MOLYrágta történelem – A Szent Korona

Rovatgazda
!

A kép forrása:link

Üdvözlök minden kedves olvasót, ebben a hónapban a Szent Korona lesz a témánk. Kezdésként egy kisebb áttekintést adok a Korona keletkezésének kérdéseiről, majd a viszontagságos történetéről, majd a főiskolai konzultációs jegyzeteim alapján a kinézetéről is írok pár sort. Utána következik majd a Molyok által értékelt könyvek válogatása.

A korona keletkezése és története
A magyar koronázási jelvények már a 18. század vége óta az érdeklődés középpontjában állnak, különösen a Szent Korona, amely nemzetközi összehasonlításban is az egyik legvitatottabb történelmi-művészettörténeti emlék. A magyar történeti jogfelfogás szerint a korona az ország jelképe.
Egyes források Szent Istvántól eredeztetik, nagy valószínűség szerint amit mi Szent Koronaként ismerünk, az az 1070-es évektől volt használatos, I. Gézának küldte Dukász Mihály bizánci császár. Bakay Kornél szerint III. Henrik a ménfői csata után magával vitte István király koronáját, amellyel előzőleg Orseolo Pétert és Aba Sámuelt is megkoronázták, ennek köszönhetően I. Andrásnak új koronát kellett csináltatnia. Ezzel koronázták meg még Bélát és Salamont is, ez a korona azonban eltűnt és így következett a sorban a Géza által viselt korona.
Amilyen különös az eredete, annyira kalandos a története is. Először IV. Béla lánya, Macsói Anna rabolta el a királyi kincstárral együtt és II. Ottokár cseh királyhoz menekült. Kisebb háború kezdődött, mely a pozsonyi békével zárult le. Arról nem szól a szakirodalom, hogy visszaszolgáltatta-e a kincseket.
Az Árpád-ház kihalása után a cseh király fiát, Vencelt koronázták királlyá, de a magyar urak nem engedelmeskedtek neki. Apja megelégelte a körülményeket és betört az országba, majd fiát koronástul hazavitte. Vencel egy idő után feladta magyarországi hatalmi ambícióit, Wittelsbach Ottó bajor hercegnek adta tovább a koronát, aki egy faedényben elrejtve indult az ország elfoglalására. Hiába szíjazták a kocsihoz az edényt, az éjszaka közepén kioldódott és leesett a kocsiról. Reggel észrevették hogy eltűnt a korona, szerencséjükre pont ott maradt, ahol a kocsiról leesett. Ottó ezután Kán Lászlóhoz ment, aki elfogatta. Ottó is lemondott hatalmi terveiről, a korona Kán Lászlónál maradt. Évekkel később sikerült Károly Róbertnek rábírnia a vajdát, hogy ugyan a törvényes királynak adja már oda a koronát.
Habsburg Albert halála után két pártra szakadt az ország, egyik része a hirtelen elhunyt király még meg nem született fiát kívánta királyként látni, míg a másik fele a török veszély miatt egy már felnőtt férfit kívánt a trónon látni. Az özvegy és terhes Erzsébet királyné érthetően az első táborba tartozott, el is lopatta azt, kisebb polgárháborús helyzetet generálva. Párhuzamosan két királya volt az országnak, a török veszély idejére félretették az ellentéteket, majd Ulászló a várnai csatában meghalt. V. László kiskorúsága idejére Hunyadi János személyében kormányzó vezette az országot, a korona pedig III. Frigyeshez került, amelyet csak Hunyadi Mátyás idején szolgáltatott vissza.
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Szemere Bertalan menekülés közben Orsovánál elásta a koronát, amelyet csak 1853-ban találtak meg. Ferenc József a kiegyezésig nem volt hajlandó a fejére tetetni a koronát, hisz akkor koronázási esküt kellett volna tennie. Erre csak a kiegyezési tárgyalások után volt hajlandó. Megkoronázása után ismét a budai Várba került és itt is maradt a második világháború végéig.
Horthy kiugrási kísérlete előtt utasítást adott, hogy rejtsék el a koronát, ez nem sikerült teljesen. Ugyan Veszprémbe vitték, de az visszakerült Budára és Szálasi Ferenc a korona előtt tette le a nemzetvezetői esküt. A szovjet előretörés miatt a korona ismét útra kelt, meg sem állt Kőszegig majd Augsburgig. Itt az amerikai hadsereg birtokába került, akik hazavitték. Végül 1978. január 6-án került haza Magyarországra ünnepélyes keretek között. 22 évig a Magyar Nemzeti Múzeum falai között őrizték, 2000. január 1-e óta az Országház kupolacsarnokában található.

A Szent Korona eszme
A 16. századra alakult ki a Szent Korona-eszme, amely először Werbőczy Hármaskönyvében jelent meg. Ez az eszme fogalmazta meg az államiság fogalmát, melybe akkor még a Magyar Királyság területe és az uralkodó osztály tartozott bele. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után minden magyar állampolgár a Szent Korona tagjává vált. Trianon után a korona eszméje segítette ébren tartani a revízió reményét. A 2011-ben megfogalmazott Alaptörvény kimondta: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”.

A Korona szerkezete
Maga a korona szerkezete három részre tagolódik:
• Felső rész a szellemi világ megjelenése
• Alsó rész a testi világ megjelenése (abroncsrész)
• Középső a lelki világ megjelenítése
19 figurális zománckép található rajta, külön az abroncsrészen:
• Jézus – Egyetlen teljes alakos ábrázolás. Krisztus trónon ül, bal kezében az Élet könyvét tartja. Két ciprusfa között van. Görög betűkkel Jézus monogramja
• Mihály – Apokalipszis idején ő vezeti majd a seregeket
• Gábriel – örömhírnök
• Szent Demeter
• Szent György
• Szent Kozma
• Szent Damján
• Constantinos – Dukász Mihály társcsászára
• Dukász Mihály – ő alapján datálják a koronát 1070-es évekre
• Géza
És a keresztrészen:
• Isten – ő köldökéből nő ki a kereszt
• Szent Pál
• Szent Péter
• Keresztelő Szent János
• Fülöp – szkíták térítője
• Jakab
• András
• Tamás – lefedve hitetlensége miatt
Az 1600-as években az egyik koronaőr, Révay Péter leírást készített a koronáról, ő az abroncsrészen szereplő Dukász Mihály helyén Szűz Máriát vélte felfedezni. Egy tanári aranyköpés szerint: „Olyan rosszul látott, hogy egy szakállas férfit összekevert Szűz Máriával”.
A kereszt a Koronára III. Béla idejében került fel, valószínűleg bizánci mintára került rá. Nagy valószínűség szerint 1551-ben Izabella törte le a keresztet, az első ábrázolás a ferde keresztről az 1600-as évekből való.

A korona történetének gazdag szakirodalma van, emellett néhány regényben is megjelent. A szakirodalmi feldolgozások közül az egyik legalaposabb a Bertányi Iván által írt kötet, amelyet @Kuszma ismertetett


Kuszma P>!
Bertényi Iván: A magyar korona története

Ez a könyv már olyan régen porosodott a polcomon, előtte meg édesapám polcán előtte meg az ő édesapjáén… meg az ő édesapjáén… jó, nem – csak ’78-as a könyv, most egy gyenge pillanatomban úgy gondoltam, véget vetek hányattatásainak. És nem bántam meg. Bertényi csokorba gyűjti a koronával kapcsolatos összes feltételezést és tudnivalót, olyasmiket, mint hogy az alsó része eredetileg akár női korona is lehetett*, a felső részét meg egy evangélium pántjaiból eszkábálhatták. Amit biztosan állíthatunk, az nem sok az, hogy 1.) Szent István fejét aligha érintette a korona, ilyen formában semmiképpen, de részleteiben sem igazán 2.) ezt a koronát úgy buherálták össze több eltérő funkciójú darabból. Amiről nem is értem, miért nem beszélünk többet, miért nem hirdetjük fennhangon, hisz a buhera annyira magyar foglalatosság, hogy a koronánknak is egyszerűen MUSZÁJ buheráltnak lennie, különben talán nem is volna magyar korona. (Így belegondolva: a korona akkor lenne igazán autentikus, ha a darabjai havanna ragasztószalaggal és befőttes gumival lennének összefogva.) Egyetlen problémám az volt, hogy megfelelő középkor-történeti tudás híján időnként belezavarodtam, hol, mikor és melyik királyt koronázták meg, melyik koronával, és ki kinek a trónját követelte – kicsit olyan érzés öntött el ilyenkor, mintha egy venezuelai szappanopera-sorozatba kapcsolódtam volna be a 232. résznél. De ettől eltekintve informatív kis kötet, megtisztelem azzal, hogy ezentúl gyakrabban törölgetem róla a port.

* ”Te Pista! Vedd már le azt a koronát, nem látod, hogy női?” „Ne már! Most mondd a szemembe, hogy nem áll jól!”

11 hozzászólás
!

A magyar történelem rejtélyeivel foglalkozó sorozat nyitó kötete volt a Szent Koronáról szóló rész, amelyhez @Razor kapott kedvet egy másik olvasmánya alapján és írt is róla:


Razor P>!
Tóth Endre: A Szent Korona

Fonyódi úr regénye, A Korona hatalma ráébresztett, hogy a Szent Korona eredete körül bizony bőven vannak tisztázatlan dolgok, ráadásul egyik-másik elmélet meglehetősen meredek is. Jelen kötet már a hossza miatt sem járja mindezeket körbe, bár egyes részeinél (mint pl. a keresztpántok eredete) visszaköszöntek a regényben is emlegetett dolgok. (Ugyanakkor az odaszólás is megvolt a meredekebb elméleteknek. Pedig a történelem során néha a legörültebb dolgok bizonyultak igaznak.)
Ahogy említettem, a kötet meglehetősen rövidke, így leginkább bevezetésként fogható fel a Szent Korona történetébe, a bővebb ismerkedéshez pedig jó alapot szolgáltat a kötet irodalomjegyzéke. A képanyag viszont elég jól sikerült, szép számmal tartalmaz régi metszeteket, valamint fényképeket is a koronáról és részeiről.

>!
Kossuth, Budapest, 2016
48 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630984447
3 hozzászólás
!

A Szent Korona misztériumáról Kocsis István írt egy monográfiát, melyet @mohapapa ismertetett


mohapapa I>!
Kocsis István: Magyarország Szent Koronája

Kocsis István: Magyarország Szent Koronája A Szent Korona misztériuma és tana

Néhány szempont:

1. Post-keresztényként, biblikusan van bajom egy tárgy személyként tiszteletével.

2. Egy ébredező nép sarjaként van bajom a történelmünk némely magyarázgatható, de megmagyarázhatatlan pontjával (pl. Trianon; a módszerváltás után a határozott magyarságtudat fasizmussal egyenlővé tétele; a nemzettudat módszeres írtása, ellehetetlenítése).

Kocsis István könyve segített megérteni egy eszme történetét, jelenőségét és a közös jövőnkre vonatkozó tanulságait. Vannak bennem fenntartások, kérdések, de érdemes, nagyon érdemes a könyvet lapozgatni!

!

A Korona képi gazdagságáról a Kovács József által írt könyvecske ad rövidke ismertetőt, amelyről @hadak_utja írt


hadak_utja>!
Kovács József: A Magyar Szent Korona

Kovács József: A Magyar Szent Korona Ikonológiai megjegyzések

Szent Korona témájában könyvtárnyi irodalom született már, de ez egy igen különleges darab. Olyan vallástörténeti, teológiai szemszögből vizsgálja a legfőbb nemzeti ereklyénket, amire más művekben nem került még sor azóta sem (ilyen mélységben legalábbis).

!

A Korona külföldi útjairól Pálffy Géza szerkesztett egy vaskos tanulmánykötetet, amelyet @FrNo90 értékelt:


FrNo90>!
Pálffy Géza (szerk.): A Szent Korona hazatér

Pálffy Géza (szerk.): A Szent Korona hazatér A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978)

Részletekbe belemenő és igényes kivitelezésű tanulmánykötet, amely a laikus olvasóközönség számára is fogyasztható marad a szerzők remek stílusának köszönhetően. A több mint 600 oldal azért ne rettentsen el senkit, a rengeteg kiváló minőségű illusztrációs anyag és a hasznos térképmelléklet azért nagyjából a könyv terjedelmének harmadát kiteszi.

Az ismertebb események (pl. 1440, 1849 vagy 1945) mellett olyan kényszerű viszontagságokról (pl. 1205 vagy 1663) is szinte elsőként számolnak be a kutatók oly részletességgel, amelyek eddig az érdeklődők elől rejtve maradtak. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport már eddig is maradandót alkotott az elmúlt években, remélhetőleg ez a tempó és minőség folytatódik.

A könyv súlya azért egy idő után megdolgoztatja a csuklókat. :)

!

A korona 1440-es elrablásáról fennmaradt egy emlékirat, melyet Kottanner Jánosné írt és a Magyar Helikon adta ki az 1970-es évek végén. A kötetet @Noferure értékelte:


Noferure P>!
Kottanner Jánosné: A korona elrablása

Kottanner Jánosné: A korona elrablása Kottanner Jánosné emlékirata 1439–1440

Elképesztően érdekes egy ilyen régi emlékiratot olvasni… 1439-ben nagyon érdekes helyzet állt elő. A király hirtelen meghalt, fiúörökös nem volt, a királyné pedig várandós. Az ország nem maradhat király nélkül, így sürgetik a királynét, hogy menjen férjhez a 16 éves lengyel (későbbi) I. Ulászlóhoz, ami elég rosszul esik Erzsébetnek, emberileg abszolút érthető, hiszen még meg sem született a gyermeke. Ezzel szemben a magyar főurak sürgetése is érthető, hiszen a török fenyegetettség egyre nő.
Érdekes volt belepillantani ennek a 15. században élt hölgynek az életébe, aki vette a bátorságot, és ellopta a Szent Koronát a királyné parancsára.
Számomra megmosolyogtató volt, hogy minden nehézséget, problémát (természetesen halál komolyan) az ördög ügyködésének tulajdonított, míg minden szerencsét, sikert Isten akaratának.
Na és persze felbecsülhetetlen értékű forrás a középkori Magyarországról, a koronázási szokásokról, és az akkori királyi udvarról.

!

A történelmi ponyva egyik leglelkesebb kiadója is jelentetett meg a Koronáról szóló könyvet, amelynek veszélyeire @csauperjel hívta fel az olvasók figyelmét:


csauperjel>!
Vécsey Olivér: A Magyar Korona titokzatos története

Történelmi szöveg bármilyen forrásmegjelölés, hivatkozás, de legalábbis bibliográfia nélkül? Érdekes, de hogy vehetném komolyan? Így sajnos nem lehet történészi munkát készíteni, marad történelemről szóló könyv, esetleg ismeretterjesztő, de abból is a gyengébb fajta. Kár, lehetne pedig több.

>!
Vagabund, Kecskemét, 2007
208 oldal · ISBN: 9639409820
12 hozzászólás
!

A szakirodalom mellett regényekben is feltűnik Magyarország Szent Koronája, két trilógia is készült Nemere István és Kondor Vilmos által. Nemerétől csak az első kötet lett értékelve az oldalon, de azt @hadak_utja eléggé részletesen megtette


hadak_utja>!
Nemere István: A Szent Korona viszontagságai a mohácsi vészig

Erősen gondolkoztam rajta, hogy csillagozzak-e és írjak-e értékelést, mivel nem szeretnék sértő lenni. de sajnos ennél jobb „pontszámot” nem tudtam adni.
Előre leszögezem: történészként a Szent Korona a fő kutatási területem. Igyekszem (szinte) mindent elolvasni a témában, éppen ezért voltam nagyon kritikus ezzel a regénnyel szemben is.

És akkor jöjjön néhány (szubjektív) dolog, ami miatt nekem 2 csillagos lett ez a könyv:
– Ez egy olyan téma, amiről elképesztően izgalmas történeteket lehet írni. Még csak nem is nagyon kell hozzá különösebb fantázia, hiszen a Szent Korona története önmagában annyira kalandos, hogy nem nagyon kell kiszínezni (ahogy mondani szoktam: a Szent Korona története már önmagában egy kalandregény). A könyv egyik hibája szerintem, hogy kapkodó, felületes, elnagyolt és nem elég kidolgozott, nem elég részletes. Ebből adódóan számomra hiányzott belőle az izgalom, vontatott volt. Szent Istvántól a mohácsi csatáig tart a cselekmény, ezen időszak alatt elhagyják, ellopják, zálogba adják, alkudnak érte, stb. Ezek már önmagukban külön-külön regényt érdemeltek volna.
– Sokszor az az érzésem támadt, hogy igazából az egyes „kalandok” külön-külön, egymást követő novellák és ezek között semmilyen (lényegi, történetbeli) kapocs nincs (hacsak a Szent Korona jelenléte nem az, de ez egy ilyen regénybe szerintem nem elég).
– Vannak ismétlődő jelenetek, egészen pontosan a koronázások. Kb. 5-6 királykoronázásról ír (bocsánat, nem számoltam meg) és szinte semmi „újdonság” nincs bennük, amiért érdemes külön-külön részletezni őket.
Valamint nagyon erőltetettnek tartom, ahogy az első ilyennél egy külső szemlélő szájába próbálja adni a koronázási ordó menetét, hogy ennek a menetét (amely egyébként tényleg ismert forrásokból) elmondja nekünk – kicsit szájbarágós.
– Ez az írói koncepció egyébként többször is visszaköszön. Gyakori, hogy 3-4 „nemes úr”, vagy más névtelen szereplő egy pár oldalas párbeszédben elmondja, hogy mi történt az elmúlt 5-10 évben (éppen amennyi idő eltelik a két „epizód” között). Én ezt is egy picit erőltetettnek, szájbarágósnak tartottam.

Ezek voltak a szubjektív kritikáim. Most pedig a történészi ("objektív") kritikus énem következik, jöjjenek a történelmi tévedések:
– Rögtön a legeleje: a Szent Koronát a római pápa küldi. Anélkül, hogy nagyon részletekbe mennék, ezt a történész szakma már jó ideje cáfolta. Az erre vonatkozó egyetlen forrás Hartvik püspök által írt legenda, melyet Kálmán király rendelt meg (+ később a legenda figyelembe vételével II. Szilveszter pápa nevében írtak egy hamisítványt, az úgynevezett Szilveszter-bullát, ami említi a korona adományozását is). Kálmán célja volt, hogy a pápa által akkoriban a magyar királyoktól elvitatott egyházkormányzói jogokat István királyra vezesse vissza, és bizonyítsa azoknak a Szentszéktől való származását – ezért küldte a pápa a koronát a legenda szerint.
– A kereszt ferdesége: ennek pontos okát nem tudjuk, a regény szerint akkor történt, mikor Ottó bajor herceg út közben elhagyta a csobojóban a Szent Koronát. Viszont az utóbbi években Pállfy Géza és kutatócsoportja világított rá, hogy ez a sérülés (kereszt ferdesége) valószínűleg csak a 17. században következett be.

Összességében tehát nekem csalódás volt, sokkal többet vártam volna ettől a témától. Egy sokkal izgalmasabb, olvasmányosabb történetet – nem véletlenül haladtam vele ilyen lassan. Ettől függetlenül szinte biztos vagyok benne, hogy a trilógia következő két részét is elolvasom (a II. kötet már a polcomon van) és ha alkalmam adódik rá (mondjuk könyvhéten), akkor dedikáltatom a szerzővel és beszélgetni is fogok vele a témáról :) (hiszen semmiképp nem bántásnak szántam ezt, inkább építő jellegű kritikának)

!

Kondor Vilmos fordítottan írta meg a trilógiát, a kötetek megjelenése időrendben visszafelé történt meg, az első a második világháború vége felé játszódik, ezt a kötetet @jeges_varga mutatta be eléggé részletesen


jeges_varga>!
Kondor Vilmos: A másik szárnysegéd

A neve Wertheimer. Wertheimer Miklós

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a krimit, a science fictiont, a kalandregényt vagy a fantasyt lenézzük. Az Agave Kiadó Csipkerózsika-álmából ébresztette fel a szórakoztató irodalom honi piacát. Sok addig ismeretlen vagy kevéssé ismert szerző remek regényét mutatták be, de a legnagyobb dobásuk kétségtelenül Kondor Vilmos megtalálása volt.

A Budapest Noir című regénye 2008-ban szinte a semmiből talált magának utat a magyar krimi műfajában. Ha a valódi szépirodalomban nézünk körül, Szerb Antal Pendragon legendájában, Móricz drámai sűrítésű novelláiban (Barbárok, Forró mezők), vagy például Tar Sándor Szürke galambjában ugyan valóban megjelennek a detektívtörténetekre utaló jegyek, de ezek a művek társadalomábrázolásban és cselekményvezetésben is túlmutatnak a krimi műfaján. Rejtő Jenő abszurd játékosságával szintén kilépett a hagyományos műfaji keretek közül. Volt persze néhány próbálkozás, mint a szocializmus éveiben sztárolt ex-zsaru, Mág Bertalan nyomozástörténetei vagy Berkesi András lektűrjei.

Na de hol vannak azok a magyar könyvek, amikben csupán a bűncselekmény elkövetésére és fokozatos felderítésére fókuszálnak? A magyar bűnüldöző hatóságok inkább rejtőzni szerettek, névtelenül, de az elismertségük is hiányzott. Rendőr, nyomozó nem lehetett pozitív hős. Vagy talán a magyar íróknak a „cselekményes, archaikus sémákat variáló elbeszélésekkel szembeni ellenszenve” miatt (lásd a témában: Bánki Éva: „Ez a jó Anglia sem a régi…” című tanulmányát) nem alakulhattak ki a magyar krimi hagyományai.

Kondor Vilmos a magyar nyelvű hard-boiled regények alapjait rakta le a Budapest szériával. Történeteit a harmincas-negyvenes évek miliőjébe helyezte. Mintha pótolni szerette volna mindazt, amit elődei elmulasztottak. Gordon Zsigmond, a széria zsurnaliszta főhőse végül számos kaland után 1956 szomorú novemberén hagyott magunkra. Kondor méltó módon búcsúztatta el a legendás újságírót: tovatűnő sziluett Budapest romos utcáin. A sorozat sikere azonban kikövetelte Kondortól, hogy Gordon néhány addig elfeledett ügyét is megossza velünk. A Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes címmel megjelent kötetnek azonban inkább csak a legfanatikusabb rajongók örülhettek. Néhány jobban sikerült novellától eltekintve nem érte el a korábbi regények színvonalát.

Kondor Vilmos egy nagyszabású vállalkozással feledtette a Népszínház utcai botlást. A másik szárnysegéd műfaját tekintve történelmi kalandregény. Kondor egyik erénye, amely már a Budapest sorozatban is megmutatkozott, hogy regényeiben a megtörtént eseményeket jó érzékkel keveri a fiktív elemekkel. Gondosan feltérképezi a cselekmény történelmi és társadalmi hátterét, ám kétséget sem hagy afelől, hogy amit leír, kizárólag fantáziájának a szüleménye. Sosem törekszik teljes történelmi hűségre. Amíg a Budapest Noirban és folytatásaiban a korhű elemeket kizárólag arra használta fel, hogy meséjét hitelesen adhassa elő, addig A másik szárnysegéd már egy konkrét történelmi eseményre épül.

Miről is van szó? Horthy 1945 legelején végre rászánta magát, hogy a szövetséges hatalmak ellen viselt háborúból kivezesse Magyarországot, hadat üzent volna a náci Németországnak is. Szálasi nyilas kormányalakítása azonban meghiúsította a titkos terv megvalósítását. Szálasi, hogy legitimálja kormányát, a miniszterelnöki esküt a Szent Koronára akarta letenni. A nyilasoknak azonban volt még egy sokkal abszurdabb elképzelésük is: szétdarabolni szerették volna a Szent Koronát. De akadt pár jóravaló ember, akik számára a korona sokkalta több volt, mint felbecsülhetetlen értékű műkincs vagy szimbolikus jelentőségű szakrális tárgy…

Azt talán mindenki előtt ismeretes, hogy a koronázási ékszerek mintegy harminckét évet vendégeskedtek az Egyesült Államokban, mígnem 1978-ban, hosszú diplomáciai tárgyalássorozat eredményeként visszakerültek Magyarországra. Az viszont talán kevésbé tudott dolog, hogy a korona miképpen került az amerikaiak kezére. Kondor Vilmos éppen ezt a ritkásan dokumentált időszakot járja körül könyvében.

A másik szárnysegéd természetesen nem történelemkönyv. Kondor, ahogy korábban, most is rengeteg valós történelmi személyt szerepeltet regényében, és melléjük egy sor kitalált figurát is felsorakoztat. A főszereplő sem létezett soha. De kicsoda ez a Wertheimer Miklós? A kormányzó titokzatos második szárnysegédjét a frontról vezényelték vissza, egy nagyon fontos küldetés teljesítésére. Feladata a korona kimenekítése lesz az országból.

Wertheimer akár a magyar James Bond is lehetne. Se kutyája, se macskája. Minden örökölt vagyonát egy BMW 327-esbe fektette. Imádja a filléres cowboyregényeket. Nem szoknyapecér, de szereti a gyengébbik nemet. Nem szupertitkos ügynök, hanem vérbeli katona, akinek ha van is kérdése, sosem teszi fel. De ami a legfontosabb: kizárólag a hazájához lojális, mert a Szent Koronában hisz. Ma már talán kissé elnézően mosolygunk, ha a legfőbb regáliához fűződő felfokozott érzelmeket tapasztaljuk, a mai politikai kontextusban pedig még kiábrándítóan is hat. Akkoriban azonban ez a „pár kiló nemesfém és drágakő” (ahogyan Kondor írja a regényben) minden magyar számára az ország, az egész nemzet egységét jelképezhette, politikai hovatartozástól és országhatároktól függetlenül.

Kondor főhősei sziklaszilárdan és megkérdőjelezhetetlenül hisznek az egyén szabadságának mindenhatóságában. De azokban a zavaros történelmi időkben valóban létezhettek egyenes jellemek, akiknek az életüknél is fontosabb volt a becsületük? Innen nézve talán jobban megérthetjük, hogy Kondor miért rejtett el mindkét főhőse múltjában egy-egy nyugati szálat. Gordon megjárta New Yorkot, letelepedett Bécsben is, Wertheimer pedig az angliai Sandhurst Katonai Akadémián folytatta tanulmányait. Vélhetően itt szívták magukba azt a fajta társadalmi kultúrát, ami nagy-nagy távolságban állt a korabeli Magyarország politikai valóságától.

Nem véletlenül hoztam szóba a James Bond-filmeket. Kondor Vilmos ugyanis olyan szövevényes ügybe keveri bele Wertheimert, amit brit kollégája is megirigyelhetne. Az SS hírhedt kommandóparancsnoka kergeti, de Kondor másutt is megrajzolt pribékje, a véreskezű Hain Péter is szívesen kiverné belőle a lelket. Szó van a magyarországi olajmezőkről is, amire a németek nagyon szeretnének rátenni a kezüket. Kapunk tűzpárbajt, autós üldözést, és olykor nem tudjuk eldönteni, kiben is bízhatunk. Egyszer a vakszerencse segíti ki a bajból a főhőst, máskor meg az éles esze. Kondor feszített tempóban viszi végig a történetét, s amikor nyugodni látszanak a kedélyek, akkor sem hagy pihenni. A korona valódisága körüli hercehurca pedig kifejezetten idegtépő. Végül, de nem utolsó sorban találkozhatunk egy kötekedő stílusú, ám talpraesett fiatal lánnyal is. Kondor ezzel belecsempészi a történelmi krimiben is kötelező szerelmi szálat, amit azonban mértéktartóan bont ki.

A könyv – mint írtam – véletlenül sem olvasható történelemkönyvként, mégis van egy szerencsés mellékhatása: arra sarkall, hogy jobban utánanézzünk, pontosan miként alakultak a dolgok a második világháború végnapjaiban. Kik is azok a koronaőrök? Milyen szerepet töltött be Horthy vagy Szálasi a magyar történelem alakulásában? Miért került Magyarország olyan szituációba, amiből csak rosszul jöhetett ki? Kondor mindezekről csak érintőlegesen szól; az évtizedes kérdések megválaszolását a történészekre hagyja.
Sokan rajonganak a Budapest Noir sorozatért, én is szerettem Gordon Zsigmond történeteit. Az új regénnyel Kondor nemcsak műfajt váltott, de emelt is egyet a téten. Feszült légkörével, akciódús jeleneteivel odaszegezi a könyvhöz olvasóját. A másik szárnysegéd a road movie stílusjegyeivel megerősített hard boiled a javából.

Megjegyzés: A kondorvilmos.kinja.com című blogon sok érdekességet lehet találni a regény hátteréről. Meghallgathatjuk például a főhős kedvenc dalait, nyomon követhetjük menekülésének útvonalát, korabeli fotók mutatják a helyszíneket, a szereplőket, és még a regény hangos verziójába is belehallgathatunk.

!

A második rész a Tanácsköztársaság idején játszódik, itt is @jeges_varga értékelését találtam a legalaposabbnak


jeges_varga>!
Kondor Vilmos: A koronaőr második tévedése

Senki többet

A Szent Korona ma már jobbára szimbolikus erejű műkincs, nagy tisztelettel körülvett hatalmi ékszer, és persze nemzeti ereklye. De évszázadokon keresztül a magyar alkotmányosságot testesítette meg, mint az alaptörvény és az egész jogrendszer hivatkozási alapja. Egyesítette a Magyarország területén élőket, egybekötötte a magyarság évezredes történelmét. Nélküle nem is létezhetne ma a magyar állam.

A zűrzavaros középkorban ellopni akarták (olykor sikerült is), hogy trónkövetelőket tegyenek törvényessé, a 20. században pedig egyesek a megsemmisítésére vágytak. Kondor Vilmos a Szent Korona trilógia – James Bond-filmeket idéző feszült és izgalmas – nyitányában (A másik szárnysegéd) hazánk történelmének egy kevésbé ismert fejezetét kalandregényesítette. A második világháború utolsó éveiben regnáló nyilas kormány szerette volna a koronát feldaraboltatni, s ezzel végképp eltörölni, ami addig a magyar államiság alkotmányos fejlődését jogfolytonosan meghatározta. De nem az övék volt az egyetlen kísérlet. A koronaőr második tévedése című folytatásban Kondor a tiszavirág-életű Tanácsköztársaság tizen-egynéhány napjára koncentrálva meséli el a totális szétesés szélére sodródott ország és a korona megpróbáltatásainak történetét.

A történelmi dátumokból kiolvasható, hogy Kondor nem ott folytatja, ahol A másik szárnysegéd végén abbahagyta. Bő két évtizedet visszalép, és az előzményeket mondja el. Akárha követni akarná a Star Wars széria tört időrendű történetmesélési trendjét. George Lucas űreposza és Kondor művei között azonban az egyik jelentős különbség az – leszámítva a nyilvánvaló műfajbeli eltérést –, hogy a korona megmenekítésének egyes esetei különálló, önmagában lezárt fejezetek, nincs feltétlenül szükségünk az időben elváló kalandok egyidejű ismeretére.

Kizárólag a koronát érő támadások és a létéért folytatott küzdelem kapcsolja egybe a két regényt. No meg persze a főszereplő, Wertheimer Miklós. Csakhogy ez a Wertheimer nem azonos az első epizód főhősével, ezt már pusztán az események között eltelt évek számából is világosan láthatjuk. Ezúttal egy apa vall naplószerűen kisebbik fiának, az első rész legfontosabb szereplőjének, hogy amaz megismerhesse a tanácskormányzás alatt zajló társadalmi, politikai folyamatokat, másrészt megérthesse felmenője hazafias indíttatását és felelősségtudatát. És az egész mögött ott áll a Wertheimerek különös kapcsolata a koronával, amelyről csak homályos utalásokat kapunk.

Az idősebb Wertheimer 1919 tavaszán nem igazán érezhette jól magát a bőrében. Nem elsősorban a fővárosban eluralkodó káosz miatt, hanem mert alighogy hazatért a frontról, megfosztották fegyverétől és rendfokozatától. Aztán éppen csak kilábalt a spanyolnáthából, máris nyugtalanító hírekre figyelhetett fel. A bolsevikok túl akarnak adni a koronán, mégpedig bagóért. A leszerelt főhadnagy ezért maga ajánlkozik a korona előkerítésére gróf Ambrózy Gyulánál, a feloszlatott Koronaőrség utolsó életben maradt tagjánál.

De pontosan nem lehet tudni, hogy a hazaárulással felérő üzletet Bécsben, Londonban, Münchenben, Amszterdamban vagy valahol egész másutt akarják-e nyélbe ütni. Wertheimer a fokozott biztonsági intézkedések közepette elutaztatott koronaládák nyomába ered, jobb híján a lebujokat és becsületsüllyesztőket jól ismerő bátyja, egy éles eszű, piperkőc bérkocsis, valamint egy titokzatos megbízott segítségével. Mondanom sem kell, hogy amint Budapestet elhagyják, „a nemzetközi helyzet egyre csak fokozódik”.

A koronaőr második tévedése – hasonlóan a sorozat első darabjához –, nem törekszik a teljes történelmi hűségre, hiszen kalandregényről van szó. Mégis ezer szállal kapcsolódik a magyar múlthoz. Kondor regényeinek erőssége, hogy a kitalált történetet tényleges eseményláncra fűzi fel. Lenyűgöző méretű történelmi ismeret és terepkutatás áll egy ilyen munka mögött. Korabeli regényekből, visszaemlékezésekből, újságokból szemezgetett információmorzsákból rakja össze a regény jelenidejére jellemző környezetet.

Az utószóban a szerző megemlíti, hogy a Tanácsköztársaság 133 napja a magyar történelem egyik legtöbbet vitatott és legkevésbé feldolgozott időszaka, amelyről objektív, érzelmektől mentes alapos kutatómunka mindmáig nem született. E kibeszéletlen tabutéma felhasználásával már alapjáraton feszültséget teremt. A feltáratlan közegbe beleszövi a korona értékesítéséről szóló korabeli pletykákat, továbbá egy kevesek által ismert, kabarészerű mellékszálat, a bankgassei rablás (vagy bankgassei puccs) zavaros történetét, amikor is a magyar állam negyvenmillió koronájának kélt lába. Rendkívül intenzív és váratlan fordulatokkal teli dramaturgiáját az így összegyúrt cselekményvázra építi fel.

Remek arányérzékkel illusztrálja emellett a két epizód között eltelt időt is. Az ifjabbik Wertheimer kalandjait elmesélő első részbe sokkal több robbanás, fegyverropogás jutott, az akciójelenetek is jóval dinamikusabbak voltak. Az új kötetbe is jócskán került kiélezett pillanat, árulás, betörés, átverés, szemérmetlen hazudozás, de még repülőgépes hajsza is. Az idősebb Wertheimer történetében azonban kevésbé harsány megoldások fokozzák az izgalmakat, és ez a különbség megmutatkozik a szereplők jellemében, magatartásában, szóhasználatában is.

Az új regény főhősei nem kevésbé vakmerőek, mint a húsz évvel későbbi társaik, mégis a generációs különbségek megmutatkoznak apa és fia között is. Mindketten cselekvő hősök, kemény, egyenes, ugyanakkor gyengéd férfiak. Az apa inkább anekdotázó, érzelmesebb, a fiú szűkszavúbb, modern kori szuperhős. A családi köteléken túl egybekapcsolja őket a koronába vetett, megkérdőjelezhetetlen hit, a férfibecsület és a tisztesség.
Kondor nem változtat az első epizódban jól bevált, a hard boiled bűnügyi regények, a road movie-k és a történelmi kalandregények műfaji jegyeiből kevert formán, amely túlmutat a szintén nagyszerű Budapest Noir sorozat miliőteremtő technikáján. Mind a cselekményszövés, mind a feszültségfokozás megtartja az első rész magas színvonalát. Hogy az említett hangsúlybeli különbségek miatt kinek melyik epizód nyeri el jobban a tetszését, csupán ízlés dolga.

A szövegbe Kondor ezúttal számos fényképet is beillesztett, továbbá összeszedett jó pár kordokumentumot (huszonöt koronás bankjegy, színházi műsorfüzet, képeslap, térképek) is. Ezen felül Buzogány Dezső kalligráfus papírra vetette a kötetben szereplő leveleket, amelyek szintén helyet kaptak a könyvben. Szellemes kiadói ötlet, hogy a műből készült de luxe (egyedi, limitált példányszámú) kiadás is, amely nemcsak a lapokon helyet kapott dokumentumokat tartalmazza, hanem mellékletként olyanokat is, amelyek szándékosan nem kerültek be a regénybe. Ilyen többek között Miklós levele Ambrózy grófhoz, Miklós feleségének fényképe (A másik szárnysegédből ismert) kis Miklóssal, de még a könyvben szereplő bérkocsisokról is láthatunk fotográfiákat. A főszereplő fényképes ábrázolását azonban Kondor gondosan kerüli, csak találgatni tudunk, hogy melyik is ő a könyvben szereplő családi fotón.

Kondor Vilmos egy vele készült interjúban elárulta, mihamarabb szeretne nekiállni az új regényének, mert piszkosul érdekli, mi lesz Wertheimerék történetének a vége. Engem is, nagyon!

!

A befejező rész: a dualizmus idején játszódik, itt @Mónika_K értékelését választottam ki:


Mónika_K>!
Kondor Vilmos: A korona ügynöke

A sorozat előző két kötetében olyan sokszor utaltak a Koronát eláruló(?) ősre, hogy mindenképpen szerettem volna elolvasni ezt a részt is. Sajnos azonban az előző két részhez képest sokkal kevésbé tetszett ez a rész. Sőt, többször felmerült bennem, hogy nem olvasom végig a könyvet. Többször félretettem, és csak azért nem adtam fel, mert tényleg érdekelt a befejezés.

Pedig a könyv alapötlete nagyon érdekes. Mert a Korona elárulása komoly vád, és ha ebben spoiler (is) bűnös, az egy olyan dolog, ami alapvetően ellentmond annak, amit róla pl. az iskolában tanulunk. Viszont a könyv nagyjából utolsó harmadáig alig halad a „nyomozás”, unalmas naplórészletekkel teli oldalakon kell átrágnunk magunkat.

Engem nagyon idegesített, hogy a szerző úgy próbált meg korhű szöveget alkotni, hogy az összes c betűt cz-re cserélte (na jó, néhány régies kifejezést is belecsempészett a szövegbe). Nem tetszett, de ezen még valahogy átlépnék – viszont ott van még a macska, vagyis a matska! Szegénynek semmi jelentősége nincs a történetben, valószínűleg azért kellett olyan sokszor megemlíteni, hogy minél többször le lehessen írni tsk-val (még jó, hogy a többi cs betűt nem cserélte tsk-ra…).

Az biztos, hogy ha ez lett volna az első kötet, eszembe sem jutott volna, hogy végigolvassam a trilógiát. Egyértelműen ez Kondor Vilmos leggyengébb könyve.

!
GTM P>!

Századokon és kontinenseken át címke szerint nemzetiség szerint olvasós regény téma szerint történelmi

Elolvasandó könyvek száma30
Elkezdődött2020. június 11., 23:22
Jelentkezés vége2023. január 31., 23:59
Véget ér2023. június 11., 23:59

Valaha nagyon szerettem a történelmi regényeket, aztán más felé fordult a figyelmem. Most néhány kihíváshoz keresgélve tudatosult bennem, hogy milyen szorgalmasan vásárolgattam őket továbbra is, de csak várakoznak a polcomon évek óta. Ezért aztán kitaláltam ezt a kihívást, elsősorban magamnak, de talán mások is kedvet kapnak, és csatlakoznak hozzám.

Előre szólok: a TÖRTÉNELMI ROMANTIKUSOK, mivel bennük a történelem csak mint díszlet szerepel, és nem törekszenek a történelmi korszakok bemutatása, itt most NEM JÁTSZANAK.

A FELADAT:
30 történelmi regény elolvasása és értékelése három év alatt az alábbi – három csoportba sorolt -szempontok szerint.
Legalább 4-5 tartalmas mondatból álló értékelést kérek. Semmitmondó általánosságokat nem fogadok el.

1. csoport: SZÁZADOKON ÁT (10 könyv)
Olvass el 2-2 olyan regényt, amelynek a cselekménye az alább felsorolt történelmi korokban játszódik!
 Őskor (az írásbeliség megjelenése előtt, kb. i.e. 4. évezredig)
 Ókor (kb. i.e. 4. évezredtől 476-ig; magyar történelemben 895-ig)
 Középkor (476-1492; magyar történelemben: 895-1526)
 Újkor (1492 (1526) -1900)
 20. század (1901-től)
Ebben a kategóriában csak olyan könyvet fogadok el, amelyen szerepel a történelmi regény címke. Kivéve az őskort. Mivel ilyen regény kevés van, elegendő, ha az egyiken csak az őskor vagy a történelem címke található meg.

2. csoport: KONTINENSEKEN ÁT (16 könyv)
Olvass el 2-2 könyvet, amely a következő kontinensek, földrajzi területek történelmi korszakaiban játszódik! A két könyv közül csak ez egyik cselekményének ideje lehet a 20-21. század, a másiknak régebbi korokban kell játszódnia. Ettől a szabálytól egyetlen esetben el lehet térni. (Természetesen a 20-21. század nem kötelező.)
 Afrika
 Észak-Amerika (USA és KANADA)
 Dél- és Közép-Amerika
 Közel-Kelet, Közép- vagy Belső-Ázsia, India
 Kelet-Ázsia
 Délkelet-Ázsia és Ausztrália, Óceánia
 Európa
 Magyarország
Ebben a kategóriában elegendő, a történelem címke, vagy az, ha értékelésben leírod, miként jelenik meg a regényben az adott történelmi korszak.
Ha a fülszövegből nem derül ki, hogy hol járunk, kérek idézetet is.
Az ázsiai országok hovatartozását a Wikipédia alábbi oldalai alapján kérem eldönteni:
Közel-Kelet: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zel-Kelet#A_K%C3%B…
Közép-Ázsia: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsi…
Kelet-Ázsia: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-%C3%81zsi…
Délkelet-Ázsia: https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9lkelet-%C3%81zsia#…
A többi szerintem egyértelmű, azokhoz nem teszek fel linket. Ha egy országnak több földrészen is vannak területei, akkor oda sorold, ahol a cselekmény nagyobb része játszódik. Ha ez nem eldönthető, akkor kedved szerint választhatsz, melyik területhez használod. Oroszország Urálon túli területein játszódó történetet Közép-Ázsiához kérem sorolni.

3. csoport: SZABADON VÁLASZTOTT (4 könyv)
A további négy könyv játszódhat bárhol, bármely történelmi korban. A történelem vagy történelmi regény címke itt is elvárás. Ha ez nincs rajta, győzzél meg, hogy mégis illik ide a könyv!

FONTOS!
Csak a kihívás ideje alatt elkezdett és befejezett olvasásokat fogadom el.
Hozhatsz azonban 10 régebbi olvasást, de pontos olvasási dátummal kell rendelkezniük.
Újraolvasás jöhet 5 darab.
Oldalszám megkötés nincs, nem hinném, hogy a témában sok 100 oldal alatti könyv létezne.
Idegen nyelvű olvasás jöhet, de az értékelést magyarul kérem.
Novelláskötetet, antológiát esetleg elfogadok, de csak akkor, ha az összes mű az adott korhoz és/vagy helyhez kötődik. Ha ilyet szeretnél hozni, előtte tisztázzuk, hogy jó-e.

A teljesítéseket egyszerre kérem lehetőleg polcon én és a könyv linkkel.
A könyv alatt megjegyzésben jelöld, melyik kategória melyik pontjához hoztad!
Ne feledd az értékelést!!!

A történelmi regényeket itt találod: https://moly.hu/cimkek/tortenelmi-regeny?average=&max_age=&min_age=&order=
Történelem címkével ellátott regényeket pedig itt: https://moly.hu/cimkek/szures?utf8=%E2%9C%93&order=&hide_shelf=0&hide_shelf=1&average=&min_age=&max_age=&tags=163%2C13&minus_tags=
Biztos vagyok benne, hogy ennél sokkal több van, csak még nem címkézték fel őket. Ha bizonytalan vagy, kérdezz!

A képen és a kitüntetésen Kleió, a történetírás és a heroikus költészet múzsája. Az előbbi Pierre Mignard alkotása.


A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!