MolyComics

Rovatgazda
!

Kép: spoiler

Sziasztok, és egyben képregényekben gazdag, boldog újévet kívánok!

Ahogy majd láthatjátok, 2019-ben sikerült rekordot dönteni a megjelent képregények számát illetően, és az előzetes tervek alapján 2020-nak sem kell majd szégyenkeznie. Szakítanék is a jól bevált sorrenddel, a kiadási infókat későbbre hagynám, először jöjjön némi olvasnivaló és néznivaló.

– Interjú László Márkkal a karácsonyi Hellboy-történet kapcsán: https://moly.hu/karcok/1368669 (@Doctor_Manhattan)
– A Dragonero eredeti olasz kiadása a 77. részel véget ért, új címen folytatódnak Ian kalandjai: https://moly.hu/karcok/1368274 (@GooBo)
– Kiegészítő dokumentumok a Watchmen-sorozathoz: https://moly.hu/karcok/1364832 (@petamas)

Előzetesek:
Fekete Özvegy: https://moly.hu/karcok/1364909 (@elge76)
What if…?: https://moly.hu/karcok/1363663 (@elge76)
Superman: Red Son: https://moly.hu/karcok/1370551 (@elge76)
Wonder Woman 1984: https://moly.hu/karcok/1367301 (@Kilgores)

No, lássuk akkor a kiadói terveket. Általában itt csak egy-két hónapra szokott a rovat előretekinteni, de most gondoltam egy merészet, és megpróbáltam egy éves tervezetet összeszedni. Természetesen ez közel sem teljes és végleges lista, hiszen a kiadók sem szeretik előre ellőni az összes puskaport, na meg sok minden közbe is jöhet, szóval hangsúlyozottan ez csak terv!
Nem minden kiadót kerestem meg direktben – pl. Fumaxék többször megmondták már, hogy nem szeretnek nagyon előre semmit bejelenti, de az elhintett infók alapján így is terjedelmes a listájuk, vagy például az Infinity már jó előre közli az éves terveit –, de akiket igen, azoktól nagyrészt jött válasz, ami, megmondom őszintén, nagyon jólesett, hisz ez mégsem egy „szakmába vágó” oldal vagy blog. Úgyhogy ezúton is szeretnék még egyszer köszönetet mondani azoknak a kiadói dolgozóknak ill. a kisebb, magánkiadások kapcsán @peterszebeni-nek, akik válaszoltak a megkeresésemre, és sok sikert kívánok az idei évhez!

Nagy levegő, jöjjenek a címek:

Anagram Comics:
Zagor 2. (márciusra), illetve legalább még egy harmadik kötet
Diabolik: kb. 4 kötet mindenképpen
Diabolik Extra: legalább 2 kötet
– újabb sorozat és önálló cím tervként szerepel, de nincsenek konkrétumok

Books & Stuff:
– Konkrét válasz nem jött, az idei évből 4-5 Walking Dead-kötetre tippelnék.

Eaglemoss: Túl sok újdonság nincs, a DC Nagy Képregénygyűjtemény a tervek szerint a 120. kötetig folytatódik, A legendás Batman pedig szépen halad tovább a 80. kötet felé, iletve itt még legalább két különszám biztosan várható (a Batman mindörökké sztori második fele, ebből az első még januárban megjelenik, a befejező rész pedig úgy tűnik április vége-május eleje magasságában várható).

Frike Comics:
Dylan Dog: 1 vagy 2 kötet
Dampyr: 1 vagy 2 kötet
Morgan Lost: 1 vagy 2 kötet, az 1. kötet újranyomása
Morgan Lost/Dylan Dog: 1 kötet
Bud Spencer – Terence Hill: San Joaquin völgye
Sandokan
– további, még nem publikus, új megjelenések

Fumax: A kiadó nem szereti előre lelőni a poént, de azért célozgatnak, na meg azt írták, hogy a számozott sorozatok folytatódnak, általában annyi résszel, amennyi idén is megjelent.
Ami biztos, és januárban érkezik:
Deadpool: Ölégia (Killogy)
Jessica Jones 3. kötet, ezzel véget is ér.
Szintén biztos 2020-ra:
Kingsman: A titkos szolgálat
Transmetropolitan – 3 kötetben, az Absolute kiadás alapján, az első kötet áprilisra várható
Ezek pedig a feltételezések:
Kick-Ass – Ha/Ver 4. kötet, ezzel véget ér a Millar-féle sorozat.
Sandman, várhatóan a 3-4. kötet.
Monstress – Fenevad, várhatóan a 3-4. kötet
Orgyilkos osztály, várhatóan a 4-6. kötet
Különleges Úriember Szövetsége, várhatóan a 2. kötet
Conan kegyetlen kardja, várhatóan a 3. kötet
– Dark Horse-féle Conan, várhatóan a 2. kötet (ami a 2-3. TPB-nek felelne meg)
Dredd bíró: A kiadó azt írta, hogy szeretne a modern sztorik mellett klasszikusokat is hozni, a Facebook oldalukon hozzászólások keretében eddig a The Cursed Earth merült fel utóbbiak közül.
Batman: White Knight (nincs konkrét bejelentés, de erősen utalgatnak rá)
– további 7 Marvel-kötetre van szerződés (abból egy valószínűleg a Hulk: Szürke lesz)

GooBo:
Folytatódnak a megkezdett sorozatok, ezek egyelőre a biztos megjelenések, várhatóan az első félévre:
Maximum Bonelli: Suttogó szél 2-3. (egyben), Lukas 1., Greystorm 1-2., Lilith 3., Nathan Never 2., Mercurio Loi 1.
Dragonero: Dragonero 8-9., Dragonero 0., Dragonero-Zagor crossover
Valiant: X-O Manowar 3., BloodShot 1-2., Harbinger 1-2.
Zorro 3-6.
Ezeken felül tervben van egy Pókember-kötet, illetve további Marvel megjelenések, valamint készül egy Biblia-feldolgozás is.

Hachette:
Egyelőre nem tudni semmit, az utolsó három kötetet a GooBo készíti. Várhatóan az 56-57. kötet környékén jelentik be, hogy folytatódik-e tovább a sorozat, vagy ennyi volt.

Holdkelte Stúdió:
– A kiadó szeretné folytatni a Dredd bírót, de nem akart jóslatokba bocsátkozni, minden az eddigi három kötet fogyásától függ.

Infinity:
Spawn: 6 kötet biztos, ebből 4 (18-21.) a fősodort viszi dupla terjedelemmel (így a 18. résszel véget is ér a Kezdetek), az utolsó a teljes Armageddon-sztorit tartalmazza majd; a maradék két kötet a Sam és Twitch, valamint Az Ivadék átka második kötetei, ezzel mindkét sorozat véget is ér.
– Több rövidebb sztori is várható, elsőként a Spawn: Istenölő (Spawn: Godslayer).
– Lehet, hogy lesz egy keménykötésű, némileg bővített újrakiadás a Violátor minisorozatból.
– Szintén tervben van egy oversized HC kiadás a Hellspawnból, plusz extra tartalmakkal.

Kaméleon Komix: Az azonos című Kaland, Játék, Kockázat kötet előzményeként szolgáló Tolvajok városa képregényt tervezik idénre.

Képes Kiadó: Folytatódik a Rejtő-sor, Korcsmáros Pál stílusában alkotó rajzolóval.

Képkocka:
X-Men 7. kötet illetve különszámként az Őrrobot-trilógia befejező része biztos, ha 2019-ből indulunk ki, akkor még 2 kötet várható.

Kingpin:
A hihetetlen Pókember: dübörög tovább a Slott-korszak, és év végére eléri a sorozat az Amazing Spider-Man 700. számát, jöhet a Superior Spider-Man! A sorozat 2020-ban öt különszámot kap majd, három a Pókember 2099-es sort viszi tovább, kettő pedig valószínűleg a bevált gyakorlatnak megfelelően a fősodorból tartalmaz majd több számot.
Marvel+: tovább folytatódik az X-Men, véget ér az Elektra-sztori, lesz Deadpool, Fenegyerek, Luke Cage, Vasököl, Halál Úrnő, Bíborember, szóval igazi vegyes válogatott. Továbbra is öt különszám jelenik majd meg: két X-Faktor, egy Hulk, egy Fenegyerek, az ötödik pedig egy újabb állandó sorozaté lesz.
Marvel Legendák: 6 szám jelenik majd meg, az első kötet a Venom: Szimbióták bolygója, ezt pedig várhatóan a régóta tologatott Stan Lee-válogatás követi. Lesz még a Generation-X sorozat eleje, Rozsomák halála, Hulk: Tökéletlen jövő. A hatodik kötet egyelőre ismeretlen, de nem jelent meg magyarul még sosem a kiadó leírása alapján.
Mega Marvel: két kötet jelenik meg, az elsőben a Fantasztikus Négyes Hickman által írt korszakának az eleje lesz, a második pedig egy Amerika Kapitány sztori.
Megtorló: egy kötet biztos lesz, de a tartalma még nem ismert.
Peter Parker Pókember: Az 50. számban véget ér a Klónsztori, utána Pókember találkozik Thanosszal és Halál Úrnővel, sorra kerül a Berlini kaland Rozsomákkal (Ned Leeds halála), illetve a Vészmanó él című történet, ahol kiderül, hogy ki is volt az első, eredeti Vészmanó. Várható továbbá egy klasszikus Pókember-Fantasztikus Négyes sztori is, a Rémes Négyes részvételével. A sorozat ezúttal két különszámot is kap, az egyik a már megszokott Lee-Romita Pókember sort viszi tovább, a másikról egyelőre nincs infó.
– Az év során érkezik Az Új Bosszú Angyalai kimaradt polgárháborús kötete, illetve jó eséllyel a Civil War: New Frontier is.
– A DC és Vertigo címek – Y, az utolsó férfi, Prédikátor és a Batman – folytatódnak tovább, a Batman jövő évi különszámairól majd tavasz felé lesz talán infó.

Panel Kalandor: folytatódik a Vissza a jövőbe, márciusban érkezik az Idővonat, év vége felé pedig az utolsó két kötet, pár hetes különbséggel.

Pesti Könyvek:
Muréna: 1-2 kötet
Rick and Morty: 3-4 kötet
Saga: 2-3 kötet
Lucky Luke: 4 kötet
Minyonok: 1-2 kötet
A kis kedvencek titkos élete: 1 kötet
– a Jodorowsky-sorozat folytatása a piaci helyzettől függ
– elképzelhető egy vagy két új sorozat indítása, de ezek még csak tervek

Pilcz Roland: YKX – Yorn Kayrah Xemovrah kalandjai 3. rész

Somogyi György – Dobó István – Tebeli Szabolcs: Kittenberger 3. kötet

SzendreiArt: A Káosz méregfoga teljes egészében színesben az év közepére van tervezve.

Szukits:
Általában ők sem lövik le fixen előre a terveiket, de az Előkészületben rovatukból lehet tippelni, hogy mit is szeretnének kiadni.
A Star Wars természetesen megy tovább.
Technikai okok miatt a kiadónál még nem látják előre teljesen a 2020-as Star Wars-képregények megjelenési ütemét. A tervek kialakítása még folyamatban van. Az eddig megkezdett sorozatokat szeretnék folytatni, és ezek mellett több, friss újdonságra is lehet számítani nagyobb mennyiségben.
Jelenleg három megkezdett sorozat van, a Star Wars, az XY kora antológiák (A Felkelés kora Hősök kötetét már be is jelentették 2020-ra), illetve a Doktor Aphra (a következő kötet már itt is be van jelentve). Az új címekre pedig a Jedi Könyvtár oldalán lehet szavazni, mik is legyenek. Az első szavazásban a Crimson Empire (Legendák), a TIE Fighter (Kánon), illetve a The Star Wars (Lucas korai forgatókönyvének/forgatókönyveinek adaptációja), a másodikban a Darth Maul: Death Sentence (Legendák), Vader: Dark Visions és Han Solo: Imperial Cadet (mindkettő kánon) szerepeltek.
– Valamint megy tovább a Nagy Marvel Regénysorozat is, a 2020-ra tervezett első két kötetet már be is jelentették.
– D&D fronton érkezik a Baldur's Gate legendái, ami egy ötrészes sorozat első kötete.
– Valamint csöppen némi Warcraft is a filmhez kapcsolódó, Testvériség című kötet formájában.
Aztán a következők csak tervek, bár az elkezdett sorozatok szerintem jó eséllyel folytatódnak:
Assassin's Creed: Origins és Reflections
Avatar: Tsu'tey's path
Avatar: The Last Airbender: The Promise 1-3.
Dungeons & Dragons: The Legend of Drizzt 2-3.
Királyok csatája 2.
Korra legendája: Hatalmi harc 3.
Minecraft 1. és Stories from the Overworld
Stan Lee's Soldier Zero 1.
Stan Lee's Starborn 1.
Stan Lee's The Traveler 1.
Stranger Things 2.: Six illetve Stranger Things: Zombie Boys
The Lovecraft Anthology 1-2.
The Witcher Library Edition 1. (Az első három Witcher-kötet egykötetes kiadása, kiegészítve a Killing Monsters füzettel és egy galériával.)

Vad Virágok:
– A fősodor véget ért a Hellboyból, de a sorozat folytatódik tovább a Rövid történetek 1-4. kötetével TPB formájában, ill. kétkötetes omnibusként is. Várható a László Márk történetét tartalmazó Hellboy Winter Special hazai kiadása is.
– Elvileg belekezdenek a B.P.R.D. hazai kiadásába
Usagi Yojimbo 20. kötet megerősítve, de szerintem még egy kötet legalább várható
Bone 1-2. kötet, illetve egyben a kettő omnibusként
– Várható a Black Hammer-sorozat is
Umbrella Academy: Az Esernyő Akadémia 3. kötet

Varga Bálint Bánk – Tuli Krisztián: Az Utolsó Előtti Huszár

Vitanum:
– A színes Kockás fixen megy tovább havi megjelenéssel, ahogy a negyedéves különszám is.
– A fekete-fehér Kockás egyelőre szintén havi szinten jelenik meg, a fogyási adatok döntik el, hogy marad-e így.
XIII: tervben van a hosszú távú folytatás, minden az aktuális kötet (jelen esetben az 5.) fogyásától függ majd.

Szép kis lista, mi? Mielőtt mindenki elkezdene már előre szörnyülködni, milyen lesz a 2020-as termés, lássuk számokban, milyen is volt a tavalyi év:


>!
sevil
Képregény

Bayer Antal FB posztja:

"Közel az év vége, így bár még kiderülhet pár dolog, ami elkerülte a figyelmünket, elég közel állunk a végleges megjelenési számhoz.

Ahogy azt már hónapok óta sejteni lehetett, hatalmas rekord született: soha nem jelent meg annyi képregénykiadvány Magyarországon, mint ebben az évben. És majdnem minden kategóriában is új csúcs vagy csúcsközeli eredmény született.

Megjegyzés: a statisztikáknál csak az első megjelenéseket vettük figyelembe, a lényegében változatlan utánnyomásokat még akkor sem, ha egy másik kiadó hozta ki néhány évvel később. Tehát például az eredetileg az Egmont által kiadott és a Móra által újranyomott Asterixet vagy a korábban az Ulpius, most a Libri által ugyanabban a fordításban kiadott Maust nem, a Persepolist viszont igen (mert korábban két külön kötet volt, most egy lett), ahogy a Lencsilányt is (mert jelentősen megnövekedett a terjedelme). Szintén nem vettük figyelembe a borítóvariánsokat vagy a két különböző kivitelezésben (pl. puhafedeles és keménytáblás) megjelenő verziókat, ezeket mind azonosnak tekintjük.

Összes képregény: 426

(korábbi csúcs: 312, 2018)

Kizárólag vagy főleg újságosnál kapható képregény: 186

(második legjobb év, csúcs: 209, 1991)

Főleg könyvesboltban kapható képregény: 100

(második legjobb év, csúcs: 121, 2008)

Amerikai képregény: 264

(korábbi csúcs: 180, 2018)

Magyar képregény: 78

(korábbi csúcs: 66, 2015)

Európai képregény: 49

(harmadik legjobb év, csúcs: 79, 2008)

Keleti képregény: 2

(nagyon messze a csúcstól, ami 51, 2008-ból)

„Egyéb” képregény (más országból származó képregények és vegyes antológiák): 28

(korábbi csúcs: 25, 1990)

Képregényes szakirodalom: 4

(átlagos év, csúcs: 13, 2007)

Az amerikai képregények aránya 62,1%, ami 2005 óta a legmagasabb.

A magyar képregények aránya 18,4%, ami 2011 óta a legalacsonyabb.

Az európai képregények aránya 11,5%, ami kevesebb, mint 2018-ban.

Még érdemes megjegyezni, hogy a „nem magyarországi” kiadók (Eaglemoss és Hachette) jelentős mértékben járultak hozzá az elmúlt három év folyamatos növekedéséhez, de ezek nélkül is erős a felfelé emelkedő tendencia, és az idei évben mindenképpen nagy rekord született volna az Eaglemoss/Hachette előtti legjobb évhez képest (ami 307 volt, 2008-ban)."

3 hozzászólás
!

Kép: spoiler

Decemberben 14-én került sor az idei Hungarocomixra. Ahogy az várható volt, a kiadók tartogattak még pár nagyágyút közvetlenül az ünnepek elé. Már csak impozáns méretei alapján is illik ez a jelző a Fumax kiadó második Sandman-kötetére, mely itthon korábban nem publikált történeteket is tartalmaz.


>!
Deidra_Nicthea IP
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 2.

A magnum opus feliratot a kötet hátsó bőrborítójába vésve csak akkor vettem észre, mikor befejeztem, és becsuktam azt.

Hát igen. Hát igen.

A Sandman mindig egy olyan dolgot mozdít meg bennem és markol rá elemi erővel, amit én magam is folyton keresek magamban, de úgy tűnik, ezt megragadni Gaiman bácsi képes.

Nálam nagyot mentek a rövidebb sztorik most, kicsit tartottam tőlük, hogy esetleg esetlenek lesznek, de hogy ezt mi a francért éreztem, nem tudom, egyértelműen hülye gondolat volt. A Párák évszakát örömmel olvastam újra, elképesztően jó ez a történet, nemhogy egyszer-kétszer, de minimum tizenötször olvasós, egy mitológiai massza, amiből meglepő dolgok sülnek ki a végére – és valóban érdemes elgondolkodni, hogy a céllal történő, vagy a céltalan megkínzatás-e a kellemesebb elfoglaltság ennek folyományaképp: a magunk megkínzása vajon melyik kategóriába tartozik… Bár úgy vettem ki Gaiman szavaiból, hogy az Egy/mást játszva nem nyerte el egészen a közönség tetszését, nekem ez is bejött, spoiler, kíváncsi vagyok spoiler találkozunk-e még a jövőben.

Ez az egész úgy félelmetesen csodálatos, ahogy van, ha valami, hát ez igazán megérdemli a magnum opus jelzőt. És másodjára is lélegzetelállító a limitált kiadás, valószínűleg még az utolsó kötetnél is lemegyek majd tőle egy képzeletbeli hídba.

4 hozzászólás
!

Kép: spoiler

A Sandman mellett egy másik, régóta várt kötet is debütált a hamarosan tévésorozat formájában is bemutatkozó Locke & Key 3. részével. A fősorozat egyelőre így véget ért, ugyanakkor még néhány önálló történet nem jelent meg magyarul, valamint jövőre indul a World War Key c. sztori, így talán itthon sem utoljára hallottunk a Locke-család felől.


>!
Best_of_Comics
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 3.

Videó bemutató: https://youtu.be/Qni6ARJklg0

A harmadik kötet méltó lezárása a sorozatnak, minden fő szálon megkapjuk a megfelelő válaszokat. A második kötethez képest nagyot javult a sztori, de az első szintjét szerintem még mindig nem éri el.

Visszatértek némileg a horrorelemek, a tinidráma is erős, de néhány korábbi mellékszál elvarratlanul vagy kiaknázatlanul marad. A második kötetben behozott karakterek sincsenek eléggé felépítve, hogy a lezáráskor igazán átéljük velük a katarzist.

Ezzel együtt a testvérek karakterei zseniálisak, és a párhuzam az előző generációval nagyon ügyesen tematizálja a sztorit. Összességében egy nagyon szórakoztató kötettel zárult a Locke and Key történet.

Ajánlott olvasmány!

!

Kép: spoiler

Ahogy fentebb már olvashattátok, Olaszországban a 77. résszel véget ért a Dragonero-sorozat. Itthon ez a pont még szerencsére odébb van, hisz igaz ugyan, hogy a GooBo rákapcsolt, és három az egyben kötetekkel kényezteti a fantasyrajongókat, de még így is a nemrég megjelent 7. kötettel „csak" a 17. epizódnál járunk, így még jó ideig élvezhetjük Ian és társai kalandjait.


>!
fekiyeti79 P
Luca Enoch – Stefano Vietti: Dragonero 7. – A rabszolgakereskedő

A Dragonero „XL” soron következő része okozott némi meglepetést, de megint nem kellett csalódnom. Egy kicsit más oldalát sikerült megismerni Erondárnak, viszont teljesen korrekt módon prezentálta ezt nekünk Luca Enoch és Stefano Vietti…

A kötet első, két fejezetet kitevő történetében Ian, és kis csapata – miután menet közben felveszik Myrvát, Ian húgát – a fővárosba, Váhlendártba érkezik, ahol épp szilveszteri buli készül… vagyis ennek a világnak az újévi szertartása*, aminek keretein belül valaki megpróbálja megmerényelni a királyi család kisfiát, ezzel meg is alapozva egy fordulatokban gazdag, izgalmas, fantasy-köntösbe bújtatott, misztikus krimi történetét. Naná, hogy az „Ian Corporation” belekeveredik a dologba, megmentve a herceget, aki hálából meginvitálja őket a szerény királyi palotában tartandó ünnepségre. Sajnos a szabályok szerint csak emberek léphetnek a palota területére, ezért Gmornak és Serának nem sok szerep jut, de amíg idáig ér a sztori, addig oltogatják egymást rendesen, jó szokásukhoz híven. A palotában aztán tanúi lehetünk némi udvari intrikának, meg egyebeknek (nem mellesleg egy kis erotika is befigyel). Ezt követően, Alben bevonásával megkezdődik a nyomozás…

A Közjáték – immár mondhatni –, jó szokás szerint, egy kulcsszereplő köré épül. Erről most, jelen esetben, spoiler nélkül három szót tudok mondani: Harr! Harr! Harr!

A címadó történet egy kicsit tovább szövi a váhlendárti szálat, némi extra kalanddal tarkítva. Erről nehéz úgy írni, hogy ne lőjem le a kötet első két fejezetét, úgyhogy ennél többet nem is árulok el.

Extra pozitívum volt számomra, hogy fent nevezett mágus most nem csak a hóbortos, visszavonult öreg szerepét kapta, egy-két jelenet erejéig, hanem aktívan tanúbizonyságát is teszi a képességeinek. Vele együtt a teljes, öt tagú csapat felsorakozik, kisebb-nagyobb részt vállalva a cselekményből. Egyébként ezzel a kötettel különös, de érdekes irányba indult el a történetfolyam, ami meglepően jól sült el. És azt vettem észre, hogy egyre inkább kezd egységessé válni, utalva –, illetve felelevenítve a korábbi részek eseményeit. Nem beszélve arról, hogy most a teljes kötet is összefüggő egészet alkot; ugyanazon helyszínen játszódik a két sztori, egymás közvetlen folytatásaként (persze a Közjáték nem, de ez nem lényeg).
Azt hiszem, nem okozok meglepetést azzal, hogy a Dragonero sorozat számomra még mindig a hazai fumetti-piac csúcsa!
Az Enoch-Vietti páros, az általuk alkalmazott grafikusok/illusztrátorok, valamint a magyar kiadást gondozó GooBo-csapat is folyamatosan törekszik a tökéletességre, nem kevés sikerrel.
A képi világról csak ismételni tudom magam: gyönyörű, és részletgazdag! Perfetto!

* Erondárban a „Hold-nász”, vagy Égi Mennyegző, azaz a két hold együttállása jelzi az újév kezdetét.

!

Kép: spoiler

Ha már hosszok és sorozatok, meg kell emelnünk a kalapunkat a Vad Virágok Könyvműhely előtt, akik 2006-ban indították útjára a szamuráj nyuszi utazását és kalandjait bemutató sorozatot. A kiadás túlélte az előző nagy képregényes krachot, és nemrég a 19. kötet megjelenésének örülhettek az olvasók. Szerencsére a sorozat vége itt is odébb van még, hisz Stan Sakai a mai napig írja a történetet.


>!
fowler P
Stan Sakai: Usagi Yojimbo 19. – Apák és fiúk

Stan Sakai füzetről-füzetre, kötetről-kötetre úgy tudja fenntartani az izgalmakat és a színvonalat, hogy közben annyira finoman fokozza azt, hogy az szinte észrevehetetlen, de mégis fokozatos. Amellett, hogy a cselekmény egy szerves, folyamatosan fejlődő, táguló, bővülő egész, olyan érzékkel emel vissza az aktuális fókuszba akár 5-8 kötettel korábban látott szereplőket a legkisebb megerőltetés és erőltetettség nélkül, amire kevesen képesek. Minden eseménynek, minden apró mozzanatnak oka, szerepe és jelentősége van. A történet egyszerre szívbe markoló és megindító (vagy csak én lettem lányos és fiús apaként szentimentális). Ilyen mély mondanivalót egy “állatos” képregényben ritkán találni.

>!
Vad Virágok Könyvműhely, Budapest, 2019
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639998728 · Illusztrálta: Stan Sakai
!

Kép: spoiler

Ha mondhatjuk valamire, hogy nehéz szülés, akkor azok általában szegény Szukits kiadó képregényei. A Star Wars még csak-csak csorog, de az egyéb címek, főleg ha díszdobozt is kapnak, rendszeresen csúsznak, többnyire a nyomdák szűk kapacitása miatt.
A 2018-ban megjelent Tűz és kő-tetralógia történetét folytató Élet és halál kiadása során is összejöhetett minden, hisz az első rész még 2018-ban megjelent, de utána a kiadás elnyúlt, mint az a bizonyos rétestészta, és a záró epizód majdnem egy évvel később került csak az olvasók kezei közé. Szerencsére úgy tűnik, megérte a várakozás. (Avagy jó Aliennek is kell az inkubációs idő!)


>!
fekiyeti79 P
Dan Abnett: Alien vs. Predator: Élet és halál

A Tűz és kő mintájára, most is egy átfogó értékelés következik, hiszen ezt a „tetralógiát” sem lehet külön kezelni. Sőt, az elődjével ellentétben az Élet és halál egy cselekményszálon fut végig (a negyedik kötet extra végjátékát leszámítva), teljesen lineárisan haladva 'A' pontból a 'B'-be…

Dan Abnettben most sem kellett csalódnom, igazi akciós-hentelős sztorit sikerült ismét összeraknia!
Nagyjából egy évvel járunk a Tűz és kő eseményei –, illetve 43 évvel az Aliens után: A USCM Hasdrubal gyors reagálású csatahajó legénységét, az LV-797 -es gyarmatbolygóra vezénylik, hogy ott illegális bányásztevékenység nyomai után kutasson. Természetesen a neves Weyland-Yutani „finanszírozza” a küldetést, gyanítván, hogy egy rivális társaság ténykedik a planétán. Aztán, mint ahogy az sejthető, Paget kapitány(nő), és alakulata nem várt események részesévé válik…

Olyan érzésem volt, hogy Abnett szemtelenül, és szemrebbenés nélkül koppintotta le az Aliens cselekményét (persze kicsit átdolgozva, hogy ne legyen ez annyira egyértelmű):
Adott a Gyarmati Tengerészgyalogság tökös fenegyerekeiből (és a nem tökös, de ugyanolyan vagány fenelányaiból) álló, elit intervenciós alakulat; a behízelgő modorú, de becsvágyó Társasági alkalmazott; és az idegen világ, ahol kölcsönösen, oda-vissza alapon hentelhetik egymást a jónépek (és jólények). Ha ez nem lenne elég hasonlóság, akkor a történetvezetés biztossá teszi az enyhe remake-érzést… Paget, és egysége leszáll a bolygón, iszonyúan kemények, majd egy (több) nem várt ellenségbe botlik, és kissé megfogyatkozva menekülőre fogja a dolgot. Közben a társasági manus agyal, szervezkedik, az egység androidja minden iránt is érdeklődik. Még egy fészekbe tartó, szabadítási magánakciónak is tanúi lehetünk, stb. Zanzásítva, spoilermentesen.
Szóval abszolút adta nekem az említett film érzését, ami nem titkoltan a kedvencem, és ezért nekem ez a „tetralógia” nagyon tetszett!
Az eltérő momentumok, ugye a Tervezők és a Predatorok jelenléte, de ettől függetlenül, és velük együtt egy maximálisan pörgős, véres akció-horrort kaptam a pénzemért!

Ami miatt külön érdemes szót ejteni a kötetekről, az (itt is) a külalak.
A Predator részt Brian Albert Thies rajzolta, az ő grafikái kicsit szögletesek, mégis részletesek, és teljesen passzolnak a történet hangulatához.
A Prometheus, Andrea Mutti munkája, ő letisztultabb formákkal, de ugyanolyan precízen operál, mint Brian. Talán egy kicsit részletesebbek a rajzai, minden esetre nagyon tetszetősek.
Az Aliens rész Moritat keze alól került ki. Na ő annyira kizökkentett az olvasásból, hogy jó darabig szóhoz se jutottam. Szinte gyermekded, majdhogynem karikatúrába illő képi világgal ajándékozott meg, és ez teljesen tönkrevágta számomra a sztori rá eső negyedét, amit nagyon sajnálok!
Az AvP-re szerencsére visszatért Brian, megmentve az egész sorozatot.

Mindent összevetve; abszolút korrekt, fullkontakt-kumite, Gyarmati TGy –, és Dan Abnett -módra! Erős 4.5 csillag. Megy is a kedvenceim közé!

Apró megjegyzés, így a végére:
Szerencsétlen M56 Smart Gun fordítása valahogy mindig nagy megpróbáltatásnak tűnik. Volt már elektronikus fegyver, volt okosfegyver. Szántai Zsolti tovább próbálkozott a „lehetetlennel”, így lett egyszer gyorstüzelő, végül a többször elhangzó smart karabély. Kérdem én; ha a Cheyenne landolóegység több helyen is úgy van említve, mint dropship, akkor ezt a hányatatott sorsú fegyvert m'ért nem lehet eredeti nevén nevezni? Felnőttek vagyunk, anglikanizálódunk, ahogy azt a XXI. században már kikerülni sem lehet, szóval nyugodtan maradhat a nevezett fegyver is Smart Gun. Szerintem.
(Vagy legyen „félautomata, számítógépes célbefogó-rásegítéssel, és személyi hevederrel ellátott, taktikai csapásmérő löveg” :D)

2 hozzászólás
!

Kép: spoiler

Magyarul megjelent kötetek (nem füzetek!) számában nem sokan vetekedhetnek itthon Lucky Luke-kal. Az árnyékánál is gyorsabb cowboy több kiadót is megjárt több név alatt, ám jelenlegi kiadójánál, úgy tűnik, jó otthonra talált, hisz már a 37. kötetet dobják piacra, ami az eddigiektől eltérően nem egy hosszabb történetet mesél el, hanem több rövidebbet.


>!
mohapapa I
René Goscinny – Morris: A Daltonok balladája és más történetek

Elfogult vagyok a Lucky Luke füzetekkel. Ahogyan Asterix-ekkel is. Az elfogultságom azonban soha nem akadályozott meg abban, hogy az elfogultságom alanyát ne lássam reálisan. Legyen szó bárkiről, bármiről, barátról, nőről, könyvről, zenéről, filmről. Még elfogultságaim között a legnagyobb rizikót jelentő szerelmetesfeleségtársamat is mindenhogyan reálisan látom, és bruttóban szeretem. Még csak azt sem mondom, hogy mégis, mert nem kell ilyet mondanom. :-)

Szóval elfogult vagyok Lucky Luke-kal. A Lucky Luke-füzetekkel. De ha valamelyik nem tetszett az alapvető tetszésen belül, minden tetszési-gátláson túl elmondtam mindig. Most is el fogom.

Ezt a füzetet sokan írtak és egyen rajzolták. Legalább. Meglepő fordulattal négy történet találhatunk benne. Olyan, mint egy népszerű együttes B-sides- vagy bonus-lemeze. Felfogható ajándéknak, felfogható a maradékok újrahasznosításának vagy készletkisöprésnek is. Mert lássuk be, négy történet egy negyvennyolc oldalas füzetben, hm, kicsit sok. Különös tekintettel arra, hogy az ős-alkotó páros története huszonkilenc oldal.

A szerzők között ott van a sztenderd és állandó Goscinny, két történetet a rajzoló Morris írt, egyet pedig egy tömören Greg-nek nevezett valaki írta.

Greg-ről voltaképpen alig találtam valamit, azon kívül, hogy írt egy Lucky Luke-történetet. És még az is ellentmondásos, amit találtam, bár nem mondom, hogy hosszú órákig kutattam utána. Greg belga volt és (meglepő fordulat!) képregényeket írt. A leghíresebb képregény, legalábbis számomra, ami hozzá köthető a Tintin. Viszont a Tintin wikipedia-oldalán nem szerepel a neve. Igaz, Greg-oldalán meg nem szerepel a Lucky Luke. Vagyis nem valószínű, hogy Greg hatalmas feladatot jelentőséggel bírna a Lucky Luke-füzetek történetében. De mert találtam róla egy muris fotót, tessék, megmutatom.

A DALTONOK BALLADÁJA
Ezt a történetet Goscinny és Morris követte el. Nem húzom a dolgot: szerintem az egyik legsziporkázóbb Lucky Luke-történet, amit. Meghal a Daltonok nagybácsija, a fivérekre hatalmas örökség vár, feltéve, ha elteszik láb alól azokat, akik őt börtönbe juttatták. De mert tudja, hogy Daltonokról van szó, a feladat végrehajtását nem bízza bemondásosra, kiszemel egy megbízható embert, hogy ellenőrizze a fivéreket. Ez az ember, Joe Dalton legnagyobb dühére, ki más mint Lucky Luke. Aki beleegyezik, hogy felügyelje, vajon a Daltonok hűségesen kinyiffantanak-e mindenkit, akit csak kell az örökség megszerzése végett. És a Daltonok nekilendülnek, Lucky Luke pedig velük tart, hogy ellenőrizze, valóban elkövetnek-e minden törvénytelenséget, amit csak kell? Sejthetjük… Az már csak hab a tortán, hogy Rantanplan, a nagyon jópofán idióta kutya is a nyomukba szegődik.

Ebben a huszonkilenc oldalban annyi ötlet, humor, nyelvi, képi poén van, hogy kalapot emeltem előtte. Nem árulok el belőle semmit, hiszen kár lenne bármit elspoilerezni. Annak ellenére, hogy a Lucky Luke történetek nem a csavarokról híresek. Mégis, ebben a történetben mindig várjuk, mi lesz Lucky Luke következő lépése. Mert azt ugyan kitalálhatjuk, hogy nem addig van az, Luke nem teheti, amit tesz, mert ő Lucky Luke, de azt, hogy mit tesz ahelyett, amit tesz, no, az már nagyon tréfás. De komolyan.

[Itt az eredeti blogon idézek egy képsort. Azt az utolsó képet figyeld, Lucky Luke a rodeón! Ha kíváncsi vagy rá, itt megnézeted:
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/11/15/goscinny_gre… ]

A történet rajzfilmen is létezik, Négy bandita, tíz áldozat a címe. Azt mondja a képregény fülszövege. Belenéztem, enyhe nyomokban hajaznak egymásra a sztorik. De valahogy bizonytalan vagyok, illetve nem vagyok biztos abban, hogy valóban ez alapján a film alapján született a képregény.

Mellesleg: a Lucky Luke filmekkel viszont soha nem tudtam igazán kibékülni, sem a rajzfilmekkel, sem a Terence Hill-félékkel. Ami képregényben pompásan működik, az filmen valahogy nagyon bugyuta. Ha megnyugtató, ugyanígy voltam az Asterix-filmekel is, egyedül A Kleopátra-küldetés jött be, mert nem egy az egyben valamelyik füzet megfilmesítése vagy valami katyvasz összehozása volt, hanem az Asterix-feelinget hozta. Amire a magyar szinkron még rá is tett egy lapáttal. [visszatérő családi szlogen volt: „Falafel, amit az arabok fele fal.”]

A további, a füzetben szereplő történetről írtakat itt olvashatod el:
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/11/15/goscinny_gre…

!

Kép: spoiler

A Monstress a tavalyi év egyik nagy sikere volt itthon is. Gyönyörű képi világa és/vagy a kötet felett bábáskodó Kleinheincz-Moskát páros sok olyan embert is bevonzott, akik egyébként a képregényeket még bottal se nagyon piszkálnák. Ezek után nem is az volt a kérdés, hogy folytatódik-e a sztori, hanem hogy mikor? Nos, novemberben befutott a második kötet, így egy forró pohár ital mellett ismét el lehet merülni Farkasvérű Maika megpróbáltatásaiban.


>!
raniaki
Marjorie Liu: Monstress: Fenevad 2. – Vér

Jobb, mint az első kötet, és ez nem kis teljesítmény.

Imádom, hogy mindenki össze vissza kamuzik, hogy Maikát nem ejtették a fejére, hogy két spoiler hapsi a keresztapja, hogy az egész világba ez az újonnan megismert tengerre szállós kalózos szál úgy illeszkedik, mint gyöngy a sorba.
A karakterek közti kapcsolat és annak fejlődése figyelemreméltó, nincs túlmagyarázva, nincs túldramatizálva.

Nagyon szeretem, hogy ennyi mindenről szól ez a történet amellett, ami ténylegesen történik az oldalakon. Számomra szól arról, hogy a szüleink elvárásaitól és terveitől mennyire nehéz, szinte lehetetlen szabadulnunk, mert nyomot hagy rajtunk; arról, hogy milyen nehéz az örökségekkel megbirkózni, hiába gondolja azt az ember, hogy majd ő jobban csinálja, mint a szülei; arról, hogy az életünk egy bizonyos pontján meg kell tanulnunk újra bízni magunkban és másokban is, még akkor is, ha az a másik egy gyerek. Azokról a dolgokról szól, amelyek foglalkoztatnak így a húszas éveim lassan már derekán, ezért érzem azt, hogy ez a történet nekem szól. igen, a rég elfeledett démonistenek is az érdeklődési körömbe tartoznak

Sana Takeda megjelenített képi világa továbbra is lélegzetelállító, nagyon érdekes, ahogy ezt a művésziesebb vonulatot a nyugati képregények alapstílusába egyengeti, majd rászór a tetejére pár helyen egy kis keleti glittert.
Az írás része kegyetlen, de csak annyira, amennyire a világ maga is az. Marjorie Liunak nem kellett volna, csak két-három ennyire eszméletlenül tökös karaktert beleírnia, de ő úgy döntött, hogy felmutat egy Royal Flush-t, és hát én egyáltalán nem panaszkodok emiatt.

Kleinheinz Csilla egy kincs: egy másodpercre sem dobott ki a sztori, és nagyon ügyesen lavírozik az első és a második kötet közötti infódömping mezsgyéjén, szépen bevezetve és átalakítva dolgokat, amiket ott még nem lehetett tudni, de itt már igen.

Alig várom a folytatást!

!

Kép: spoiler

Kicsit derült égből villámcsapásként érkezett a hír, hogy a Ciceró is megjelentet egy képregényt idén. Választásuk Noelle Stevenson fantasy képregényére, a Nimonára esett. Nimona kalandjai eredetileg webképregényként indultak 2012-ben, majd 2015-ben jelentek meg kötet formájában. A képregény igen nagy sikernek bizonyult, jelölték Eisner-díjra, és a National Book Awards-on is a döntősök közt volt, a Cybils Awards young adult graphic novel kategóriáját pedig meg is nyerte. Nem mellesleg már készül belőle az animált változat is, bár a premier még egy kissé odébb van, a tervek szerint 2022 januárjában mutatják majd be.


>!
chibizso
Noelle Stevenson: Nimona

A képregény a mesékig nyúl vissza, és azoknak egyik központi konfliktusát bontja fel, a jó és rossz küzdelmét. A Nimona világában ez egy megrendezett műsorra redukálódott, amiért egy helyi cég, az Intézet felel. A történet nem szolgált sok információval az Intézet működéséről, a két férfi (Bitangfő és Aranypőc) visszaemlékezéseiből annyit tudni, hogy az ő előírásaiknak megfelelően osztják le a szerepeket. Így kerül a gonosz skatulyájába az amúgy szabályokat mindig betartó és az erkölcsi normákat szigorúan követő Bitangfő, Aranypőc pedig a minden parancsot gondolkodás nélkül teljesítő jófiú. A jó és rossz szerepek tipikus tulajdonságai (hogy a jó okos és erkölcsös, miközben a rossz buta és semmit sem tisztelve cselekszik) összekeverednek, ezzel Stevenson pedig azt vázolja fel, hogy még a mesék világában se minden fekete-fehér.

Ezt a status quo-t Nimona felbukkanása csak még inkább megkavarja.

A két férfi szereplőhöz hasonlóan Nimona se tisztán jó vagy rossz karakter. Gyermeki lelkesedése és bohósága miatt azonnal meg lehet szeretni. A fiatal lány izgága, tele ötlettel és kreativitással (már ami gonosztevést illeti), amivel pont az őrületbe kergeti Bitangfőt. Szórakoztató, gonosz csatlós szerepe ellenére teljesen jóindulatból cselekszik – akár csak egy igazi gyerek. A képregény első fejezetei Nimona és Bitangfő összecsiszolódásáról szólnak, mellyel Stevenson kellően megalapozza a köztük kialakuló barátságot. A kötetet az ő párosuk is elvinné a hátán, annyira jól működnek együtt a helyzetkomikumtól kezdve egészen a közös tévénézésig mindenféle szitucáióban. Emellett pedig előremozdítja Bitangfő karakterét, és elindítja azon az úton, amin a férfi végre kitörhet az őt gúzsba kötő mindig próbuljáró gonosztevő szerepéből.

Ez az a pont, ahol Stevenson megmutatja, képes túllépni a 2-3 oldalas gagképregényeken, és a meseszereplők paródiáinak szánt figurákkal komolyan vehető, izgalmas történetet alkotni.

Bővebben: https://roboraptor.24.hu/2019/12/19/tokeletes-karacsony…

!

Kép: spoiler

THIS IS SPARTA! – mondotta Gerard Butler Leónidasz királyként, és tette kiapadhatatlan mémforrássá ezt a három szót. A filmadaptációnak köszönhetően Frank Millernek a 300 spártai helytállását bemutató képregénye hozzánk is eljutott 2007-ben, ami nem tegnap volt, így aki manapság be akarta szerezni a kötetet, az maximum súlyos pénzekért tehette meg.
Legalábbis mostanáig, hisz idén a Szukits újra kiadta a 300-at, és azzal egyidejűleg az egyszerre előzményként és folytatásként is szolgáló, Xerxes c. kötetet. A történet egy része már ismerős lehet a hazai közönségnek, hisz a 300: A birodalom hajnala is merített belőle – az sajnos már önmagában igen beszédes, hogy a képregény négy évvel a film premierje után jelent csak meg, és nos, nincs mit szépíteni, nem igazán nyerte el az olvasók tetszését.


>!
BBetti86 
Frank Miller: Xerxes

Frank Miller: Xerxes A Dareiosz-ház bukása és Nagy Sándor felemelkedése

A 300 után nagy csalódás volt.
1: a történet nem is igazán létezik. Epizódokból áll össze, amelyek néha még zavarosak is. Azt pl. abszolút nem lehetett érteni, Xerxes hogyan hal meg. Van egy fejezet, ami a meggyilkolásáról szól, valamivel később meg van egy a haláláról. Azt sem értettem, az Eszterrel kötött házasságának fejezetében is mi történik. Most megkímélte a zsidókat, vagy sem? Több, mint 100 év története, és csak egy-egy rövid fejezetet ragad ki az időből. Az eleje, Maratón és a görögök még jópofa, ott megvan az a hangulat, mint a 300-ban. A görög nindzsa drámaírón még mosolyogni is tudtam.
2: a grafika. Valahol értékelni tudom, hogy mást stílust adott a perzsáknak vizuálisan is, ami közelebb áll hozzájuk. De annyira bántotta a szemem, ahogy ez vizuálisan kinézett… volt, hogy csak néztem a képet és próbáltam megfejteni, mit látok. Itt is igaz: a görög háborúk még tetszettek, aztán csak Perzsia nem.
3: Nagy Sándor. Ez leginkább szubjektív kínom. A szőke, kékszemű dalia helyett kapunk egy… szakállas testépítőt? Ok, jó stratéga is, de abszolút nem Nagy Sándor jutna róla eszembe. Azt meg különösen utáltam, amikor Dareiosz feleségét csábítja el. Véletlenül nem a lányát vette feleségül???
Ez nem az én kötetem volt. A történet, a rajzai se tetszettek, csak a legeleje.

!

Kép: spoiler

Bár nagy volt a hallgatás a Képkocka Kiadó háza tájáról, de szerencsére nem hagyták cserben az olvasóikat, így a Hungarocomixra megérkezett az X-Men sorozatuk új, immár 6. kötete. A címadó történet a 90-es években már megjelent egyszer a Semic által kiadott X-Men lapjain. Most az ifjabb generáció is megismerheti a pár évvel ezelőtti film eredetijét, az idősebb képregényolvasók pedig nosztalgiázhatnak egyet.


>!
fowler P
Chris Claremont: X-Men 6. – Az eljövendő múlt napjai

Rengeteg, fantasztikusnál fantasztikusabb, hiánypótlóbbnál hiánypótlóbb, kultikusnál kultikusabb képregény jelent meg 2019-ben Magyarországon, magyarul. Lehet(ne) listákat készíteni ezekről, azonban ezek mindegyike akarva-akaratlanul vagy így, vagy úgy, de magán viselné a szubjektivitás nyomát, ezért én nem vetemedtem ilyen jellegű lista összeállítására. De ha mégis ilyesmire vetemednék, ennek a kötetnek minimum a pontszerző helyek egyikén kellene végeznie. Nem azért, mert a Rejtélyes X-Men legerősebb, vagy akár legfontosabb történeteit tartalmazza (mert nem) – bár tény, hogy a kötet első két füzetében olvasható „Days of the Future Past” popkulturális hatása is óriási, hisz ha erősen átdolgozva, de mégis egy komplett filmet ihletett az X-Men moziverzumban. Nem is azért, mert itt láthatnánk a legfantasztikusabb illusztrációkat – mondom ezt úgy, hogy mind John Byrne, mind Dave Cockrum munkássága előtt kalapot emelek. Sokkal inkább azért, mert a kötetben szereplő 10 füzetből 8 korábban nem jelent meg magyarul, emellett Chris Claremont több évtizedes eposzi történetmesélésének finomságai gyönyörűen megmutatkoznak ezekben a történetekben. A karakterek sokkal emberibbek, mint ahogy azt a 2000-es években megszokhattuk tőlük – itt még sehol sincs az összes X-et real time összekötő pszichikus kapocs, Vihar nem tudja minden létező testhelyzetben precízen és körültekintően irányítani az időjárást, az Árnyék teleportálása során keletkező kénes füst nem csak egy jól megszokott lilás füsteffekt és egy „Bamf” a képkockákon, és Kolosszus sem tudja tetszőlegesen és következmények nélkül váltogatni hús-vér és szerves fém formáját, sőt, X Professzor is komoly korlátokkal bír a telepátia és telekinézis területén. Ugyanakkor vannak itt a későbbi események ismeretében komoly következetlenségek spoiler, cserébe viszont látszólag a füzetek megjelenésével párhuzamosan, valós időben zajló cselekményt kapunk, az USA elnökét Ronald Reagennek hívják, és számtalan látszólag apró, ugyanakkor az X-Men történetének szempontjából jelentős hatású eseménynek is szemtanúi lehetünk spoiler. A jellemfejlődés nem csak az X-ek között, de Magneto esetén is fontos eleme a kötetnek, amely ezúttal komoly cliffhanger nélkül, mondhatni nyugvóponton zárul (amellett, hogy a szálak egyike sincs igazán elvarrva – pont úgy, ahogy azt Claremonttól megszokhattuk, és mondhatni el is várjuk) – amire szükség is van, hiszen a folytatásban nyakunkon a Csillagjárók újabb szereplése, illetve a Fészek első feltűnése, amik bizony újabb komoly következményekkel járnak majd. Csak győzzük kivárni a megjelenést! :) Összegezve: ez egy nagyon fontos kötete a Rejtélyes X-Men claremonti eposzának, viszont megkockáztatom, hogy az előzmények ismerete nélkül érthetetlen, ezért semmiképp sem belépő szintű kötet, de annál jelentősebb.

>!
Képkocka, Budapest, 2019
256 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155880049 · Fordította: Oláh Gábor, Pusztai Dániel · Illusztrálta: Bob Wiacek, Josef Rubinstein, Terry Austin, Brent Anderson, Dave Cockrum, John Byrne

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!