MOLYrágta történelem – A Vegyesházi királyok kora II. rész

Rovatgazda
!

A Hunyadiak kora
Ebben a hónapban a Hunyadiak kerülnek terítékre a molyos tartalmak segítségével. Először végigkövetjük Hunyadi János útját az első győzelmektől a nándorfehérvári diadalig, majd Mátyás uralkodása következik, végül a magyarországi reneszánszról lesz szó Mátyás uralkodása alatt. Kezdésként lássuk azon könyvek értékeléseit, amelyek a korszak egészéről szólnak:

Nemere István több tucat történelmi könyvet írt, nem maradhatott ki ez a korszak sem. A Hunyadiak kora című művét @fulbea értékelte:


fulbea>!
Nemere István: A Hunyadiak kora

Nemere István: A Hunyadiak kora A 15. század eseményei

Nemere István rengeteg könyvet írt. Megnéztem a netet. Több, mint 600(!) műve jelent meg, jó néhány nem a saját neve alatt. Elképesztő mennyiség! 1974–2016 között írt könyveit ha heti egy darabbal számolom, akkor 12,5 évig csak Nemere művet olvasnék. ! Szép kihívás lenne! 20 éve olvastam néhány krimit, kalandregényt tőle. Meglepetésemre a magyar történelemről is született néhány könyve.A magyar történelemről kifejtett mondanivalóját sorozatba szedte. Véletlenül akadtam a IV. részre, ami a 15. századi Magyarországot mutatja be. Nagy Lajos utódjától, Zsigmondtól indul a kötet és Hunyadi Mátyás halálával ér véget.

Nem regény, és nem is unalmas történelmi elemzés. A kettő között van valahol. Az akkori eseményeket a mai kor nyelvezetével, szóhasználataival meséli, hogy élvezettel olvassuk annak ellenére, hogy dialógusoktól mentes a könyv. Gördülékeny, könnyen olvasható, még a fiatal korosztálynak is. A bizonytalan eseményeknél, ahol nem pontosan ismerjük a valóságot, több lehetséges igazságot is megjelenít a források elemzésével és idézésével. Nem egyszer beleszövi saját véleményét is, nem takargatva annak negatív kicsengését sem. Sok olyan eseményre, momentumra felhívja a figyelmet, ami kimaradt a történelemkönyvekből, holott ott lenne a helyük.
egyéb: http://beusblog.blogspot.hu/

!

A nagy mesemondó, Benedek Elek Nagy Magyarok Élete címmel a Hunyadiakkal kezdett el egy sorozatot, ezt a kötetet @Judyt értékelte


Judyt IP>!
Benedek Elek: Nagy magyarok élete – Hunyadi János – Hunyadi Mátyás

Régóta őrizgettem ezt a könyvet a magánkönyvtáramban (talán még valamikor általános iskolás koromban kaptam tanulmányi eredményért vagy egy verseny szereplésért – erre már nem emlékszem). Igazából örülök, hogy pont Hunyadi János és fia, Mátyás életébe nyerhettem bepillantást.
Nagyon tetszett a régies szóhasználat, viszont hátulütője volt, hogy némely mondatot többszöri nekifutásra sikerült megérteni. Pl. egy-egy idézet esetében. De miután nagyon szeretem a régebbi nyelve(ke)t ill. a mai különböző nyelvjárásokat, így kifejezetten élveztem.
Negatívum számomra, hogy legnagyobb hangsúly a hadászat bemutatásán, a hadjáratok leírásán volt. Egy nyúlfarknyi rész szólt Hunyadi János és Hunyadi Mátyás fiatal koráról, Mátyás királlyá választásáról, esküvőjéről, haláláról. Ellenben bepillantást nyerhettem abba, hogy Mátyás kortársai, köztük Frigyes mennyire hazug, gyáva ember lehetett.
További negatívum volt számomra, hogy Hunyadi Jánosról a könyv kb. 1/3-a szól csak. Szívesen olvastam volna Róla többet is.
Összességében tetszett, szép leírást ad a két történelmi személyről.

>!
Szalay, Kisújszállás
126 oldal · ISBN: 9639355941
!

Arany János egy konkrét balladacsokrot tervezett a Hunyadiakról, de csak néhányat írt meg. A 70-es évek végén egy verseskötet jelent meg ezekkel a versekkel a Magyar Helikon kiadásában, a kötetről @Iustitia írt értékelést:


Iustitia>!
Arany János: Hunyadi balladák

Egy csokor balladákból és egy balladatöredékből a Hunyadiak kapcsán, Arany János művészi balladateremtőkészsége, szépség, ború és egy csipet történelem. A mindenki által ismert Mátyás anyja nálam ezúttal csak a második helyet foglalhatta el, a Both bajnok özvegyének kilátástalansága megelőzte.

!

A kép forrása: link

Hunyadi János, a törökverő
Az 1440-es évekre egyre nyíltabbá vált a törökök fenyegetése. Először Brankovics György szerb despota tartományának székhelye, Szendrő esett áldozatul a hódításnak, Brankovics Magyarországra menekült. A veszély láttán meghirdették Magyarországon a nemesi felkelést, de közbejött egy vérhasjárvány, amelyben meghalt a király, Habsburg Albert.
Albert halálából kisebb polgárháború alakult ki az utódlás megoldatlansága miatt. Az udvar hívei az özvegy királyné köré tömörültek, aki gyermeket várt. A rendek viszont meghívták a trónra a lengyel királyt, III. Ulászlót. Erzsébet nemsokára fiút szült, akit V. László néven királlyá koronáztatott. A koronázás szabályszerűen ment végbe. Székesfehérvárott celebrálta Szécsi Dénes a Szent Koronával, amelyet Erzsébet titokban hozatott el Visegrádról. A rendek érvénytelennek tekintették a csecsemő megkoronázását, mondván a királyok koronázása mindenkor az országlakosok akaratától függ, a korona hatékonysága és ereje pedig az ő hozzájárulásukban rejlik”. Ezen az alapon „közös akarattal” Ulászlóra ruházták a királyi hatalmat és őt is megkoronázták Fehérváron, a Szent Korona hiányában a Szent István fejereklyetartójáról levett koronával. A két király párthíveinek harca öt éven át tartott és lényegében nem hozott döntést. Ulászló helyzetét az 1441 első napjaiban vívott Bátaszék melletti ütközet szilárdította meg, azonban ez a csata másról marad nevezetes. Ez a csata tette híressé Hunyadi Jánost.
Hunyadi egyszerű lovagként kezdte pályafutását. Apja, Vojk, Zsigmond udvari lovagja volt. 1409-ben örök adományul megkapta urától az erdélyi Hunyadvár falut. Hunyadi fiatal éveit különböző nagyurak udvarában töltötte, egyikük Újlaki István macsói bán volt. Újlaki halála után Zsigmond szolgálatába lépett, az ő kíséretében jutott el Itáliába, ahol két évre a milánói herceg fogadta zsoldjába. Hazatérése után a törököktől fenyegetett déli végekre került, ahol Tallóci Frank szörényi bán oldalán működött. Valószínűleg az ajánlására bízta rá Albert 1439-ben a szörényi végek védelmét, és hamarosan a báni címet is neki adományozta. A bátaszéki diadal után Ulászló rábízta a keleti végek megtisztítását Erzsébet híveitől, 1441 tavaszára Erdély és a Tiszántúl Ulászló pártján állt. Jutalmul erdélyi vajdává tette és rábízta a déli végvárrendszer védelmét. Innentől kezdve jobban figyelhetett a továbbra se enyhülő török fenyegetésre.
II. Murád ekkor kezdte el erőteljesen támadni a magyar végeket, már ekkor megpróbálkozott Nándorfehérvár ostromával. A vár több hónapos ostrom után magyar kézen maradt és nem okozott akkora odafigyelést, mint a tizenöt évvel későbbi ostrom. Hunyadi fellépése fordulatot hozott a török-magyar harcokban. Először betört Szerbiába és megfutamította a szendrői béget, majd 1442. március 22-én Gyulafehérvárnál vert szét egy nagyobb török sereget, majd szeptemberben a zajkányi csatában győzött, amelyről a Történelem rovatban @Emerencia emlékezett meg


Emerencia P>!
Történelem

1442. szeptember 6. zajlott le a zajkányi csata. Hunyadi János 15 000 emberével a Vaskapu-hágóban szétverte Sehabeddin beglerbég 80 000 főnyi, Erdélybe benyomult török seregét. Ennek évfordulóján 1896-ban a Millenium alkalmából a csata 454. évfordulóján Hunyad vármegye négyméteres buzogányos Hunyadi-emlékművet állíttatott a dél-erdélyi Vaskapu-hágóban, Paucsinesd és Zajkány falvak között, a Vámoszajkány nevű hegy tetején. A 669 m magasságban levő erdélyi emlékműnek ma már csak maradványai láthatóak, mivel 1992-ben a románok ledöntötték és elhordták. Jelenleg több erdélyi magyar szervezet szorgalmazza az emlékmű helyreállítását.

!

Hunyadiból egy csapásra a nemzet bálványa lett és győzelmei meghozták számára a nemzetközi hírnevet is. A pápaság már a keresztes háborúk felelevenítésén gondolkodott és ebben Hunyadi személye játszotta a főszerepet. A pápa még Giuliano Cesarini legátust is elküldte Magyarországra, hogy kibékítse Ulászló és Erzsébet pártjait. A háborúra egy 35 ezer fős sereget sikerült összetoborozni magyar, lengyel, szerb és bosnyák katonákból. Ez a vállalkozás hosszú hadjárat néven vonult be a történetírásba, Hunyadi serege mélyen behatolt a Török Birodalom területére. A legnagyobb ütközetet a Morava mezején vívták, ahol Hunyadi megsemmisítő vereséget mért a török seregre. Ezt még két győzelem követte Szófia közelében és a szultán békeajánlattal fordult Ulászlóhoz. Felkérte Brankovics Györgyöt a közvetítésre, cserébe megígérte, hogy visszaszolgáltatja országát. Drinápolyban megszületett a béketervezet, amelyet augusztusban török küldöttség vitt Szegedre, ahol a királyi tanács elfogadta. A béke 10 évre szólt volna, ha Ulászló nem dönt a felrúgása mellett. Szeptemberben újra útra kelt Ulászló és Hunyadi serege és a Duna mentén benyomultak az Oszmán Birodalomba. 1444. november 10-én ütköztek meg Várnánál, ahol eleinte a magyar sereg állt nyerésre, amikor a király egy meggondolatlan manőverbe kezdett, ami az életébe került. Ez eldöntötte a csata sorsát, közel négyezer keresztény harcos maradt a csatatéren.
A király halálával kitört a zűrzavar, a két párt küzdelme újból fellángolt, melyben V. László oldalán III. Frigyes német király is beavatkozott. A két tábor kénytelen volt megegyezni: V. Lászlót ismerték el királynak, a béke helyreállítására hét főkapitányt választottak, közöttük volt Hunyadi is. Az új király időközben Frigyes fogságába került a Szent Koronával együtt, a rendek László kiskorúsága idejére kormányzót választottak Hunyadi személyében. Hunyadi korlátozott királyi hatalmat kapott. Nem volt joga 32 jobbágyteleknél nagyobbat adományozni, nem illette meg a királyok legfelső bíráskodási joga, és a királyi jövedelmek kezelésében is megkötötték a kezét.
Kormányzósága alatt újabb hadjáratot indított a török ellen. A magyar sereg Albánia felé indult el és az volt a cél, hogy egyesül Kasztrióta György albán felkelőivel. Útközben Rigómezőnél kerültek szembe II. Murád hadaival, ahol súlyos vereséget szenvedtek 1448. október 19-én. Ennek tetejébe a korábbi szövetségese, Brankovics is ellene fordult és foglyul ejtette. Nehezen sikerült közöttük békét teremteni, de ekkorra az ausztriai rendek követelésére Hunyadi kormányzóságának vége szakadt, ugyanis Frigyes elengedte Lászlót, de a Szent Koronát magánál tartotta.
Ugyan a tényleges uralkodó László volt, de megmaradt mellette Hunyadi, mint az ország főkapitánya. A török-magyar viszonyban kisebb csend állt be, miközben a törökök véglegesen bevették Konstantinápolyt 1453-ban. Ezután újra Magyarország következett. Egész Európa Hunyadi küzdelmét figyelte, aki élete csatáját vívta meg Nándorfehérvárnál, amelyről @Bla emlékezett meg az Évfordulók rovatban:


Bla I>!
Évfordulók – események

564 éve valósult meg a nándorfehérvári (Belgrád) diadal, ahol a Hunyadi János serege legyőzte a törököket.

1456. július 4. és 21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 21–22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket. A győzelemben kiemelkedő szerepe volt Kapisztrán (Capistrano) János szerzetes által gyűjtött kereszteseknek, akik Hunyadi határozott utasítása ellenére a Száva folyón átevezve oldalba támadták az ostromló török sereget. A beállt zűrzavart felismerve támadt a ki a várból Hunyadi.
A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.

!

Hunyadi nem sokkal élete túl élete diadalát, haláláról @BookShe emlékezett meg a Történelem rovatban:


BookShe>!
Történelem

1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört pestisjárványban a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János. Az 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek köszönhetően az oszmánok – a hős halála után – hosszú évtizedekig kerülték a háborút Magyarországgal, így hazánk értékes időt nyert nemzeti reneszánszának kibontakoztatására.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1456_augusztus_11_…

Kapcsolódó könyvek: Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora

Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora
!

Hunyadi életéről és a török elleni küzdelmeiről egy kiváló kötet jelent meg annak idején a Magyar História sorozatban Teke Zsuzsa tollából, melyet eddig csak jómagam értékeltem:


Alvarando P>!
Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora

A magyar történelem egyik legnépszerűbb hősének életét lenne hivatva bemutatni a sorozat ezen része, kicsit azonban sokkal több annál. A történetet jóval korábban kezdi tárgyalni, mint Hunyadi tevékenysége. Természetesen nem hiányozhat az egyetemes történeti áttekintés sem, amelynél a korszakban kötelező Marx és Engels idézetet is simán belecsempészet a szövegbe a szerző. Jól felépítve a történetet a tárgyalást Zsigmond trónra lépésénél kezdi, a trónküzdelmek, a huszita háborúk és a török elleni harcok egyaránt említésre kerülnek, utóbbi fontos is a későbbi történések ismeretében. Nem hiányzik a telekkatonaság fogalma sem. És akkor a 80. oldal környékén lép színre a főhősünk, innentől kezdve a fő színtér a török elleni harc tárgyalása, de nem hiányozhat a polgárháborúba torkolló küzdelem sem. A szerző részletesen bemutatja a török hadsereg felépítését és a Hunyadi által megszervezett csapatokat is. Részletesen szól a főbb csatákról, a téli hadjáratról, Várnáról, Rigómezőről és persze a tetőpont a nándorfehérvári diadal, ahonnan Dugovics Titusz sem hiányozhat. Viszont amit nagyon hiányoltam és újra el is olvastam, egy árva szó sem hangzik el a déli harangszóról. A végén pedig a szerző egy kisebb kitekintést is ad a Hunyadi halála utáni eseményekről, amelynek középpontjában Mátyás uralkodása van. A szöveget képek egészítik ki és a végén található egy kisebb időrendi áttekintés is. A könyv ajánlható bárkinek, akit érdekel a nagy törökverő élete!

2 hozzászólás
!

A várnai csatáról egy bolgár történész írt egy kötetet, amely itthon a Gondolat Könyvkiadó gondozásában jelent meg és @Szürke_Medve értékelte:


Szürke_Medve>!
Bisztra Cvetkova: A várnai csata

Az első könyv volt amelyet bolgár történész tollából olvastam. Korán sem hibatlan mű sőt, de engem valamiért mégis megfogott, és ezzel a könyvel született meg a Balkán világa utáni azóta sem szűnő érdeklődesem.
Cvetkova asszony bemutatja a török hóditást a Balkán félszigeten, és Hunyadi törökellenes küzdelmét, amely a Várnai csatáig vezet. Furcsa könyv, amely egyszerre marxista és egyszerre nacionalista szemléletű, mindkét ideológiának a hibáit is jócskán hordozva. Sokszor töredékesnek és befejezetlennek hat. A szövegben sután kerülnek egymás mellé a romantikus megfogalmazású izzó hazafias felkiáltasok és jelzők, és a marxista termilógia steril sémái, és ettől olyan jellegzetes hangulatot áraszt amelyet mindeni ismer aki járatos a Balkán világában. Minden hibája ellenére számomra igen fontos könyv.
A Hosszú hadjárat, és a Várnai csata eseménymenetét viszont nagyon jól leírja. Széleskörű forrásbázist használ, és bár sokszor csupán valószínüsít (elsősorban a bolgárok részvétele kapcsán) de alapjaiban hűen rekonstruálja az eseményeket. Jól érzhető Hunyadi János személyéhez való pozitív hozzáállása, amely az átlag bolgárokra is jellemző. I. Ulászló alakjában pedig egy tragikus hőst lát, és ebben különbözik a magyar történetírás kritikus, nem túl baráti hozzáállásától.

!

A nándorfehérvári diadalról Barta Gábor írt egy ismeretterjesztő kötetet, amelyet @dzsobacsi értékelt:


dzsobacsi>!
Barta Gábor: Nándorfehérvár, 1456

Alapos mű, részletesen bemutatja az előzményeket, bemutatja a szereplőket, és röviden a következménykről is beszámol. Szívesen olvastam volna tovább hasonló stílusban a középkori magyar történelem további „fejezeteit”.

!

Bán Mór egy igazi történelmi regénysorozatot írt Hunyadi János életéről, jelenleg is tart még a sorozat, most úgymond a másfeledik kötet van készülőben. Válogatásunkba az első kötetről @hadak_utja értékelését választottam ki:


hadak_utja>!
Bán Mór: A Hajnalcsillag fénye

Egy kis „magyarázkodással” kezdenék:
Évek óta olvasok történelmi regényeket, de valahogy eddig nem tudtam magam rászánni a Hunyadira, erre a monstrum sorozatra. Arra vártam, hogy megjelenik az utolsó kötet és akkor egybe nekiesek. Most már a 10. kötet előtt vagyunk, hát belevágtam… aztán jött a hír, hogy 11 részes lesz… (nem baj, gondoltam, az én olvasási tempómmal így kb. pont jókor érek oda :) ).

A könyvről:
Kicsit féltem, mert óriási elvárásaim voltak vele szemben, hiszen a zsáneren belül mindenki a Hunyadiról beszél. Ez lett az alfa és az ómega, ehhez hasonlítja magát kb. minden történelmi regényíró (akarva-akaratlanul). Teljesen megérdemelten!
Röviden:
nem kellett csalódnom! Lendületes, nagyon olvasmányos, gördülékeny.

Részletesebben:
– A szerző már rögtön az elején sokkolt – amit pozitívumként írok mindig egy könyvvel kapcsolatban, hiszen azt akarom, hogy érzelmeket váltson ki. Mondjuk ez esetben elég negatív értelemben történt, egész konkrétan rosszul lettem és le kellett tennem a könyvet 2 napra. Őszintén: ha nem a régóta halogatott Hunyadi sorozatról lenne szó, abba is hagytam volna, annyira felkavart. Egészen konkrétan az a rész *RÖVID SPOILER*, mikor a mohácsi csata után a nádasban bujkálnak és belefojtják a csecsemőt a lápba, nehogy a török meghallja a sírást… *SPOILER VÉGE Két pici fiam van (2 éves és 3 hónapos), úgyhogy nem kell magyarázkodnom, miért érintett ennyire sokkolóan. Azonnal átéreztem a súlyát és nagyon mélyen belém égett. De mint mondtam, egy jó könyvtől elvárom, hogy érzelmeket váltson ki belőlem (ami nem feltétlenül csak pozitív lehet).
– Imádtam a misztikus szálat (Vlad), ahogy ezzel kezdi az egész folyamot és ahogy később is felbukkan. Nagyon várom, hogy mit hoz ki ebből a következő kötetekben (és Mátyásnál :) ). Örültem, hogy a szerző el mert rugaszkodni a szorosan vett történelmi tényektől és egy kicsit „fantasy”-sra fogta a figurát. Szerintem ez egyáltalán nem von le a történelmi értékéből (mondom ezt a szubjektív véleményemet történészként).
– Ami miatt a fél csillag levonás jár, hogy egy kicsit „elnyújtottnak” éreztem ezt az időszakot. Azt a szerző is több interjúban elismeri, hogy Hunyadi János/Jankó fiatal koráról nagyon kevés a történelmi adat (apropó: Jankó… engem picit zavart ez a megnevezés, lekicsinylőnek tűnt, de ez teljesen szubjektív – gondolom ezzel Hunyadit, mint az ijfút akarta kihangsúlyozni). Ehhez képest ezt az időszakot jóval bővebben részletezi, mint a későbbi kötetekben leírt, adatokban jóval gazdagabb éveket. Ebből következően nyilván sokkal több a fikció is, ami nem feltétlenül baj (hiszen valljuk be, ezek sokszor még érdekesebbek, mint a szárazon leírt történelmi tények), de véleményem szerint kicsit aránytalanul jelenik meg az egész sorozathoz képest ez a pár év.
– Valamiért sokszor a karakterekkel is gondban voltam. Többször azt éreztem, hogy nagyon egyoldalúak a szereplők. Hiányoltam az árnyalásukat, hogy ne ennyire fekete-fehér legyen egy-egy főszereplő. Leginkább Zsigmond, Újlaki Miklós, de néha még Hunyadi is. Ezáltal picit kiszámíthatókká váltak.
– Utolsó kritikaként: néha már túl romantikus történelem szemléletűnek éreztem a művet – ami talán a (kicsit egyoldalú) szakirodalmi bázisnak is betudható. Ez azért furcsa részemről, mert alapvetően teljesen egyetértek a heroikus történetírással és hogy ne romboljunk mítoszt. A hős az hős, márpedig Hunyadi János az egyik legnagyobb nemzeti hősünk. És nem is szabad ezt a történelmi tényből táplálkozó mítoszt lerombolni. De néha picit „rózsaszínnek” (ez nem teljesen jó szó erre, de most mást nem találtam) éreztem egy-egy mozzanatot, vagy eltúlzottnak pl. Hunyadi testi erejének kihangsúlyozását, stb. Ahogy a karaktereknél, itt is a „fekete-fehér” leírás zavart és az árnyalást hiányoltam.

Összességében:
Egy biztos, folytatom a sorozatot és meg sem állok az utolsó kötetig – már ha megjelenik addig, amíg odaérnék az olvasással :) Habár megfogalmaztam néhány kritikát, de ezekkel együtt is jár az a minimum 4,5 csillag!

!

A kép forrása: link

Hunyadi Mátyás uralkodása
Hunyadi János halála után kissé eldurvultak az események a Hunyadi fiúk és a király emberei között. Hunyadi idősebbik fia, László apja politikai örökösének tartotta magát, ahogy Cillei Ulrik is erre a pozícióra pályázott. László csellel Nándorfehévárra csalta Cilleit a király társaságában, ahol Cilleit kegyetlen módon meggyilkolták. V. László megígérte, hogy nem áll bosszút a gyilkosságért, de nem tartotta be. Hónapokkal később Budán lefogatta a Hunyadiakat és híveiket, majd a királyi tanács rögtönítélő bírósággá változott hirtelen és Hunyadi Lászlót elmarasztalta árulás, felségsértés és hűtlenség bűnében, majd kivégezték a Szent György téren. Társai kegyelmet kaptak, míg testvérét, Mátyást a király hamarosan magával vitte Csehországba. V. László távollétében kiújult a polgárháború a két tábor között, a Hunyadi párt élére Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet és testvére, Mihály állt. A hadakozásnak egy váratlan hír vetett véget: 1457. november 23-án 17 évesen meghalt a király. Sokáig az a feltevés élt, hogy a későbbi cseh király, Podjebrád György megmérgezte, de a legújabb kutatások szerint a leukémia egy fajtája okozta a vesztét.
Az ország király nélkül maradt, a halott király pártján állók is belátták, hogy egyedül a kis Mátyás alkalmas a trónra. Garai nádor 1458 elején meg is egyezett Szegeden a Szilágyiakkal: ők megbocsátották Hunyadi László kivégzését, szövetséget kötöttek vele és a pártján álló urakkal. Garai ennek fejében hozzájárult Mátyás királlyá választásához. Mátyást a monda szerinti királlyá választásáról @Bookshe emlékezett meg a Történelem rovatban:


BookShe>!
Történelem

1458. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490), a törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki uralkodónak, a valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák juttatták trónra azt a fiatalembert, akinek 32 évig tartó országlása hazánk utolsó fénykorának bizonyult.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1458_januar_24_kir…

Kapcsolódó könyvek: Antonio Bonfini: Mátyás király

Antonio Bonfini: Mátyás király
!

Egyes források szerint a Duna jege valószínűleg csak az átkelést szolgálhatta Budára, mivel a királyválasztó országgyűlés a budai várban zajlott. Maga Mátyás nem lehetett jelen a saját megválasztásán, mivel ekkoriban a cseh király, Podjebrád György vendégszeretetét élvezte Prágában. Annyira jó vendéglátónak bizonyult, hogy még Katalin nevű lányát is sikerült hozzáadnia az újdonsült magyar királyhoz.
Mátyás február 18-án foglalta el végül a trónt. Az igazi koronázásra egy kicsit kellett várni, mivel a Szent Korona még III. Frigyesnél volt. A koronát hat évvel később sikerült Mátyásnak visszaszereznie kitartó diplomáciai csatározással és 80 ezer arannyal.
Szilágyi Mihály úgy gondolta, hogy majd ő lesz a kormányzó Mátyás mellett, de az újdonsült király már az első országgyűlésen megnyirbálta hatalmát. Szilágyi ezért szövetséget keresett a Garai-Cillei párossal, de Mátyás résen volt és mindkettőt leváltotta tisztségéből, Szilágyit először lemondatta a kormányzóságról és odaadta neki apja besztercei grófságát. Nagybátyja továbbra is próbálkozott a szervezkedéssel, de Mátyás megint résen volt és Szilágyi Mihály a börtönben kötött ki. Újlakiék még tettek egy kísérletet arra, hogy III. Frigyesnek adják át a magyar trónt, de ez is kudarcba fulladt. Időközben Garai nádor meghalt és özvegye kiegyezett a királlyal. Újlaki ugyanezt tette és minden tisztségét megtarthatta. Ezután fokozatosan helyreállt az országban a rend.
Miután visszaszerezte a koronát Frigyestől, megtörtént a hivatalos koronázási ceremónia Székesfehérváron 1464. március 29-én. Innentől vált teljes jogú királlyá, és kiállíthatott örök érvényű, vagyis függő kettős pecséttel megerősített okleveleket. Számos reformot hozott, ezek közül kiemelkedik a kancelláriai és a pénzügyi, utóbbit a kincstartó Ernuszt János dolgozta ki. Az igazságszolgáltatásban még trónra lépése után közvetlenül bevezette a király személyes jelenlétének bíróságát. Jelentős összegeket áldozott a hadseregfejlesztésre. Az alkalmanként fegyverbe szólított nemesi hadsereget már elavultak, ezért szükség volt egy általa felállított, csak tőle függő állandó zsoldoshadseregre. A kezdeti 6-8000 fős hadsereg uralkodása végére 15 ezer főt is számlált. A fekete sereg fő erejét a páncélos nehézlovasság alkotta, amelyhez a déli végeken portyázó törökök ellen jól alkalmazható könnyűlovasság csatlakozott. A kézifegyverekkel és nagyméretű állópajzsokkal felszerelt gyalogságon belül megjelentek a lőfegyvereket használó puskások. A lovasság és a gyalogság mellett megjelent a dunai naszádos flotta és a tüzérség.
Uralkodása alatt még két lázadás tört ki ellene. Az erdélyi lázadás a királyi hatalom fokozatos növekedése ellen tört ki, a három nemzet összeesküdött Mátyás ellen, élükön a három vajdával és a Szapolyaiakkal. Mátyás gyorsan leverte a lázadást, a vajdák és a Szapolyaiak behódoltak Mátyás előtt és kegyelmet kaptak. Az 1471-es lázadás kicsit durvább volt, mert Mátyás közvetlen környezetéből szervezkedett Vitéz János, aki bevonta a buliba a költő unokaöccsét, Janus Pannoniust is. Az elégedetlenkedést az váltotta ki, hogy a cseh háborúk nagyon megterhelték az államkincstárat. A lázadók a lengyel királyt szerették volna meghívni a trónra. Az éppen Csehországban tartózkodó Mátyás hazasietett és rendet teremtett. A korábban mindig lázadozó Újlaki most nem állt át, sőt, azt tanácsolta Mátyásnak, hogy tegyen úgy, mint aki nem is tud a szervezkedésről. Ez be is igazolódott, mert a szeptemberre összehívott országgyűlésen megjelent főpapok és főurak többsége törvényesnek nyilvánította Mátyás uralmát. Az összeesküvés összeomlott, Mátyás pedig most kezdett el foglalkozni az összeesküvőkkel. Vitéz Jánost először futni hagyta, majd lefogatta és a börtönben halt meg nemsokára. Janus Pannoniust pedig az egészsége intézte el. Kázmér herceg pedig feleslegesen tett meg egy nagyobb utat.
Külpolitikájában a korábban baráti cseh kapcsolat megromlott. Felesége, Katalin korán meghalt, ezután Podjebrád György a császár ellenében nem támogatta egykori vejét. A Szentszék is Podjebrád ellen küzdött eretnekség miatt, de ők a Jagellókat akarták tenni a cseh trónra. Mivel ők a Német Lovagrenddel voltak elfoglalva, Mátyás került a képbe. A nagyobb hadakozás Podjebrád György halála után robbant ki, a cseh rendek Jagelló Ulászlót választották királynak, ez nemigen tetszett Mátyásnak. A harcba III. Frigyes nem tudott beavatkozni, Mátyásnak pedig sikerült Lengyelországot elszigetelni. A cseh háborúnak az 1479-es olomouci csúcstalálkozó vetett véget, amelyben megegyeztek, hogy Ulászló és Mátyás egyaránt használja a cseh királyi címet, Csehországot Ulászló, míg Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot Mátyás kapja meg.
A korona visszaadása után egy darabig békés volt a viszony III. Frigyessel, majd Mátyás rossz néven vette, hogy a császár nem ismerte el cseh királyságát, ezért Mátyás hadat üzent. Számos osztrák várost elfoglalt, majd pápai közbejárásra kötöttek békét. Frigyes elismerte Mátyás cseh királyságát és a választófejedelmi jogokat is megkapta. Egy kis szünet után Mátyás újra támadott, több alsó-ausztriai várost elfoglalt, 1485-ben Bécset is. Ő is szerette volna ugyanazt a karriert befutni, mint 50 évvel korábban Luxemburgi Zsigmond, de nagy bánatára a birodalmi tanács Frigyes fiát, Miksát választotta császárutódnak.
Ebben az időszakban a török kevésbé támadta Magyarországot, Mátyás viszont uralkodása kezdetén bevette Jajca és Szrebenik várát. Ugyan a törökök 1474-ben felgyújtották Nagyváradot, inkább csak határmenti küzdelmekre futotta erejükből. Mátyás uralkodása alatt egyetlen jelentős csata volt, amelyet Kenyérmezőnél vívtak meg Báthory István és Kinizsi Pál vezetésével. A csatáról @Lunemorte emlékezett meg a Történelem rovatban:


Lunemorte P>!
Történelem

1479. október 13-án ütközött meg Kenyérmezőnél Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál főkapitány egyesült serege az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik a csatát megelőző néhány napban végigfosztogatták Erdély déli részét. A véres ütközetben a vajda és a főkapitány egyesült seregei megsemmisítő győzelmet arattak a törökök felett, és hosszú időre elvették a szultánok kedvét a magyarországi háborúskodástól.
A fáma szerint a győztes harcosok és a kiszabadított keresztény foglyok a csatát követő éjszakán nagyszabású ünnepséget tartottak a Kenyérmezőn, mely során Kinizsi, az ütközet egyik hőse úgy járt győzelmi táncot, hogy a foga közt és két karjában összesen három törököt tartott. Nem tudni, így volt-e, mindenesetre a kenyérmezei diadal jelentős fegyvertény volt, mely nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a határ menti török aktivitás hosszú időre visszaeseett. Bővebben: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1479_oktober_13_a_…

!

Kinizsi Pál személyét pedig @Emerencia mutatta be a Különleges, érdekes emberek rovatban:


Emerencia P>!
Különleges, érdekes emberek

Kinizsi Pál pedig nem volt sosem molnárlegény, pedig jó az a malomkerék-tálcás történet. Antal nevű kisnemes apja már Hunyadi János seregében szolgált, fiának későbbi karrierjét pedig hatalmas ereje és vitézsége alapozta meg.

Születési helyét újabban Temeskenézre, a jelenlegi Románia szerb és magyar határaihoz is közel fekvő falujába teszik. Úgy 1430-31 körül jöhetett a világra, így aztán a harmincas éveinek elejéről való első források már szólhatnak valóban vitézségéről. Már Máramaros vármegye ispánjaként, Magyar Balázs vezénylete alatt vett részt Mátyás első morvaországi hadjárataiban. Az 1468-as és 1471-es hadműveletek után kapja meg a királytól Vázsony várát, amit azonnal meg is erősíttet. És ekkorra már olyan jó viszonyt ápol parancsnokával, Magyar Balázzsal, hogy az a fiává fogadja, örökösévé is teszi, majd pedig egy szem lánya kezét is neki adja. Házasságára Magyar Benignával 1480 körül kerülhetett sor, nászajándéknak pedig megérkezett Somló vára is. Mátyás 1473-tól viszont már délen, a török ellen veti be nagy erejű vitézét. Aki az oszmánok réme lesz, nem ismervén kegyelmet. Temesi ispánként, majd az „Alsó részek főkapitányaként” 15 vármegye erőforrásait használva harcol Mohamed követőivel. És soha, egyetlen csatában sem marad alul, legnagyobb diadalát 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél, Báthori István vajdát megsegítve aratja az addigra már Erdélyt jórészt végigfosztogató Isza bég ellen. Bonfini leírásában marad meg a csatajelenet, miszerint két kardot forgatva tört előre a bajba került vajda felé a törökök tömegében. Igaz, Bonfini ír arról is, hogy egy szárazmalom molnárlegényeként került Kinizsi a király szolgálatába. A csata utáni győzelmi tánca a két hóna alatt és a szájában is egy-egy törökkel, egy 49 éves embertől nem kis mutatvány lehetett. 1492-ben még szétveri a fekete sereg fosztogató maradékát, két év múlva pedig keményen megbünteti azokat a jórészt szintén a fekete seregből származó német zsoldosokat, akik át akarják játszani Nándorfehérvárt a töröknek. Ekkoriban kapja az első agyvérzését, de Szendrő alá vonul, rá kell kötözni a lovára, de nem adja fel. Itt éri a második, halálos sztrók 1494. november 24-én.

2 hozzászólás
!

A török hatalmi törekvések egy időre befejeződtek II. Bajezid hatalomra kerülése után, akivel 1483-ban Mátyás fegyverszünetet kötött.

Podjebrád Katalin halála után Mátyás egy darabig nem nősült újra, szeretője volt Edelpeck Borbála személyében, akitől Corvin János származott. Kapcsolatukról @Lunemorte írt a Történelem rovatban:


Lunemorte P>!
Történelem

I. Mátyás és Edelpeck Borbála története

Miután Mátyás király másodszor is megözvegyült, egyes kutatók szerint főként két dolog érdekelte: a háború és a nők, hódításait pedig még a köznép is beszélte. Edelpeck Borbála – másként Barbara Edelpöck – azonban nem csupán futólagos kalandot jelentett számára: szerelmük hat évig tartott, és vannak, akik úgy tartják, később sem ért véget.

Hol, mikor és hogyan ismerkedett meg Mátyás király Borbálával, házasságon kívüli gyermeke, Corvin János édesanyjával? Erről sajnos nem számolnak be a korabeli történetírók, mint ahogy magáról a kapcsolatról is szemérmesen hallgatnak, bár a királyi udvarban és az országban akkoriban mindez nyílt titoknak számított. Azt is csupán a 19. század végétől tudjuk, hogy Borbálának hívták, vezetéknevét pedig csak az 1940-es évek eleje óta ismerjük: a klosterneuburgi apátság levéltárából előkerült, addig elfelejtett dokumentumokból, Ludwig Vince Oszkár és Maschek Ferenc kutatásaiból.Egyesek szerint 1470-ben, bécsi útja során találkozott először az akkor 27 éves és hat esztendeje özvegy uralkodó Borbálával. Ami bizton állítható: egymásba szerettek, az ausztriai leány a király szeretője lett, aki Magyarországra hozta, és aztán éveken át együtt éltek. Mátyás rengeteg ajándékkal – ékszerekkel, kelmékkel, drága öltözetekkel halmozta el Borbálát. Sőt, egy besztercebányai házat is adományozott számára – az erről tanúskodó okirat éppen abban az esztendőben, 1473-ban született, amikor világra jött szerelmük gyümölcse, Corvin János. Megismerkedésükről és kapcsolatukról így emlékezik meg a német nyelvű adománylevélben:

„Amikor mi mintegy négy éve Ausztriában fölséges fejedelmi urunknál, Frigyes római császárnál, a mi kedves atyánknál időztünk, történt, hogy vidéken volt alkalmunk megtapasztalni azt, ahogy a nemes Borbála asszony, a steini Hans Edelpeck lánya, az apa, az anya és barátaik nekünk fontos ügyeinkben és szükségünkben hűségesen szolgáltak. Akiket mi megkedveltünk és kitüntettünk, illő azért és jogos, hogy az ő nemzetségüket királyi adományokban részesítsük. Ezért mi a nevezett Borbála asszonynak, aki nemes erényekkel ékesítve és udvari magatartást tanúsítva jelent meg előttünk, és a királyi Magyarországunkon az ő erénye tetszést nyert, amelyek minket arra indítottak, hogy neki királyi adományt tegyünk” – szól az okirat szövegének részlete, ami másolatban maradt fenn (az újabb bizonyítékra Ritoókné Szalay Ágnes bukkant a kremsi kolostor levéltárában, a kutató fordításának szövegét Bánó Attila közli 55 meghökkentő eset a magyar történelemből című kötetének 83–84. oldalán).

I. Mátyás és Edelpeck Borbála kapcsolata a király 1476-os házasságkötésével ért véget, amikor feleségül vette Aragóniai Beatrixot. Mindenesetre – Falvai Róbert, illetve A Hunyadiak asszonyai című kötete szerint – az uralkodó gondoskodott szeretőjéről, aki grófnői címet és rangot kapott, valamint övé lett az enzersdorfi vár is. Közös gyermeküket, Corvin Jánost Mátyás négyéves korában magához vette, de Borbála nem maradt egyedül: férjhez ment „Enzersdorfi Frigyeshez”, házasságukból pedig két gyermek is született.

http://www.konyvjelzomagazin.hu/hir/i-matyas-es-igazi-s…

!

Aragóniai Beatrix 1476-ban lett Mátyás felesége, vele együtt jött Magyarországra szinte a reneszánsz kultúra is. Az esküvőről szintén @Lunemorte emlékezett meg:


Lunemorte P>!
Történelem

1476. december 22-én Budán házasodott össze Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix. Egy korabeli írnok a következőképpen számolt be a menyegzőről: „…A királyi teremben tartották a lakomát. A falakat arannyal átszőtt posztó borította…A király cobollyal prémezett atlaszruhát, a királyné pedig szintén cobollyal díszített, arannyal átszőtt vörös ruhát viselt.”

!

A reneszánsz Magyarországon
Mátyás uralkodását méltán nevezhetjük a középkori magyar művelődéstörténet virágkorának. Az oktatásban sokáig hiányzott egy hazai egyetem, 1467-ben indult meg Pozsonyban az Academia Istropolitana, amelyet Vitéz János alapított. Mátyás meghívására számos nemzetközi hírű tudós jött tanítani, közöttük a csillagász Regiomontanus vagy a teológus Johannes Gattus. A Mátyás könyvtárában is dolgozó Tadeo Ugoleto szervezte meg az intézmény könyvtárát. Az intézmény hallgatói főleg nemesek egy egyháziak voltak. Az intézmény csillaga Vitéz János halála után lehanyatlott, majd Mátyás halála után meg is szűnt.
A korszakban alkotott az első magyar, de latin nyelven verselő költő, Janus Pannonius. 14 évig tanult Itáliában. Itt fejlődött ki humanizmusa, de magyar költőnek vallotta magát.
Mátyás korában az itáliai reneszánsz műveltség még elsősorban egy szűk körben talált visszhangra. Az itáliai egyetemeken tanult főpapok jártak az élen. Az itáliai egyetemeken szerzett humanista műveltség a klasszikus ókor irodalmának, gondolatvilágának ismeretét követelte meg. Az itáliai hatás az Aragóniai Beatrixszal kötött házasság után csak erősödött.
Jelentős könyvgyűjtemények alakultak ki, melyekből kiemelkedik Vitéz János, Janus Pannonius és Mátyás könyvtára. Ezekről @csgabi emékezett meg a Múltba néző – Kultúrtörténeti csemegéző rovatban:


csgabi P>!
Múltba néző – Kultúrtörténeti csemegéző

Régen írtam a zónába, most pótolom kicsit az elmaradásomat, és írok a reneszánsz könyvművészetről, a humanista könyvtárakról Magyarországon. Az apropó? Átnézem a gépemen lévő anyagokat, és kicsit nosztalgiáztam a főiskolai könyvtártörténet tételeimmel. :-)

Középkori könyvkultúránkba jelentős változást hozott a humanizmus megjelenése. Könyv és könyvtár sem annak előtte, sem pedig az után nem állt olyan lényegi kapcsolatban a kulturális élet egészével, mint akkor. A könyvtár válik a szellemi élet embereinek igazi környezetévé.
A humanista főpapok könyvtáraiban a 15. sz. utolsó évtizedeiben már változatos, sokszínű könyvanyag volt megtalálható nemcsak latin nyelven, hanem görögül, sőt, olykor nemzeti nyelven is. A kultúra kilépett a kolostorok falain kívülre, és a könyv megjelent már nem csupán a királyi és főúri udvarokban, hanem a városi polgárság otthonában is.
Az elfelejtett értékek újjáéledtek, ezért is nevezik ezt a kort reneszánsznak (újjászületés). A humanizmus, mint eszmeáramlat, az emberi méltóság iránti tiszteletet hirdeti, az emberiség jogát a földi örömökre, a földi szükségletek kielégítésére. A reneszánsz legkiválóbb európai képviselői: Dante, Boccaccio, Petrarca, Leonardo da Vinci, Erasmus, Giordano Bruno, Kopernikusz, Shakespeare.
A humanista könyvtárak teljességre törekvése ekkor azt jelentette, hogy a könyvtárnak a klasszikus ókor még „romlatlan nyelvén” íródott művek teljes körű irodalmát kell tartalmaznia eredeti vagy másolt formában.

Vitéz János könyvtára
A legműveltebb, legképzettebb magyar főpapok egyike volt Vitéz János. Az új itáliai műveltséget, a humanizmust tudtosan sajátította el. Ő volt a magyarországi reneszánsz kultúra megalapozója. Hunyadi János fiainak, Jánosnak és Mátyásnak, a nevelője. Váradi püspökként és esztergomi érsekként fontos szerepet töltött be az országos politikában is. Lehetőséget biztosított a tehetséges fiataloknak, hogy Itáliában tanulhassanak. Meghonosította Magyarországon a tudományos viták, szimpoziumok gyakorlatát. Ő maga is cselekvő részese volt ezeknek. Vitéz János könyvtárának gyarapításában nagy szerepe volt unokaöccsének, Janus Pannoniusnak, aki rendszeresen küldött könyveket nagybátyjának.
A könyvtár nagyságát nem ismerjük, becslések szerint 500 kötetes lehetett. A könyvtárból csupán 36 kódex maradt fenn, további 28-ról van még tudomásunk, ezek azonban elvesztek.
A 64 kódex zöme világi tartalmú volt: történelem, irodalom. Ezeken kívül voltak teológiai, filozófiai, természettudományos és jogi témájú könyvei is. Komoly kölcsönzéseket bonyolított le, kapcsolatban volt II. Pius pápával is. Nagy gondot fordított a kódexek szépségére; a szövegek hibátlanságára. Saját kezűleg javította őket. Néhányra címerét is ráfesttette. A könyvtár nem maradt fenn.

Janus Pannonius könyvtára
Vitéz János unokaöccse volt, nagybátyja taníttatta Ferrarában, később Padovában. Hazatérésekor már híres költő volt, aki tökéletesen beszélte a görög nyelvet. Pécsi humanista könyvtára híres volt arról, hogy a latin könyvek mellett nagyon sok görög nyelvű mű is volt benne.
Míg Vitéz Jánost érdekelte a könyvek kinézete is, addig Janus Pannoniust csak a szöveg izgatta, a kötéssel nem sokat törődött. Gyűjteménye latin és görög nyelvű könyvekből állt, melyeket igyekezett gyarapítani. Sajnos könyveit nem jelölte meg, így nehéz utólag beazonosítani azokat. A könyvtára nagyságát nem ismerjük.
Amikor szembekerült Mátyással, és emiatt menekülnie kellett, a könyvtár beolvadt a Bibliotheca Corviniana-ba. Gyűjteményéből néhányat lehet azonosítani: Platon kommentás, Homérosz prózai fordítás, Janus-kódex (saját versei).

A kor leghíresebb könyvtára a Bibliotheca Corviniana volt. Mátyás érdeklődése hamar a könyvek felé fordult, jó nevelője volt Vitéz János személyében. Konkrét évszámot a könyvtár alapítására nem tudunk mondani, valószínűleg nem hirtelen elhatározás volt ez a részéről. Annyit tudunk azonban, hogy 1464 és 1467 között már létezett a könyvtár. Miután Mátyás feleségül vette Aragóniai Beatrix-ot, olasz mintára szerveződött a királyi udvar.
A firenzei másolóműhely szinte csak Mátyásnak dolgozott, nagyrészt ezekkel gazdagodott a könyvtár állománya. A könyvek szerfelett sokszínűek voltak. A könyvtár teremkönyvtár volt, voltak híres könyvtárosai is: Taddeo Ugoretto volt az egyikük. Ő volt az, aki fáradtságot nem kímélve gyarapította a könyvtárat.
A gyűjtemény felépítésében Mátyást főleg tartalmi szempontok vezérelék. A Corviniát az ókor és saját kora legteljesebb gyűjteményévé kívánta tenni.
1472-ben nagy mennyiségű könyvvel nőtt az állomány, ide került ugyanis a kegyvesztett Janus Pannonius könyvtára. Ebben az évben került ide Hess András (Budára) nyomdászként, pont akkor, amikor Mátyás kissé kiábrándult a humanizmusból, éppen Janus Pannonius és Vitéz János hűtlensége miatt. Az uralkodó könyvtárát az udvartartás is használhatta, elsősorban a főrangúak.
A könyvtár történetének csúcspontja az 1485 és 1490 közötti évekre tehető. Ekkor az állomány elérte a 2500–3000 kódexet is, 4000–5000 művel. Nagyrészt egyházi művek voltak benne. Az állomány kb. 1/10-e maradt fenn a mai napra. A király halála után a könyvtár romlásnak indult. A trónra II. Ulászló került, aki elosztogatta a könyveket. Az állománynak azonban éppen ez a része maradt meg, melynek oka a törökök betörése volt. A Corviniana eredeti állományából kb. mintegy 650 művet ismerünk. 216 kódex (corvina) maradt fenn, ebből Mo.-on csak 53 darab van.
A Corviniana könyvei tartalmilag a következők voltak: filozófia, történelem, filológia, retorika, költészet, csillagászat, orvostudomány, teológia, hadtudomány, építészet, földrajz. A könyvtár túlnyomóan kéziratos jellegének oka nem csupán az esztétika volt, hanem az is, hogy a művek egy része még nem is jelent meg nyomtatásban.

A Bibliotheca Corviniana hanyatlása, Mátyás halála után, nem jelentett a magyar könyvkultúra hanyatlását is. A fejlődés egyre nagyobb arányokat öltött: gyarapodott a humanista főpapi könyvtárak állománya, de új könyvtárak is alakultak. A törökök pusztítása után nagyon kevés kódex, könyv maradt fenn, hiszen a pusztítás nem kímélte a püspöki könyvtárakat sem.

Kép: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/lupe/2008-01/20080…

Kapcsolódó könyvek: Csapodi Csaba – Tóth András – Vértesi Miklós: Magyar könyvtártörténet · Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig

Csapodi Csaba – Tóth András – Vértesi Miklós: Magyar könyvtártörténet
Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig
!

Gutenberg után 20 évvel Magyarországra is elérkezett, illetve elhozták a könyvnyomtatást. Hess András német származású volt és Rómában dolgozott. Az éppen arra járó Karai László prépost fedezte fel és magával hozta Budára. 1472 tavaszán rendezkedett be a Várban lévő prépostság valamelyik épületében. Az első magyarországi nyomtatott könyvről @Bla emlékezett meg az Évfordulók – események rovatban


Bla I>!
Évfordulók – események

547 éve jelent meg a Chronica Hungarorum, az első magyar nyomtatott könyv.

Hess András nyomdájában nyomtatták ki, valószínűleg dél-németországi vastag fehér papíron, latin nyelven, kerekített antikva betűkkel a 67 levélre terjedő Chronica Hungarorum-ot. A 14. századi krónika-kompozíción alapul és két részben tárgyalja a magyar történetet a kezdetektől Mátyás király koráig. Az első rész szövege több önálló történeti mű összeolvadásából jött létre, a második szakasz I. Lajos magyar király halálától Mátyás moldvai hadjáratáig tart. Hess András, német származású nyomdász 2000 ezüst forint támogatással 1472-ben állította fel Budán a hazánkban legelső és akkor még egyetlen nyomdát, amellyel a legtöbb európai államot megelőztük.

Kapcsolódó könyvek: Chronica Hungarorum

Chronica Hungarorum
!

Hessnek volt egy másik kiadványa is, amelynek nem tudjuk a kiadási évét. Ez két művet tartalmaz: Basilius Magnusnak a költőkről írt latin nyelvű értekezése és Xenophón Szókrátész védőbeszéde. Sajnos ez a nyomda nem volt hosszú életű, pár éves működés után megszűnt és mintegy 50 évig nem alapítottak egy nyomdát se az ország területén. Magyarországi nyomda helyett nagyon sok magyar vonatkozású ősnyomtatvány jelent meg külföldön, az egyik legjelentősebb a Thuróczy-krónika, amelyről @Lunemorte emlékezett meg a Történelem rovatban


Lunemorte P>!
Történelem

Thuróczy János: Chronica Hungarorum

Thuróczy János Magyarok Kronikája című művének eredeti kézirata nem maradt fenn, hanem eme alkotását a végleges formájában az 1488-ban nyomtatásban megjelent Brünn-i és Augsburg-i kiadások által ismerjük. Magyarország történetét 1487-ig dolgozta fel.
„Thuróczi János (Szentmihály?, 1435 k.-Buda?, 1488-89 k.): történetíró, Túróc vármegyei birtokos. 1467-től az országbíró, 1470-től a sági hiteleshely, 1475-ben Hásságyi István országbírói ítélőmester jegyzője, 1486-88-ban Drági Tamás ítélőmestere. Hásságyi biztatására a 80-as évek elején megírta II. (Kis) Károly történetét (Descriptio miserabilis casus Caroli regis cognomento Parvi nec non lugubre factum reginarum Hungariae), hogy a krónikairodalom hiányait kitöltse. Ehhez Lorenzo dei Monaci lat. költeményét ültette át prózára kibővítve a szájhagyománnyal. Drági kérésére 1486-87-ben átdolgozta a 14. sz.-i Krónikakompozíció hun történetét; kisebb módosításokkal és kiegészítésekkel átírta ennek elbeszélését 1342-ig, hozzácsatolta Küküllei I. Lajos életrajzát és az említett Kis Károly-történetet. Az 1386–1458 közötti időszakot önállóan dolgozta ki, a továbbiakról futó áttekintést ad 1487. aug. 17-ig. Függelékül csatolta Rogerius Carmen miserabiléját, melynek szövege csak innen ismert. A teljes mű (Chronica Hungarorum) 1488. márc. 20-án Drági Tamásnak ajánlva Brünnben, a 2. kiadás Theobald Feger budai könyvkereskedő megrendelésére Mátyás királynak ajánlva ugyanabban az évben jún. 3-án Augsburgban jelent meg.”
„A magyarországi megrendelésre kiadott, illetve főként magyarországi használatra szánt XV. századi nyomtatványok közül a világi tárgyú művek szerény kiállításban készültek. Kivételesen számos illusztrációval látott napvilágot Thuróczi János Chronica Hungarorum című munkájának két – brünni és augsburgi – kiadása. Az olmützi püspökséghez s 1469-től a magyar király fennhatósága alá tartozó Brünn városában megjelent első kiadás – melyet Konrad Stahel és Matthias Preinlein nyomdászok 1488. március 20-án fejeztek be – nemcsak a brünni sajtó legjelentősebb világi nyomtatványa, hanem a korai magyar könyvművészet egyik figyelemre méltó reprezentánsa. A brünni editio körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból álló kötet, az egyes lapokra – két nagyméretű betűtípussal – 36 sort szedtek. Az iniciálék helyét üresen hagyták és a fametszeteket sem színezték ki; a legtöbb példányban – így a szegedi Egyetemi Könyvtárban őrzött exemplumban – ezeket utólag sem pótolták… A krónika szövegét 41 magyar vezér és király portréja díszíti. Minthogy öt metszetet – olykor kissé átalakítva – kétszer is felhasználtak, a 41 képmást 36 fadúcról állították elő. A portrék egyébként nem hiteles képmások, ám az ábrázoltak attribútumait gyakorta pontosan feltüntették. Nemcsak a történetíró Thuróczi, hanem a gazdagon illusztrált brünni kiadás sikere is közrejátszhatott abban, hogy Theobald Feger kiadó néhány hónappal később Augsburgban újra közreadatta a krónikát.”
Thuróczy műve szolgált nyersanyagul és kiinduló pontul a 15. század végi két humanista történetíró, Ransanus és Bonfini feldolgozásaihoz. Beatrix királyné még a mű megjelenésének évében megbízta Petrus Ransanust, hogy humanista szellemben dolgozza át a szöveget. Mátyás nem sokkal később ugyanezzel a feladattal Antonio Bonfinit bízta meg. Az elkészült humanista átdolgozások háttérbe szorították Thuróczy művét. 1488-at követően legközelebb Schwandtner Sciptores rerum Hungaricarum című gyűjteményében jelent meg 1746-ban. A latin szöveg modern kritikai kiadását Galántai Erzsébet és Kristó Gyula készítették el 1985-ben. A kritikai kiadáshoz készült kommentárt három évvel később Kristó Gyula és Mályusz Elemér adták közre. Első, teljes magyar fordítása Horváth János jóvoltából 1978-ban jelent meg. 1991 óta angolul is olvasható. (Valamint hasonmás kiadás + kísérő kötetként a magyar fordítás Helikon kiadó gondozásában 1986-ban jelent meg.)
Formátum: az eredeti krónikalapok tekinthetőek meg hasonmás alakban, részletgazdag képek formájában. Jelen közreadott kötet Jankovics Miklós gyűjteményéből került a nemzeti könyvtárba. (Inc. 1143.) Az augsburgi kiadás tekinthető meg itt. Pergamenre készült nyomtatvány, a Mátyás királynak szóló ajánlást a nyomdász aranybetűkkel nyomtatta. Illuminálás: számos fametszettel, amelyek rendkívül szépen vannak kiszínezve ebben a példányban. – Mátyás és Beatrix fametszetű, kiszínezett címerével van ellátva.

(Forrás : http://thuroczykronika.atw.hu/ )

Itt meg lehet hallgatni : http://mek.oszk.hu/03000/03094/mp3/

Kapcsolódó könyvek: Thuróczy János: A magyarok krónikája

Thuróczy János: A magyarok krónikája
!

Mátyásnak nem volt konkrét örököse, élete vége felé közismert volt súlyos köszvénye, mely miatt már lábra állni is alig tudott. Félelmetesen fiatalon, 47 évesen halt meg 1490. április 6-án. Felmerült a mérgezés gyanúja is, de az állandó fizikai igénybevétel és az egészségtelen táplálkozás, a rengeteg bor és hús fogyasztása hozzájárult a halálához. Temetése után ezután egyre nőtt a zűrzavar. Magyarországon megszaporodtak a jogtalanságok, a rend felbomlását kihasználva mindenki igyekezett biztosítani a helyét a királyválasztás utáni időre. Királyjelöltekből is volt bőven: Corvin János, Miksa, a Jagellók és a királyné Beatrix is szeretett volna hatalmon maradni. Magyarország nehéz időszaknak nézett elébe. Ezután születtek meg a nép ajkán a mesék az igazságos, bölcs Mátyásról, aki lám, meghalt, és most oda az igazság.

Mátyás életéről uralkodásáról a Tudomány-Egyetem sorozatban jelent meg egy, a sorozathoz híven rövid könyvecske, amelyről @Nahar írt értékelést:


Nahar>!
Kubinyi András: Mátyás király

Rövid olvasmány, ennek ellenére nagyon aprólékos és szakszerű történelmi munkához méltóan tárgyilagos, objektív. Ami plusz pozitívum, hogy részletesen taglalja Mátyás származását, valamint az utolsó fejezetben a szerző megpróbál rávilágítani az uralkodó személyiségére is. Alapmű

!

A Kossuth Kiadó Sorfordítók című ismeretterjesztő sorozatában Mátyásról is jelent meg egy kötet, amelyről @pável írt egy érdekes értékelést:


pável>!
Pálosfalvi Tamás: Hunyadi Mátyás

Soha ilyen hatékony propagandagépezetet, mint Mátyásét! Bő félezer év telt el és a derék nép körében – nem kis részben a még mindig használt, bár lassan kifutó tankönyveknek hála – még mindig az a kép él róla, amit a király akaratára az idecsődített reneszánsz tollforgatók, a korabeli habonyárpi: Bonfini és kollégái elhintettek róla. (Hol lesz a Habony Művek munkássága 5-600 év múlva? hol lesznek a mai Corvinák, a stadionok akkorra?)
Aztán a legendárium kapott még egy vajszínű 'nyalatot is a népmesékben, a következő nemzedékek idején, amikorra még rosszabb lett a helyzet: a Jagelló Zrt. ugyanúgy beszedette Mátyás hatalmas adóit, cserébe legalább nem csináltak érte semmit (már akkor sem vitték el a szemetet, másról nem is beszélve, hosszú a lista, mit nem csinált az állam, ebben végre hasonlítunk) – ill. már pechesebbek is voltak, az új korszak török invázióit már Mátyás sem tudta volna megállítani).
És ebben a mátyási magánmitológiában (magyar hangja* Helyey László, nyugodjon békében) minél előkelőbb helyen állt egy-egy neki tulajdonított jellemvonás az érdemek rangsorában, nos, annál inkább nem igaz. Első számú jelzője mindjárt a híres igazságos, ugye. Hát ezért jó, hogy a friss kutatásokat szintetizálva ún. népszerűsítő történelmi kiadványokban (mint ez) végeznek néha egy kis mítoszrombolást: ugyanis Mátyásnál kekecebb uralkodót nehéz említeni (lásd mostantól a hülyenevűek listáját: Bluetooth Harald, Földnélküli János, Kekec Mátyás stb.) – persze nagy stratéga volt – ez már kamaszkorában kiderült, mikor trónra került nagybácsija segedelmével –, de ugyanennyire hangulatember is, ami ugye nem szerepel a hr-esek listáján egy királyi pozíció betöltésekor, elég életveszélyes jellemvonás, mármint az udvari személyzetre nézve, az még a töredékes forrásokból is kinyomozható, hogy nem egyszer volt súlyosan igazságtalan saját híveivel szemben is – és az efféle dolgok akkoriban ritkán jelentették a korai nyugdíjazást, annál inkább a fő- és vagyonvesztést, vagyis még a családdal is kiszúrtál, ha beszóltál a királynak.
Na persze Mátyás egy zseni is volt, annyi nyűg közepette birodalmat épített ("Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára"), de hatalmas áldozatok árán (nem csak Bécs nyögte, sokkal inkább a magy. kir. jobbágy), és sajnos csak elodáznia sikerült a ránk váró történelmi kataklizmát, a török megszállást. (Amelyből majd Trianon is kicsírázik, de ezt még a legfurmányosabb bolgárkertészek sem láthatták előre, csak olyan történészek utólag, mint pl. Szakály Ferenc.)
Szóval, a könyv, ami inkább album csak, remek, és nem hiba, hanem a sorozat sajátossága, hogy csupán szűkszavúan (de nagyon precízen, nem véletlenül, szerzőnk élvonalbeli "hunyadiológus") mesél e fontos korszakról és annak névadójáról.

* https://hu.wikipedia.org/wiki/Mes%C3%A9k_M%C3%A1ty%C3%A…

!

A Pytheas Kiadó egy gazdagon illusztrált könyvet jelentett meg Mátyás koráról, a kötetről @Sicc írt értékelést:


Sicc>!
Virágvölgyi András: A király

Virágvölgyi András: A király Hunyadi Mátyás arcai

Gyönyörűséges könyv, olvasmányos szöveggel. Ugyan nem teljes a történet, mégis jól válogat a fontos momentumokból. Nagyon tetszettek az „Ebben az időben történt” jegyzetek meg a plusz információk a margón. És úgy érzem, nem (túl) elfogult.
Örülök, hogy nem csak a külcsínre adtak! :)

!

Mátyás hadseregéről még az 1990-es évek elején jelent meg egy ismeretterjesztő munka, amelyről @Nahar írt értékelést:


Nahar>!
Zarnóczki Attila: Mátyás király katonái

Rövid, mégis informatív, részletes könyvecske. Gazdagon és gyönyörűen illusztrált. Hiánypótló munka, óriási kár, hogy a beígért második része tudomásom szerint soha nem készült el. Érdekes lett volna többet megtudni Mátyás dunai flottájáról, harci szekereiről, ostromgépeiről. A kötet talán egyetlen hiányossága, hogy több ütközetet is megemlít, illetve hivatkozik rájuk, de egyet sem tárgyal részletesebben.

!

Mátyás hadseregének leghíresebb tagja kétségkívül Kinizsi Pál volt, róla Tatay Sándor írt egy ifjúsági regényt. A nagyon sok értékelés közül @Porcsinrózsa – ét választottam ki


Porcsinrózsa>!
Tatay Sándor: Kinizsi Pál

Felnőtt fejjel olvasva a regényt, mindenképp szem előtt kell tartanunk, hogy ez a könyv a tíz – tizenkét éves korosztályú ifjúságnak íródott. Célja: Legendás nagy királyunk, Hunyadi Mátyás megismertetése a gyerekekkel.Ezt a célt szolgálja a főszereplő, a nagy erejű Kinizsi Pál alakjának a középpontba állítása, aki korának félelmetes erejű, hírhedett embere, egyben Hunyadi Mátyás Fekete seregének egyik vezéralakja volt.
Az író, a célt mindvégig szem előtt tartva, úgy rajzolja meg a nagy király alakját, hogy a hadvezér életének nyomdokain halad. Kinizsi Pál legendás fizikai erejét szemlélteti a magyar történelemben immár anekdotaként közkinccsé vált jelenetekkel: a malomkő – tálcán felszolgált frissítővel, a törökkel a szájában táncoló vitézzel.Közben pedig beékeli a Mátyás – mondakör ismert történeteit, az álruhás király alakját, az uralkodó legendává vált bölcsességét. Így forr össze színes szőttesként kettőjük alakja.
A történetet színesíti Bujkó és Mujkó figurájával, mert a királyi udvarban mindig is akadtak olyanok, akik a lustamesterséghez értettek legjobban. Az udvari bolond személye pedig szervesen kapcsolódik a király – legendákhoz.
Egyszóval minden együtt van, ami a gyermeki fantáziát megmozgathatja, még a szerelem sem marad ki belőle. Nekem mégis van egy kis hiányérzetem. Lehet, hogy nem felnőtt fejjel kell pótolni a gyermekkorból kimaradt olvasmányokat. De jobb későn, mint soha..

!

A művelődés részről sajnos csak egy kiadványról sikerült értékelést találnom. A Janus Pannoniusról szóló életrajzot @Nienna001 értékelte:


Nienna001 P>!
Karliczky Margit: Janus Pannonius

Összességében tetszett ez a történelmi regény. Az elején soknak éreztem benne a direkt tanítást, de aztán megszoktam. Az írónő tudott hangulatot teremteni. Janust pedig esendő embernek ábrázolta. A történelmi hitelesség s megmaradt, a versrészletek pedig Janus saját hangját (az eredetit) kölcsönözték a műnek. Örültem a képeknek. Tetszett.

!
GTM P>!

Századokon és kontinenseken át címke szerint nemzetiség szerint olvasós regény téma szerint történelmi

Elolvasandó könyvek száma30
Elkezdődött2020. június 11., 23:22
Jelentkezés vége2023. január 31., 23:59
Véget ér2023. június 11., 23:59

Valaha nagyon szerettem a történelmi regényeket, aztán másfelé fordult a figyelmem. Most néhány kihíváshoz keresgélve tudatosult bennem, hogy milyen szorgalmasan vásárolgattam őket továbbra is, de csak várakoznak a polcomon évek óta. Ezért aztán kitaláltam ezt a kihívást, elsősorban magamnak, de talán mások is kedvet kapnak, és csatlakoznak hozzám.

Előre szólok: a TÖRTÉNELMI ROMANTIKUSOK, mivel bennük a történelem csak mint díszlet szerepel, és nem törekszenek a történelmi korszakok bemutatása, itt most NEM JÁTSZANAK.

A FELADAT:
30 történelmi regény elolvasása és értékelése három év alatt az alábbi – három csoportba sorolt -szempontok szerint.
Legalább 4-5 tartalmas mondatból álló értékelést kérek. Semmitmondó általánosságokat nem fogadok el.

1. csoport: SZÁZADOKON ÁT (10 könyv)
Olvass el 2-2 olyan regényt, amelynek a cselekménye az alább felsorolt történelmi korokban játszódik!
 Őskor (az írásbeliség megjelenése előtt, kb. i.e. 4. évezredig)
 Ókor (kb. i.e. 4. évezredtől 476-ig; magyar történelemben 895-ig)
 Középkor (476-1492; magyar történelemben: 895-1526)
 Újkor (1492 (1526) -1900)
 20. század (1901-től)
Ebben a kategóriában csak olyan könyvet fogadok el, amelyen szerepel a történelmi regény címke. Kivéve az őskort. Mivel ilyen regény kevés van, elegendő, ha az egyiken csak az őskor vagy a történelem címke található meg.

2. csoport: KONTINENSEKEN ÁT (16 könyv)
Olvass el 2-2 könyvet, amely a következő kontinensek, földrajzi területek történelmi korszakaiban játszódik! A két könyv közül csak ez egyik cselekményének ideje lehet a 20-21. század, a másiknak régebbi korokban kell játszódnia. Ettől a szabálytól egyetlen esetben el lehet térni. (Természetesen a 20-21. század nem kötelező.)
 Afrika
 Észak-Amerika (USA és KANADA)
 Dél- és Közép-Amerika
 Közel-Kelet, Közép- vagy Belső-Ázsia, India
 Kelet-Ázsia
 Délkelet-Ázsia és Ausztrália, Óceánia
 Európa
 Magyarország
Ebben a kategóriában elegendő, a történelem címke, vagy az, ha értékelésben leírod, miként jelenik meg a regényben az adott történelmi korszak.
Ha a fülszövegből nem derül ki, hogy hol járunk, kérek idézetet is.
Az ázsiai országok hovatartozását a Wikipédia alábbi oldalai alapján kérem eldönteni:
Közel-Kelet: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zel-Kelet#A_K%C3%B…
Közép-Ázsia: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsi…
Kelet-Ázsia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kelet-%C3%81zsia
Délkelet-Ázsia: https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9lkelet-%C3%81zsia#…
A többi szerintem egyértelmű, azokhoz nem teszek fel linket. Ha egy országnak több földrészen is vannak területei, akkor oda sorold, ahol a cselekmény nagyobb része játszódik. Ha ez nem eldönthető, akkor kedved szerint választhatsz, melyik területhez használod. Oroszország Urálon túli területein játszódó történetet Közép-Ázsiához kérem sorolni.

3. csoport: SZABADON VÁLASZTOTT (4 könyv)
A további négy könyv játszódhat bárhol, bármely történelmi korban. A történelem vagy történelmi regény címke itt is elvárás. Ha ez nincs rajta, győzzél meg, hogy mégis illik ide a könyv!

FONTOS!
Csak a kihívás ideje alatt elkezdett és befejezett olvasásokat fogadom el.
Hozhatsz azonban 10 régebbi olvasást, de pontos olvasási dátummal kell rendelkezniük.
Újraolvasás jöhet 5 darab.
Oldalszám megkötés nincs, nem hinném, hogy a témában sok 100 oldal alatti könyv létezne.
Idegen nyelvű olvasás jöhet, de az értékelést magyarul kérem.
Novelláskötetet, antológiát esetleg elfogadok, de csak akkor, ha az összes mű az adott korhoz és/vagy helyhez kötődik. Ha ilyet szeretnél hozni, előtte tisztázzuk, hogy jó-e.

A teljesítéseket egyszerre kérem lehetőleg polcon én és a könyv linkkel.
A könyv alatt megjegyzésben jelöld, melyik kategória melyik pontjához hoztad!
Ne feledd az értékelést!!!

A történelmi regényeket itt találod: https://moly.hu/cimkek/tortenelmi-regeny?average=&max_age=&min_age=&order=
Történelem címkével ellátott regényeket pedig itt: https://moly.hu/cimkek/szures?utf8=%E2%9C%93&order=&hide_shelf=0&hide_shelf=1&average=&min_age=&max_age=&tags=163%2C13&minus_tags=
Biztos vagyok benne, hogy ennél sokkal több van, csak még nem címkézték fel őket. Ha bizonytalan vagy, kérdezz!

A képen és a kitüntetésen Kleió, a történetírás és a heroikus költészet múzsája. Az előbbi Pierre Mignard alkotása.

Jegyzetek

8 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!