Merítés-díj – V. évad: líra kategória

Rovatgazda
!

köszöntök minden érdeklődőt és érintettet a merítés-díj líra kategória negyedik évadjának majdnem teljes összefoglalójával

     azt az ötletet elvetettem miszerint rímekbe szedett sorvégekkel fogom e karcgyűjteményt felvezetni hiszen lesz itt elég verselés mire a vállalkozó kedv a szótenger végére ér melynek során kiderül ha eddig még nem lett volna ismert vagy köztudott kik jutottak be a líra kategória ez évi tízes listájába
     öt-öt és tíz verseskötet kerül rövidebb-hosszabb bemutatásra a következő karcokban amely kiadványokat bizonyos szempontok alapján bátran ajánlunk* megismerésre mielőtt még majdnem mindenkit a közönségdíj szavazásán való részvételre ösztönöznénk**
     a szavazásra bocsátott tízszereplős kiválasztás megközelítőleg nyolcvan kötet*** alapján készült el amelyben az elmúlt év folyamán kiadónál spoiler megjelent magyar verseskötetek vehettek részt amelyek között ugyanúgy megtalálható bemutatkozó elsőkötetes szerzőé mint már több kötettel rendelkező alkotóé így e széles terjedelmű spoiler válogatáshoz jó ismerkedést és olvasást kívánok a zsűri nevében is

* spoiler

** spoiler

*** spoiler


>!
Littlewood IP
Irodalmi díjak

V. Merítés-díj
Líra
I. Beharangozó

A széppróza (https://moly.hu/karcok/1281231) és a gyermekirodalom (https://moly.hu/karcok/1282671) után csak pár nap van hátra az V. Merítés-díj líra kategóriájában kialakult tízes lista megismeréséig.
Az előválogatás során a zsűri 74 verseskötetet olvasott el az elmúlt év terméséből. A teljes lista itt található: https://moly.hu/listak/2018-magyar-verseskonyvei
A szűkített listára kerültek mellett természetesen most is voltak olyan kötetek, amelyek megragadták a zsűritagok figyelmét. Ezeket nagy szeretettel ajánljuk a molyoknak is, remélve, hogy az idézetekkel és az értékelésekkel sikerül kedvet csinálni a versek olvasásához.

Rakovszky Zsuzsa: Történések

„A múlt még megmarad,
mint hófoltok tavasszal
néhány árnyékos helyen, bokrok alján,
pár napnál nem tovább. Az életünk
véget ért, mielőtt véget ért volna.
Azt mindig is tudtuk, hogy vége lesz,
de azt hittük, majd az utódok
s az ő utódaik viszik tovább
nevünket és szokásainkat. Azt az egyet,
azt nem is álmodtuk, hogy egy másik világban
halunk majd meg, mint ahol megszülettünk.”

Rakovszky Zsuzsa kötete talán azért maradt le a szűkített listáról, mert mindenki a korábbi köteteivel hasonlította össze, és önmagával nehezebb vetélkednie, mint másokkal. @Juci úgy foglalta össze a benyomásait, hogy „Hosszabb lélegzetű, monologikus vagy néhol már-már novellisztikus jellegű versek (lásd pl. az utolsó, Állapotváltozások című ciklust, amit egy az egyben meg lehetett volna írni novellaként, sőt erős a gyanúm, hogy lehetne a Célia része, amit még nem olvastam), egy-egy történelmi pillanatot vagy élethelyzetet megragadó állóképek vagy rögzített események. Rakovszkynál ez gyakori recept, az előző verseskötete, a Fortepan is hasonló verseket gyűjtött egybe, de azt mégis személyesebbnek és líraibbnak éreztem, a Történések hangja-hangulata jobban közelít Rakovszky prózai műveihez, amiket én sajnos sosem tudtam annyira a magaménak érezni, mint a líráját. … Ettől függetlenül mindig örülök egy új Rakovszky-verseskötetnek, remélem, lesz még sok.

Horváth Benji: A Dicsőséges Európa

„ma kinyitok egy ajtót. nem jön busz
értünk. egész nap árnyékokat csiszolok. ez a szobám.
ez a tied. közepére kövekből építesz
obeliszket. nem mindig értem.

éjszaka elzárod a köveket a fiókba.
azt mondod, egy lélek simán felosztódhat sokra.
ma nem megyek sehova. nem magyarázkodok
és nem hallgatok senkire. ma kő vagyok. ma nehéz.”

Horváth Benji versei eléggé megosztották a zsűrit, azt viszont mindenki elismerte, hogy van bennük valami. @_selene_ szerint például az, hogy „Ebben a kötetben új távlatokat kap Az amnézia útjából lázadó módon kibontakozó szabadságvágy. A lírai én kitör saját belső útkereső attitűdjéből és ezúttal külső felfedező útra hív. Marad a sajátos beat-hangulat, a szabadon formálódó-forrongó projektív versvilág – kicsit más köntösben, mégis nagyon szerethetőn.

Nagy Zsuka: Pigment

„Én nem tudom, hogy
kellene élni, de Erzsi bácsi presszójában érzem, huncut angyalok köröznek.
Néha leütik egymást, máskor egymásba gabalyodnak, aztán kibékülnek, hazatámolyognak,
felköltik, végignótázzák és -hugyozzák az utcát, mert ilyen az élet, ennyi boldogság.”

Nagy Zsuka versei mindenkiben mást mozgattak meg. Volt, aki szerint lett volna még mit csiszolni a verseken, @virezma viszont maradéktalanul lelkesedett: „Végre egy eredeti hang! Rögtön az első vers arcul ütött. Családon belüli erőszak, függőségek, testi-lelki sérülések, betegség, gyász – csupa olyasmi, amitől szeretjük elfordítani a fejünket, de attól még ott van. Ahogy a szomszédok a falon túl. Halljuk, amikor veszekszenek, és azt is, amikor hangosan izélnek. Nagy Zsuka mindezt meg meri mutatni, ki meri mondani, és közben nem lesz hatásvadász, hanem az a fajta hitelesség érződik rajta, hogy komolyan elgondolkodtam, hogy ebből mennyi a saját tapasztalat, és mennyi a beleérzés, „játék”. Olvassátok!

Balaskó Ákos: Tejsav

„Apáék egy házat építettek fel teljes csendben,
aljzatbetontól szerkezetkészre. Mikor a földszintre
költöztünk, nyírfakéreg nőtt a torkukba,
annyit hallgattak. Így alakult. Megtanultuk
olvasni az utaló jelek szivárgását az erezet mentén.
Napjaink másoknak csupa tekintet, foghegy, morgás,
mimika, a hiányzó szavak hordaléka.”

Balaskó Ákos versei súlyos lelki folyamatokat járnak körbe, meghatározó bennük a hiányérzet és a kiégésből fakadó eltávolodás. @lzoltán ezt úgy fogalmazta meg, hogy „füves pusztán járok itt-ott egy magasles jelzi figyelmével útvonalam felmászom rájuk és elképzelem a fáktól erdőbe dúsuló kilátást”, ami egyébként a kötetet olvasva akár érthetővé is válhat (de komolyan!).

Nyirán Ferenc: Kentaur

„Süket éjszaka van, sápadt hold süti
a Vértes oldalát. Részeg darazsak
álmodják halálukat a mustban. Velem
már ne gondolj. Reggel, mire te a
másik mellől felkelsz, én iszom egy
korty pálinkát, mint az erős férfiak,
s teszem a dolgom a pincében, présházban.
Ülök majd a diófa alatt, s az ordas
magányt lassan torkomhoz szelídítem,
és óborral kezemben megenyhülök az
őszi napsütésben. De tudd: akár
örökké fájsz majd, akár elfelejtelek,
nincs joga másnak, hogy úgy szeressen,
ahogy én gyűlöltelek.”

Nyirán Ferenc versei sokaknak tetszettek, talán azért nem került csak fel a kötet tízes listára, mert nagyon erősen épít egy témára. @virezma ezt úgy fogalmazta meg, hogy „Erősen alanyi költészet „a lenyugvó napnak is van ereje” jeligére. Beléd szerettem, de már vége, úgyhogy dögölj meg, és szánom a nyomorult életed. Epikus jellegű szövegek, viszont a csattanónak nagy mestere. És jó adag önirónia is került bele, ezt díjazom. Jó is, meg nyugtalanító is.

Holnap jön a második beharangozó! Maradjatok vonalban! És olvassatok verseket! :)

Kapcsolódó könyvek: Balaskó Ákos: Tejsav · Horváth Benji: A Dicsőséges Európa · Rakovszky Zsuzsa: Történések · Nagy Zsuka: Pigment · Nyirán Ferenc: Kentaur

Balaskó Ákos: Tejsav
Horváth Benji: A Dicsőséges Európa
Rakovszky Zsuzsa: Történések
Nagy Zsuka: Pigment
Nyirán Ferenc: Kentaur
!
>!
virezma P
Irodalmi díjak

V. Merítés-díj
Líra
II. Beharangozó

A széppróza (https://moly.hu/karcok/1281231) és a gyermekirodalom (https://moly.hu/karcok/1282671) után hamarosan az is kiderül, hogy mely kötetek kerültek a legjobb tíz közé a Merítés-díj líra kategóriájában.
Az előválogatás során a zsűri 74 verseskötetet olvasott el az elmúlt év terméséből. A teljes lista itt található: https://moly.hu/listak/2018-magyar-verseskonyvei
A szűkített listára kerültek mellett természetesen most is voltak olyan kötetek, amelyek megragadták a zsűritagok figyelmét. Ezeket nagy szeretettel ajánljuk a molyoknak is, remélve, hogy az idézetekkel és az értékelésekkel sikerül kedvet csinálni a versek olvasásához. A kimaradtak közül 5 kötetet ajánlott @Littlewood karca: https://moly.hu/karcok/1283554. Most további 5 alkotásra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Fehér Renátó: Holtidény

"Van-e szomorúbb egy elhagyatott
novemberi fürdőhelynél
valahol az isten háta mögött?
A békebeli zsivajt szürcsölés váltja fel.
Partra rakja a folyó, amit
benyelt a város promenádjairól.
Patinás hordalék a kanyarulatban.
Erre épült a Császárfürdő –
primadonna, akit végül kipakoltak."

Fehér Renátó kötete megosztotta a zsűrit. @Littlewood így foglalta össze a hatást: „Az a benyomásom maradt erről a kötetről, miután végeztem vele, hogy egy tárlatvezetésen vettem részt. Jobbra épületek, a bennük rekedt történetekkel, és baromi vastagon belepte őket a por. Balra emberek, a bennük rekedt történetekkel, és őket is baromi vastagon belepte a por. Szóval egy elég nyomasztó, valaha szebb napokat látott helyen, ahol mindenki mondja a magáét, én meg nem értem, hogy mi a francot keresek itt. Aztán hallgatom egy ideig, és egyszer csak ezek a történetek összeállnak. És akkor már nem is akarom a bejáratnál visszakérni a pénzt. (…) A Pink Floyd fanpoetry viszont hibátlanra sikerült. Olyan jól elkapta annak a koncertfelvételnek a hangulatát, mintha ott lettem volna az amfiteátrumban.”

Csombor Rita: Smink nélkül

"Vizes ruhaként hordalak.
Meztelenül jöttél, visellek,
mint félig nyitott bizalom a sebtapaszt."

Csombor Rita debütáló kötetére jellemzőek a különös képzettársítások. @_selene_ az évad kiemelkedő darabjának tartja: „Nagyon eredeti, őszinte hangú, hiteles, önelemzésre késztető kötet. Véleményem szerint egyik legjobb a 2018-as líra terítékéről. Nem szépít, nem közhelyesít – kifejez, önálló életre kel. Méghozzá erőteljes költői alaphelyzetből, határozott hangnemben, gördülékenyen. A könyv címe is érezteti a magabiztos hozzáállást, amely a verseken végigvonul: önmagunk megismerése álarcok nélkül.”

Bödecs László: Az árvíz helye

"Holnaptól házat építünk, autót veszünk,
kikeressük a katalógusból,
melyik a legmesszebbi kerület,
ha lesz otthonunk holnap,
a falakat felhőkből építjük,
egyetlen arcot nézünk majd,
rajta a rozsdamarta ráncokat."

Bödecs László első kötete, a Semmi zsoltár elsőként nyerte el a Merítés-díj líra kategóriájának közönségdíját, így kíváncsian vártuk a folytatást. A könyv hangulata @lzoltán zsűritagot is megihlette: „aquincum és rómaifürdő határán lakva de komáromiként vagy éppen a dunakanyaros éveket nézve elég jól tudom hol van az árvíz helye és a nyaranta elszaporodó szúnyogok inváziója sem újdonság számomra még őrzöm azt az egy-két csípést amelyet ezek az átkozott dögök okoztak legutóbbi duna-parti látogatásom alkalmával most már nem viszket egyik sem és frissen begyűjtött állapotukban is igyekeztem önuralmat gyakorolni felettük még pár nap és felejtenem sem kell maguktól eltűnnek”.

Petrik Iván: Végre fázom

"a magyarázat mindig csak egy szék és egy asztal
ahonnan felállok vagy ahová leülök
de mind a ketten másfelé néztünk éppen
ahogyan más busz hozott ide
és másik visz el a ferenciek terére
a hazugság bármennyire is nem szeretném
egy napernyő amelyiket tévedésből
esőben nyitnak ki
a viszontlátásra pedig egy pénznem
és sajnos nem lehet semmire átváltani"

Petrik Iván a hétköznapi dolgok sajátos összefüggéseit alkotja meg verseiben. @Juci értékeléséből kitűnik, hogy nem könnyű fogást találni rajta: „Nem tudnám megmagyarázni, miért, de ez a kötet nagyon tetszett. Pedig eléggé megfoghatatlan – ahogy az egyik versben elhangzik, az egyes szám első személytelenség elég jól jellemzi –, mégis otthonos.”

A végére hagytam személyes kedvencemet.

Fenyvesi Orsolya: A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez

„Egész életemben folyamatosan csak írhatnék. De akkor nem lenne történetem. Ez lenne a nem írás lényege, hogy valami történjen? És a történet tagadása az írás maga?”

Fenyvesi Orsolya gondolt egy merészet, és kötetbe szedte versfoszlányait és az azokat értelmező, „kihangosított” gondolatait. Már a könyv kinyitásakor meglepődik, aki „hagyományos” versekre számított. Kénytelen vagyok magamat idézni, ezzel is jelezve, hogy még sok olvasásra és értékelésre érdemes olvasmány: „Általában nem szeretem az ilyen szétbeszélős, töredékben hagyós, kamuzós köteteket, de ez itt most egyáltalán nem blöff, nem kamu, nem értelmezhetetlen, öncélú katyvasz. Minden egyes mondatát kiírhatnám ide, és még jó sokáig kellene rajta gondolkodni, újra elolvasni, értelmezni. Nagyon mélyre megy le önmagában és az életre, a megismerésre vonatkozó filozófiai kérdésekben.”

Holnap érkezik a végső lista. Maradjatok vonalban! És olvassatok verseket!

Kapcsolódó könyvek: Fehér Renátó: Holtidény · Bödecs László: Az árvíz helye · Csombor Rita: Smink nélkül · Petrik Iván: Végre fázom · Fenyvesi Orsolya: A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez

Fehér Renátó: Holtidény
Bödecs László: Az árvíz helye
Csombor Rita: Smink nélkül
Petrik Iván: Végre fázom
Fenyvesi Orsolya: A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez
!
>!
virezma P
Irodalmi díjak

A széppróza (https://moly.hu/karcok/1281231) és a gyermekirodalom (https://moly.hu/karcok/1282671) után most végre az is kiderül, hogy mely kötetek kerültek a legjobb 10 közé a Merítés-díj líra kategóriájában. Maroknyi seregünk változatosabb szereplőkből tevődik össze, mint egy Trónok harca epizód, de éppen az a szép a zsűri munkájában, hogy olyan kötetekre hívhatjuk fel egymás figyelmét, amelyeket egy könyvesboltban talán észre sem vennénk.

Babiczky Tibor: Félbehagyott költemények

„Villanófény által rögzített, statikus képek. A tekintet lecsupaszít, kiüresít mindent, és minden mögül a halál néz vissza.” @Juci

„Az eddigi kötetek nyomán jól megismert, specifikus költői stílus köszön vissza Babiczky félbehagyott költeményeiben. Beleborzongunk, elnémulunk, átérzünk, átértelmezünk – néhol pilinszky-s érzésekkel konstatáljuk, hogy a világ körülöttünk, bennünk hogyan képes újraélni magát egy magasabb tudati szinten. Ahol a költő elkezdi és az olvasó továbbgondolja – sajátos különvilágot kapunk, kedvünk szerint írhatjuk tovább, élhetjük felül – a „befejezés” lehetősége mindenki számára adott, aki elolvassa e könyvet.” @_selene_

„Nem végigmenni a falig, hanem fenntartani a letérés lehetőségét. Azt a végtelen számú elágazást, amik mentén egy verset végleges formába lehet hozni. (…) Egy félbehagyott vers alapvetően mindig jó vers. Még bármi lehet belőle. Az ember legalábbis könnyen érezheti így.” @Littlewood

Fekete Ádám: Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában

„Tuti, hogy a suliban ő volt a fura srác, aki rágta a ceruzát, és a pólójába törölte a fikát. A szövegei kicsit olyanok, mint Chomsky példamondatai arra, hogy ami megfelel a generatív nyelvészet szabályainak, annak nem feltétlenül van értelme. De az a nagy büdös helyzet, hogy nálam ez működik.” @virezma

„SZÍVZSÍR-t mindenkinek” @LuPuS_007

Kemény István: Nílus

„A versek nem olyanok, mint a korlátos jószágok. Hogy öt közepes beváltható egy jóra. Hogy két jó kiad egy nagyszerűt. Igazából halálosan mindegy, hogyan oszlanak meg. Totálisan lényegtelen, hogy középre húz, vagy nagy ívben szór. Hiába kötet. Legyen legalább egy nagyon-nagyon. Van.” @Littlewood

„Röviden írom, mert nem megy hosszan…. ZSENIÁLIS + kettő mosoly jel” @LuPuS_007

Nagy Lea: Légörvény

„Ígéretes kötet. Különleges látásmód, egyedi lírai hang bontakozik ki a versekben. A költőnő igen fiatal kora ellenére meglepően érett világlátással, határozott fegyelemmel épít fel egy kifinomult lírai világot.” @_selene_

„nem érdekel hogy józsef attila ott bújkál-e a sorok között vagy sem mert nem az a lényege jelen esetben egy vagy ennek a verseskötetnek hanem az ami általában egy művet elsődlegesen meghatároz létrejön-e az a bizonyos kapcsolat a két fél között az a szavakban és szavakon túli kifejezésmód ami nemcsak az olvasás hanem az a melletti és az azt követő életben is képes párbeszédet folytatni” @lzoltán

Papp Attila Zsolt: Az atlantiszi villamos

„Igazi midlife crisis-verseskötet (a szerző, akárcsak én, épp negyvenéves), tele hiányérzettel, elveszett dolgok emlékével, meg azzal az érzéssel, hogy valamiről már örökre lemaradtunk. (…) Szeretem az ilyen köteteket. A koncepció világos és jól felépített, nincs benne fölösleges vers; poétikailag nem próbál semmi extrát csinálni, de amit vállal, azt jól teljesíti, és megérint a személyességével, az ismerős élethelyzetekkel, -érzésekkel és egy-egy váratlan képpel, fordulattal.” @Juci

Röhrig Géza: Angyalvakond

„Kozmikusan szép, felér a csillagokig. Úgy mutatja fel a hajléktalan emberek méltóságát, hogy eszedbe sem jut az empátia szó – mert ezt a méltóságot nem az ő nézőpontja hozza létre, nem érzi úgy, hogy neki kell helyreállítania, ez egész egyszerűen van. És egy idő után már az sem zavart, hogy néhol szándékosan rossz vagy suta a rím, mert beláttam, máshogy hazugság lenne. Szerintem itt a radikális érzékenységgel kezelt téma olyan magas szintű poétikai megvalósítással kapcsolódik, ami kb. megkerülhetetlenné teszi ezt a kötetet.” @Juci

Simon Bettina: Strand

„Már az első versnél volt egy olyan érzésem, hogy ez a kötet ki fog emelkedni a szövegben felbukkanó képek miatt, és be is jött. Mármint nekem. Nem tudom, ez objektív vagy szubjektív dolog, hogy ennyire követhetőek és mély hatásúak ezek a tárgyak és természeti jelenségek formájában mutatkozó gondolatok és érzések. Nekem végig olyan érzésem volt, amíg olvastam, hogy hiába lenne lehetséges többféle értelmezés, hiába vetülnek egymásra távoli jelentések, teljesen világos és felfejthető a tartalom, amire/amikre utal.” @Littlewood

„nem az első eset és talán nem is az utolsó amikor olvasás közben képek pontosabban filmek jelenetei villannak be e kötet olvasása közben sem történt ez másként annyi eltéréssel hogy folyamatosan a hanna című kísérleti film monológjának hanghőmérsékletét hallottam valahol a fejemben végigvonulni amely egészen odáig jutott a lépkedésben ahol a versek már a narrátor hangján szólaltak meg így ez a kettő most nagyon összekapcsolódik és érzem ez jó” @lzoltán

Simon Márton: Rókák esküvője

„baromi találó érfelvágós képei vannak a szerelemről. Meg az ürességről. (…) olyan ő nekem, mint Istenem, de ciki, de nekem ez volt a kamaszkorom a 10 dolog, amit utálok benned: „gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek, egy cseppet sem, egy szemernyit sem, nem gyűlöllek én.”” @virezma

Szeles Judit: Szextáns

„a sorokba mélyedve választ kaphatunk arra a kérdésre hogy mit keres egy navigációhoz használatos eszköz egy verseskötet címében és a borítón látható váll tetováláson talán azt a szöget mutatja meg ami két égitest vagy egy égitest és a horizont közötti szöget vagyis egymáshoz képesti viszonyát határozza meg a szinte állandóan bolygó hollandiként úton lévő tengerész és az utána vágyakozó elterülő kitáruló horizont alakját magára öltő nő ki unalmában és várakozva a kolibri és búvár könyvek stílusában mesél hajókról miközben felidézi a hallott történetek fosz-lányait” @lzoltán

„HAJÓ-VILÁG éS SZEXTÁ(r)NS mindenütt. A versek amelyek inkább egy élet történeteinek pillanatképeit adják vissza. Versek helyett a sorok közé rejtettt megkeseredett Bacardiba fojtott felejtés néz vissza” @LuPuS_007

Turbuly Lilla: Alkonykapcsoló

„Nos az első verseskötet amit nem csak szeretni lehet, hanem kötelező. Nem kell, hogy kétszer hosszabb legyen van egyszerűbb út is kétszer kell elolvasni …nekem sikerült és titokban még szerintem többször is sikerülni fog. A hétköznapi élet pillanatai vannak itt is kiragadva, mint oly sok versben amit olvastam, de itt át is élem/éled, te magad válsz a külső megfigyelővé, s ezáltal magad is vers része leszel. A legszebb példa erre maga a címadó vers.” @LuPuS_007

„Magával sodró, lendületes, érthető és érezhető versek egy tudatos szerző tollából. Útkereső líra. Érzékeny, mégis határozott árnyjátéka egy összetett lélekvilágnak.” @_selene_

„Letisztult képek. Mindennapi pillanatok kapcsán felbukkanó mély meglátások. Irodalmi hagyományok tisztelete. Stabilan szép nyelvhasználat. Lényeglátás. Erős rendezettség, akár kötött, akár szabad a forma.” @Littlewood

Az előválogatás során a zsűri 74 verseskötetet olvasott el az elmúlt év terméséből. A teljes lista itt található: https://moly.hu/listak/2018-magyar-verseskonyvei

A zsűri tagjai: @Babramorgó, @Juci, @Jucundus, @lencsemate, @Littlewood, @LuPuS_007, @lzoltán, @Sasa, @_selene_, @virezma

Most rajtatok a sor! Olvassatok el minél többet a listáról (https://moly.hu/listak/merites-dij-2019-10-legjobb-verses-kotet), és szavazzatok, hogy a legjobb 10 közé került kötetek közül melyik nyerje el a közönségdíjat!
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2019-ki-kapja-a-lira-kategoria-kozonsegdijat

(Kérjük, vegyétek figyelembe, hogy csak a szavazás kiírása előtt regisztrált profilokról származó szavazatok számítanak érvényesnek.)

A szavazás határideje: 2019. szeptember 30. Olvasásra fel!

3 hozzászólás
!
>!
virezma P

Merítés-díj 2019 – Ki kapja a líra kategória közönségdíját?

„Ó, mondd, te kit választanál?”

Indul a Merítés-díj líra kategóriájának szavazása! Olvass el minél többet a listáról, és szavazz, hogy a legjobb 10 közé került kötetek közül melyik nyerje el a közönségdíjat! Ha szeretnéd, itt jelölheted az olvasásaidat: https://moly.hu/listak/merites-dij-2019-10-legjobb-verses-kotet

A szavazatod nem számít érvényesnek, ha:
a) olyan profilról érkezett, amelyet a szavazás kiírása után regisztráltak,
b) nem köthető hozzá molyos aktivitás.

A Merítés-díj zsűrije fenntartja a jogot, hogy a szavazás kiírójaként a szavazás tisztaságát megsértő eredményt felülbírálja.

A szavazás határideje: 2019. szeptember 30.

„Segítsetek! Segítsetek!”

Babiczky Tibor: Félbehagyott költemények
1
Fekete Ádám: Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában
8
Kemény István: Nílus
Nagy Lea: Légörvény
2
Papp Attila Zsolt: Az atlantiszi villamos
Röhrig Géza: Angyalvakond
3
Simon Bettina: Strand
Simon Márton: Rókák esküvője
4
Szeles Judit: Szextáns
8
Turbuly Lilla: Alkonykapcsoló

Kapcsolódó könyvek: Kemény István: Nílus · Nagy Lea: Légörvény · Babiczky Tibor: Félbehagyott költemények · Szeles Judit: Szextáns · Simon Bettina: Strand · Turbuly Lilla: Alkonykapcsoló · Simon Márton: Rókák esküvője · Fekete Ádám: Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában · Röhrig Géza: Angyalvakond · Papp Attila Zsolt: Az atlantiszi villamos

Kemény István: Nílus
Nagy Lea: Légörvény
Babiczky Tibor: Félbehagyott költemények
Szeles Judit: Szextáns
Simon Bettina: Strand
Turbuly Lilla: Alkonykapcsoló
Simon Márton: Rókák esküvője
Fekete Ádám: Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában
Röhrig Géza: Angyalvakond
Papp Attila Zsolt: Az atlantiszi villamos
1 hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez be kell jelentkezned!