)

„Nem olvastam még a kiváló írónőtől olyat, ami ne tetszett volna. Maximum voltak nagyszerű és csak szimplán »jó« könyvei. Munkásságát két kategóriába sorolhatjuk: vannak az ifjúsági lányregényei és az életrajzi regényei. Sokan ezeket is a lányregények közé számítják, bár szerintem ez nem helyes, hiszen az életrajzok bármelyik nemnek, bármilyen korban kellemes, jó olvasmányok. Személy szerint nekem legnagyobb kedvencem a lányregény kategóriában a Szamóca lányok, életrajzban pedig a Teleki Blanka és az Elizabeth.”

@Bobe0402 fent idézett alkotóértékelése híven tükrözi az olvasók véleményét Kertész Erzsébetről, akihez egy alkalommal a következő szavakkal fordult a lektora:

„Vannak magánál jobb írók, ez nem kétséges. De van magának egy tulajdonsága, ami keveseknek: tud mesélni!”

Nem szándékozom meg- vagy újranyitni a „Ki a nagy író?” vitát, két dolog azonban bizonyos Kertész Erzsébettel kapcsolatban. A kivételesen hosszú életet élt írónő könyvei bizonyíthatóan túlélik őt, hiszen a halála után is jelentős olvasótáborral rendelkeznek, és bármelyik olvasója tanúsíthatja: Kertész Erzsébet valóban tudott mesélni.

Nem kímélte a XX. század Magyarországa. A vészkorszakot bujkálva élte túl, a háború után hatalomra került kommunista rezsim elől Angliába szökött férjéhez pedig nem engedték kiutazni. Csoda, hogy a „szocialista kultúra” tótumfaktumai egyáltalán hagyták írni, ráadásul úgy, hogy meg is élt az írásból. Még nagyobb csoda, hogy sem a sértődöttség, sem a bosszúszomj nem uralkodott el rajta. Tisztában volt vele, hogy ennek az országnak a múltja és jelene jóval többet jelent annál, mint amire az egymást váltó politikai-hatalmi struktúrák korifeusai használják.

Ifjúsági regényei mellett a történelmi életrajz volt választott zsánere. Nőalakjai közül többnek is utca, iskola őrzi a nevét, másokat egyedül Kertész sorai emeltek ki az ismeretlenségből. Általában véve keveset tudunk róluk, s ha ő nem örökítette volna meg viselt dolgaikat könyvei lapjain, még kevesebbet tudhatnánk, mert egy-két kivételtől eltekintve, más írók nem tartották fontosnak regénybe foglalni nevüket. E kivételes életet élt nőkről szól a rovat jelen száma.

De előbb ismerkedjünk magával az írónővel, aki kilencven éves is elmúlt, amikor papírra vetette a saját életrajzát. @Anó értékelése:


>!
Anó P
Kertész Erzsébet: Fiút vártak, lány született

Szeretem az önéletrajzokat. Nem várok tőlük nagy csodát, hogy annyira lebilincselőek legyenek, mégis érdekesek, hiszen az Élet írta őket:)
Kertész Erzsébet zsidó származása miatt sokat szenvedett, s most van épp a Holocaustra való emlékezés időszaka – így én is gondoltam most újra arra a sok, szerencsétlen emberre, akikkel ez történhetett.
A küzdelmek ellenére az írónőé mégis egy diadalmas élet regénye lett volna, hiszen hosszú élete jelentős részében elismerték, boldog házasságban élt, szép, okos gyerekeit nevelte, de a zsidóüldözések idején kislányát kénytelen volt odaadni ismerősöknek, férje pedig, aki „nem tudta tartani a száját” az ötvenes években, menekülni kényszerült az országból, így az írónő magára maradt kamasz gyerekeivel, akiket így gyakorlatilag egyedül nevelt fel – a történelem tehát jócskán beleszólt az életébe, megnehezítve azt. S nemcsak felnőtt életébe, már életének indulásába is,hiszen gyermekkorában apja, gyárát elveszítvén, öngyilkosságba menekült, magára hagyva feleségét két kislányával…
Kamaszkoromban szerettem Kertész Erzsébet regényeit, s most őt magát is megtanultam becsülni és tisztelni. Mert akármilyen nehéz élete is volt, mindig becsülettel helytállt, s igenis bizonyított ezzel – apjának, aki anno annyira nem akarta őt, s saját magának is.

!

Zrínyi Ilona (1643–1703). (Kép: gyulakult.hu)

„A Wesselényi-összeesküvést a kurucok első és második korszakával egy asszony személye köti össze. Zrínyi Ilona az összeesküvésben való részvételéért kivégzett Zrínyi Péter horvát bán (Miklós öccse) lánya, I. Rákóczi Ferenc, majd a kurucvezér gróf, Thököly Imre felesége, II. Rákóczi Ferenc anyja” – írtuk a rovat kuruc korról szóló számában a „fejedelemasszonyról”. Magánélete legalább annyira hányatott és izgalmas volt, mint a politikában betöltött szerepe. Gyermekeiért folytatott küzdelme és kényszerűen vállalt feladata Munkács várának védelmében már a saját korában európai hírűvé tette ezt a a kivételes asszonyt, akinek életében tükröződik a török kiűzése után új utakat kereső magyarság sorsa. Mások mellett Kertész Erzsébet is írt róla. @tomgabee értékelése:


>!
tomgabee
Kertész Erzsébet: A fejedelemasszony

Az eleje nehezen ment, mert tele volt évszámmal és sok-sok történelmi adattal, amit én nemigen szeretek, mert alapvetően nem érdekel a történelem. A Teleki Blanka után arra számítottam, hogy regényesebb lesz. Aztán körülbelül a felétől, a munkácsi vár ostromától már olyan volt, amilyennek a történelmi regényeket szeretem. Ebben a könyvében is nagy tisztelettel, elismeréssel ír Kertész Erzsébet a főhőséről, ez nagyon tetszik benne.

!

(Kép: 3.bp.blogspot.com)

Szendrey Júliát elsősorban Petőfi Sándor múzsájaként és korán megözvegyült feleségeként szokás ismerni, holott egyébként is kivételes nőalakja volt korának. A különc természetű, vadóc lány mintha egyik kedvenc írónője, George Sand regényeinek lapjairól lépett volna elő. A jómódú gazdatiszt lánya, aki apja révén a kor legelőkelőbb családjainak világában forgolódott, maga is írt verseket, sikerrel próbálkozott a műfordítással, emellett pedig nadrágban járt és szivarozott. Viharos szerelmüknek Petőfi halála vetett véget, s bár kitartóan kerestette férjét, akinek halálhírét sokáig nem fogadta el, elkeseredésében hozzáment a keresésbe bevont baráthoz, Horváth Árpád történészhez. Ekkor még csak huszonegy éves volt. Házassága botránynak számított, sokan elfordultak tőle, de megnyugvást és boldogságot talált az új kapcsolatban, bár halála előtt egy évvel különváltak. Második férjétől négy gyermeke született, akiket szeretetben nevelt, miközben az első házasságában született Zoltántól elhidegült, mert az híres apja útját követve bohém életet élt. Korán bekövetkezett halála előtt lett sikeres műfordító, neki köszönhetjük Andersen meséinek első autentikus fordításait.

Kertész Erzsébet életrajzi regénye Júlia életének legizgalmasabb, legboldogabb időszakára koncentrál. @nagy_anikó értékelése:


>!
nagy_anikó
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia

Petőfi verseit szeretem, de Szendrey Júliáról nagyon keveset tudtam. Kertész Erzsébet könyve egy lebilincselő olvasmány. Júlia életének négy évet mutatja be részletesen. Barátságok, bálok, udvarlók, szatmári megyebál – Petőfivel való megismerkedés, Szendrey Ignác ellenkezése, édesanyja támogatása, politikai és irodalmi események. Nagyon sok minden van a regényben. És még egy dolog, amit nem tudtam: „Júlia – aki éppúgy élete csúcspontjának tekintette a márciusi forradalmat, mint Petőfi – 14-én éjjel a francia mintára kokárdát készített férjének, magának pedig nemzeti színű főkötőt. Saját szellemi terméke, hogy a fejfedő helyett a kokárdát a szív fölé helyezte. Március 15-én este már mindenki ezt hordta, s azóta is így ünnepeljük március 15-ét.”
Kertész Erzsébet nagyon élvezetesen ír, biztosan fogok még olvasni az írónőtől.

!

Kántorné Engelhardt Anna (1794–1854), „az első Gertrudis”. (Kép: szekelyhon.ro)

Déryné írta, hogy miután látta Kántornét Sappho szerepében, ő maga többé nem vállalta azt a szerepet. A nagyszebeni szász családban született Engelhardt Anna volt a XIX. századi magyar színjátszás első nagy drámai színésznője. A német anyanyelvű gyermek kamaszkorában, cselédlányként tanult meg magyarul egy vándorszínész társulathoz csapódva. Színésznőként sokfelé játszott, országos hírnevet előbb a kassai, majd a várszínházi Bánk bán-előadások Gertrudis-szerepe hozott számára. Neki is köszönhető, hogy Katona József drámája bekerült a köztudatba, és rövid idő alatt a magyar drámatörténet emblematikus darabjává vált. „Alakjait nem színleli, hanem megformálja” – írta róla a korabeli kritika. Igényességével utat mutatott színésztársainak is. Aktív szerepet játszott a Nemzeti Színház építése körüli folyamatokban, a nyitáskor mégsem kérték fel a társulat tagjának. Előbb az új színház vezetősége, később már ő nem akarta. Végül egyik fiatal mentoráltja, Laborfalvi Róza lett a megszülető Nemzeti színésze. Pályája utolsó szakaszában jórészt Erdélyben játszott, visszavonulását követően sokat nélkülözött. Életrajzírója, Szigligeti Ede szerint sosem kért segítséget, barátai és tisztelői különféle csalafintaságokra kényszerültek, hogy támogathassák. A színházi világtól elfeledve halt meg. Jeltelen sírjára egy volt kolléganője emeltetett síremléket két évvel a művésznő halála után.

Életregényét @Anó értéklésével mutatjuk be:


>!
Anó P
Kertész Erzsébet: Az első Gertrudis

Csodálatos ember lehetett Kántorné Engelhardt Anna, bár nehéz ember is. Nagy színésznő, fenséges tragika, s barátaival nagylelkű és szeretetteli – ugyanakkor sokszor hirtelen haragú, túlérzékeny, sértődékeny, tüskés, aki sokszor meggondolatlan és túlontúl büszke is volt… Talán, ha magánéletében boldog lett volna, nem vált volna ilyenné.. vagyis, ha könnyebb természete van, valószínű nem maradt volna egyedül… Nem is tudom. De megszerettem Őt, mint ahogy a jámbor és hiszékeny kis pacsirtát, legjobb barátnőjét, a csodaszép hangú Dérynét is.
Érdekes, hogy bár anno „faltam” Kertész Erzsébetet, akkoriban nem került hozzám ez a kötet… most szerencsére igen!:)

!

Jókainé Laborfalvi Róza (1817–1886) – Bornemissza Anna szerepében. (Kép: nagyasszonyok.blog.hu)

Kántorné egykori ifjú tanítványa az „egyik” Róza Kertész Erzsébet A három Róza című regényében. Laborfalvy Benke Júliaként született Miskolcon, 1817-ben. Színésztanoncként nem tartották elég tehetségesnek, így csalódottan visszatért a szülői házba, és csak 1834-ben próbálkozott újra a színészettel. Üstökösszerűen felívelő karrierje a Nemzeti Színház megnyitása körüli huzavona következményeként indult. Mivel a sértődött Kántorné nem reagált a nyitóelőadás felkínált főszerepére, az akkor húszesztendős Laborfalvit (művésznevéből elhagyta az y-t) kérték fel, ő pedig óriási sikert aratott a szerepben. Az előadás után Dérynével kart karba öltve távoztak a színházból. Ezt követően harminckét éven át volt a Nemzeti vezető tragikája.

Az ő élete sem volt botránytól mentes, mivel a kor szokása ellenére nem adta dajkaságba házasságon kívül született lányát (a „másik” Róza), aki később ugyancsak törvénytelen leánygyermeknek (ő lett a „harmadik”) adott életet. Kertész Erzsébet regénye azt a korszakot mutatja be, amikor Laborfalvi már az író, Jókai Mór felesége, és házukban együtt él a három Róza. A történet adalékokkal szolgál a teljesebb Jókai-képhez is, mivel betekintést enged a sikerei csúcsán is sokáig aktívan politizáló (országgyűlési képviselő) írófejedelem magánéletébe is. @Iucus_97 értékelése:


>!
lucus_97
Kertész Erzsébet: A három Róza

Ahányszor kézbe veszek egy Kertész Erzsébet könyvet, mindig tanulok valami újat miközben olvasok.
Az iskolába megtanítják nekünk az írók költők neveit, műveit, múzsáit, szerelmeit, pályájuk és életük fontos szakait. Bemagoljuk és majd ezeket elfeletjük idővel. Nem ismertetik meg velünk azokat a lényegtelenek tűnő részleteket amik megmarad az emberben.
A könyvet olvasva rengeteg dolgot tudtam meg Jókairól és Laborfalviról, és legfitalabbik Rózáról. Annyira valóságosnak tűnt ahogy olvastam. Szellemként követem végig Laborfalvi, Jókai és Jókai Róza életét.
Arra is rádöbbentem, hogy mennyire hasonlítanak az akkori kor emberei, modern emberéhez. Attól eltekintve hogy mennyire fontos is volt hogy megtartsák a család jó hírnevét.
Hiszen az emberek nagyrésze hibázik vagy ép valami újat alkot, egy éjszakás kalandot él át. Vagy éppenséggel a bíróságon jelentős vagyontól fosztják meg. Vagy kihasználnak valakit. Nem külömbözünk a sokkal a 19. század emberétől.

!

Báró Jósika Miklós és Jósikáné Podmaniczky Júlia (Kép: cultura.hu)

„Jósika Miklós volt a magyar regényírás kezdete” – e szavakkal méltatta az elhunytat a pályatárs Jókai 1865-ben, Jósika temetésén. Az ősi erdélyi nemesi családból származó Jósika Párizsban ismerkedett meg a felvilágosodás eszméivel és az akkoriban szárnyait bontogató romantikával. Elhatározta, hogy író lesz. Kezdetben német nyelvű drámákkal próbálkozott, de igazi hangját első történelmi regényében, az Abafiban találta meg. Ezt sorban követték regényei, amelyek nevet, irodalmi rangot szereztek számára. A forradalom idején Kossuth mellett állt, a Honvédelmi Bizottmány tagja, később a legfelsőbb törvényszék főbírája lett. A bukás után emigrációba kényszerült, ahová elkísérte szerelme, Podmaniczky Júlia is, aki 1847 óta már a felesége* volt . Az emigráció első évei anyagi nehézségek között teltek. A házaspár előbb Lipcsébe, majd Brüsszelbe költözött. Jósika német nyelvű regényekkel próbálkozott, de jövedelmük javarészt a Júlia által nyitott kis csipkekereskedésből származott. Kertész regényében, amely egyben ehavi ajánlott könyvünk**, megjelennek a kor meghatározó figurái, a főhős azonban Podmaniczky Júlia (1813–1893), ez az önálló, mindig kedélyes és bizakodó, kivételes asszony. @Lady_L értékelése:

*Előtte évekig vállalta a férfi oldalán a törvénytelenség bélyegét, mivel Jósika előző házasságát nem volt hajlandó felbontani a katolikus klérus. A férfi végül úgy tért ki a katolikus szigor elől, hogy áttért a református hitre. Így már lehetővé vált kapcsolatuk törvényesítése Podmaniczky Júliával.

**MERÍTÉS könyvajánló ÖSSZESÍTETT LISTA: https://moly.hu/listak/merites-konyvajanlo-osszesitett-lista-2017-szeptembertol


>!
Lady_L P
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

– Nem tudtam már tovább húzni, hát csak vége lett.
– Olyan jó? Miről szól?
– Hát olyan igazi lányregény! Sóhajtozik az ember közben, mert szép!
– Aha, OK, szóval adott egy átlagos, kicsit ügyetlen, bizonytalan tinilány, egy jóképű, tökéletes férfi, és az egymásra találásuk. És a könyv végén sóhajtva levonod a tanulságot, hogy csodák márpedig vannak, és nem kell tökéletesnek lenned ahhoz, hogy a mesebeli herceg meglássa benned a tökéletességet.
– Áh, nem, az olyan nem érdekel, nekem már itt vagy te, mint jóképű, tökéletes herceg (röhögést visszatart). Neeeeeeeeem, ez egy olyan régi típusú lányregény, amelyikben igazából dunsztod sincs, hogy néznek ki a főszereplők, mert az semmit nem számít, ahogy a való életben sem kéne. Amelyikben a szerelem tiszteleten alapul, ahol az igaz boldogság lemondással és kemény munkával alapozódik meg, egy szál csoda nincs, a szépség a kitartásban és a jóságban van. Ó, és emellé még egy összefüggő képet is kaptam az 1848-as szabadságharcról és Jósika Miklós életéről, de nem tankönyvi tálalásban. Mindenki vagy jó vagy rossz, és az egész annyira naív és idealizált*. De mégis elhiszem, hogy örökre együtt fognak maradni, mert olyan erős kötelék alakult ki köztük egyetértéssel és együttműködéssel, hogy egy pillanatig sem merülhet fel a kérdés, hogy máshogy is alakulhatna a sorsuk. A mai regények hősnői sokkal valóságosabbak, bizonytalanok, esetlenek, bárki azonosulni tud velük, de a szerelemért nem tesznek semmit, a pasi jön, kijelenti, hogy szerelmes, a csaj nem hiszi el, mert ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, de aztán csak elhiszi, úgyhogy összejönnek. Sóhaj, csodák vannak. De a csoda mennyire erős, meddig tart? A pasi ugyanúgy tökéletes marad, a csaj meg retteghet, hogy mi van, ha egy nap mégis kinyílik a pasi szeme és rájön, hogy tényleg nem tökéletes, simán talál jobbat. Úgyhogy a bizonytalanság megmarad, receptet nem kaptunk. Míg az ilyen idealizált, régi lányregényekben ott a recept, hogyan is kell csinálni. Ja, hogy azzal a lánnyal nem tudsz azonosulni, mert túl jó? Hát próbálj meg!

* Annyira, hogy néha arra gondoltam, hogy megnézem, Kertész Erzsébet és Dániel Anna nem egy és ugyanaz a személy-e. Tutsek Anna hagyománya még erősen körüllengi.
És csodaszép és finom ez a harmadik kiadás! (amiért hatalmas köszönetem @Izolda -nak:)

9 hozzászólás
!

Teleki Blanka (1806–1862). (Kép: mult-kor.hu)

Kertész Erzsébet regényei közül egyedül a Szonya professzor (@GSzabina értékelésével: https://moly.hu/ertekelesek/838784) alatt jelenik meg címkeként a feminizmus a Molyon, de erőteljes, önálló, sorsukat kézben tartó, saját jövőt építő és olykor történelemformáló nőalakjai alapján szinte mindegyik életrajzi regénye alá odakívánkozik. A nők iskolai oktatásának követelése a XX. század elején erőre kapó feminizmus egyik alapvetése lett, előzményei azonban jóval régebbiek*. A feudalizmust követően, az ipari forradalom nyomán kialakult új gazdasági-társadalmi modell sem biztosított helyet a nőknek a közéletben. A francia forradalomhoz kapcsolódó Emberi és polgári jogok nyilatkozata sem említi külön a nőket, holott a a forradalomban aktív szerepet játszottak. 1791-ben** Olympe de Gouges a Nyilatkozatra válaszul megírta a Női jogok nyilatkozatát, amelyben a nők oktatáshoz való joga kiemelten szerepelt. A korai próbálkozásokat saját koruk társadalma egytől egyig túlkapásnak minősítette, egyedül az angol Hannah More 1799-ben nyilvánosságra hozott konzervatív megközelítése keltett szimpátiát. More nem a nő személyes autonómiáját, hanem a társadalomban elfogadott kiszolgáló szerepét hangsúlyozta. Az ő tálalásában azért kell a lányoknak szervezett oktatásban részesülniük, hogy majd jobb erkölcsi nevelői legyenek gyermekeiknek. Ez a konzervatív vonal aztán utat talált magának Nyugat-Európa arisztokrata köreiben, és megnyíltak az első – szigorúan előkelő családból származó diákokat fogadó – lánynevelő intézetek.

Magyarország első nőnevelő, arisztokrata lányokat oktató intézete Teleki Blanka nevéhez fűződik. Az 1846-ban megnyílt, egyszerre legfeljebb tizennégy diákot fogadó és mindössze két esztendeig működő intézetben tanított Leövey Klára (nevelő) és az akkor huszonegy éves Vasvári Pál (történelem). Szó volt Karacs Klára csatlakozásáról is, de ő inkább vidékre költözött, és polgárlányok számára nyitott iskolát, Teleki pesti intézményénél jóval demokratikusabb oktatási-nevelési elvek alapján. Telekit és Leöveyt a szabadságharc leverése utáni mártíromságuk emeli ki ebből a körből. Leövey Klára öt, Teleki Blanka tíz évig raboskodott a forradalom alatti és a bukás utáni tevékenysége miatt császári börtönökben. Kertész Erzsébet regénye a mártír Telekinek állít emléket. @Doresz értékelése:

*A velencei írónó, Christine de Pizan (1364–1430) a nők oktatása mellett állt ki, és tiltakozott az egyház nézete ellen, miszerint a nő morálisan gyengébb, és hajlamosabb a bűnre. Az angol Mary Astell (1666–1731) szintén a nők oktatása mellett szállt síkra, és kritizálta a házasságon belüli egyenlőtlenségeket nő és férfi között. A XVII. században Aphra Behn az első angol női színműíróként szintén a házasságot, különösen a szülők által elrendezett érdekházasságot vette górcső alá.

**Olympe de Gouges-t két évvel később a jakobinusok halálra ítélték, életének a guillotine vetett véget.


>!
Doresz
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka

Hé, én azt hittem, nem szeretem az életrajzi regényeket!
Azt sem tudtam, hogy szeretem a Kertész Erzsébet-könyveket. (Rendben, eddig csak ezt az egyet olvastam.)
Annyira könnyűnek tűnik ehhez hasonlót írni! Értitek, adott karakterek, adott cselekmény, adott helyszínek, mindebbe nehéz belekötni. De ugyanakkor ott van a megfelelő szavak kiválasztása, bizonyos események kiemelése, megint mások kihagyása, a szereplők háttértörténetéről eldönteni, kiről mennyit, úgy pakolni egymás után az eseményeket, hogy ne legyen kusza, de unalmasan egysíkú se, szóval azért van vele munka. Nem tudom, ezek közül mit csinált jól vagy mit csinált a legjobban Kertész Erzsébet, de szerintem a végeredmény úgy nagyszerű, ahogy van.
Sokáig olvastam, mert apránként haladtam vele, és utólag örülök, hogy nem ültem neki azzal, hogy „na, akkor most egész nap csak téged olvaslak!”. Így jobban megmaradt az egész, nem mosódott össze a hosszúfalvi gyerekkor, az első pesti látogatás, a nagy utazások Terézzel és Emmával, az intézetalapítás, a forradalom és a többi.
Ráadásul szeretem műveltebbnek érezni magam egy-egy könyv elolvasása után, vagy legalábbis azzal a gondolattal becsukni egy könyvet, hogy „megérte”. Na ez, ez teljesen megérte. Magyar történelem egy olyan szemszögből, amit az iskolában nem tanítanak meg. Történelmi, híres személyek, helyszínek, események olyan részletesen, hogy ha legközelebb visszaköszönnek valahonnan, már van valami fogalmam róla, hogy kik/mik/milyenek lehettek. És ezen kívül „burkolt” tanítás az értékes életről.

!

Kossuth Lajos családja (új lapon nagyobb méretben nyílik). (Kép: dka.oszk.hu)

Florence Nightingale* volt a brit Kossuth Zsuzsanna (1817–1854). Az utókor hálátlansága (tudatlansága?) az oka, hogy őket általában fordítva szokták említeni. A nemzetközi közvélemény ugyanis az 1854-es krími háborúban tevékenykedő Nightingale-t tartja az első (polgári) női ápolónak, holott Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húga, ebben a minőségében bő két évtizeddel megelőzte őt. Tizennégy éves volt, amikor az 1831-es magyarországi kolerajárvány idején az akkor vármegyei biztosként tevékenykedő bátyja mellett részt vett a járvány elleni küzdelemben. Amikor Kossuthot 1849 áprilisában kormányzóvá választották, Zsuzsát nevezte ki a tábori kórházak főápolójának, majd új kórházak alapításával bízta meg. A kivételes tehetségnek számító lányt szakemberek segítették munkájában, amelynek eredményeként mintegy hetven kórházat szerveztek meg. A szervezőmunka mellett aktívan részt vett a betegek és sebesültek ápolásában is. Humanizmusát bizonyítja, hogy fogságba esett osztrák közkatonákat és tiszteket is ápolt. A szabadságharc leverése után ez mentette meg életét: bírósági tárgyalásán osztrák katonatisztek bizonyították, hogy őket ugyanolyan odaadással ápolta, mint a magyar sebesülteket. Életregényét @icu79 értékelte:

*Róla bővebben: Kertész Erzsébet: A lámpás hölgy (@klaratakacs értékelésével: https://moly.hu/ertekelesek/2561525)


>!
icu79 P
Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna

Bár ez nem regény, inkább életrajzi írás, azért az írónő ezt is olvasmányosan tudta papírra vetni. Igaz, Kossuth Zsuzsanna rövid élete meglehetősen regényes volt. Nagyon örülök, hogy a kezembe került, mert sajnos korábban szinte semmit sem tudtam Kossuth húgáról. A mondás maximálisan helytálló: „Minden sikeres férfi mögött egy nő áll”, aki ez esetben nem a feleség, hanem a testvér szerepében tette ezt.

!

Hugonnai Vilma 1847–1922. (Kép: nokert.hu)

„…az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka…” – vallotta szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Állítólag a mai magyar orvostársadalom hatvan százaléka nő. Hugonnainak viszont még azért is harcolnia kellett, hogy egyáltalán orvosi diplomát szerezhessen, amire Magyarországon nem is volt lehetősége, Svájcban kellett megtelepednie tanulmányai idejére. Ezt követte a diplomája honosításárt folytatott mintegy húsz esztendeig tartó küzdelme itthon. Halála évében viszont már több száz orvosnő gyógyított Magyarországon. Életregénye az egyik legkedveltebb Kertész Erzsébet-könyv. @havas értékelése:


>!
havas
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Megmártózás egy XIX. századvégi – cseppet sem átlagos – nő élettörténetében, és ez mögé „olvasva”, a kor egy szeletkéjébe. A férfi-női szerepkörök, az anya-gyermek kapcsolat, a külsőségektől való „függés” (szűklátókörűség) élesbe menő kitárulkozása.
Női orvosra „nincs precedens”, mondja ezt egy kultuszminiszter. Nos, az idő. Az valahogy mindig behozza az elmaradásokat. Vilma a precedens, és igen, neki (is) köszönheti az utána következő leánygenerációk sokasága, hogy egyetemi hallgató lehet, orvos. Úgy hiszem, nem kevés tisztelettel kéne (néha) emlékeznünk rá.
Igen, szeretem ezeket a bátorító, kitartó jellemeket, mint Vilmáé! Felráznak.

!

Veres Pálné (1815–1895) – Barabás Miklós festménye. (Kép: Wikipédia)

Beniczei, micsinyei és pribóczi Beniczky Hermin Karolina korán elvesztette szüleit, nagyapja házában pedig nem sok jutott el hozzá a világból. Noha sokat olvasott, nagyapja könyvtárában nem talált magyar írótól származó könyveket. Hiányosságaival akkor szembesült, amikor atyai nagynénje pesti házába került, ahol közéleti emberek is megfordultak (Toldy Ferenc, Szontagh Gusztáv, később Madách Imre is). 1839-ben kötött házasságot Veres Pállal. Amikor 1855-ben lányukat, Szilárdát Pestre vitte, hogy megfelelően iskoláztathassa, kizárólag fiúiskolákat talált. Tíz esztendőnyi útkeresés után, 1865-ben jelentette meg a „Hon” című lapban Felhívás a nőkhöz című cikkét. A kiegyezés évében összejövetelt szervezett, ahol a nők kiművelésének lehetőségeiről tanácskoztak. Első, tizennégy diákkal induló iskoláját 1869. október 17-én nyitotta meg. Törekvéseit ugyan ellenezte az állami hivatalosság, de az országot háttérből irányító Deák Ferenc pártolta, és ez többet nyomott a latban. Korán meghalt fiúunokája emlékére alapítványt hozott létre, ez finanszírozta a Zöldfa „utcza” 38. szám alatt megnyitott, immár önálló épületbe költözött iskoláját. Életregényét @tschilla értékelte:


>!
tschilla
Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38.

Kertész Erzsébet: Zöldfa utcza 38. Veres Pálné regényes élete

Olyan jók ezek a Kertész Erzsébet könyvek, életrajzok, mégis egyúttal olvasmányos regények, amiket szinte alig lehet letenni.
Nem semmi nő volt ez a Veres Pálné, én személy szerint A budapesti úrinő magánélete könyv előtt kb. nem is hallottam róla. Oké, úgy igen, hogy van egy róla elnevezett gimnázium, meg talán valami utca is itt Budapesten, de hogy ki volt, mi volt, nem tudtam. Kicsit sajnálom, hogy A budapesti úrinő magánélete könyvet olvastam korábban. Az ugyanis tele volt a Veres Pálné és lánya között folyt levelezés részleteivel, kivesézésével, kb. ők ketten annak a könyvnek a főszereplői, ha lehet ilyet mondani, és ha már a Zöldfa utczából meg lett volna a háttértudásom Veres Pálnéról, érdekesebbnek találom a levelezését is.

Amikor ilyen könyvet olvasok, mindig elfog az érzés, hogy de jó lenne időutazni, ha nem is személyesen megismerni ezeket az embereket, de legalább meglesni őket az utcán. Sok ember él egy időben a földön, mégis, mennyi ember volt, lesz, akikkel esélyünk sincs találkozni! De ami vicces: beírtam google-ba, hogy Vanyarc, mondom megnézem a kastélyt, ahol Veresné élt, hát pont eladó! 139 millióért hirdetik, sajnos a kertről nincsenek képek, csak a „kastély” (vagy nem tudom mi, mert azért nem extra nagy) belsejéről, csodaszépen fel van újítva, be van rendezve. Anélkül, hogy láttam volna képet a kertről, szerintem ár/érték arányban ez sok, alig van benne pár hálószoba, fürdőszoba is csak egy, úgyhogy nem vesszük meg :). De jó látni, hogy ilyen szépen rendben van tartva, és nem egy omladozó rom.

!

(Kép: christianitytoday.com)

A végére maradt két regény kakukktojás ugyan, hiszen nem magyar nőkről szólnak, mégis lényeges megemlítenünk ezeket, mert talán személyesebbek az írónő többi regényénél.
Mindkettő főhőse Kertész Erzsébet pályatársa, s az ő történetükön keresztül – indirekt módon – közelíthetünk az írónő művészi hitvallásához.

Az amerikai polgárháborúról (1861–65) itt írtunk bővebben: https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-amerika-polgarhaboruja, innen az idézet:

„Bár a polgárháborúnak számos egyéb oka is volt, a világ elsősorban a rabszolgasággal kapcsolatos konfliktusra emlékszik ma is, és ez a XIX. század közepén is így lehetett, különösen Harriet Beecher Stowe, a kor Amerikája szentimentális női regényeinek stílusában megírt története, a Tamás bátya kunyhója megjelenését követően. Beecher Stowe könyve nem igazi történelmi regény, saját korának félmúltjában játszódik, de a későbbi események jobb megértése érdekében szükséges szót ejteni róla. Ez a mű attól vált korszakossá, hogy elsőként és rendkívül hatásosan hívta fel a figyelmet az amerikai gondolkodás és jogrend súlyos adósságára (Angliában már 1807-ben betiltották a rabszolga-kereskedelmet). Bár a század közepén, 1852-ben jelent meg először, a XIX. század legnagyobb példányszámban megvásárolt könyve lett. Elementáris hatását mi sem mutatja jobban, mint hogy a „Régi Délen” csaknem harminc „ellen-Tamás bátya” regény született emberséges rabszolgatartókról és gyermeki boldogságban élő rabszolgákról, de ezek összesített példányszáma sem közelítette meg az eredeti mű sikerét.”

Az amerikai írónőről írta Kertész Harriet regénye című könyvét. @Bobe0402 értékelése:


>!
Bobe0402
Kertész Erzsébet: Harriet regénye

Nagyon jó könyv, olyan igazi Kertész Erzsébetes, bár nem ér fel az Elizabeth-tel (bár ő is szerepel egy pár sor erejéig), vagy a Teleki Blankával (bár van egy emigráns magyar 48-as katona is a szereplők között).
Talán azért tetszett kevésbé a fent említett két könyvnél, mert maga a környezet idegen számomra. Az 1800-as évek amerikai polgári (lelkész) családja, sok gyerekkel, a kicsit pipogya lelkész férj egy olyan világban, amit a férfiak kormányoztak, stb. Aztán hát persze az sem volt jó, hogy még nem olvastam a Tamás bátyát. De ettől függetlenül egy jó kis életrajz már megint.
Megismerjük benne Harriet fiatalkorát, látjuk fiatalasszonyként, hét gyermekes anyaként, lelkész feleségként, ünnepelt íróként (amin egyébként ő csodálkozott legjobban) Amerikában és Angliában, majd egész Európában, megismerjük a rabszolga felszabadításért folytatott küzdelmet, az Észak-Dél háborút, szóval szerintem nagyon informatív. Egy percig nem kételkedem, hogy az adatok helytállóak, gondolom, Kertész Erzsébet alapos kutatómunkát végzett előtte.

!

Elizabeth Barrett Browning (1806–1861). (Kép: brainpickings.org)

Amikor 1820-ban, apja anyagi támogatásával, megjelent az akkor mindössze tizennégy éves Browning első verseskötete, Jane Austen neve már kilenc éve ismert volt, s az angol közvélemény elfogadta, hogy nők is hallatják a hangjukat az irodalomban. Az ifjú költőnő azonban hamarosan súlyos balesetet szenvedett, és évekig kínlódott gerincsérülésével. Időközben a tüdőbaj is megtámadta, s ebből a betegségéből sosem épült fel igazán. Az 1820-as évek második felétől már a kritika is felfigyelt verseire, de valódi hangját Barrett Browninggal kötött házassága után találta meg. Máig legismertebb és legtöbbre értékelt verseskötetét (Portugál szonettek, @sztimi53 értékelésével: https://moly.hu/ertekelesek/998506) férje iránti szerelme ihlette.

Fordítója, Babits Mihály így írt Browning költészetéről: „Asszonyi poézis ez. De nem elomló, »ősköltészetszerű«, autodidakta formában. Hanem a klasszikus férfikultúra fegyelmével és formahagyományával fölfegyverkezve.” A férfi–nő párhuzamért (ellentétért?) én kérek elnézést, de a magyar „poeta doctus” véleménye enélkül is sokat elárul a költőnő sikereinek titkáról. Az Elizabeth című regényt @K_A_Hikari értékelte.

Ezzel búcsúzom erre a hónapra. Köszönöm a figyelmet, és olvassátok a többi Merítés-rovatot is!


>!
K_A_Hikari
Kertész Erzsébet: Elizabeth

Kertész Erzsébet: Elizabeth Elizabeth Barrett-Browning életregénye

„Mert ha egyszer szeretni fogsz, az nálad életre-halálra megy.”

Kertész Erzsébetet és a munkásságat már régóta kerülgettem, amikor pedig eldöntöttem, hogy olvasok tőle, kiderült, hogy a könyvtárnak nincs kölcsönözhető példánya. Sebaj, egy kedves barátnőm kölcsönadta a saját példányát.

Szerencsésnek érzem magam, hogy olvashattam. Kertész Erzsébet stílusa magával ragadó, kihasznál minden lehetőséget, amit a magyar nyelv nyújt számára, így lesz az egész szövegnek egy léleksimogató líraisága.
Kertész Erzsébet hűen követte a költőnő életútját azt képes volt olvasmányosan, élvezetesen megírni.
Egyetlen dolgot nem értek: az édesapa viselkedését, a szigort, ami vasmarokkal szorította össze fiai és lányai életét. Vannak ugyan ötleteim a "miért"re, de ezek csupán feltételezések.

A kötetben szereplő illusztrációk és versek mèg többet adtak az olvasmányélményhez, a Mondd újra nagy kedvencem lett:
https://youtu.be/cfW1uOHBOgE

Egyszer mindenkinek ajánlom elolvasni, nagyon különleges és szép, néhol édes-keserű…de kihagyatatlan.
Számomra az első Kertész Erzsébet könyv volt, de biztosan nem az utolsó.

3 hozzászólás
!

FELHASZNÁLT ANYAGOK

https://mult-kor.hu/zrinyi-ilona-europa-legbatrabb-assz…
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1868_szeptember_6_…
http://www.she.hu/kultur-mi/20170720-szendrey-julia-pet…
https://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/kantorne-160
http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/k-o/kantorneelet.htm
https://nagyasszonyok.blog.hu/2016/03/09/jokai_morne_la…
https://cultura.hu/kultura/josika-volt-a-magyar-regenyi…
https://nokert.hu/wed-20120808-2023/950/435/balvanyozot…
https://mult-kor.hu/ferfiruhaban-a-harcteren-nevelokent…
https://nokert.hu/tue-20100518-2251/498/6/feminizmus-to…
https://hu.wikipedia.org/wiki/Le%C3%B6vey_Kl%C3%A1ra
https://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_Blanka
http://civilnaplo.hu/s_!news/i_hirek_esemenyek_7/i_koss…
https://cultura.hu/psziche/orvosnok-noi-orvosok/
https://cultura.hu/psziche/hugonnai-vilma-az-elso-magya…
https://hu.wikipedia.org/wiki/Veres_P%C3%A1ln%C3%A9
https://cultura.hu/kultura/a-szerelmes-elizabeth-barret…

A ROVAT KORÁBBI SZÁMAI

https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-sirhant-muvek
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-huszarosan
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-sprechen-sie-finnugor
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-48-03-15-maskeppen
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-a-szabadkomuvesseg
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-templomosok
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-romantikus-historiak
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-bizanc-ezer-eve
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-a-nagyok
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-memoar-avagy-a-tortenelmi-en
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-eb-ura-fako
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-az-italiai-reneszansz
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-kriminalis-tortenelem
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-szamurajok-es-sogunok
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-mar-az-okorban-is
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-hollos-matyas
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-gyarmatvilag
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-az-ismeretlen-vandorai
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-az-eloitelettol-a-tomeggyilkossagig
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-very-british-iii
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-very-british-ii
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-very-british-i
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-torok-vilag
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-csaladregenyek
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-amerika-az-erem-masik-oldala
https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-amerika-polgarhaboruja
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-amerika-a-gyarmatoktol-a-fuggetlenseg-kivivasaig
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-napoleon-es-a-tobbiek
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-a-tortenelem-elott
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-europa-a-pestis-idejen
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-passuth-laszlo
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-vikingek-ii
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-vikingek-i
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-claudius-es-nero
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-a-tatarjaras
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-az-okori-egyiptom
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-a-keresztes-hadjaratok
http://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-rubiconon-innen-rubiconon-tul

TÖRTÉNELMI TÁRGYÚ KIHÍVÁS @zamil jóvoltából »»»»


>!
zamil

Elfelejtett, hanyagolt, ismeretlen történelmi könyvek! olvasós

Elkezdődött2016. november 1., 23:41
Jelentkezés vége2020. december 1., 23:25
Véget ér2020. december 31., 23:59

Mostanában egyre több olyan könyv adatlapjába botlok ahol pár olvasás van, vagy pár olvasás híján elmarad a %-os értékelés. Rengeteg ilyen könyv van itt a molyon. Sokan lehet azért se olvassuk ezeket a könyveket, mert nincs róla értékelés, és alig olvasták, így mi is félünk tőle. Pedig ezek közt is megbújnak gyöngyszemek, kedvencek.

Ebben kérném a segítségeteket, javítsuk ezeknek a könyveknek az ismeretségén.

Ennek a kihívásnak a teljesítéséhez 5 történelmi olvasást kérnék.
Bármilyen történelmi könyv megfelel, lehet hadtörténelem, helytörténet, és a többi, a lényeg, hogy itt a molyon legyen adatlapja és megfeleljen a következő feltételnek: nincs 10 olvasása, és így nincs %-os értékelése sincs.
Csak 2015 előtt megjelent könyveket fogadok el.
Szöveges értékelést kérnék minden esetben.
A kihíváshoz való csatlakozás utáni olvasásokat fogadok csak el.
Elég hozzászólásban az Én és a könyv link.
Lehetőleg egyszerre hozzátok az olvasásokat.

Jó szórakozást, és molyolásra fel. :)

Teljesítések:
@CharlesBrandon 5/5
@RosszQtya 5/5
@Virágszépe 5/5
@zamil 5/5
@ZsúésKrisz_Olvas 5/5
@Nienna001 5/5
@SteelCurtain 5/5
@Ibanez 5/5

34 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!